Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

tyilá? proletárjai, egyesüljetekI HMM SZOLNOK MEGYE. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁB ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIIl évfolyam, 102. szám. Ara; 83 fillér I960, május 1., vasárnap. MÁJUS ELSEJÉN ÍRT4 i CSÁKI ISTVÁN M a is — mint 1890 óta minden má­jus elsején — százezrek és milliók töltik meg az öt világrész min­den táján az ut­cákat, tereiket, hogy demonstrálják erejüket és kifejezésre juttassák együtt­érzésüket, a jobb emberi életért, a haladásért, a bé­kéért való harcos kiállásu­kat. Üdvözlések, baráti és bátorító szavak szállnak országról országra, s a hangok, szavak, beszédek és dalok különbözősége mellett is egy az akarat, egy a szívek dobbanása, így köszöntjük május el­sejét, a munkásosztály ün­nepét, a nemzetközi szoli­daritás napját. Az emberiség történeté­ben nagyon rövid az az idő, amióta május elseje a munkásosztály, a dolgozók ünnepe. Hetvenhét eszten­dő csak röpke pillanat, s mégis eseményekben és harci tapasztalatokban na­gyon gazdag ez az időszak. Koronként és időszakon­ként megvan május elseje ünnepének a maga harci célja Az első időszakban még mindenütt a burzsoá­zia féktelen terrorjával és fegyveres ellenakcióival kellett a felvonulóknak szembenézni. Hányszor ön­tözte május elsején mun­kásvér az utcák, terek kö­vezetét, hányszor hulltak el csendőrgolyótól bátrak és hősök? — Hányszor pró­bálta meg a burzsoázia el­venni május elsejét a dol­gozóktól, megtiltani az ün­neplést, megakadályozni a harci meneteket? — Szám­talan az esetek, de szám­talan a sikertelen burzsoá próbálkozások száma is. — Hősi erőfeszítés, harc és küzdelem kiséri végig má­jus elseje ünnepének tör­ténetét, az első felvonulás­tól napjainkig. A burzsoázia — ahol ha­talmon van — ma sem mondott le arról a tervé­ről, hogy korlátozza a mun­kásoknak e nagy ünnephez való jogát. Olyan államok­ban mint Spanyolország, Portugália — de még olyan országokban is, ahol a munlkásküzdelmeknek tör­ténelmi múltja van — ma is titkon ünnepelnek a dol­gozóik. Ez azonban nem vál­toztat ásson a tényen, hogy május elseje visszavonha­tatlanul a nemzetközi mun­kásosztály ünnepe, harci seregszemléjének napja; A nemzetközi mun­kásosztály testé­vel harcolta ki, veiével írta meg jogát erre az ünnepre már akkor, amikor a szocializmus még csak eszme volt. Azóta pe­dig, hogy — közel félév­századdal ezelőtt — az orosz munkásosztály forra­dalmi harcban győzedel­meskedett, azóta hogy meg­született az első szocialista állam örökre megingatha- tatlanná tette jogát erre az ünnepre. Így vált valóra az 1889-es párizsi munkás- konferencia határozata, így válnak valóra Lenin elv­társnak 1904-ben leírt sza­vai, miszerint: „...a világ munkásai azt ünneplik, hogy öntudatos életre éb­redtek, hogy egyesültek ab­ban a harcban, \amelyet minden erőszak és az em­bernek ember Által való mindenféle elnyomása el- ?<?n, o dolgozó millióknak az hségtől. a nyomortól és a riség harcának legfőbb bá­zisa, támasza és biztosíté­ka. Ezért gondolnak ma szeretettel, megbecsüléssel a másik világból — a kapita­lizmus világából is — mun­kások, dolgozó emberek a szocializmust építő, békét védelmező testvérekre. A magyar dolgozók szá­mára felemelő, hogy — im­már huszonkét esztendő óta — együtt halad ebben a menetben a szocialista vi­lágrendszer hatalmas közös­ségével, s az ünnepen min­den gátlás és korlátozás nélkül kifejezheti együtt­érzését, szolidaritását, a szocialista életforma igen­lését és a béke melletti ki­állását. Ez az együttérzés és a szocializmus ügye mel­letti kiállás alapszik azon a hatalmas átalakuláson, mely az ország politikai, gazda­sági életében végbement. Eltűntek a földesurak, az iparbárók, a kartellek, a trösztök, a szolgabírák és csendőrosztagok, s velük együtt a testet, lelket ölő nyomor. Az ipari termelés mintegy hatszorosára növe­kedett. A mezőgazdaság egész szerkezete átalakult, s a nagyüzemi gazdálkodás néhány esztendeje alapjai­ban formálta át a falu éle- tét Van — főleg a hon ha­tárain kívülre szököttek'kö­zött — ki a régi falusi éle­tet sírja vissza — termé­szetesen úri kastély, mesés jövedelemmel és éhe­ző zsellér-seregével. Azok azonban, akiknek apái és ősapái a jobbágyseregek­ben, majd a kibontakozó munkásmozgalommal együtt vívták élet-halál harcukat a földért megtalálták számí­tásukat és jövőjüket a szo­cialista társadalomban és ezen belül a falu új szocia­lista rendjében. Ezek az emberek — a volt 3 millió­nyi koldus sereg — nem kí­vánja vissza az urak vilá­gát A falu lakosai előre­tekintenek. Tudják, hogy a szocialista gazdálkodás eddigi eredményei csak kez­deti sikerek, ahonnan fel­tétlen tovább tudunk előre­menni S zűkebb pátriánk — Szolnok m e­gye — a 22 év előtti időszakban az ország egyik legelmaradottabb te­rülete volt. A nap- égette kunsági sziken az emberek csak tenget­ték életüket. Szegény­ség, nyomorúság, népbeteg­ség pusztítása fémjelezte a vidéket. Az itt élő elnyo­mott tömegek meghallották és megértették munkástest- véredk harcbahívó szavát. Május elseje a kunsági vá­rosokban, Túrkevén, Kis­újszálláson, Mezőtúron va­lóban „harci nappá” válto­zott. 1890-től évről évre nagy tömegek mozdultak meg ezen a vidéken. Szol­nokon kiemelkedő az 1905- ös és az 1912-es nagy meg­mozdulás. 1912-ben vitték először a GŐZ FŰRÉSZ mun­kásai azt a vörös zászlót, mely 1919-ben is sok dicső­séget látott, amelyet pár­tunk régi harcosa Űri Sza­bó József és családja őr­zött meg a fasiszta elnyo­más éveiben, s amely ma a munkásmozgalom történe­tének értékes ereklyéje. Csodálatosan szép emlé­kek maradtak az 1919-es május elsejei szolnoki ün­nepségekről, amelyet a ke­(Folytatás a 2. oldalon) Zászlóátadási ünnepség a Tiszamenti V egyimű vekben 4 szocialista brigádokat ünnepelték a járműjavítóban Tegnap reggel hét órakor a szolnoki járműjavító üzemrészeiben bensőséges ünnepségen köszöntötték a dolgozók a szocialista cí­met elért brigádokat. Az üzemrészek vezetői ismer­tették az 1965. évi szocia­lista munkaverseny ered­ményeit, majd a brigádve­zetők vették át a kitünte­téseket. A vállalatnál öt brigád harminckét tagja, már hat­hét éve megszakítás nélkül kiérdemelte a szocialista címet, \s így megkapta a SZOT által alapított ezüst­plakettet, illetve ezüstko­szorús jelvényeket. Tizen­kilenc kollektíva érdemel­te ki a bronzkoszorús jel­vényt, 487 munkás kapott zöldkoszorús jelvényt. A versenyben több éven át elért kimagasló eredményei alapján a megmunkáló osz­tály és a mozdonyosztály kiérdemelte a szocialista munkd műhelye kitüntető címet. Az ezt bizonyító ok­levelet az SZMT és a Vas­utas Szakszervezet megyei bizottságának képviselői adták át. Jól ünnepelhetnek Szenttamáson Befejezték a tavaszi vetést, a fejtrágyázást, a gyomirtást Jó hír érkezett szomba­ton a Szienttamási Állami Gazdaságból. Azt jelentet­ték az ottaniak, hogy az ün­nep napjára minden tava­szi magvat elvetettek — tehát a kukoricát is. Ezen­túl szombatra véget ért a vegyszeres gyomirtás és a fej trágyázás is náluk. Két- efeer hoddnyi őszi vetésen végezték cl a vegyszeres gyomirtást, másfélezer hol­don a fejtrágyázást. Vetet­ten területük ünnep utánra 11 hold maradt, amelyen víz áll. Szenttamáson jó érzéssel ünnepelhetnek. Szombaton délelőtt a Tiszamenti Vegyiművek ebédlőjében gyűltek össze a dolgozók képviseletében a szocialista brigádvezetők, szakszervezeti tisztségvise­lők, a pártalapszervezetek vezetőségének tagjai, a ki­váló dolgozók, hogy a má­sodik ötéves terv időszaká­ban elért vállalati eredmé­nyek alapján átvegyék az MSZMP Szolnok megyei bizottsága, a megyei tanács és az SZMT elnöksége el­ismerő oklevelét. Az ünnepséget Bán Lász­ló igazgató nyitotta meg. Beszámolt a vegyiművek fejlődéséről, értékelte á tervidőszakban végzett Az újszászi bekötőúton már a zsaluzó deszkáktól tisztítják a ceglédi bejárati vágány 73 méter hosszú és 14 méter széles vasbeton kerethídját. Az óriási épít­ményt a Hídépítő Vállalat dolgozói a tervezett tizen­négy helyett hat hónap alatt készítették el. A betonozási munkák zö­mét a tél folyamán végez­ték, s ehhez minden segít­séget megkapott a vállalat. Ilyen szép eredményt csak­is azért tudtak elérni, mert zökkenőmentes volt az anyagellátás, és a betono­zást teljesen gépesíteni tudták. A műtárgy hatal­mas méreteire jellemző, munkát. Ezután Sipos Ká­roly, a városi pártbizott­ság első titkára átadta az említett szervek oklevelét. Beszédében méltatta a vegyiművek dolgozóinak kiváló munkáját, kifejezte a városi pártbizottság el­ismerését. Elmondotta, a pártbizottság tavaly elhatá­rozta, hogy a hazánk fel- szabadulásának 20. évében legkimagaslóbb eredményt felmutató ipari vállalatnak zászlót adományoz. A zászlót, mint a város legjobb üzeme, a Tiszamen­ti Vegyiművek kapta. Si­pos Károlytól Bán László igazgató vette át ezt a ki­tüntetést. hogy a beépített 4014 köb­méter betonhoz 120 vagon cementet és 810 vagon ada­lékanyagot használtak fel. Ezenkívül 37 vagon beton­acél van a kerethídban és 1100 köbméter fát használ­tak fel zsaluzásra és áll­ványzatok építésére. A szolnoki vasúti re­konstrukció eddigi legna­gyobb vasbeton szerkezete, kerethídja alatt zajlik le majd az újszászi bekötőút közúti és gyalogos forgal­ma, ezenkívül a felüljáró alatt közlekedik majd a téglagyári csillevasút is. A munkálatokat május 31-ére teljesen befejezik a Híd­építő Vállalat dolgozói. Elkészült a vasúti rekonstrukció eddigi legnagyobb vas­beton szerkezete Tizennégy helyett hat hónap alatt — 120 vagon cementet, 810 varon követ „nyelt el” a kerethíd ROZSNYAI ZOLTÁN: MÁJUS 1. megaláztatástól való meg­szabadításáért folytatnak.” Az idei május elsejei ün­nep fényét emeli az a tény hogy kialakult a szocialista világrendszer, a nemzetkö­zi munkásosztály és a gyarmati felszabadító moz­galom — korunk hárorr nagy forradalmi erejének — összefogása, amely min­den eddiginél hatalmasab­bá tette a haladásért, ko­runk nagy társadalmi prob­lémáinak megoldásáért küz­dő erőket A mai világmé­retű megmozdulás, — a méltóságteljesen hömpölygő emberáradat a nagyvárosok utcáin, a zúgó hangorkán — nem egyszerűen ismétlé­se annak, ami egy esztende­je és az azt megelőző évek­ben volt. Szélesebb fron­ton, nagyobb és öntudato- sabb tömegek menetelnek, acélos akarattal, nagysze­rű harci kedvvel a kitűzött célok felé, mint bármikor. Mi adja az erőt, az el­szántságot, a harci kedvet a világ dolgozóinak ezen a napon? E rőt, bizakodást ad a világ dolgozói­nak az a hatal­mas fejlődés, mely az első szocialista állam születése, majd a szocialista világ­rendszer létrejötte óta vég­bement és ma is tart. Ezt a fejlődést összegezte a Szovjetunió Kommunista Pártjának nemrég megtar­tott XXIII. kongresszusa, amely a szovjet emberek életének alakulásán, a szov­jet társadalom fejlődésén keresztül mutatta meg azt az utat, amelyét a tőke ha­talmától megszabadult dol­gozó ember képes bejárni, azt a magaslatot, ahova csak a munkáslhatalom ké­pes tagjait félemelni. Er­ről mindennél világosabban beszélnek a számok. - A Szovjetunió gazdasága a múlt esztendőben villamos- energiából 2, kőolajból 18, acélból 19, szénből 20, hen­gerelt fémáruból 21, köny- nyűipari termékekből 24 nap alatt állított elő annyi terméket,' mint 1913-ban egy teljes esztendő alatt. A szovjet emberek — kom­munista pártjuk vezetésével — ellenállhatatlanul törnek előre a kommunizmus anyagi, technikai bázisának megteremtésében, a min­den eddiginél fejlettebb tár­sadalom felépítésében. Ve­lük együtt haladnak azok a népek és nemzetek, ame­lyek a második világhábo­rú _ győzelmes befejezése után léptek a szocializmus építésének útjára, s ahol az ipari termelés frontján ötszörösen, hatszorosan ha­ladták túl a második vi­lágháború előtti termelés színvonalát. A szocialista világrendszer olyan ténye­zővé vált, amely politikai, gazdasági, katonai téren előnyt vívott ki magának, s amely a technika, a tudo­mány frontján is megmu­tatta hatalmas fölényét. Szovjet ember emelkedett elsőnek fel a világűrbe, szovjet ember hagyta el el­sőnek távol földünktől az űrhajót, szovjet ember al­kotta műszerkomplexum ereszkedett le elsőnek a Hold felszínére és szovjet ember alkotta technikai eszköz sugározta — a Hold körű] keringve — az Inter- nacionálét, a nemzetközi proletáriátus himnuszát. Korunkban a szocialista vi­lágrendszer a haladó embe-

Next

/
Thumbnails
Contents