Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

1888. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tíz nap — Budapesten A TANVÁK ELINDULNAK ....... . ... i . ■ ■ ------- 1 Tanyai fiatalok problémái, az el- és visszavándorlás okai (Folytatás az 1. oldalról.) 28-án rendezik meg Szir­mai Márta önálló jazzest- jét a Semmelweis utcai kamarateremben, a Gonda János vezette Qualiton- együttes részvételével. A Filharmónia ugyan­csak kitett magáért: négy hangversenyt is rendez eb­ben az időszakban a ko­molyzene kedvelőinek. 23- án a Zeneakadémia nagy­termében az Állami Hang­versenyzenekar és a Fővá­rosi Énekkar közös estjére kerül sor. A program: Mo­zart F-dúr divertimentója és Händel Aphis és Gala- theá-ja. Vezényel Sándor Frigyes. Szólót énekel An­dor Éva és Réti Józseí. * 26-án Constantin Iljev neves szovjet karmester vezényli majd a Magyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarát. Műsoron: Honegger Monapatitája, Mendelsson Olasz szimfó­niája, Iljev saját műve: Változatok zenekarra, s vé­gül Beethoven Esz-dúr zongoraversenye Szűcs Ló- ránd közreműködésével. 27- én világhírű karmester lesz a Zeneakadémia vendége: Alberto Erede Mozart, Schuman és Strauss műve­ket vezényel majd, 30-án pedig Kóté László hegedű- estjével zárul a hangver­senysorozat. Üj színházi bemutató nem lesz ebben az idő­szakban, hiszen a szezon végén vagyunk már. de érdemes számba venni, hogy az Operaházban má­jus 20-tól 30-ig játszani fogják a Falstaff-ot új be­tanulásban, a Tháliában a Helytartót, a Vígszínház­ban Molnár Ferenc Testőr­jét, a Madách Kamarában Achard Bolond lányát, s a Fővárosi Operetten a My fair Lady-t A mozik ezekben a na­pokban öt új filmet mu­tatnak majd be: három vígjátékot: az angol „Szárnyas Fifi”-1, a fran­cia „Yoyo”-t, s a „Minden kezdet nehéz” című ma­gyar filmet. Ezenkívül be­mutatásra kerül a „Lót felesége” c. NDK film, és a „Szisztéma” című angol film, amely voltaképp a „Csábítás trükkje” című Kicsi üzlet Jászberényben a 121-es konfekció bolt. Benn hegyén-hátán az áru. Jobbról a női, balról a fér­fi ruhák. A gyermeknadrá­gok és kabátok már csak a pulton férnek el. Az egyik pulton kis vörös zászló áll, rajta aranybetűvel: szocia­lista brigád. — Most nyertük el. A zászló alig néhány napja van nálunk, bár a szocia­lista címet már háromszor érdemeltük ki — mondja Farkas Béla üzletvezető. A brigádnaplót mutatja, a minden fontosabb ese­mény, cselekedet hivatalos dokumentumát. Belőle is­merhető meg hét ember, Farkas Béla, Vérségi Lász- lóné, Gogár Mária, Lakatos Mária, Szabó Géza, Bakó Mártonné, Tóth Gizella — ennyien kezdték — három éves munkája, eredménye. Három évvel ezelőtt, 1963. február 1-én, heten hatá­rozták el, hogy csatlakoz­nak a legjobbakhoz, ver­senyre kelnek a szocialista cím elnyeréséért. Nagy kedvvel, lelkese­déssel fogtak munkához. Ettől azonban még gyűröt­tek maradtak a ruhák, nem lett jobb a választék, az áru forgási sebessége sem gyorsult. A nehézség láttán alább hagyott a lendület. Még a tervet sem teljesí­tették. — A megtorpanás azon­ban nem tartott sokáig. Nem akartunk szégyenben vígjáték komoly változatá­nak tekinthető. Akik szeretnek megpi­henni a múzeumok hűs termeiben, és ismereteiket gyarapítva szórakozni, azoknak elsősorban a vá­sártól 5 percnyire levő Műcsarnokot ajánlhatjuk, ahol 