Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

198». májú« 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Elismerés a gyors segítségért JOGI t anácsadó Munkaügyi viták intézésének tapasztalatai Elromlott az udvarunk­ban levő vízvezeték órája s ezáltal magas fogyasztást mutatott. A hibát jelentet­tem a Szolnok megyei Víz- és Csatornaműveknél, s el­panaszoltam azt is, hogy szerény nyugdíjból élünk, s férjem már ebben az év­ben két súlyos műtéten esett kérészül. A munkások még aznap kijöttek, s megjavították az órát. S már eleve ki­jelentették, hogy ezért a A jászberényi Aprítógép­gyár KISZ-szervezete az Országos Sport Napok ke­retében „Ki mit tud a sportról” címmel nagysike­rű vetélkedőt rendezett. A versenyzők széles körű tá­jékozottságról tettek tanú- bizonyságot. A vetélkedő kérdései az egész sport- mozgalmat felölelték. Ter­münkéért a vállalat fizeti őket. Gondolom, ezzel azt akarták elhárítani, hogy fel se ajánljam a borrava­lót. A munkások nevét nem tudom, de annyi bizo­nyos, hogy ők is és a vál­lalat vezetői is valójában szocialista emberként dol­goznak. A gyors segítsé­gért, becsületes munkáju­kért jogosan illetheti őket dicséret. Bozsó Jánosné Szolnok mészetesen nagy számban voltak Szolnok megyei vo­natkozású kérdések is. A vetélkedőt két részben, se­lejtező és döntő formában bonyolították le, s a kö­zönség is e szerint vett részt a játékban. A győz­teseket megjutalmazták. Az első helyezett a városi ve­télkedőn fogja az Aprító­gépgyár színeit képviselni. Tízperces mozgalom Hallottam már arról, s nem is egyszer, hogy az üzemekben, elsősorban a szocialista brigádok, tízper­ces mozgalmat kezdemé­nyeztek, amelynek lényege: munkakezdés előtt ennyi­vel korábban érkeznek, hogy pontos időben hozzá­foghassanak a munkához. A szolnoki Bisztróban másként értelmezik a tíz­perces mozgalmat. Legalább is ezt tapasztaltam május 16-án este, amikor zárás előtt tíz perccel már nem akartak kiszolgálni. A pénztárosnő szerint már csak két perc hiányzott a 21 órától, valójában leg­alább tíz perc, mégis epé­sen jegyezte meg, hogy ko­rábban is jöhetnének fagy­Pintér István, a szolnoki Délibáb úti iskola úttörő- csapatának krónikása két jólsikerült kirándulásról számolt be levelében. Má­jus 13-án a VII. osztályos tanulók Szarvasra utaztak, ahol megtekintették az ar­borétumot, a népligetet, jártak a tanácsházán és megkeresték azt a fát is, amelyet Tessedik Sámuel ültetett. Szombaton az V/a. és b. osztály a Zagyva-partra rándult ki, Tóth Zoltánné és Simon Józsefné osztály­főnök és két szülő kísére­A Szolnok-Heves megyei Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat válaszolt a „Papírmunkát is komolyan kell venni” című írásunkra, amelyben tudósítónk azt bí­rálta, hogy a Tiszamenti Vegyiműveknél az össze­gyűjtött papírhulladékot nem szállítják el. A vállalat közölte, hogy a Vegyiművek szolnoki tele­pükkel áll kapcsolatban. Ed­dig a MÉH-telep munkájá­val, működésével elégedettek voltak. Elismerik azt is, hogy az utóbbi időben a papírhulladéknál valóban volt szállítási probléma, ezért azonban nemcsak a vállalatot, hanem a Vegyi­Végsősoron, mint azt Andrásy József, a járási TS elnöke, a zsűri elnöke is megállapította, színvo­nalas, mozgalmas sportve­télkedő volt. Jó hírverése illetve már eredménye is az Országos Sport Napok­nak. BATHÖ LÁSZLÓ Jászberény laltért. Nemcsak a „tízper­ces” mozgalom, hanem fő­leg a pénztárosnő unintelli­gens viselkedése