Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

LÍKMS. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hódit as „ikebana“ Az évszaknak megfelelő vi­rágokból kötött csokor, dísze lakásunknak. A csokrok össze1 állításához Jó ízlés, szépérzék szükséges. A színek összehan­golása. a csokor megformálá­sa, sokszor a művészettel ha­táros. Ezt — a hagyományos virágkötészet mellett — külö­nösen az utóbbi Időben már nálunk is divatossá vált „ike- bana”-csokrok Jelzik. A szó maga — vlrágrendezést Jelent. A virágkötészetnek ez a módja Indiából került Ja­pánba, ahol Shotoko herceg terjesztette el. A lapos, vagy magasabb vázákban elrendezett virágok úgy hatnak, mintha természetes módon nőttek vol­na. Az ,,ikebana”-stílusban in­kább a természetes vonalak ér­vényesülnek. A virágoknak, fü­veknek és ágaknak szimbólikus jelentőségük van. A kenzánra (fehér fémbe sűrűn hegesztett szögek) helyezett minden cso­korban megtalálható a három „vezérvirág”. A legmagasabb — az egész csokorban uralkodó — az égbolt, az alsó: jobbra hajló virág az ember, és ettől kissé lejebb, balra elhelyezett szál a Földet szimbolizálja. A csokrot az „idő kategóriái”, a múlt. jelen, jövő virágszálai egészítik ki. A tulipánszirmok­ból és fenyőágakból készített csokor például állhatatosságot jelent. A virágok elhelyezésé­nél természetesen arra is ügyelnek, hogy a tál, illetve a váza is érvényesüljön. Egy-két szál virág, néhány csupasz ág, rügyező lomb, vagy akár egy oldalra fektetett virágszál sok­szor természetellenes vonalai — japán felfogás szerint — a táj­funra, vagy éppen a felkelő napra emlékezteti a szemlélőt. Kyotóban, az „ikebaná”-nak főiskolája van, ahol azok szá­mára, akik elsajátítják a cso­korkészítés és virágok rende­zésének művészetét, diplomát adnak. Nálunk még csak két esztendeje ismeretes az „ike­bana". Két fiatal japán nő, e virágkötészet művelői, a vilá­got járó kőrútjukon hozzánk érkeztek, s az Iparművészeti Múzeumban rendeztek virág- bemutatót. Itt ismerkedtek meg vele a magyar virágkötő szak­emberek. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a virág szára mielőbb viz alá kerül­jön, mert ha a vágás helyét azonnal víz éri, tartósabb a csokor. _ Szakemberek, véleménye sze­rint gyors tempóban hódít a szép és érdekes „ikébana”, de a hagyományos virágkötés még mindig közelebb áll az ember szívéhez. Réti Erzsébet Töltött pogácsa 7 dkg vajat három tojás- sárgájával vagy annak meg­felelő tojásporral, 25 deka liszttel éss 2 deka élesztő­vel összegyúrok. Egy órán át hideg helyen pihente­tem, azután kiszaggatom, a tetejét tojássárgájával meg­kenem, és forró sütőben megsütöm. Amikor a pogácsa kihűlt, kettévágom, megkenem szardellapasztával vagy májkrémmel elkevert vaj­jal, összeragasztom, és így tálalom. Mit főzzünk RAKOTT BAB Fél kg babot puhara fő­zünk, leszűrjük (levéből másnap leves lesz), 25 dkg sertéshúsból pörköltet ké­szítünk, párolunk 15 dkg rizst. Sorjába lerakjuk ezeket, kétszer ismételve, 2 dl tejfelt öntünk rá és a paprikás levét. A sütőben 20 percig sütjük. TÜRÓSZSEMLYE Hat zsemlyét kettévá­gunk, veiét kiszedjük. Ne­gyed liter tejbe kevés ol­vasztott vajat teszünk és 2 kávéskanál