28-án nyílik meg a „Mai francia festők” című kiállítás. Több mint húsz francia festő alkotásaival' ismerkedhetünk itt meg. A Műcsarnokkal szemben a Szépművészeti Múzeum­ban a szép könyveket ked- ’ velőknek érdemes betérni­ük. Május 20-tól 30-ig ren­dezik meg a „XVI. század könyvdíszítései és miniatü- riái” című kiállítást. Fel­becsülhetetlen művészet- történeti könyvekkel ismer­kedhetnek meg a látoga­tók: A Bécsi Képes Króni­ka részleteivel, Corvina kötetekkel többek között. A vásár területén a Vaj- dahunyad várban levő Me­zőgazdasági Múzeum leg­újabb tárlata, a Pásztor­kiállítás, a csikósok, kon­dások, gulyások, juhászok életével, munkájával, ha­gyományaival ismertet meg bennünket. Hasznos megte­kinteni az Állattenyésztési kiállítást is: friss ismerete­ket szerezhet a látogató a baromfi, ló, szarvasmarha, sertéstenyésztés tudomá­nyából. A mezőgazdasági technika történelmi fejlő­dését illetően érdekes ösz- szehasonlításokra adhat al­kalmat, ha megtekintjük a „XVIII—XIX. századi ekék” című kiállítást. Nyit­va lesznek azok a termek is, amelyekben a halászati, vadászati, erdészeti, erdő­történelmi anyagot helyez­ték el. Zárjuk a sort az utóbbi hetek leglátogatottabb bu­dapesti múzeumával: a Közlekedési Múzeummal, amely — a vásár közvet­len szomszédságában — ezidőtájt is a vasúttörténe- ti, a repüléstörténeti, a magyar gépjármű történeti kiállításait mutatja be a látogatóknak. Az IBUSZ városnéző au­tóbusztúrája — kiváltképp azok számára, akik először járnak a fővárosban, vagy csak ritkán jutnak el oda — ugyancsak hasznos idő­töltésnek ígérkezik. maradni. Összejöttünk, tana­kodtunk kerestük: hogyan lehetne jobban, ésszerűb­ben. „Hozzunk más város­ból is árut. Ne várjunk mindent a Nagykortól” — szólt egyikük. „Vasaljuk ki a gyűrött ruhákat” — így a másik. Az üzlet naponként többszöri takarítását is ja­vasolták. Szóba került az udvariasság, az árusítással kapcsolatos valamennyi tennivaló — folytatja az üzletvezető. A szavak hamarosan a tettekben mutatkoztak meg. Budapestről, Debrecenből és más városokból beszerzett ruhák gyorsan megnyerték a jászberényiek tetszését. Eltűntek a gyűrött ruhák, tavaszra tavaszi, nyárra nyári ruhákkal telt meg az üzlet. Közben a tanulásra is jutott idejük. A tanulók sikeresen letették a szak­munkás vizsgát. Lakatos Mária Kiváló kereskedelmi tanuló lett, ezüst jelvényt nyert. — A többiek szabadaka­démiára jártak. Részt vet­tünk a szakmai továbbkép­zéseken. Az eredmény: nemcsak pótoltuk a lema­radást, hanem már decem­ber 14-én jelentettük, hogy az éves tervet teljesítettük, s több mint 9 millió forint értékű ruhát adtunk el. S ezt az eredményt im­már harmadszor ismétlik meg. Ennek elismeréseként kapták meg a zászlót. — mj — Csehszlovákia várja a magyar turistákat A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereske­delmi kirendeltségén ked­den .baráti beszélgetésen látták' vendégül a magyar sajtó képviselőit. A cseh­szlovák idegenforgalmi bi­zottság vezető munkatársai elmondották, hogy az el­múlt évben csaknem három millió külföldi látogatott Csehszlovákiába. Ezek 90 százaléka a baráti államok­ból érkezett, köztük tekin­télyes számban magyar tu­risták. A csehszlovák ide­genforgalom az idén is fel- készülten várja a külföldi vendégeket. A leglátogatot­tabb üdülőhelyeken, ide­genforgalmi