Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-18 / 116. szám
1888. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tíz nap — Budapesten A TANVÁK ELINDULNAK ....... . ... i . ■ ■ ------- 1 Tanyai fiatalok problémái, az el- és visszavándorlás okai (Folytatás az 1. oldalról.) 28-án rendezik meg Szirmai Márta önálló jazzest- jét a Semmelweis utcai kamarateremben, a Gonda János vezette Qualiton- együttes részvételével. A Filharmónia ugyancsak kitett magáért: négy hangversenyt is rendez ebben az időszakban a komolyzene kedvelőinek. 23- án a Zeneakadémia nagytermében az Állami Hangversenyzenekar és a Fővárosi Énekkar közös estjére kerül sor. A program: Mozart F-dúr divertimentója és Händel Aphis és Gala- theá-ja. Vezényel Sándor Frigyes. Szólót énekel Andor Éva és Réti Józseí. * 26-án Constantin Iljev neves szovjet karmester vezényli majd a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. Műsoron: Honegger Monapatitája, Mendelsson Olasz szimfóniája, Iljev saját műve: Változatok zenekarra, s végül Beethoven Esz-dúr zongoraversenye Szűcs Ló- ránd közreműködésével. 27- én világhírű karmester lesz a Zeneakadémia vendége: Alberto Erede Mozart, Schuman és Strauss műveket vezényel majd, 30-án pedig Kóté László hegedű- estjével zárul a hangversenysorozat. Üj színházi bemutató nem lesz ebben az időszakban, hiszen a szezon végén vagyunk már. de érdemes számba venni, hogy az Operaházban május 20-tól 30-ig játszani fogják a Falstaff-ot új betanulásban, a Tháliában a Helytartót, a Vígszínházban Molnár Ferenc Testőrjét, a Madách Kamarában Achard Bolond lányát, s a Fővárosi Operetten a My fair Lady-t A mozik ezekben a napokban öt új filmet mutatnak majd be: három vígjátékot: az angol „Szárnyas Fifi”-1, a francia „Yoyo”-t, s a „Minden kezdet nehéz” című magyar filmet. Ezenkívül bemutatásra kerül a „Lót felesége” c. NDK film, és a „Szisztéma” című angol film, amely voltaképp a „Csábítás trükkje” című Kicsi üzlet Jászberényben a 121-es konfekció bolt. Benn hegyén-hátán az áru. Jobbról a női, balról a férfi ruhák. A gyermeknadrágok és kabátok már csak a pulton férnek el. Az egyik pulton kis vörös zászló áll, rajta aranybetűvel: szocialista brigád. — Most nyertük el. A zászló alig néhány napja van nálunk, bár a szocialista címet már háromszor érdemeltük ki — mondja Farkas Béla üzletvezető. A brigádnaplót mutatja, a minden fontosabb esemény, cselekedet hivatalos dokumentumát. Belőle ismerhető meg hét ember, Farkas Béla, Vérségi Lász- lóné, Gogár Mária, Lakatos Mária, Szabó Géza, Bakó Mártonné, Tóth Gizella — ennyien kezdték — három éves munkája, eredménye. Három évvel ezelőtt, 1963. február 1-én, heten határozták el, hogy csatlakoznak a legjobbakhoz, versenyre kelnek a szocialista cím elnyeréséért. Nagy kedvvel, lelkesedéssel fogtak munkához. Ettől azonban még gyűröttek maradtak a ruhák, nem lett jobb a választék, az áru forgási sebessége sem gyorsult. A nehézség láttán alább hagyott a lendület. Még a tervet sem teljesítették. — A megtorpanás azonban nem tartott sokáig. Nem akartunk szégyenben vígjáték komoly változatának tekinthető. Akik szeretnek megpihenni a múzeumok hűs termeiben, és ismereteiket gyarapítva szórakozni, azoknak elsősorban a vásártól 5 percnyire levő Műcsarnokot ajánlhatjuk, ahol 28-án nyílik meg a „Mai francia festők” című kiállítás. Több mint húsz francia festő alkotásaival' ismerkedhetünk itt meg. A Műcsarnokkal szemben a Szépművészeti Múzeumban a szép könyveket ked- ’ velőknek érdemes betérniük. Május 20-tól 30-ig rendezik meg a „XVI. század könyvdíszítései és miniatü- riái” című kiállítást. Felbecsülhetetlen művészet- történeti könyvekkel ismerkedhetnek meg a látogatók: A Bécsi Képes Krónika részleteivel, Corvina kötetekkel többek között. A vásár területén a Vaj- dahunyad várban levő Mezőgazdasági Múzeum legújabb tárlata, a Pásztorkiállítás, a csikósok, kondások, gulyások, juhászok életével, munkájával, hagyományaival ismertet meg bennünket. Hasznos megtekinteni az Állattenyésztési kiállítást is: friss ismereteket szerezhet a látogató a baromfi, ló, szarvasmarha, sertéstenyésztés