Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
i9«C, Április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Tanulnak és tapasztalatokat cserélnek nálunk a hallgatók“ Beszélgetés a megyei pártiskola vehetőjével Donkö Jolánt, a megyei pártiskola vezetőjét azzal a kéréssel kereste fel munkatársunk, hogy beszéljen az iskola eddigi működéséről, a jelenlegi célkitűzéseiről, s arról milyen segítséget ad az iskola a hallgatóinak a gyakorlati pártmunkához. A válasz így hangzik: Nagy a várakozás Nagyréven — Iskolánk 1962 áprilisa óta működik és azóta hosszabb-rövidebb időn át közel háromezer ember tanult itt, elsősorban alapszervezeti párttitkárok, pártvezetőségi tagok, propagandisták. Voltak egykét hetes tanfolyamok, — négy turnusban pedig négy és félhónapos mezőgazda- sági, pártiskolát tartottunk — Különösen jelentősnek tartom, hogy a megyei párt-végrehaj tóbizottság 1964 augusztusától—1960 végéig a pártiskolát az alapszervezetek vezetőségi tagjai, párttitkárai, politikai továbbképzésének szolgálatára bocsátotta. Ez idő alatt mintegy 2400 . elv- társnak adtunk segítséget munkájához. — Az idén azonban visz- szatértünk az eredeti időbeosztáshoz, a huzamosabb idejű, 10—11 hetes tanfolyamok szervezéséhez. Április 4. előtt fejeződött be egy ipari jellegű tanfolyam, ahol üzemek, ktsz- ek stb. párttitkárai, vezetőségi tagjai vettek részt. Olyan elvtársak főleg, akiknek nincs 3 hónaposnak megfelelő politikai iskolájuk vagy politikai képzettségüket tanácsos a gyakorlati pártmunka módszereinek ismeretével kiegészíteni. akiknek a pártmunkában szükséges tapasztalatokat kellett gya- rapítaniuk_ — Hadd tegyek itt említést arról, hogy a megyei pártbizottság osztályai nagyon sokat segítenek a tanfolyamok munkájában. Az alapszervezetek, a járási és városi vagy üzemi pártszervek pedig gondosan, jól választják ki azokat az elvtársakat, akiket hozzánk küldenek. Aktív, fegyelmezett,, szorgalmas emberek, akik hamar felismerik a tanfolyam célját. Igyekeznek, nemcsak az előadások, a kötelezően feldolgozott irodalmak anyagából, hanem az egymással folytatott vitákból, beszélgetésekből is minél több tapasztalatot levonni. — Az olyan tanfolyamokon, amelyeken egy-egy csoport huzamosabb ideig együtt vgn, nagyon jól érvényesül a kollektíva nevelő ereje. Itt már lehetséges egymás nevelése, a szemléletek alakítása. Különösen jó azt látni, hogy a tapasztaltabb párttagok milyen kitartóan segítenek a fiatalabbaknak. S ugyan ilyen jó az, hogy azok el is fogadják ezt a tapasztalat átadást. Itt sohasem érezzük azt a bizonyos nemzedéki problémát, amiről több helyen beszélnek. — Talán azért is van ez, mert itt szinte sűrítetten kerülnek elő az élet adta problémák, amelyekkel az elvtársak munkájuk közben küzdenek. Egy fiatal párttitkár elmondta az előző tanfolyamon pl., hogy milyen vitái vannak családon belül is világné7,eti kérdésekben. Jó volt hallani, hogyan győzött a túlzások között is a józan, segítő, emberi szó. Ilyen esetben láthatjuk azt is, milyen sok gondot okoz a helyes, a konkrét eseteknek legjobban megfelelő pártszerű állásfoglalás. — Olyan gondok. dolgok ezek, amelyekkel az alapszervezetekben nap-nap után meg kell küzdeni. — Az iskola alapvető célja az, hogy tisztázza az alapszervezetekben a párt bels* életére vonatkozó kérdéseket, segítse- azok érvényesülését. Ehhez sok fontos dokumentumot is feldolgozunk. Többek között az ideológiai irányelveket, a gazdasági életünk reformját szolgáló eddigi intézkedéseket stb. — Az előadók minden témából olyan elvtársak, akik a párt politikáját és a gyakorlati életet egyaránt tökéletesen értik, ismerik. Azt hiszem nem túlzók, amikor azt mondom, hogy az alapszervezetek pártéletében tapasztalható fel- pezsdülésben a mi iskolánknak is jelentős része van. Része van mindazoknak az elvtársaknak, akik Pénteken a szolnoki járás hírneves gyümölcstermesztő községei zártkerti tulajdonosainak