Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
10 SZOLNOK MEGY FI NÉPLAP 1966. április 17. Kitűnő tojásé s h ús hibridek Látogató» a Gödöllői Kisállattenyésxté&i Kutatóintézetben Televízió a csillagászatban Pr. Sütő Kálmánnal, a Kisállattenyésztési Kutató- intézet tudományos igazgatóhelyettesével beszélgettünk a baromfitenyésztés legidőszerűbb kérdéseiről és az ezzel összefüggő tudományos kutatómunkáról. Érdeklődésünkre elmondotta: — Az ország baromfiállományának minőségi fejlesztésében a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet rendkívül fontos szerepet tölt be. Minthogy a baromfitenyésztésben hazánk ezideig elmaradt a legfejlettebb országokban végbement rendkívül gyors ütemű fejlődéstől, a korszerű baromfitartás alapanyagát évről évre jelentős import révén kényszerültünk beszerezni. Az intézet kapta azt a feladatot, hogy a baromfitenyésztésnek ezt a függőségét felszámolja. Rendkívüli to jáatermeiési eredmények — A feladatot a korábbi hazai fajtákkal és módszerekkel nem lehetett megvalósítani. A tenyésztői és kutatási munka alapját ezért behozatallal teremtettük meg, és az immár három éve folytatott körültekintő kutatómunka eredményeként intézetünk több kiváló tojó- és húsfajtával rendelkezik. Az intézet baromfitelepén elért tojástermelési eredmények rendkívül biztatóak. Az általunk előállított tojáshibridek a hivatalos teljesítményvizsgálaton kiválóan szerepeltek. A G—11-es jelű középkönnyű tojáshibridünk 500 napos korra (350 napos termelési időszak alatt) 250 tojás termelésével első helyen végzett és maga mögött hagyta a nyugatnémet származású Nick Ohick és a kanadai származású Star Cross elnevezésű tojáshibrideket, amelyek 234, illetőleg 220 tojást termeltek. Tojástermelés vonatkozásban a második helyet a G. 22-es jelű tojóhibridünk érte el, 242 darab tojással. Több mint 14 kg-os tojástermelésével világszínvonalú teljesítményt nyújtott. A G 33-as nehéz tojáshibridünk 215 tojással ugyancsak jó eredményt ért el. Ez a tojóhibrid a hazai teljesítmény-vizsgálatokon a maga nemében egyedülálló volt, minthogy barna héjú tojásokat termelt. A baromfiállomány 80 ázásaiéba a háztáji gazdaságokban — Messzemenően szem előtt tartjuk a népgazdasági tervben előírt igényeket. És mivel a következő ötéves terv a baromfiállomány 80 százalékának az elhelyezését továbbra is a háztáji gazdaságokba irányozza elő, — a nagyüzemek számára szükséges intenzív tartási körülményeket igénylő hibridek mellett — a kistermelők igényeinek megfelelő hibridek előállításán is dolgozunk — Az előbb említett G. 33-as barna tollazatú, barna színű tojást termelő hibrideket kívánjuk ebből a célból szaporítani. Ez a hibrid eddigi adataink alapján háztáji tartás és takarmányozás mellett is mintegy 30 db tojással többet termel. mint a jelenleg tenyésztésben lévő New ha- moshire fajta. Csibéi napos korban — színűk alapján ivar szerint szétvá- laszthatók: a jérce mindig barna, a kakas fehér. Kakasai 9 hetes korra elérik az 1 kilogram átlagsúlvt, ami ugyancsak kedvezőbb a jelenleg tartottaknál. — Ezekből a hibridekből már 1966-ban nagyobb számú „szülőpárt” biztosítunk a velünk szerződést kötő szaporító telepeknek, termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Kitűnő húshibridek — A tojáshibridekhez hasonlóan jelentősen javult a húshibridek (broile- rek) termelőképessége is Broilereink 9 hetes korra elérik az 1,50 kg-os súlyt, melynek minden kg-jáho? csak 2,7 kg takarmányt fogyasztanak. Ez ugyan csak eléri a fejlett orszá gok terme'A«i színvonalát — Eddigi eredményeink mind a tojó, mind