cukrot. Bele­mártjuk a fél zsemlyéket. Túrótöltelékkel megtöljük a zsemlyéket, a tűzálló tál­ban egymás mellé helyez­zük és sütőben megsütjük Túrótöltelék: fél kg túrót szitán áttörünk, teszünk hozzá 2 tojássárgáját, ele­gendő vaniliáscukrot és a 2 tojás habját. A megma­radt tejet sütés előtt rá­öntjük. Jó tudni A függöny, különösen a csipke a tel folyamán sok port összeszed. A mosás előtt először alaposan ki- rázom, azután hideg vízbe áztatom, és addig csurga­tom rá a vizet, amíg a por kiázik belőle, tehát a víz nem szürke többé. Csak ebből a hideg víz­fürdőből kerülhet a füg­göny a mosásba. A mosás­hoz mosóporos melegvizet készítek. Mosás után ala­posan kiöblítem a füg­gönyt, s csak azután kemé­nyítem. Ha a függönyt nyáron nem használjuk, keményítés és kékítés nél­kül tegyük el. Nyári blúz — horgolva Nyári blúzunk mintája egyszerű, mert szépségét a három szín kellemes össz­hatása adja. A kis blúz fe­hér, szürke és fekete gyöngyfonálból készült két és feles horgolótűvel. Ké­szítése könnyű, mert a megkezdett magassággal haladunk végig és csak a karkivágásnál fogyasztunk. Befejezésül fehérrel hor­goljuk a nyakkivágást ép az ujjakat. 1. sor: Láncszemsor vé­gig behorgolva egyráhaj- tásos pálcával. 2. sor: 3 láncszem, ~ egy- ráhajtásos pálca a követ­kező 2 pálcára, kétráhajtá- sos pálca a harmadik pál­cára. egy láncszem, kétrá- hajtásos pálca az első pál­cára, 3 egyráhajtásos pál­ca a három következő oái- cára, kétráhajtásos pálca a harmadik pálcára ismétlés, a sort három egyráhajtá­sos pálcával felezzük. 3. sor: 3 láncszem, 2 egyráhajtásos nálca, kétrá­hajtásos pálcákkal a ke­resztezés, vagyis a minta végig a második sor ismét­lése, minden harmadik sornál váltjuk a színt. Szegedi Béláné ISKOLAI „DIVATOK’— és a nevelés A gyermekkorban és a ser­dülőkorban bür már nem olyan mértékben, mint a kis­gyermekkorban — a viselke­dés, a magatartás kialakulásá­ban nagy szerepet játszik az utánzás. A gyerek kisebb és Kendő, kesztyű, táska, ernyő A női divatban több ér­dekes változást hozott az idei tavasz. A ruha, a ka­bát módosulásához a Ki­fekete táska a legelegán­sabb. A kesztyűk színe és fa­zonja mindenben igazodik a táska és a cipő színéhez, illetve a kosztüm, a ruha, vagy a kabát színéhez és fémszálas díszítésű fekete nylon és lurex kesztyű. Tavaszi esős napokon fontos kiegészítő az ernyő. Változatlanul divat a hosz- szú forma, de világos szí­nekben. A kockás ernyő helyett a teljesen sima. vagy a bordürös a divat. (Bordürös: a sima alap­anyagon közvetlenül az ernyő közepe és a széle közelében helyezkednek el a körbe futó széles csíkok. Változatlanul kedvelt a egészítő cikkek is alkal­mazkodnak. Az eddig di­vatos, sötét tónusú min­tás kendők helyett az élénk, világos, egyszínű kendők a divatosak. Jól megfelel a középméretű angolos — kisebb-nagyobb kockás — kendő, nyakban is, fejen is hordható. A jó megjelenéshez hoz­zátartozik a táska és a kesztyű is. A divat, a női táskák formájánál, színé­nél ugyancsak változott. — (Első kép.) A boltokban már kapható a közép- és kisméretű női táska. Di­vatszínek: fehér, tojáshéj, vaj, drapp és négerbarna. Alkalomra változatlanul a jellegéhez. Nem