csoportja látogatott eV Türke- vére. Közöttük a külföldön is ismert nagykörűi germers- dorfi cseresznyetermesztők, a vezscnyi, várkonyi, tiszajenői zöldség-gyümölcs termeléssel foglalkozók. A látogatásra úgy került sor, hogy a szolnoki járás földművesszövetkezetei hegyközségek, növényvédelmi társulások alakításán szorgoskodnak. E társulások lehetővé teszik a zártkertek tulajdonosai örökös háztájit használók közösen és így olcsóbban szerezzék be a növényvédőszereket, végezzék el a munkálatokat. S utána magasabb áron exportálni is tudják a gyümölcstermést. így jól jár az ország is, mert devizához jut és jól járnak a parasztemberek is, mert több lesz a pénzük. A falu alatti kiskertek, szőlőskertek, zártkertek sorsát sokáig mostohán kezelte a társadalom, de a kormányzat újabban nagy lehetőségeket biztosít a sok gyümölcsöt, zöldséget adó kiskerti gazdáknak. Ezt elsőnek Túrkevén ismerték fel a megyében. Náluk már 1959-ben megalakult az első hegyközség. Azóta öt újabb, alacsonyfokú kerti társulás alakult. Pillanatnyilag 750 holdon, 1270 hegyközségi gyümölcstermesztő gazdálkodik. Többségükben ipari munkások, közalkalmazottak és termelőszövetkezeti tagok is, akik munkaidő után dolgozgatnak átlag fél holdas kis kertjeikben. Az utóbbi három évben Túrkevén 15 ezer gyümölcsfát telepítettek, 173 hold új telepítésük van. Sőt. ami szokatlan dolog, 42 hold szőlője is van Túr- kevének. Az idén pedig már szomócát is mérnek majd a túrkevei üzletek, az iskolai időt valóban szorgalmas tanulással, — hasznos tapasztalatcserével töltik. — Különösen jó azt tudni, hogy sokan, akik itt tanultak, idővel az alap- szervezetben előlépnek, pártcsoportbizalmiakból vezetőségi tagokká, vagy alapszervezeti titkárokká, propagandistákká lesznek stb. — Tennék azonban ezúton javaslatot is az alapszervezetek, községi párt- szervezetek felé, de hangsúlyoznám ezt a kommunista gazdaságvezető elvtársaknak is: az eddiginél is több, sok jó tapasztalattal gazdagabb segítőtársakat találhatnak azok között, akik a megyei pártiskolán tanultak. Ne tévesszék őket szem elől. (B. E.) amelyek ott termettek a kis kertekben. Ilyen pedig még sose volt a város törtéhetében. A szolnoki járás gyümölcstermesztőit Simon József igazgatósági elnök és Fazekas Sándor a lógó- kerti, Asztalos Ferenc a bocskorföldi, Szilágyi Mihály a vénkerti hegyközségek elnökei tájékoztatták. Nagy tetszést váltott ki a Vénkert és a Mintakert valóban mintaszerű kis kertjeivel, ahol éppen dolgozgattak is a tulajdonosok. Legnagyobbrészt idős embereket találtak a látogatók e kertekben. A termelőszövetkezetekben ugyan több helyütt nem értik meg a hegyközségek jelentőségét és attól félnek, hogy ez elvonja a közösből a munkaerőt. E kis kertekben azonban elsősorban olyan idősebb emberek foglalatoskodnak, akik a közösbe már úgysem tudnak kijárni. A hegyközségek elsősorban a város ellátására dolgoznak, a nagyüzemi művelésre alkalmatlan csip- csup földeken, nagy gépekkel megközelíthetetlen kertekben. Túrkevén önálló növény- védelmi brigádjaik vannak, közösen fizetik a hatércső- szöket, hegyőröket, együttesen fúratják a kutakat. A magánosán termelők számára elérhetetlen fajta gyümölcsfacsemetéket megszerzik, a földművesszövetkezetek szakmai tanácsadással szolgálnak. Sőt a vénkerti hegyközségnek kerti traktora is van. A szolnoki járás földművesszövetkezeti vezetői elmondták, hogy szeretnének legalább négy-öt községben ilyen gyümölcs- és zöldségtermesztő társulásokat alakítani a zártkerteken, háztáji földeken. A lakosság azonban most még bizalmatlanul fogadta ezt az újat, elsősorban a kertek tulajdonjogát féltve. Erre az aggodalomra szolgáltak megnyugtatással a túrkeveiek, Tágranyitott szemmel néznek vissza rám a nagyrév! Béke és Barátság Termelőszövetkezet irodájában. — Az elnök elvtársat Iteresem, Kovács Károlyt. — Éppen most mondott le. Egy esztendeje sincs, hogy elődjét keresve