a húshibridek tekintetében megfelelő szaporító üzemek mellett reményt nyújtanak arra, hogy már a közeli években magas termelőképességű hazai állatokkal lássuk el a baromfitartó kis- és nagyüzemeket. — Ezáltal megszüntethetjük baromfitenyésztésünk eddigi függőségét, évenként nagy összegű deviza megtakarítást érhetünk el. — Ugyanakkor lehetővé válik, hogy eddigi tojás és baromfihús termelésünket a terveknek megfelelően növeljük és gazdaságosabbá tegyük —, fejezte be a nyilatkozatát dr. Sütő Kálmán. Nyolchetes csibék a gödöllői Kisállattenyésztés! Kutatóintézet nevelőházában. Közismert, hogy a televíziót a mesterséges holdak fedélzetén felhasználják, lehetővé téve, hogy a kutató megfigyeléseket végezhessen olyan helyeken is, ahová maga még nem juthat el, csupán az önműködő laboratóriumok. így vált lehetővé, hogy kiterjedt kísérleteket folytathatnak a légkör határán túl, viszonylagos közelségből szemlélhetik a távoli Mars felszínét és közvetlen közelről nézhetnek körül a Hold felszínén. Tervezik, hogy a légkörön túl csillagászati megfigyelőállomást létesítenek. Ott a légkör zavaró hatásai teljesen elesnének, az optikai eszközök méreteit a súlytalanság körülményei között semmi sem korlátozná, új korszak kezdődhetne a csillagászat történetében. Az ilyen állomást azonban az emberi tartózkodás feltételeit biztosító berendezések egyelőre feleslegesen terhelnék, célszerűnek mutatkozik az önműködő csillagászati laboratórium létrehozása, melynek megfigyeléseit televízió közvetítené a Földre. Napjainkban már alkalmazzák azokat a különleges televíziós berendezéseket, amelyeket a csillagászati megfigyelések céljaira fejlesztettek ki. Ezeknek nemcsak az észlelt kép továbbítása a feladatuk, hanem a képeket tárolniuk is kell, amíg parancsot nem kapnak a kép továbbítására. A csillagászok arra törekszenek, hogy a leghalványabb égi célokat is megfigyelhessék. Ezért egyre növelték távcsöveik átmérőjét; a legnagyobb tükörteleszkóp átmérője 5 méter, aminél nagyobbat technikai okok miatt már nem célszerű építeni. Valóságos forradalmat jelentett a fényképezés bevezetése: a Kisfok, 20 órás nap? Az időmérték és a körosztás reformja Bizonyára sokan gondolkoztak már azon, hogy a mindennapi életünkben általánosan használt 10-es számrendszer mellett miként maradt ránk ilyen tartósan az idő- és a szögmérték 12-es számrendszere. Az utóbbi számrendszert az asszír és babilóniai csillagászoktól örököltük, akik a napot 2x12 = 24 órára osztották fel. A 12 többszöröséből alakult ki az óra 60 perces, és a perc 60 másodperces beosztása. Az évet akkor 360 napra osztották, feltehető, hogy ezen az alapon osztották a kört is 360 fokra. A fokosztás finomításában már ismét a 60-as számmal találkozunk. Kétségtelen, hogy a 10-es számrendszerben sokkal kényelmesebb számolni, mint a 12-esben. — A XIX. század elején Laplace francia matematikustól és csillagásztól származott az első javaslat a reformra. Részbeni megvalósuláshoz azonban ez csak a múlt század közepén vezetett. Ekkor egyes matematikusok —, hogy kerek számot kapjanak — úgy próbáltak áttérni a 10-es váltószámra, hogy 400 fokos körbeosztás bevezetését javasolták. Az új fok — vagy ahogyan elnevezték a kisfok — méretben közel áll a régihez. 0.9 régi fokkal egvenlő. Franciaországban és Németországban be is vezették a kisfokot; főként katonai, tengerészeti és kataszteri térképfelvételeknél alkalmazzák Gyakorlatban sokkal könnyebb számolni ezzel a rendszerrel, de általános elterjedéséről ennek ellenére még nem beszélhetünk. A szögmérés a csillagászatban és a földmérésben (geodéziában) alapvető művelet. A csillagászatban a szögmérés elválaszthatatlanul összefügg az időmértékkel, egyiket a másik nélkül nem lehet megváltoztatni. Időmérésünk alapja pedig a Föld forgásának periódusa, mai számításunk szerint 24 óra. Már azon is gondolkoztak a reformátorok, hogy a Föld egy kö- rülfordulásának az idejét 10 részre osztanák. 10 „új órára”. így egy-egy óra túl hosszú lenne — legalábbis a maihoz mérten —, rze- rencsésebbnek látszana a 20 órás nap bevezetése. — Ebben a rendszerben az óra Először csak a földrajz tanításához készítettek segédeszköz gyanánt diafilmeket. Kézenfekvő volt.: könnyebb megtanulni valamit. ha vizuális élményt is szerzünk róla. Ezeknek a diák-diáknak a gyártását két éve kezdte meg a Dia- filmgyártó Vállalat. Akkoi az ötödiké.-, általános Iskolások részére készítette e: az első. száz színes képből álló földrajzi sorozatot. A következő évben már megkapták saját szériáikat a hatodikosok és a hetedike sek is. A diáikat nagyon megszerették a tanárok és a diákok egyaránt. A vállalat pedig a sikeren felbuzdulva erre az évre már sokkal szélesebb körű ter100 percből, a perc 100 másodpercből állna. A kisfok és a 20 órás nap párhuzamos bevezetésével a helyzet így alakulna: a 20 órás rendszerben a Föld egy óra alatt 20 kisfokot fordulna el. Minthogy a fokmérés és az időmeghatározás átszámítási kulcsa az új rendszerben egyaránt 10 lenne, a műveletek sokkal könnyebben elvégezhetők lennének. Mi lesz a tervek sorsa, — még nem tudhatjuk. Ha a 400 fokos körosztás tovább terjed, előbb-utóbb sor kerülhet majd a 20 órás napbeosztás bevezetésére is. Végeredményt« n az egész csak megszokás vet állított össze. Elkészül a földrajzi sorozat a nyolcadikosok számára is, az alsó tagozatosoknak pedig ■ kömyezetismereti és fogalmazási óráit teszik színesebbé a színes diákkal, amelyeken bemutatják például a baromfitenyésztést, a közlekedési szabályokat, fogápolást, a tűzzel való játék veszélyességét st.b. Egy másik, ugyancsak most előkészítés latt álló sorozatuk pedig a síktól és a von fii tói tehát a rajz elemeitől egészen a műalkotásig. illetve annak tudatos és értő élvezetéig vezeti el a tanulókat. A legmeeienőbb ^zonb.m. hogv a diák-diák még a nvelvt-v,pásban is felhasználhatók. dolga... B. I. A diák-diák sikere fotoemulzió érzékenysége kiterjesztette a megfigyelések lehetőségét. De hiába próbálkoztak ezután mindaddig, amíg az elektronika nem jött segítségre, hogy hallatlanul megnövelje a csillagászati műszerek érzékenységét. A sikert az ún. fotokatódok alkalmazása hozta meg. Ez azon alapul, hogy fémfelületre eső fény elektronokat vált ki a fémből. Ha ezeket a foto- katódokat még ún. elekt- ronsokszorozókhoz is kapcsolják, akkor el lehet érni azt, hogy minden egyes fényrészecske (foton) kb. 1 millió elektronból álló elektromos impulzust létesítsen. Így már minden eddigit felülmúló érzékenységű műszer áll rendelkezésre. A csillagásznak azonban ez nem elég, nemcsak a gyenge fény észlelésére, hanem képekre, a különböző égi objektumok egyidejű megfigyelésére van szüksége. Erre felhasználhatók az említett elektronikus eszközök segítségével szerkesztett képerősítők, melyek a halvány képeket erőteljesebbé teszik. A képeket azonban ezek is végeredményben fényképészeti úton rögzítik, érzékenységüket tehát az alkalmazott film érzékenysége korlátozza. Az igazi megoldást az 1950-es években kifejlesztett csilagászati televízió hozta meg. Ez a képet elemeire bontja, minden képelemet egy-egy elektronsokszorozóval hoz kapcsolatba, a képet tárolja mindaddig, amíg a