központokban 88 000 férőhely van a szál­lodákban, turistaházakban, ezen kívül az autós-kem­pingekben, sátortáborokban további 10 000 turista elhe­lyezéséről gondoskodnak. A legfontosabb nemzet­közi útvonalakon autós-mo­toros segélyszolgálatot tar­tanak, s a saját járművel érkező turisták a javítás költségeit hazatérésük után otthoni pénznemben fizet­hetik. A magyar szakszervezeti mozgalom törtépetében je­lentős szerepe Volt a mun­kásköröknek. A dolgozók ezreit nevelték, fejlesztet­ték politikai öntudatukat, amellett, hogy a szabad­idő hasznos eltöltésére is lehetőséget biztosítottak. Ezek munkáját hivatottak folytatni a megváltozott körülmények között is a szakszervezeti klubok. Megyénkben több mint negyven szakszervezeti mű­velődési intézmény tevé­kenykedik, ezek nagyobbik részét a földművesszövet­kezetek és a KPVDSZ tart­ja fenn, jelentős számú vasutas klubot találunk, míg néhány ilyen kör más szakszervezet (MEDOSZ, Építők, ÉDOSZ stto.) kezében van. A klubhelyiségek ki­alakítása, felújítása számot­tevő társadalmi összefogás­sal történt, száz és száz dolgozó önkéntes munkájá­val igyekeztek otthonosoá, barátságossá tenni ezeket. Szívesen is keresik fel az ilyen klubokat az emberek. Persze, nem minden He­lyiség van ilyen kedvező ál­lapotban, különösen a me­gyében lévő vasutas klubok mutatnak siralmas képet. Utött-kopott termek, ola­jos padló, málló vakolat, majdnem bútorroncsok, ló­cák találhatók ezek egy ré­szében. Érthető is, hogy hu­zamosabb ott tartózkodásra nem, legfeljebb söntésként, kocsmának használják az emberek. Amilyen változó a kép az épületek állapotát ille­tően, annyira eltérő a hely­zet a klubokban folyó nép­művelési munkát tekintve. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol egy lelkes kultúrmi.n- kásnak sikerült maga mellé aktívahálózatot szerveznie, és közös erőfeszítéssel mun­kálkodtak az eleven klub­élet kialakításán, ott nem maradt el a várt ered­mény. Szükség van minden ilyen művelődési intéz­ményben társadalmi veze­tőségre. amely segíti a klubvezetőt elgondolásai­ban az igények felmérésé­től a feladatok megoldá­sáig. A jól működő szakszer­vezeti klubok közé tartozik Általánosan elfogadott ál­lás,pont, hogy az adottsá­gok és lehetőségek figye­lembe vételével erősíteni kell azt a tendenciát, amely a szétszórt tanyavilág meg­szüntetésére irányul. A ta­nyavilág felszámolása a községi vagy egyéb közpon­ti települések fejlődése, az itt élő emberek tudatfor­málása. élet- és munkakö­rülményeik alakulása első­sorban a termelőszövetke­zetek gazdasági megszilár­dításának függvényei. Fon­tos, hogy a tanyán élő em­bereknek meg tudjuk ma­gyarázni: a tanyavilág fel­számolása elsősorban az ő érdekük, kulturális helyze­tük javítását, kényelmüket szolgálja. A szövetkezeti mozgalom fejlődésével párhuzamosan fejlődött a tanyavilágban az ifjúsági mozgalom. Érdekes módon fordított tendenciá­nak lehetünk tanúi, mert míg a tanyák egy részét le­bontják és lakói a közsé­gekbe költöznek, addig kü­az újszászi vasutas klub. Nagy László, a MÁV-állo- más fiatal szb-titkára he­lyesen ismerte fel, hogy nem versengeniük kell a községi művelődési házzal, hanem kiegészíteni annak munkáját. A szakszervezeti politikai iskolát itt tartot­ták, megteremtették a hely- benolvasás lehetőségét, is­meretterjesztő előadásokat rendeztek. Motoros