íeiteileniil szükséges, hogy a kesztyű, a táska vagy a cipő színé­vel azonos legyen, de fon­tos a színek összhangja! (Második kép.) Különleges alkalomra szép öltözékki­egészítő az ezüst- és arany virágmintás és érdekes a csíkos ernyő is. (Harmadik kép.) A. E. nagyobb dolgokban egyaránt hasonlítani szeretne a felnőt­tekhez, s sokszor iskolatársai* hoz is. Utánozza mások öltöz­ködését, hajviseletét, beszéd- modorát, mozgását. Addig nincs baj, amíg az így kiala­kuló szokások ártatlanok, rö­vid életűek. Káros, rossz szo­kások kialakulása azonban már veszélyezteti a gyermek egyé­niségének megfelelő formálá­sát. Nemcsak az utcán lehet ta­lálkozni szájukban rágógumit forgató, rendszerint ősember- frizurát viselő fiatalemberrel. Az iskolában is, egyik pillanat­ról a másikra „futótűzként" terjed ez a „nemes sport”. Va­laki behoz egy dobozzal, kap­nak a csemegéből a barátok, míg a többiek irigyen nézik a kiváltságosokat. Másnap aztán néhány gyerek kivételével már mindenki beszerezte a rágógu­mit. Azután rágják óra alatt, a szünetekben. otthon. Ha megkérdezzük, miért, a válasz; „ideges vagyok”, vagy az: „miért ne, mindenki ezt csinál­ja”. Mások nem válaszolnak, a vállukat húzzák. Jellemző „gyermekbetegség” a sziszegés. Ahelyett, hogy szólnának társuknak, egyszerű­en odasziszegnek. Nem telik el sok idő, s már mindegyik így csinál. Ha feleletet várunk a miértre, a válaszok semmivel sem változatosabbak, mint a rágógumi esetében. Hasonlóan divattá vált az is­kolákban az óra alatti tökmag és napraforgó rágcsálás, a sap­kákon és kabátgallérokon levő jelvény gyűjtemény, a zsebba­zár, amelyben az üres gyufa­skatulyától a madzagig és jan- csiszögig, mindenféle kincs ta­lálható. Ezek a divatok, szokások, ál­talában rövid életűek, káros hatásuk mégis érezhető az is­kolai nevelőmunkában. Ezért fontos, hogy idejében, már az új szokás kialakulásakor be­avatkozzunk. A gyerekek szi­dása, a direkt-büntetés „csak azért is” reakciót vált ki, a szándék a visszájára fordul, s ahelyett, hogy felhagynának a bírált szokással, még inkább ragaszkodnak ahhoz, például a rágógumihoz. A legeredménye-. sebb az, ha új, helyes szoká­sokat alakítunk ki, a gyereke­ket új cselekvés-rendszerre ne­veljük, amely mellett fokoza­tosan háttérbe szorul az előző. A gyerekek így maguk sem ve­szik észre, hogy már másképp viselkednek, s a régi, rossz szó-» kás sem hiányzik többé. Juhász Erzsébet A csalán és a szamár INDIAI MESE |tolt egyszer, hol nem " volt, valahol az őser­dőben egy jó nagy csalán- bokor. Az őserdei fákat keresz- tül-kasul átfonó kúszó nö­vények, a liánok miatt mér­gelődtek az állatok, mert elzárta előlük az utat. A fákra kúszó csodálatos or­chideák előtt megálltak és megbámulták a színüket, beszívták az illatukat, A kókuszpálmát, banánpál­mát, fügefát becsülték, mert táplálékot adott, de a csalánbokornak hiába váltak szép, zöld levelei, ügyet sem vetettek rá az állatok. A mellőzés miatt annyira megsértődött a csalánbokor, hogy elhatározta; nagyra nő, s ellep minden utat az őserdőben és ha egyszer mégis valamelyik állat a közelébe merészkedne, vagy éppen megkóstolná, azt úgy megcsípi, hogy bőre vagy a nyelve