miatt emelek szót, s kérem a Bisztró vezetőjét, figyel­meztesse az iietőt arra, mi­lyen modorban beszéljen a vásárlókkal. A történethez tartozik, hogy a fagylaltpultnál dol­gozó kiszolgálónő nagyon készségesen, gyorsan és minden sértő megjegyzés nélkül kiadta a két adag fagylaltot. Ha jól tudom a Bisztróban szocialista bri­gád működik, a pénztárosnő viselkedése azonban nem egyeztethető össze azzal, amit a szocialista brigádok­tól elvárunk. tében. A pajtások idejük nagy részét játékkal, szóra­kozással töltötték. S jóízűen fogyasztották el a maguk készítette paprikáskrumplit. Turcsányi Palika szolnoki kisfiú azt írta, meg szer­kesztőségünknek, hogy va­sárnap délelőtt 9 óra körül elrepült a Juliska nevű kedvenc papagája. Abban reménykedik, hogy a becsü­letes megtaláló az újságból megtudja, kié volt a kisma­dár, és visszaviszi a már megsiratott kedvencet. Pali- káék Szolnokon a Bálvány utca 16. szám alatt laknak. műveket is felelősség terhe­li, ugyanis az összegyűjtött papír nem bizonyult megfe­lelő minőségűnek papíripari feldolgozás céljából. Külön­ben a szükséges intézkedést megtették, s az összegyűjtött papírhulladékot elszállítot­ták. * írásbeli figyelmez­tetést kapott a hét rendező Április 28-án a közbiz­tonsági ellenőrzéssel kap­csolatos cikkünkben meg­említettük, hogy az ifjú­ságvédelmiek belátogattak a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házba, s ott azt tapasztalták, hogy egyes rendezők, akiknek az ifjú­ságra kellett volna fel­ügyelniük, erősen ittas ál­lapotban voltak. A lapban közölt észrevé­telre a Ságvári Endre me­gyei Művelődési Ház igaz­gatója válaszolt, elismerte, hogy az abban említettek megfelelnek a valóságnak. A két vétkes rendezőt írás­beli figyelmeztetésben ré­szesítették. Mégis a jósán ész győzött Lapunk március 22-i szá­mában megjelent „A § har­ca a józan ésszel” című cikkünkben a karcagi ma­lom raktárosának panaszát írtuk meg. aki saját hibá­ján kívül 10 mázsa búza­hiányt okozott. Ö maga észrevette és jelezte, hogy a vagon súlyosabb, ezt azonban a MÁV nem akar­ta elismerni. A MÁV Deb­receni Igazgatóságának ve­zetője vizsgálta meg a pa­naszt, s válaszában közöl­te, hogy a karcagi állomás — cikkben is megnevezett — dolgozója nem kellő kö­rültekintéssel járt el, ami­kor az önsúly eltérésről nem adott ki jegyzőköny­vet. A hiány — mely az ön­A munkaügyi viták inté­zése során hozott döntőbi­zottsági határozatok túlnyo­mó többsége — eltekintve a kisebb jelentőségű alaki hiányosságtól — érdemben helyes. A munkaviszony meg­szüntetése miatt indult munkaügyi vitákban, ha a vállalat a felmondást a dol­gozó alkalmatlanságával in­dokolta a döntőbizottságok részletesen vizsgálják az alkalmatlansággal kapcso­latos tények valódiságát. Ha azonban a vállalat a fel­mondást a termelés átszer­vezésével vagy létszám­csökkentéssel indokolja — még a TMDB-nél is meg­történt, hogy a döntést a vállalat egyoldalú és nem bizonyított állítására alapí­tották. A bizonyítás felvé­telének elmulasztása azért is helytelen, mert a döntő- bizottság előtt a vállalat is csak az ügyfelek egyike. Állításait, ha azt akarja, hogy azokat a döntőbizott­ság tényként fogadja el, bi­zonyítania kell. Megtörtént, hogy a mun­kaügyi vita döntőbizottsági tárgyalásán az átszervezés­re alapított munkaviszony megszüntetését a szövetke­zet ügyvezető elnöke azzal indokolta, hogy felsőbb utasításra egy fővel csök­kentenie kellett a vendég­látó üzemág létszámát. A bizonyítási eljárás során viszont a Területi Munka­ügyi Döntőbizottság meg­állapította, hogy a fel­mondás időszakára vonat­kozóan a szövetkezet mun­kaügyi terve nem létszám- csökkentést írt elő, hanem létszámemelésre is lehető­séget .adott A szövetkezet elnökének eljárása tör­vénysértő volt azért is, mert a vállalat két vagy több okra is hivatkozhat a felmondó levélben, de arra nincs lehetősége, hogy a fel­mondás jogcímét a munka­ügyi vita tárgyalása során változtassa meg. Néhány kirívó törvény- sértés felszínre került az átszervezések és létszám- csökkentések végrehajtása­kor. Például a szociális kö­rülményeket kiemelő törvé­nyes felmondási tilalmakat és korlátozásokat figyelmen kívül hagyták és sok gyer­mekes családfenntartóknak, beteg dolgozóknak mondtak fel. Ezeket a jogsérelmeket a Területi Munkaügyi Döntőbizottság a törvényes­ségnek megfelelően orvo­solta. Törvényességi szempont­ból alaposan kifogásolható, hogy a vállalatoknál a fe­gyelmi jogkör gyakorlója személyes meghallgatási kötelezettségének a fegyel­mi eljárás során nem tett eleget. E mulasztást azzal indokolták, hogy a vállalati igazgató elsődleges feladata a termelés irányítása, s nem a fegyelmi eljárások lefolytatása. A dóig ózó meghallgatása nem elhagy­ható formaság. A szocialis­ta jogalkalmazás alapvető elvét sértik azok, akik a jogtanácsos által felvett jegyzőkönyv alapján dönte­nek a személyesen nem is látott dolgozó fegyelmi ügyében. A vállalatok gyakran hoznak olyan fegyelmi bün­tetést. amely az egyes ked­vezmények megvonását je­lenti. Ezt több esetben ki­szabják megrovással, illetve szigorú megrovással, sőt elbocsátás fegyelmi bünte­téssel együtt is, holott e büntetés csak az áthelye­zéssel alkalmazható együt­tesen. E büntetési nem al­kalmazása során többször előforduló hiányosság, hogy a döntőbizottságok nem je­lölik meg konkrétan a dol­gozóval szemben alkalmaz­ni kívánt anyagi hátrányt, s ezzel a hozott munkaügyi határozat végrehajtása so­rán újabb munkaügyi vita keletkezésére adnak lehető­séget. A fegyelmi határozatok ellen benyújtott panaszok elbírálása során igen fon­tos annak megállapítása,- hogy a dolgozó magatartá­sa vétkes volt-e vagy sem. Fegyelmi vétséget ugyanis csak az a dolgozó követ el, aki munkaviszonyával kap­csolatos kötelezettségét vét­kesen szegd meg. Ha a dol­gozó vétkességének vizsgá­latát a döntőbizottság el­mulasztja. határozata dur­ván is törvénysértő lehet, mert vétlen dolgozót fegyel­mi büntetéssel sújtani nem lehet. Megtörtén t, hogy az egy i k gyors- és gépírónőt a mun­káltató a legsúlyosabb fe­gyelmi büntetéssel, elbocsá­tással sújtotta, mert egy nap szabadságot kért és ezt követően munkahelyén nem jelent meg és azt, hogy be­tegállományban van, nem jelentette be. A kisüzemi döntőbizottság a fegyelmi határozatot, helyesen, hatá­lyon kívül helyezte, mert a döntőbizottsági eljárás so­rán a dolgozó igazolta, hogy veszélyes terhessége miatt volt távol és a Szolnok me­gyei Rendelőintézet vissza­menőlegesen táppénzes ál­lományba is vette. Alapve­tően téves volt a vállalat­nak a tárgyalás során han­goztatott álláspontja, hogy az utólagos táppénzes állo­mányba vétel jogot adhat a táppénz kifizetésére, de nem igazolja a dolgozó tá­vollétét. Több munkaügyi döntőbi­zottságnál kedvezőtlenül befolyásolja a munkajogi ügyintézés eredményességét a késedelmes ügyintézés. Ez a helyzet a vállalatokra is hátrányos, mert a munka­ügyi vita ideje alatt nem tudják a dolgozó munka­helyét véglegesen betölteni, továbbá a téves munkaügyi intézkedés esetében a dol­gozó részére elmaradt já­randóság nem ritkán több havi munkabérre emelke­dik. A fentiek következté­ben indokolt lenne, ha a vállalatok, illetve az arra illetékes szervek fokozot­tabb segítséget adnának a munkaügyi döntőbizottsá­goknak. súly eltérésből ered — a gabonafelvásárló vállalat malomüzeme részére kiad- mányilag rendezést nyert. A panaszt megvizsgálták, csak a válasz késett Bencsik János kenderes! levélíró panaszát még már­ciusban eljuttattuk a MÉ­SZÖV titkárságához. A le­vélíró azt sérelmezte, hogy az 1 kilogrammos kenyér csak 85 deka volt és szá­raz, legalább is több na­pos. A MÉSZÖV megvizsgál­Hasonló esetek elkerülése végett a szükséges intézke­dést is megtette a MÁV igazgatóság. ta Bencsik János panaszát, s egyben a kenderesd fmsz figyelmét felhívta a foko­zottabb ellenőrzésre, vala­mint a mulasztást elkövető boltvezető felelősségrevoná- sára. Az intézkedést tartal­mazó választ — ha késve is — hozzánk is eljuttat­ták, Önkéntes „ fellebbezés“ a döntőbizottság határozata ellen Szitás József már több éve kubikol a Nagykunsági Állami Gazdaságban. Az idén februárban kérte a mély- . építés vezetőjét, engedje át a magasépítőkhöz dolgozni. A két vezető megegyezett az áthelyezésben, és Szitás József már 45 napja dolgozott a magasépítés egyik Zetorján, mint rakodómunkás, amikor az ügyről Faze­kas József, a gazdaság főagronómusa tudomást szerzett Azonnal visszaküldte Szitás Józsefet kubikolni. A dol­gozó a főagronómus intézkedése ellen — helyesen — a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult panasz- szol. A döntőbizottság, mérlegelve a körülményeket, visszahelyezte Szitás Józsefet a magasépítéshez. Hatá­rozatában megjelölte, ha a felek közül valamelyik nem ért egyet a döntéssel, a határozat kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül fellebbezhetnek a területi munJ-a- ügyi döntőbizottsághoz. Fazekas József nem értett egyet a vállalati munka­ügyi döntőbizottság határozatával, de a törvényes út helyett ennek érzékeltetésére más megoldást választott. A magasépítéstől elvette a Zetort (helyette olyan gép­kocsit osztott be oda, amellyel szerződött rakodómun­kások dolgoznak) s így Szitás József létszámfeletti lelt, s ha keresni akart, csak vissza kellett mennie a mély­építőkhöz kubikolni. Elgondolkoztató a döntőbizottság határozatának ilyen megfellebbezése, s méginkább, oz hogy mit szól mindehhez a gazdaság igazgatója. Z. J. Patkány fessek a» élelmiszerbolt közelében Szolnokon s 4. számú élelmiszer bolttól gyalogjáró vezet a kispiac fe­lé. A gyalogjárót a piachoz vezető úton iparvágány keresztezi, amely -a papírgyári tele­pet köti össze a teherpályaudvar­ral. Az említett kereszteződésnél hosszú idő óta patkánytenyészet uralkodik. Zavar­talanul, mert sen­ki nem háborítja a patkányhadat, amely napról nap­ra szaporodik. A patkányte­nyészethez az élel­miszerbolt és a pi­ac is közel fekszik. Jogos tehát az az aggodalom, hogy az élelmiszerbolt raktárát ellepik a patkányok és kárt okoznak. Ezért múlhatatlanul szükséges lenne a patkányfészek sür­gős és gyökeres elpusztítása. Ezt a közegészségügyi állomás figyelmé­be ajánljuk. Bencze László Szolnok Dr. Durst J. u. 22. Nagysikerű sportvetélkedő az Aprítógépgyárban D. J. Szolnok Az iJietékesek intézkedtek Elszállították a papírhulladékot Dr. Cs. I. Úttörő levelekből

Next

/
Thumbnails
Contents