Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-20 / 118. szám
1SML május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A PARTELET FÓRUMA Munkánk a párfonkívüliek segítségével együtt eredményes AZ AGITÄCIÖS munka folyamatossága és rendszeressége egy olyan nagy tsz- ben, mint a mienk — amelynek ezerhárom tagja van — nagyon fontos. — Ugyanakkor sok munkát és feladatot jelent. Mindezt a csaknem száz tagú alapszervezetünk nem tudná megfelelően elvégezni. — Ezért régi, bevált gyakorlat nálunk, hogy pártonkí- vüli aktívacsoport működik. A jelenlegi tíz aktívacsoportnak nyolcvanhét tagja van. A pártvezetőség ezekkel az elvtársakkal közvetlen kapcsolatot tart, s egy-egy feladat végrehajtása idején mindig számít a segítségükre. Egy-egy ünnepség megrendezésének szervezésétől kezdve a nehezebb feladatokig sok mindent velük közösen oldunk meg. A VIETNAMIAK megsegítésére indított gyűjtésben a párttagok és az aktívacsoportok tagjai együtt dolgoztak. Eddig 300 munkaegységet — forintban kifejezve mintegy 12 ezer forintot — ajánlott fel szövetkezetünk tagsága a vietnami szabadságharcosok megsegítésére. Ahhoz azonban, hogy a pártonkívüli elvtársak a pártszervezet tagjaival együtt tudjanak dolgozni, elengedhetetlen az, hogy megfelelően tájékoztassuk őket. Ezért taggyűlésekre is sokszor hívunk meg nyolc-tíz embert közülük. Ezzel az aktivizálással úgy látjuk, megoldjuk a tagjelöltek előkészítését is. A tagjelöltek többsége ugyanis ezek közül az emberek közül való. Tavaly például hat párttagot és hét tagjelöltet vettünk fel. Köztük olyanokat, akik az aktívacsoportokban tevékenykednek. Az idén ennél is jóval több felvételre kerülhet sor nálunk. KÜLÖNÖSEN JÖ segítőtársaink a pártonkívüli aktívák a munkaverseny szervezésének segítésében, s a verseny során vállalt feladatok végrehajtásában. — Tavaly harminchatan versenyeztek, öt első és három második helyet értünk el a járásban. Az idén a párttagok jórésze és negyvenhét pártonkívüli indult egy akarattal a termelési versenyekben. Most már versenybizottságot is választottunk, amely reméljük, következetesen szorgalmazza is majd a vállalások teljesítését, értékelését. Az aktívacsoportok tagjai és a párttagok sokszor összefognak azért is, hogy mindenki résztvegyen a közös feladatok teljesítésében. Felkeresik azokat az embereket, akik nem vagy nem rendszeresen veszik ki részüket a sürgős munkákból. Beszélnek velük, hívják őket, s a megszólítottak hallgatnak is a szavukra. AZ AKTlVACSOPORTOK munkája közvetlen kapcsolódik a párttagok munkájához és eredményessé, teszi agitációs tevékenységünket. Fügedi János a jászapáti Alkotmány Tsz párttitkára AZ UJ IZC/ALMA Kemenes Antalné főkönyvelő, a könnyűipar kiváló dolgozója. Hat éve kapta a kitüntetést. Akkor még a jászberényi Asztalosipari Vállalat csak a maga sorsát intézte, ma már telephelye is van a szomszédban, Jászárokszálláson. Kis vállalat, mégis sok a gond. Az üzem mostoha körülmények közepette termel. Nehéz a jobbat akarni. Kemenesnének most is fő a feje, mi lesz akkor, ha az új garnitúrát, gyártják. — Hisz kevés a raktár, hogy óvják meg akkor a nyersanyagot és az árut. Hogy lehetne áthidaló megoldást találni? — ezen töri a fejét. Még az a jő, hogy a vezetők között nagy az egyetértés, az egyetakarás. Talán ez a titka annak, hogy a legkétségbeejtőbb helyzetekből is kikecmeregtek. Na, nem volt azért olyan borzasztó, csupán az első pillanatban. Anyagbeszerzés, raktározás, értékesítés — szóval amolyan főkönyvelői problémák. Nem is untat ezekkel, csak azért említette, hogy bizony nem könnyű a sok ellentmondás között kiigazodni. A vállalati érdeket a közösségivel összekapcsolni. — „Tudja ezek a mai mechanizmus közismert kérdései. Hogy mit várok a reformoktól ? Szabadabb kezet azokban az ügyekben, amelyek mindenek előtt a vállalatokra tartoznak. — Ahogy megjelennek, nyomban megszérzem az elméleti munkákat. A Közgazdasági Szemlében olvastam már néhány tanulmányt. Akkor is érdekelne, ha nem a szakmámba vágna. Szerintem hozzátartozik ez a műveltséghez.” Lelkesen magyaráz, fantáziája témáról témára viszi a gondolatait. Hát igen, fel kell készülni a nagyobb önállóságra, s az egyértelmű. mee nem osztott felelősségre. Erre a nagyobb feladatra is érez erőt magában. Megvásárolja a szakmai folyóiratokat, megkéri munkatársait olvassák el ők is a cikkeket — nem is kell nagyon kérni, hiszen érdeklődő emberek, akiket kicsit elfogott már az új izgalma. Kemepesné néha már most szeretne egy rossz rendeletet a sutba dobni, de még nem lehet, hát aszerint dolgozik — s mint mondta — egy fokkal mégis nagyobb kedvvel, hiszen készül már a jobb, az új: amelyben a vezetői tehetség, a kombinatív készség jobban kibontakozhat, több hasznot hőzva a közösségnek. , Három j és fél... Tegnap összehívta az ÉDOSZ megyei bizottsága az élelmiszeripari vállalatok igazgatóit és a szakszervezeti bizottságok titkárait a cukorgyár kultúrházá- | ba azzal a céllal, hogy 1 tanácskozzanak „a ♦ kongresszusi munka- « verseny értékeléséről ♦ és a további feladatok- J ról”. ♦ A vitaindító referá- t tűm a vállalatok első 2 negyedévi munkáját J boncolgatta hol túl ál- 2 talánosan, hol túl apró- 2 lékossággal. így nem csoda, hogy a résztvevőket a beszámoló az eredmények vagy éppen az eredménytelenség magyarázgatásá- ra ösztönözte. Az elnöklő megyei titkár két és fél óra elteltével kénytelen is volt megjegyezni: „Térjünk vissza ahhoz, amiért összejöttünk. A szünetben tudomásunkra jutott, hogy ^ az üzemekben mozgolódás van, erről beszéljünk...” De erről nem sok szó esett. A megyei bizottság tagjai is tájékozatlanok voltak, hiszen a tanácskozás előtt a tizenhét vállalatnál történt kongresszusi versenyválla- | lásokról csupán négy- | tői kaptak előzetesen ♦ információt, míg a töb♦ biekről a szünetben ♦ került az asztalra a ♦ jelentés. ♦ Három és fél óra 1 múlt el, amikor „öt 1 pontban” meghatároz2 ta a megyei bizottság 2 egyik tagja a felada- 2 tokát. Majd közölte, 2 hogy az értekezlet 2 anyagát emlékeztető 2 formájában elküldik 2 a résztvevőknek. Annak az értekezletnek az anyagát, ami mindent elért — csak éppen a célját nem, legalábbis kötve hiszem az ellenkezőjét. F. P. Hanolemez az űrhajózásról A „Tribüne” című keletnémet szakszervezeti lap beszámol egy mikrobarázdás hanglemez kiadásáról, amelyen rögzítették az 1957-ben felbocsátott első szputnyik rádiójelzéseit, továbbá Jurij Gagarin, Va- lentyina Tyereskova, Gordon Cooper és Walter Schirra hangját. A hanglemezen hallható a moszkvai rádió beszámolója Leonyid Leonov „sétájáról” a világűrben. Kemizálás a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben A NEB vizsgálatának tapasztalatai A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági nagyüzemekben folyó ke- mizálást. Nyolcvannyolc népi ellenőr, illetve szakértő 39 egységben — közte 5 állami gazdaságban és 20 tsz- ben — szerzett tapasztala-, tokát. A vizsgálat 1961— 1965. közötti időszakra, több mint 150 ezer hold területre, a megye területének 21 százalékára terjedt ki. A bizottság alapos munkát végzett, megállapításait számos táblázattal támasztotta alá és sokoldalúan elemezte a kemizálás hatékonyságát, tapasztalatait. A műtrágyázás hatékonysága és gazdaságossága A Szolnok megyei gaz- - daságok műtrágya felhasználása az országos átlagnál valamivel magasabb. A termelőszövetkezetek a második ötéves terv első éveiben holdanként 113 kiló, 1964—65-ben már 144 kiló vegyes műtrágyát használtak fel. A nitrogén aránya 30 százalékkal haladja meg a foszfor+káliu- mét. A megye talajai — a Nagykunsági Mezőgazdasá- ki Kísérleti Intézet adatai szerint — a nitrogénben a legszegényebbek, ezért a N:PK=1.5:1 arányban alkalmazása kívánatos lenne. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának adatai szerint a harmadik ötéves terv időszakában átlagosan 296 kiló vegyes műtrágya jut minden hold szántóra. Kedvezőbb lesz a műtrágyák aránya is, a nitrogén 60, a kálium-f- foszfor 40 százalékot tesz ki. Az állami gazdaságokban jóval kedvezőbb a műtrágya felhasználása, 2—2.5 szeres . mennyiség állt rendelkezésükre, mint a tsz-eknek. A gazdaságok termésadataiból kitűnik, hogy a búza és a takarmánygabona termésátlaga 1963-tól egyenletesen emelkedett. A kukorica és a cukorrépa termésátlaga 1962-től nagyobb ütemben nőtt. A tsz-ek kenyérgabona átlaga 1962 óta egyenletesen emelkedett. A cukorrépáé úgyszintén. A kukorica 1963-ban érte el csúcsát, holdanként 16.8 mázsás átlagot. A termésátlagok alakulására kihatott a nagyobb adagú műtrágya használata. így természetesen az állami gazdaságok hozamai magasabbak. Lehetőség van arra, hogy a tsz-ek nagyobb adagú műtrágyával és a hatásosabb agrotechnikával elérjék az állami gazdaságok közepes szintjét. A NEB megállapította, hogy a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben a műtrágyák aránya, adagolása és felhasználása igen szakszerű. Itt a megyei átlagnál több műtrágyát szórnak ki. 1962-ben holdanként 100 kiló vegyes műtrágyával 10 mázsás, 1965-ben 450 kiló vegyes műtrágyával 19.1 mázsás búza átlagtermést értek el. A szakszerűtlenség ráfizetéssel iár A pusztamonostori Búza- kalász és a túrkevei Táncsics Tsz-ben szakszerűtlenségekkel találkoztak. — Pusztamonostoron 1965-ben egy hold műtrágyázott terültere 100 kiló nitrogén, 234 kiló szuoerfoszfát és 300 kiló kálisó jutott. Tehát 634 kiló vegyes műtrágyának csak 16 százalékát tette ki a nitrogén. Nem véletlen, hogy a búza holdankénti hozama csökkenő tendenciát mutat (tavaly 11.1 mázsa volt.) A túrkevei Táncsics Tsz- ben tavaly a rizs alá alaptrágyaként 300 kiló káliumot és 50 kiló nitrogént, a búza alá 400 kiló szuper- foszfátot, 150 kiló káliumot (nitrogént semmit sem) adagoltak holdanként. A szakszerűtlen műtrágyázás hatását a hozamok alakulása is igazolja. A nitrogénigényes növények — rizs, őszi árpa — hozama csökkent, a foszfort, káliumot kedvelő cukorrépa átlaga emelkedett. A műtráŰJ műhelycsarnokkal gazdagodott a karcagi Általános Szerelő Ktsz gya helytelen arányú alkalmazása a költségek nagyarányú növekedését vonja maga után. A szakszerűtlen műtrágya felhasználásban gyakran az is közrejátszik, hogy a tsz-ek műtrágya igényét csak részben elégítik ki. így nem tudják a kívánatos arányt betartani. A NEB felhívta az FM figyelmét. hogy amíg nincs elegendő mennyiségű nitrogén, a műtrágya keretek szektoronokénti bontásakor fokozottabban vegye figyelembe a tsz-ek igényét. Számos tsz-ben nem vezetnek táblatörzskönvvet. így lehetetlenné válik, hogy a műtrágyák termést fokozó hatását elemezzék. Alkalmazni kell a tudomány eredményeit A legtöbb tsz-ben az ön- tözetlen és öntözött növények tápanyag szükségletéről egyformán gondoskodnak. így az öntözés hatásfoka messze lemarad a kívánt színvonaltól. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet adatai azt mutatják, hogy a kedvezőbb trágyázás esetén az adott vízkészlettel nagyobb területet lehet megöntözni. A szakszerű trágyázással és öntözéssel a pillangósoknál 40—50, a kukoricánál. cukorrépánál 40—60 százalékkal magasabb terméshozam is elérhető. Az intézet kutatási eredményeiből a gyakorlat igen keveset hasznosít. Az intézet 1959—1961 között fejlesztési javaslatokat készített — a járások, városok részére. — Ezekben elemzi a talaj és éghajlati viszonyokat javaslatot tesz a termesztendő növényekre, azok tápanyagellátására és az öntözéses termesztésre. A népi ellenőrök a kunszentmártoni járást kivéve e fejlesztési javaslatok fel- használásával sehol sem találkoztak. A NEB foglalkozott a műtrágyafelhasználás és a takarmányhelyzet összefüggéseivel is. Köztudomású, hogy megyénk szálastakarmány hiánnyal küzd. A vetésszerkezetet jelentősen megváltoztatni nem lehet. Ám a műtrágyázással a termés fokozható. Egy kiló műtrágya hatóanyag fel- használásával az ősgyepek öntözésével 11,62 kiló terméstöbbletet lehet elérni. (Kísérleti intézet adatai) Felesleges szálUtgatások Ha a megye területén a 117 ezer hold rét és legelő megfelelő adagú műtrágyát kapna — 10 mázsás holdankénti átlagterméssel — 11 700 vagon széna terméstöbbletet lehetne elérni. Az állami gazdaságok 7 mázsával magasabb lucerna- széna termésátlagot értek el. Ha a tsz-ek is ugyanolyan adagú műtrágyát használnának fel, 4900 vagonnal több szénát takaríthatnának be. Tehát a nagyobb adagú műtrágya alkalmazása sürgető követelmény a megye mezőgazdaságában. i A népi ellenőrök megvizsgálták a műtrágya tárolását, amely megyeszerte megoldatlan. Két állami gazdaság kivételével erre sehol nincsenek alkalmas színek. így a műtrágyák igen sokat veszítenek hatóanyagukból. míg felhasználásra kerülnek. Sok a felesleges szállítga- tás is. A megyében felhasznált foszfor műtrágyának csak 75,9 százaléka származik a Tiszamenti Vegyiművekből. A Szolnoki Állami Gazdaság — vegyiművek mellett fekszik — Budapestről gépkocsival szállította az összes műtrágyát. 100 kilométeres üres járattal. Évente 500 milliós kár az elégtelen növényvédelem miatt A NEB megállapította, hogy 1961-től 1965-ig 31 millióról 40 millió forintra növekedett a megyében felhasznált növényvédőszerek értéke. A választék duplájára, 150 féle vegyszerre bővült. A gazdaságok gépparkja növekedett. A növényvédelem mégsem megfelelő, a különböző kártevők 5 év átlagában évi 500 millió forint kiesést okoztak. Tehát óriási értékeket lehet és kell megmenteni. A szántóföldeken még kevés a preventív jellegű védekezés. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának adatai szerint az utóbbi évek átlagában 60—60 millió forintos ráfordítással a növényvédelem 200 millió forint értéket mentett meg a népgazdaságnak. Minden befektetett forint 3 forint mennyiségi, illetve minőségi javulást eredményezett.. örvendetes viszont, hogy a megye gazdaságai a gabonafélék mind nagyobb hányadában irtják a gyomot vegyszeresen. A NEB részletesen elemezte a földművesiszövetke- zetek növényvédelmi tevékenységét, a háztáji gazdaságoknak juttatott segítségét. Megállapította. hogy kevés a háti permetezőgép és a kis tételekben csomagolt vegyszer. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság számos határozati javaslatot fogadott el. Ezeket eljuttatta a KNEB-hez, a megyei tanács mezőgazdasági osztályához és az állami gazdaságok megyei igazgatóságához. — m. L