azonnal fel­hólyagzik. Elsőnek egy antilop járt arra; meglátta a szép zöld bokrot s mivel éppen na­gyon éhes volt, elhatározta, hogy lelegeli. Mohón ta- pott az első levél felé, de a gonosz csalán úgy meg­szúrta a nyelvét. hogy fájdalmas sírással futott a vízpartra fájdalmát enyhí­teni. szándékáról, de ha tudott volna, akkor sem nagyon törődik vele. A kis csacsi eltévedt és harmadik napja étlen-szomjan kóborolt az őserdőben. A füvet a fonó nap felperzselte, ahol meg épségben maradt, ott az erdei állatok régen lelegel­ték előtte, így hát nagyon megörült a friss, zöld bo­kornak. A csalán nem bírta to­vább a hallgatást, s gú­nyolódni kezdett: — összes mérgem leve­lemben, nem vagyok ma jókedvemben, hogyha levelem meg­rágod, összecsípem a szádat. A szamár hangos, vidám iá-zásba kezdett. — Ez aztán a derék be­széd, nincs szebb, mint az őszinteség, ezért én is elmondha­tom, hogy a gyomrom ko­rog nagyon, három napja, hogy nem ettem, leveled hát lelegelem. A csalánbokor még zöl­debb lett a méregtől. Antilop és zebra bánja. hogy levelem meg­kívánta. Rajta pajtás, próbál­kozzál, úgyis azért vagy te szamár. De a csalán nem tudta ám, hogy a csacsiknak kü­lönleges, érdes, recés nyel­vük van és így semmiféle erős vagy csípős ízt mm éreznek. ILI előállt hát a mi kis csacsink és szép ké­nyelmesen lelegelte a csí­pős, mérges csalánbokor összes levelét. Mikor az utolsó szárat és azon az összes leveleket elfogyasz­totta, újra vidáman iá-zoit egy hangosat, majd így szólt a csalán tövéhez: — Oktalan volt hencegé­sed, köszönöm a jó ebédet! azzal teli gyomorral, fülét elégedetten mozgatva, to­vábbindult a csacsi. Azóta is, bárhol lát egy-egy csa­lánbokrot. mindig lelegeli. Fordította: Pfeifer Vera Növényi gyöngyök A valódi, vagy más néven Igazgyöngy nem egyéb, mint a gyöngytermő tengeri kagyló belsejébe került Idegen anya­got betokositó váladék, amely idővel megkeményedik. Kevesen tudják, hogy a nö­vényvilágban Is találhatók gyöngyszerű képződmények. Ezek keletkezése sok tekintet­ben azonos az igazgyöngyök kialakulásával. A növény szö­vetében valamilyen belső rend­ellenesség következtében bizo­nyos ásványi sók halmozód­nak fel, ezek betokosodnak, a szövetek benövik, beburkolják őket, élettelenné válnak a nö­vény testén belül. Ilyen növé­nyi gyöngy néha a kókuszdió­ban található, ez az úgyneve­zett kalappa-gyöngy. Szép, fé­nyes, gyöngyszerű képződmé­nyek találhatók még a plsang és a teak-fák törzsében Is, amelyekről a tévhit azt tartja, hogy megvédenék minden baj­tól. r gy ideig nem jött sen- c ki. A forró napsütés és az unalom még jobban felbosszantotta a csalánt és mérge összeszorult le­veleiben. Ekkor baktatott arra árnyékot és táplálé­kot keresve egy magányos csacsi. — Gyere csak, gyere ko­ma — örvendezett magá­ban a gonosz csalán. — Nem kellettem nektek amíg barátságos, jó vol­tam, most majd te is meg­kapod a magadét. A kis csacsi semmit ” nem tudott a csalin rosszkedvéről, bosszúálló Kiváncsi Kata kalandjai Bemutatjuk nektek Kiváncsi Katát. jét? íme! A húsvéti locsolókat vártat Vajon miben törte nemrég huncut te- (Hauswiert Magda rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents