Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZ0TT5ÁG É5 A MEGYEI TANÄC5 LAPJA XVII. évfolyam, 117. szám. Ara 50 iiliér 1961). május 19., csütörtök. Honismereti mozgalom Műanyag fogaskerekek — könnyebb gép ÁTisza Bútorgyár dolgozóinak szociális, kulturális, egészség- ügyi, munkavédelmi helyzete 4 szolnoki városi tanács vb és a Hazafias Népfront városi bizottságának együttes üléséről A szolnoki Városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága tegnap délelőtt együttes ülést tartott a vá­rosi tanács nagytermében. A végrehajtó bizottság ha­tározatainak végrehajtásá­ról, a két vb-ülés között tett fontosabb intézkedések­ről készített jelentés meg­vitatása és elfogadása után a Tisza Bútorgyár dolgozói­nak szociális, kulturális, egészségügyi és munkavé­delmi helyzete szerepelt az együttes ülés napirendjén. Ilyen téma megvitatására elég ritkán kerül sor, pedi'i — amint azt a tegnapi együttes ülés is igazolta — az embereiket érdekli, hogy milyen körülmények kö­zött dolgoznak egy-egy üzemben, hogyan javul a A dolgozók fele nő A Tisza Bútorgyárban 1954-ben még zömmel fér­fiak dolgoztak. Tavaly már csaknem 50 százaléka a munkásoknak, alkalmazot­taknak nő volt. Az üzem vezetői továbbra is felada­tuknak tartják — lehetőséi: szerint — a nők létszám arányának növelését. Beta­nításukkal a férfi szakmun­káshiányt is pótolják. Je­lenleg hat női szakmunkás és száznvole betanított no dolgozik darabbérben. Van nak olyan asszonyok-lá- nyok, akik havi 2000 fo • rint körül keresnek. Ebben munkások szociális, kultu­rális, egészségügyi és mun­kavédelmi ellátottsága. A Tisza Bútoripari Vál­lalat 4. számú gyáregysé­géről hű kép»et adott az igen részletes, elemző, a je­lent és jövőt is érzékeltető jelentés. A bevezető rósz röviden azzal foglalkozott, hogy jelenleg mintegy 16 ezer konyhagamitúrát ké­szít évente a gyáregység, az 1959-ben elhatározott nagy­arányú rekonstrukciós fej­lődés első lépcsőjében meg­valósuló beruházással 1907 végére 27 ezer garnitúrára növekszik az évi termelés, 1968-ban pedig 40 ezerre. A jelentés az említett témá­ban a jelenlegi állapotot, s azt is tükrözi, milyen les? a dolgozók ellátottsága a < ■ rekonstrukciós munkák be­fejeztével. az üzemben nemcsak mun­kaalkalmat biztosítanak a nőknek, de nagy megértés­sel, emberségesen foglal­koznak problémáikkal is, igyekeznek azok megoldá­sát segíteni. A terhes anyákra és fiatalkorú dol­gozókra vonatkozó rendele­tet betartják, a kismamák számára könnyebb munkát biztosítanak. mégpedig olyan formában, hogy ke­resetük ne csökkenjen. A dolgozó nők háztartá­si gondjainak könnyítését szolgálja az 1957-ben léte­sített mosókonyha, atne­I ««kólái oktatásunkban a kor igényeinek megfele­lően mind jobban túlsúly­ba kerülnek a természet- tudományi és gyakorlati tárgyak. Felismerve, hogy a sokoldalú és korszerű ál­talános műveltségnek a műszaki és technikai jár­tasság is szerves része, ál­talánosan bevezetik a poli­technikai és szakmai okta­tást alap- és középfokon. Az új elemet csak úgy építhették be oktatásunk rendszerébe, a tanulók túl­terhelése nélkül, hogy sza­kítottak azzal az évszáza­dok óta kialakult tantervi rendszerrel, amely a hu­mán tárgyak' uralmát biz­tosította. Mindez érzékenyen érinti azokat, akik e tárgyakat kedvelik, s nehézséget okoznak különösen olyan átmeneti korszakokban, amelyben jelenleg is élünk. Hiszen a szemünk láttára végbemenő társadalmi vál- 1 ozások helyes megértésé­hez elengedhetetlen a tör­ténelemben való alapos Jártasság. Oktatásunk egyik fő tö­rekvése, hogy olyan isme­retanyagot és szemlélet- módot adjon az iskola fa­lai között tanulóknak, amelynek birtokában az iskolát elhagyottak saját erejükből tovább képezhe­tik magukat. Ez a törek­vés biztosítja azt, hogy a történelemoktatás némi visszaszorulásával sem csökkent Iránta az érdek­lődés, csupán az ismeret- szerzés formája változott meg és tolódott el az ön­képzés feléi A történelem iránt ér­deklődő diákok és dolgozók g hiány pótlására öntevé­keny munkába fogtak. Ez az alulról jövő kezdemé­nyezés alakította ki a hon­ismereti mozgalom mai körvonalait, vetette meg az alapokat. A történelem kérdéseit az öntevékeny szakkörök elsősorban sző­kébb hazájuk (községük, városuk, megyéjük) törté­neti eseményeinek feldol­gozásával kívánják meg­magyarázni. A község tár­sadalmi, gazdasági és po­litikai eseményeinek elem­zésével, összegyűjtésével és feldolgozásával nemcsak ismerőivé, hanem bizonyos fokig művelőivé is válnak a történettudománynak. Az iskola megteremtette alap azonban kevés a helyes tá­jékozódásra és főként a további fejlődésre. Ezért a Néoművelési Intézet, a Ha­zafias Népfront, a megyei tanácsok népművelési osz­tálya és a megyei múzeu­mok felismerve a mozga­lom spontenaitásában rejlő erőt, igyekeztek minden támogatást megadni az ön­tevékeny közösségeknek. Via mar ott tartunk, hogy szinte az ország vala­mennyi megyéjében erős bázisa van a honismereti mozgalomnak. A mozga­lom erejét, jelentőségét kézzelfogható eredmények igazolják. Egy-egy jól mű­ködő honismereti szakkör színvonalas pályázatai, ní­vós felszabadulási és hely­történeti kiállításai, az or­szágos vetélkedőkön való jó szereplése és az iskolai történettanítás redukálás ellenére sem csökkenő színvonala, a mozgalom fémielzett eredményei. Megyénkben régi gyöke­rei vannak a honismereti mozgalomnak. Jelenleg mintegy 15 nagyobb múlt­ra visszatekinthető tekin­télyes szakkör működik városainkban, falvainkban. Rajtuk kívül még számta­lan időleges feladatokra vállalkozó iskolai csoport vagy honismereti feladato­kat is ellátó egyéb néven működő szakkör van. Mun­kájukat a megyei műve­lődési ház és a Damjanich János Múzeum támogatja és biztosítja szakszerű ve­zetésüket. Honismereti szakköreink két egymástól különböző területen és céllal működ­nek. Régebbi szakköreink tagjaikat már alkotó mun­kára is nevelik, s bekap­csolódnak az országos népi- rajzi, nyelvjárási és törté­neti gyűjtőmunkába. A Bistey László és Szikszai Gábor vezette jászapáti szakkör mintegy 5—600 tárgyból álló néprajzi gyűj­teményt mondhat magáé­nak. Kozák Lajos mezőtúri szakkörének gyűjtött anya­ga eléri a háromszázat. Zsoldos István kisújszállá­si szakkörének gyűjtemé­nye is 300 tárgyat, első­sorban néprajziakat tartal­maz. Ezek a szakkörök ön­álló kiállítással vagy már kiállító helyiséggel is ren­delkeznek. Szépen fejlődő gyűjteményük van a jász- kisérieknek, jászárokszállá­siaknak, kenderesieknek is. A szolnoki közgazdasági technikum szakkörei, jász­apáti, jászárokszállási és kisújszállási szakkörök a tárgygyűjtő munkán kívül minden évben több színvo­nalas pályázatot is készí­tenek, mellyel már kiemelt díjat nem egyszer szerez­tek meg. A honismereti szakkörök tagjai, éppen nagyobb szakismeretük miatt, hasznos és állandó tagjai a múzeumi leletbe­jelentő és gyűjtőhálózat­nak is. S/akköpeink másik csoportja még nem jutott el a gyűjtő és alkotó mun­ka ilyen fokára. Ezek a szakkörök fő feladatuknak egyes történeti kérdések megvitatását, tisztázását tekintik. Előadókat kérnek a TIT-től, múzeumtól és felkészülten, komoly vitá­ba szállnak velük. Náluk még csak a jövőben kez­dődhet el a legrégebbi szakkörökhöz hasonló mun­ka. De. hogy ezt jól fogják végezni, azt a jelenlegi vi­ták színvonala biztosítja. Megyénkben a honisme­reti mozgalom egyre job­ban terebélyesedik és szín­vonala emelkedik. Sok szakkörünk előtt Példaként áll a Dr. Varga Lajos ve­zette honismereti gyűjte­mény. mely tíz év alatt múzeumi rangra emelke­dett (Tiszazugi Földrajzi Múzeum). saiátos jelleggel, önálló épülettel és állandó kiállítással Butvka Béla törökszentmiklósi szakkö­rének gyűjtött anyaga is énületet kapott és hely­történeti győHeménnvé nyilvánították. Nemsokára a iól dolgozó iászapáti szakkör is hasonló rangra emelkedve énül be a Szol­nok megyei múzeumi szer­vezetbe honismereti szakköreinek jó munkáját ismeri el most a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet, amikor itt, me­gyénk székhelyén tartia az országos tanácskozását. Szabó László muzeológus A diákok ország járáii, táborozási lehetőségei A tanulók nyári táboro­zásáról, üdültetéséről, or­szágjárásáról állítottak ösz- sze tájékoztatót a Művelő­désügyi Minisztériumban. Eszerint az oktatási intéz­ményekben berendezett tu­ristaszállásokon elsősorban az országjáráson résztve­vő diák-kollektívákat, út­törőcsapatokat helyezik el. A vidéki általános iskolák V—VIII. és a vidéki kö­zépiskolák I—IV. osztá­lyos tanulóinak Budapes­ten 160 személyes állandó diákszállóban biztosítanak elhelyezést, a XIII. kerület Dózsa György út 150. szám alatt, A szállást egy-egy kirándulócsoport három napra, illetve három éjsza­kára veheti igénybe, — hétfőtől szerdáig, vagy csü­törtöktől szombatig. Az ifjúság országjárásá­nak, táborozásának, tanul­mányi kirándulásainak se- ítésére a turistaházakat ezelő vállalat központja június 1-től—augusztus Sí­ig hálóhelyeket ad ki a turistaházakban. A tábo*- rozó, kiránduló diákok ked­vezményes díjat fizetnek. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ország­járó és tanulmányi kirán­dulásokra autóbuszokat in­dít. Az egy-, két- és három­napos túrák lehetőséget nyújtanak a diákoknak ar­ra, hogy megismerkedje­nek az ország legszebb tá­jaival. Iskolai tanulmányi kirán­dulásra csoportosan utazó diákok és tanfolyamhall­gatók 50 százalékos, 10 évesnél fiatalabb tanulók 75 százalékos vasúti ked­vezményt kapnak. A törökszentmiklósi Gép­gyártó és Gépjavító Kts? szakemberei új betonkeve­rőgépet konstruáltak. — Régi gyártmányuk közve­tett mr'riv'itással működött, az új betonkeverőgépen közvetlen műanyagfogaske­rék meghajtást alkalmaz­tak, A motor és a forga- ódob közelebb került egy­máshoz, s ezáltal a gép zajtalanná vált. növekedett teljesítménye, élettartama, súlya viszont jelentősen csökkent. A gép ára, anyag­igénye alacsonyabb lett. A szövetkezet új konstrukció­ját a Budapesti Nemzet­közi Vásáron Is bemutatja. lyet jelenleg is szívesen használnak az asszonyok, mivel csekély díjért mosó­géppel, villanyvasaló igény- bevételével végezhetik irt a mosást, vasalást. Két por­szívógépet is azzal a cél­lal vásároltak, hogy azt kölcsön adva segítsék az asszonyok otthoni munká­ját. Nem hallgatták el a je­len téskészí tök azt sem, ami probléma. Ilyen például a bölcsőde, olyan gond ez, aminek megoldásához az üzem ereje kevés. Jelenleg mintegy harminc-negyven gyermek bölcsődei elhelye­zése lenne szükséges, a be­ruházási program azonban nem nyújt lehetőséget gyári bölcsőde létesítésére. Szük­ség lenne üzemi orvosi ren­delés bevezetésére is. ez szintén csak segítséggel oldható meg. A kulturális helyzet Foglalkozott a jelentés a munkások kulturális hely­zetével is. Faipari gépmun­kás és festő szakmában ed­dig nyolc tanfolyamot szer­veztek, amelyen százhu­szonnyolc dolgozó szerzett olyan ismereteket, amely azt biztosítja, hogy a szak­munkásokkal egyenrangú munkát végezhetnek. Emlí­tésre méltó, hogy e tanfo­lyamokon kilencvenkét nő kapott vizsgabizonyítványt. Általános és középiskolá­ban, valamint faipari egye­temen is többen tanulnak. Szerényebb eredményekről adhattak számot kulturális vonatkozásban, bár az üzemben van könyvtár és a szakszervezet, valamint a gyáregység gazdasági veze­tése 40 színházbérletet vá­sárolt a dolgozók számára. A munka utáni szórakozás­ra nagyobb lehetőség lesz akkor, ha a régi irodahelyi­ség kultúrotthonná alakítá­sa megtörténik. Balesetvédelem A baleset, munkavédelmi és tűzrendészed propagan­dát pem hanyagolják el az üzemben. Ennek ellenére az utóbbi években nem csökkent, hanem emelke­dett a baleset miatt kiesett munkanapok száma. A vi­tában ezzel kapcsolatban olyan javaslat hangzott el: főleg annak érdekében te­vékenykedjenek a vezetők, hogy a dolgozók jóval na­gyobb felelősséget érezze- nek saját maguk és társaik testi épségéért. A bútor­gyárban már eddig is az ember volt a középpontban, bizonyítja ezt a róluk való gondoskodás, a szociális, egészségügyi, kulturális el­látottság Javítása, a jövőben is ezért munkálkodik a gyáregység gazdasági veze­tése, valamint az ott műkö­dő párt_ és társadalmi szervek. Az együttes Ülés megv'- tatta és jóváhagyta a má­jus havi tanácsülés elé 'er. jesztelt napirendeket, fejezésül -"dig elfogadú a különböze témájú előter­jesztéseket,

Next

/
Thumbnails
Contents