tudományából. A mezőgazdasági technika történelmi fejlődését illetően érdekes ösz- szehasonlításokra adhat alkalmat, ha megtekintjük a „XVIII—XIX. századi ekék” című kiállítást. Nyitva lesznek azok a termek is, amelyekben a halászati, vadászati, erdészeti, erdőtörténelmi anyagot helyezték el. Zárjuk a sort az utóbbi hetek leglátogatottabb budapesti múzeumával: a Közlekedési Múzeummal, amely — a vásár közvetlen szomszédságában — ezidőtájt is a vasúttörténe- ti, a repüléstörténeti, a magyar gépjármű történeti kiállításait mutatja be a látogatóknak. Az IBUSZ városnéző autóbusztúrája — kiváltképp azok számára, akik először járnak a fővárosban, vagy csak ritkán jutnak el oda — ugyancsak hasznos időtöltésnek ígérkezik. maradni. Összejöttünk, tanakodtunk kerestük: hogyan lehetne jobban, ésszerűbben. „Hozzunk más városból is árut. Ne várjunk mindent a Nagykortól” — szólt egyikük. „Vasaljuk ki a gyűrött ruhákat” — így a másik. Az üzlet naponként többszöri takarítását is javasolták. Szóba került az udvariasság, az árusítással kapcsolatos valamennyi tennivaló — folytatja az üzletvezető. A szavak hamarosan a tettekben mutatkoztak meg. Budapestről, Debrecenből és más városokból beszerzett ruhák gyorsan megnyerték a jászberényiek tetszését. Eltűntek a gyűrött ruhák, tavaszra tavaszi, nyárra nyári ruhákkal telt meg az üzlet. Közben a tanulásra is jutott idejük. A tanulók sikeresen letették a szakmunkás vizsgát. Lakatos Mária Kiváló kereskedelmi tanuló lett, ezüst jelvényt nyert. — A többiek szabadakadémiára jártak. Részt vettünk a szakmai továbbképzéseken. Az eredmény: nemcsak pótoltuk a lemaradást, hanem már december 14-én jelentettük, hogy az éves tervet teljesítettük, s több mint 9 millió forint értékű ruhát adtunk el. S ezt az eredményt immár harmadszor ismétlik meg. Ennek elismeréseként kapták meg a zászlót. — mj — Csehszlovákia várja a magyar turistákat A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi kirendeltségén kedden .baráti beszélgetésen látták' vendégül a magyar sajtó képviselőit. A csehszlovák idegenforgalmi bizottság vezető munkatársai elmondották, hogy az elmúlt évben csaknem három millió külföldi látogatott Csehszlovákiába. Ezek 90 százaléka a baráti államokból érkezett, köztük tekintélyes számban magyar turisták. A csehszlovák idegenforgalom az idén is fel- készülten várja a külföldi vendégeket. A leglátogatottabb üdülőhelyeken, idegenforgalmi központokban 88 000 férőhely van a szállodákban, turistaházakban, ezen kívül az autós-kempingekben, sátortáborokban további 10 000 turista elhelyezéséről gondoskodnak. A legfontosabb nemzetközi útvonalakon autós-motoros segélyszolgálatot tartanak, s a saját járművel érkező turisták a javítás költségeit hazatérésük után otthoni pénznemben fizethetik. A magyar szakszervezeti mozgalom törtépetében jelentős szerepe Volt a munkásköröknek. A dolgozók ezreit nevelték, fejlesztették politikai öntudatukat, amellett, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére is lehetőséget biztosítottak. Ezek munkáját hivatottak folytatni a megváltozott körülmények között is a szakszervezeti klubok. Megyénkben több mint negyven szakszervezeti művelődési intézmény tevékenykedik, ezek nagyobbik részét a földművesszövetkezetek és a KPVDSZ tartja fenn, jelentős számú vasutas klubot találunk, míg néhány ilyen kör más szakszervezet (MEDOSZ, Építők, ÉDOSZ stto.) kezében van. A klubhelyiségek kialakítása, felújítása számottevő társadalmi összefogással történt, száz és száz dolgozó önkéntes munkájával igyekeztek otthonosoá, barátságossá tenni ezeket. Szívesen is keresik fel az ilyen klubokat az emberek. Persze, nem minden Helyiség van ilyen kedvező állapotban, különösen a megyében lévő vasutas klubok mutatnak siralmas képet. Utött-kopott termek, olajos padló, málló vakolat, majdnem bútorroncsok, lócák találhatók ezek egy részében. Érthető is, hogy huzamosabb ott tartózkodásra nem, legfeljebb söntésként, kocsmának használják az emberek. Amilyen változó a kép az épületek állapotát illetően, annyira eltérő a helyzet a klubokban folyó népművelési munkát tekintve. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol egy lelkes kultúrmi.n- kásnak sikerült maga mellé aktívahálózatot szerveznie, és közös erőfeszítéssel munkálkodtak az eleven klubélet kialakításán, ott nem maradt el a várt eredmény. Szükség van minden ilyen művelődési intézményben társadalmi vezetőségre. amely segíti a klubvezetőt elgondolásaiban az igények felmérésétől a feladatok megoldásáig. A jól működő szakszervezeti klubok közé tartozik Általánosan elfogadott állás,pont, hogy az adottságok és lehetőségek figyelembe vételével erősíteni kell azt a tendenciát, amely a szétszórt tanyavilág megszüntetésére irányul. A tanyavilág felszámolása a községi vagy egyéb központi települések fejlődése, az itt élő emberek tudatformálása. élet- és munkakörülményeik alakulása elsősorban a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának függvényei. Fontos, hogy a tanyán élő embereknek meg tudjuk magyarázni: a tanyavilág felszámolása elsősorban az ő érdekük, kulturális helyzetük javítását, kényelmüket szolgálja. A szövetkezeti mozgalom fejlődésével párhuzamosan fejlődött a tanyavilágban az ifjúsági mozgalom. Érdekes módon fordított tendenciának lehetünk tanúi, mert míg a tanyák egy részét lebontják és lakói a községekbe költöznek, addig küaz újszászi vasutas klub. Nagy László, a MÁV-állo- más fiatal szb-titkára helyesen ismerte fel, hogy nem versengeniük kell a községi művelődési házzal, hanem kiegészíteni annak munkáját. A szakszervezeti politikai iskolát itt tartották, megteremtették a hely- benolvasás lehetőségét, ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Motoros tanfolyamot szerveztek, az asz- szonyoknak főzőtanfolyammal siettek segítségükre. Gondoltak a fiatalokra is. a tánchoz ifjúsági zenekar ad kíséretet, népszerűek a szellemi vetélkedők, közös kirándulást, országjárást is szerveztek. Kezdetben a tanács vezetői, és a községi művelődési ház igazgatója is féltékeny szemmel figyelték a vasutas klub munkáját, riválist láttak benne. Ma már megértették, hogy az az elevenebb, színesebb népművelési tevékenység kialakítását segíti elő Üjszászcn. Jó lenne, ha más községekben is így gondolkodnának a szakszervezeti klubok vezetői és a tanácsi vezetők is. Nem rivalizá- • lásra, rosszul értelmezett tekintélyféltésre van szükség, mint ez többek között Szajolban tapasztalható, hanem arra, hogy összehangolt, tervszerű munkával dolgozzanak a lakosság kulturális és szórakozási igényeinek jobb kielégítésén. A tervszerű munka elképzelhetetlen arra alkalmas, rátermett vezető nélkül. A klubvezetők helyzetén kíván segíteni a Sáo- vári Endre megyei Művelődési Ház, amikor a nyár elején tanfolyamot szervez számukra. Ezen majd meg felelő ötletekkel. hasznos elgondolásokkal ismerkednek meg a megye szak- szervezeti klubjainak vezetői is. Várjuk minél nagyobb számban a jelentkezésüket. Rajtuk a sor tehát, hogy többet tegyenek a tartalmasabb népművelési munkáért. Sági Pál az SZMT Kulturális Bizottságának vezetője lönösen 1961 után a községi KISZ-alapszervezetek egy része megszűnt. A termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban pedig megalakultak a KlSZ-alapszer- vezetek. Természetesen ez -a jelenség nem mond ellent a már vázolt célkitűzésnek, épp a megváltozott termelési viszony teremtette meg á tanyán élő fiatalokkal való foglalkozás lehetőségét Alapszervezeteink nevelő tevékenysége, munkája eredményesnek mondható, bár meg kell jegyezni, hogy a tanyai fiatalok egy jelentős része nem tagja a KISZ- nek. Termelési, valamint kulturális és sportmozgalmainkban viszont döntő többségük részt vesz. Ha csak az ifjúsági szocialista munkaversenyt vizsgáljuk is, megállapíthatjuk, hogy évről évre egyre többen részesei annak. Megyénkben 1964- ben tizennégyezer, 1965- ben tizennégyezeröt- száz fiatal versenyzett vállalt tudatosan részt a gazdaságok termelési feladataiból, a szocialista falu megteremtéséből. Az említett egészséges folyamat mellett szólni kell a sokat emlegetett témáról, a fiatalok elvándorlásáról is. A tanyák lebontását, a faluba költözést igen sok esetben megelőzi, hogy a fiatalok ott hagyják a mezőgazdaságot és az iparba vagy egyéb munkaterületre mennek dolgozni. Ennek okai általában ismertek. Ilyenek: - szülői ösztönzés, a nehéz mezőgazdasági munka, a hosszú munkaidő, a kereseti egyenetlenségek, a rendszeres havi készpénzfizetés hiánya, a sokoldalú szórakozási lehetőség hiánya. Az elvándorlásnak azonban vannak olyan hajtóerői is, mint a fiatalok önállósodási törekvése. Arról van szó, hogy a természetben kapott járandóságát haza kell vinnie a szülői házhoz, s ezzel néni ő, hanem a szülő rendelkezik. Így a fiatal esetleges elképzeléseit, terveit nem tudja megvalósítani. A sokoldalú szórakozási lehetőség hiányát is megemlítettük az elvándorlás egyik okaként. A tsz-ben dolgozó fiatal is szeretne szórakozni, azonban annak ellenére, hogy a művelődési házak igen sok helyen szépek, modernek, jól felszereltek — ennek következtében a legtöbb helyen képesek minden igény kielégítésére — a fiatalok mégsem szeretnek oda járni. Mert kik járnak oda? Zömében gimnazisták, technikusok, fiatal értelmiségiek, akik öltözésben, viselkedésben is különböznek a mezőgazdaságban dolgozó fiataloktól. A termelőszövetkezetek klubszobái még mindig nem eléggé vonzóak, felszerelésük hiányos, nincs rendszeres, a fiatalokat ércímmel ajánló bibliográfiát állított össze a megyei könyvtár tájékoztató szolgálata. A füzet tartalmazza a Vietnamra vonatkozó 1962—66 években megjelent magyar nyelvű fontosabb könyvek, tanulmányok és deklő programjuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés a jólképzett klubvezető. KlSZ-aíapszervezete- ink próbálják az említett feladatokat megvalósítani, azonban még kevés a tapasztalatuk, nincsenek hagyományai e munkának és kevés segítséget kapnak ilyen irányú tevékenységükhöz. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a szétszórt tanyavilágból elvándorló fiatalok nagy része a szombatot és vasárnapot otthon tölti. Szórakozási igényeiket nem Pesten vagy azokban a városokban elégítik ki, ahol dolgoznak. Ezek a fiatalok már bejárnak a községi kultúr- házba, cukrászdába, mivel a városban töltött idő hatással van viselkedésükre, öltözködésükre. Az elvándorlás okai között említhetjük azt, hogy igen sok esetben hiányos a mezőgazdaság perspektívájának bemutatása. Erre kevés gondot fordítunk. A fiatalok nem ismerik vagy csak hiányosan,’ hogy az adott tsz s annak különböző gazdasági ágazatai hogyan fognak fejlődni,- milyen irányba kellene, hogy képezzék szakmai műveltségüket Évrői évre sok fiatal jelentkezik a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákba, s- három év után, mint szakmunkás kerül vissza a gazdaságba, készen arra, hogy a tanultakat a szakmai vezetés segítségével hasznosítsa. Sajnos a gazdaságok egy részében a beiskolázás tervsze- rűtlensége miatt előfordulj hogy a kiképzett szakmunkást nem a neki megfelelő munkakörben foglalkoztatják, s csak körülbelül 50 százalékuk kapja meg a szakmunkást megillető díjazást Az utóbbi időben egyre általánosabb jelenségként lehet tapasztalni, hogy a mezőgazdaságból néhány évvel ezelőtt - elvándorolt fiatalok a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulása után visszajönnek, s a szövetkezetben vállalnak munkát Tavaly a cibakház! Vörös Csillag Tsz-be harminc, a szelevényi Szikrába húsz, az öesödi Kossuth Tsz-be tíz fiatal jött vissza. A fiatalok visszaáramlásának megemlítésével ismét eljutottunk a cikksorozat témájához, hol telepedjenek le ezek a fiatalok. Döntő többségük a községekben, üzemek központjaiban szeretne letelepedni önállósítani magát. Ennek azonban, ha nem rendelkezik megfelelő anyagi alappal, vagy szülői támogatást nem kap. akadálya a meglevő lakásprobléma. Egy része kénytelen visszamenni a tanyára, s ott próbál anyagi alapot teremteni a beköltözéshez. folyóiratcikkek jegyzékét, Kitér a vietnami eseményekkel kapcsolatos nemzetközi béke- és biztonsági kérdésekre is. A tartalmas bibliográfiát Vincze Judit szerkesztette. Zászló a pulton Kocsma vagy klub Molnár Sándor Vietnamért, a népek függetlenségéért és barátságáért