tanfo­lyamot szerveztek, az asz- szonyoknak főzőtanfolyam­mal siettek segítségükre. Gondoltak a fiatalokra is. a tánchoz ifjúsági zenekar ad kíséretet, népszerűek a szellemi vetélkedők, közös kirándulást, országjárást is szerveztek. Kezdetben a tanács veze­tői, és a községi művelő­dési ház igazgatója is fél­tékeny szemmel figyelték a vasutas klub munkáját, ri­válist láttak benne. Ma már megértették, hogy az az elevenebb, színesebb nép­művelési tevékenység kiala­kítását segíti elő Üjszászcn. Jó lenne, ha más közsé­gekben is így gondolkodná­nak a szakszervezeti klu­bok vezetői és a tanácsi vezetők is. Nem rivalizá- • lásra, rosszul értelmezett tekintélyféltésre van szük­ség, mint ez többek között Szajolban tapasztalható, ha­nem arra, hogy összehan­golt, tervszerű munkával dolgozzanak a lakosság kulturális és szórakozási igényeinek jobb kielégíté­sén. A tervszerű munka el­képzelhetetlen arra alkal­mas, rátermett vezető nél­kül. A klubvezetők hely­zetén kíván segíteni a Sáo- vári Endre megyei Művelő­dési Ház, amikor a nyár elején tanfolyamot szervez számukra. Ezen majd meg felelő ötletekkel. hasznos elgondolásokkal ismerked­nek meg a megye szak- szervezeti klubjainak veze­tői is. Várjuk minél na­gyobb számban a jelentke­zésüket. Rajtuk a sor tehát, hogy többet tegyenek a tartal­masabb népművelési mun­káért. Sági Pál az SZMT Kulturális Bizottságának vezetője lönösen 1961 után a községi KISZ-alapszervezetek egy része megszűnt. A termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban pedig meg­alakultak a KlSZ-alapszer- vezetek. Természetesen ez -a jelenség nem mond ellent a már vázolt célkitűzésnek, épp a megváltozott terme­lési viszony teremtette meg á tanyán élő fiatalokkal való foglalkozás lehetősé­gét Alapszervezeteink nevelő tevékenysége, munkája eredményesnek mondható, bár meg kell jegyezni, hogy a tanyai fiatalok egy jelen­tős része nem tagja a KISZ- nek. Termelési, valamint kulturális és sportmozgal­mainkban viszont döntő többségük részt vesz. Ha csak az ifjúsági szocialista munkaversenyt vizsgáljuk is, megállapíthatjuk, hogy évről évre egyre többen ré­szesei annak. Megyénkben 1964- ben tizennégyezer, 1965- ben tizennégyezeröt- száz fiatal versenyzett vál­lalt tudatosan részt a gaz­daságok termelési felada­taiból, a szocialista falu megteremtéséből. Az említett egészséges folyamat mellett szólni kell a sokat emlegetett témáról, a fiatalok elvándorlásáról is. A tanyák lebontását, a faluba költözést igen sok esetben megelőzi, hogy a fiatalok ott hagyják a me­zőgazdaságot és az iparba vagy egyéb munkaterületre mennek dolgozni. Ennek okai általában ismertek. Ilye­nek: - szülői ösztönzés, a nehéz mezőgazdasági mun­ka, a hosszú munkaidő, a kereseti egyenetlenségek, a rendszeres havi készpénzfi­zetés hiánya, a sokoldalú szórakozási lehetőség hiá­nya. Az elvándorlásnak azon­ban vannak olyan hajtó­erői is, mint a fiatalok ön­állósodási törekvése. Arról van szó, hogy a természet­ben kapott járandóságát haza kell vinnie a szülői házhoz, s ezzel néni ő, ha­nem a szülő rendelkezik. Így a fiatal esetleges el­képzeléseit, terveit nem tudja megvalósítani. A sokoldalú szórakozási lehetőség hiányát is meg­említettük az elvándorlás egyik okaként. A tsz-ben dolgozó fiatal is szeretne szórakozni, azonban annak ellenére, hogy