leolvasó berendezés működésbe nem lép. A csilagászati televízió fotokatódja ugyanis parányi mozaikokból áll, melyek egy nagyon vékony fémréteggel együtt kis kondenzátorokat alkotnak. Ezek a kis kondenzátorok a ráeső fény hatására az optikai képnek megfelelő feszültségekre töltődnek fel. Ha például egy elektronsugár e feszültségképet meghatározott sorrendben „letapogatja”, akkor a képnek megfelelő feszültség jelsorozat keletkezik, mely a televízió elektronsugarának az erősségét vezérelheti és így a képernyőn megjelenik a kép. Ezeknek a — televíziós elv alapján működő — berendezéseknek az érzékenysége messze felülmúlja a fényképészeti berendezéseket. Az a sajátságuk, hogy a képet elektromos jelsorozattá alakítják át, s így a híradástechnikai eszközökkel nehézség nélkül bárhova továbbíthatók. Ily módon alkalmassá teszik arra, hogy a légkörön kívüli csillagászati megfigyelések eszköze legyen. Ez a csillagászati televízió tette lehetővé például a Hold túlsó oldalának lefényképezését is. Félszintetiku^ penicillinek Nemrég volt 35 éve, hogy London füstös, ködös levegőjéből egy penészgombának a spórája letelepedett Fleming baktérium-tenyészetére. A spóra szaporodni kezdett és közben olyan anyagot termelt, amely elpusztította, feloldotta a környezetében a gennykeltő baktériumokat. Fleming felismerte a jelenség óriási horderejét, felfedezése forradalmat hozott az orvos- tudományba. Az addig halálos betegségek egész sorát lehetett segítségével megfékezni. A felfedezést gyakorlati munka követte: a nyers penicillinből tiszta hatóanyagot kellett ipari méretekben előállítani. Ehhez pedig kémiai szerkezetének pontos ismeretére volt szükség. Nehézségek mutatkoztak. mert kiderült, hogy a gomba teste egyszerre több egymáshoz hasonló u. n. természetes penicillint termelt. Valamennyi molekulájában egy közös mag volt található, az u. n. 6-aminopenicillén- sav (röviden 6-APS), melyhez különböző atomcsoportok, oldalláncok csatlakoztak. Ezek az atomcsoportok szabják meg a különböző, egymáshoz hasonló penicillinek eltérő fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. de a penicillinszerű hatásért minden esetben a 6-APS a „felelős”. A penicillin gyorsan világszenzációvá vált. de tündöklése nem tartott sokáig. Gyorsan jelentkeztek nála az „elöregedés” tünetei: „hozzászoktak” a baktériumok, megszűnt érzékenységük. Időközben több új antibiotikumot fedeztek fel, de a penicillin hatáserősségét egyikük sem érte el, és mindnek volt kisebb-oa- gyobb hátrányos mellékhatása. Solt fáradtságos munka eredményeként sikerült előállítani olyan penicillinféleségeket, amelyek a természetes penicillinekkel szemben ellenállóvá vált kórokozókra is hatásosak. Az új szerek alapja a 6-APS, amellyel már találkoztunk. Nos ez az anyag szintetikus úton is előállítható, bár gazdaságossági okolt miatt a gyártási eljárás első fele a hagyományos eljárással történik, a további feldolgozás viszont kizárólag kémiai módszerekkel. Ezért nevezzük ezt a gyógyszercsoportot félszintetikus penicillineknek. Ma már több százra tehető azoknak a származékoknak a száma, amelyeket így állítana^ elő. Közülük többet már a gyakorlatban is használnak. Várható, hogy ennek a gyógyszernek a szedése is bizonyos idő után ismét kialakít ellenálló baktériumtörzseket. Biztosra vehetjük azonban, hogy akkorra még újabb, esetleg még jobb félszintetikus penicillineket fogunk előállítani. A 6-APS felfedezésével ugyanis a penicillinkutatás határa ú ^szólván beláthatatlan. II. J. Gombatenyészef átültetése steril körülmények között. Ebből készül a penicillin.