a művelődé­si házak igen sok helyen szépek, modernek, jól fel­szereltek — ennek követ­keztében a legtöbb helyen képesek minden igény ki­elégítésére — a fiatalok mégsem szeretnek oda jár­ni. Mert kik járnak oda? Zömében gimnazisták, technikusok, fiatal értel­miségiek, akik öltözésben, viselkedésben is különböz­nek a mezőgazdaságban dolgozó fiataloktól. A termelőszövetkezetek klubszobái még mindig nem eléggé vonzóak, fel­szerelésük hiányos, nincs rendszeres, a fiatalokat ér­címmel ajánló bibliográfiát állított össze a megyei könyvtár tájékoztató szol­gálata. A füzet tartalmazza a Vietnamra vonatkozó 1962—66 években megjelent magyar nyelvű fontosabb könyvek, tanulmányok és deklő programjuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés a jólképzett klubve­zető. KlSZ-aíapszervezete- ink próbálják az említett feladatokat megvalósítani, azonban még kevés a ta­pasztalatuk, nincsenek ha­gyományai e munkának és kevés segítséget kapnak ilyen irányú tevékenysé­gükhöz. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a szét­szórt tanyavilágból elván­dorló fiatalok nagy része a szombatot és vasárnapot otthon tölti. Szórakozási igényeiket nem Pesten vagy azokban a városokban elé­gítik ki, ahol dolgoznak. Ezek a fiatalok már be­járnak a községi kultúr- házba, cukrászdába, mivel a városban töltött idő ha­tással van viselkedésükre, öltözködésükre. Az elvándorlás okai kö­zött említhetjük azt, hogy igen sok esetben hiányos a mezőgazdaság perspektí­vájának bemutatása. Erre kevés gondot fordítunk. A fiatalok nem ismerik vagy csak hiányosan,’ hogy az adott tsz s annak külön­böző gazdasági ágazatai hogyan fognak fejlődni,- milyen irányba kellene, hogy képezzék szakmai mű­veltségüket Évrői évre sok fiatal jelentkezik a me­zőgazdasági szakmunkás­képző iskolákba, s- három év után, mint szakmunkás kerül vissza a gazdaságba, készen arra, hogy a tanul­takat a szakmai vezetés se­gítségével hasznosítsa. Saj­nos a gazdaságok egy ré­szében a beiskolázás tervsze- rűtlensége miatt előfordulj hogy a kiképzett szakmun­kást nem a neki megfelelő munkakörben foglalkoztat­ják, s csak körülbelül 50 százalékuk kapja meg a szakmunkást megillető dí­jazást Az utóbbi időben egyre általánosabb jelenségként lehet tapasztalni, hogy a mezőgazdaságból néhány évvel ezelőtt - elvándorolt fiatalok a termelőszövetke­zetek gazdasági megszilár­dulása után visszajönnek, s a szövetkezetben vállalnak munkát Tavaly a cibakház! Vörös Csillag Tsz-be har­minc, a szelevényi Szikrá­ba húsz, az öesödi Kossuth Tsz-be tíz fiatal jött vissza. A fiatalok visszaáramlá­sának megemlítésével is­mét eljutottunk a cikkso­rozat témájához, hol tele­pedjenek le ezek a fiatalok. Döntő többségük a közsé­gekben, üzemek központ­jaiban szeretne letelepedni önállósítani magát. Ennek azonban, ha nem rendelke­zik megfelelő anyagi alap­pal, vagy szülői támoga­tást nem kap. akadálya a meglevő lakásprobléma. Egy része kénytelen vissza­menni a tanyára, s ott pró­bál anyagi alapot teremte­ni a beköltözéshez. folyóiratcikkek jegyzékét, Kitér a vietnami esemé­nyekkel kapcsolatos nem­zetközi béke- és biztonsági kérdésekre is. A tartalmas bibliográfiát Vincze Judit szerkesztette. Zászló a pulton Kocsma vagy klub Molnár Sándor Vietnamért, a népek függetlenségéért és barátságáért

Next

/
Thumbnails
Contents