ugyanígy jártam. De az évtizedet töltött elnöiki posztban, Kovács Károly ellenben egész esztendőt se. Az exelnök falubeli parasztember, szövetkezei tag fia, itt tanított Nagyréven politechnikát. Mezőgazdasági ismereteket oktatott tanítványainak, innen ismerte a szövetkezetei. Ezért volt, hogy az elnöki posztra másodsoron csakis ő jöhetett akkor számításba. Elsősorban ugyanis Barta Mihályra gondolt a falu. A technikumot végzett fiatalember az orgoványi Koshogy a legkorszerűbben betelepített hegyközségi kertek is fiúról-fiúra szállnak, s csak a család tagjai örökölhetik. A látogatóknak tetszettek a Túrkevén tapasztaltak. Azt ígérték, a közeli napokban odahaza falvaikban népszerűsítik majd a hegyközségi gondolatot. B. L. Lapunk 1966- február 20-i számában bíráló cikket közöltünk a martfűi Tisza Cipőgyár igazgató-főmérnökének, Bodóczy Sándornak újítói tevékenységérőlCikkünk nyomán a Köny- nyűipari Minisztérium illetékes miniszterhelyettese vizsgálatot rendelt el, melynek eredményéről értesítette szerkesztőségünket. A vizsgálat kiterjedt a főmérnök újságcikkben említett újításaira és a fia, ifjú Bodóczy Sándor részére kiutalt lakás leválasztásra- (Cikkünk ugyanis az utóbbit is kifogásolta-) A cikkben foglaltakkal kapcsolatosan a válasz arról tájékoztat, hogy az újítási javaslatokkal kapcsolatban — függetlenül az azok elfogadása tárgyában hozandó határozattól - Bodóczy Sándor ha nem is fejtett ki jogellenes tevékenységet, terhére felróható hibákat követett el. így cikkünk állítását igazolva, a vizsgálat megállapította, hogy hibát követett el a főmérnök, mert a „Golfcipők gyártása új eljárással” tárgyú újtíási javaslat benyújtásánál Makula Károly vegyészmérnököt társszerzőként nem jelentette be, holott újítási javaslata Makula tevékenységét is magában foglalja. Makula Károly sérelmét — mint azt megírtuk — a 29/1959. (V- 10-) Korm- sz. rendelet 2- § (3) bekezdése alapján a vállalat vezérigazgatója, Kiss Lajos orvosolta, mert a társszerzőséget megállapította- Az 5022 naplószámú „Kétrészes formában vulkanizált talp műbőrfelső- részű lábbeli gyártásához” tárgyú újításnál ugyancsak kifogásolható, hogy Bodóczy Sándor Maczó László vegyészmérnököt csak annak reklamálása után ismerte el közreműködőként. A Fodor Sándor és Lantai Ferenc által benyújtott 4546/1964. sz. „Felsőrész szasuth Tszcs főkönyvelője, korábban az itteni szövetkezetben is főkönyvelőskö- dött. Két kollektív üzem működött akkor Nagyréven. Az egyesülés előtt a másik, pár forinttal jobban zárt, annak a vezérkarát választották meg. így ment el innen Barta Mihály. Nem sokra rá a falu rájött: elhamarkodottan ítélt. Hívták vissza Bartát, de nem jött, így esett a választás Kovács Károlyra. Mi történt hát? Egy esztendő alatt a harmadik elnök, a nagyrév! tsz élén? Azt mondják: Nagyrév nem olyan falu, mint a többi, itt nagyon gyorsan „túladnak” a vezetőkön. így lenne? Kovács Károly nagy ambícióval kezdett; A taní- tó-tsz elnök újdonságnak is számított, s induláskor segített neki mindenki. Tapasztalatlanságból és igaz lelkesedésből is Kovács olyan tempót diktált a kezdeten, amibe csak belefáradni lehet. Ahogyan a gépesítési dolgozók visszaemlékeznek: — A traktor alá is befeküdt, ő kötötte be a gyújtást, csakhogy menjen a gép. Jó szándékkal, de hamarosan mindent magára szedett övé lett még az anyagbeszerzés is, ő járt a vállalatokhoz kapcsolatot teremteni. Ebből az lett hogy hamarosan összekeveredett az elnöki munka más teendőkkel. Hozzá még Kovács Károly családi házat épített. A kettős teher nagyon nagynak bizonyult. A természeti csapások sűrűn látogatták a közös birtokot. A nagyréviek jövedelmének harmadát a merbászat átszervezése” című újítási javaslatot — Bodóczy Sándor 1965. június 19-én kelt elutasító határozata után — Grósz István volt vezérigazgató 1965. augusztus 28-án felülbírálta és azt kísérletre alkalmasnak minősítette. Ezt követően 1965. augusztus 31-én a két javas- lattevő a kísérletre vonatkozó szerződést a vállalattal megkötötte. Ezt az utóbbi körülményt az újságcikk nem közölte- Viszont a vizsgálat nem cáfolta meg állításunkat. hogy a főmérnök tavaly augusztusban, betegsége idején magához kérette Fodor Sándort és tájékoztatta őt a felsőrész szabászat átszervezésével kapcsolatos elképzeléseiről és felajánlotta részére az újításban a társ- szerzőséget, amelyet ő végül is visszautasított. Ilyen előzmények után Bodóczy Sándor 1965. december 18-án benyújtotta az 5005 sz- újítási javaslatát a „Felsőrész szabászat átszervezésére”. Javaslatának címe és célkitűzése megegyezik a már kísérletre elfogadott Fodor—Lantai féle újítással, azonban attól lényegesen különbözik, mert a főmérnök javaslata szerint a berendezés elhelyezése és a munkafolyamat szervezése teljesen más. A vizsgálat szerint Bodóczy Sándor az utóbbi hat évben tizenkét újítási javaslatot nyújtott be, melyek közül a minisztérium kettőt fogadott el újításként, de újítási díjat részére 1960 óta ezideig még nem fizettek ki- Az újságcikkben szereplő újítási javaslatok minisztériumi elbírálásra várnak. A főmérnök fia részére kiutalt lakás leválasztással kapcsolatban a vizsgálat még tart. A miniszterhelyettes elv- társ válasza szerint a fenti hibákért Bodóczy Sándor iaazeató-főmémök ellen fegyelmi eljárás indult. tetten adja. Arra jött fel a nyári árvíz, júliusban. Előtte gyönyörű növényi kultúra díszlett benne. Ahogy Tompa Lajos bácsi mondja: — Ladikkal szedtünk fel valamennyi krumplit. Meg szénát is mentettünk. De a többi az ár martaléka lett. Ügy saccolják: két és fél millió forintnyi pusztítást végzett a víz. Esős idő járt, a szőlőt tönkretette a peronoszpóra. Legalább félmilliót elvitt az is. A szövetkezet állattenyászete hihetetlenül gyengén produkált. Már látszott: a tervezett munkaegységet nem tudják fizetni. (Végülis az ígért 30 forinttal szemben 25 forint jutott munkaegységenként.) A sok baj nyomasztóan hatott az emberekre, a vezetőkre is. Nem ment a munka úgy, ahogy kellett volna. Bennhagyták a sok trágyát, nem szántották fel mind a földet, maradt kinn kukoricaszár is. Kovács Károlynak volt egy elgondolása. Cibakházi példára magasabb díjazással olyan brigádot szervezni, amely mindennap, minden munkára készen áll. Vita robbant ki. Elsősorban a munkaegységesek és a részesmű velők között Mindjárt akadt a zavarosban halászni szerető ember is. — Nem kell egyetemi végzettség ahhoz, hogy valaki jól vezessen. Kovács Károlynak amúgy is nehezebben ment az el- nökösködés, mint számította. Közbejött a pedagógusok fizetésrendezése. Kovács becsülettel odaállt a közgyűlés elé: — Nekem még jó lenne az elnöki jövedelem. De a közöst tekintve, jobb, ha visszamegyek tanítani. Gyorsan akadt persze, aki szeretett volna elnök lenni. A közgyűlés azonban egyöntetűen amellett döntött: hozzák haza Barta Mihályt. Egyöntetű akarat volt. Ezt látva a járás vezetői, azt mondták: — Emberek, nekünk jó elnöknek, aki maguknak jó. A demokratizmussal éltek a nagyréviek. Karsai Mihály, a járási pártbizottság első titkára szerint: — Felnőttek annyira a nagyréviek, hogy nyugodtan rájuk bízzuk: kiválasztják maguk közül a Vezetőnek legalkalmasabbat. Minden a járási pártr.M- kárt igazolja. A faluban olyan lendülettel indult a tavaszi munka, amilyenre még nem emlékeznek. Csakhogy az indulással tavaly sem volt baj. Mégis igaz lenne hát, a nagyréviek szeretik a vezetőket cserélgetni? Nem igaz. Barta Mihályt négy esztendőre választották meg. A rendet, a fegyelmet, a példás gazdálkodást szeretik ebben a községben ’s. Nagyrév gazdag falu lehetne. Földjein minden megterem. Csak gazdálkodni kell rajta. A nagyréviek előtt Cibakháza felemelkedése a példa. Azt mondja Pápai László: — Az új elnökünktől azt várjuk, a jó munkásokat becsülje meg. És olyan eréllyel vezessen, mint Cibakházán Hovodzák István. Kezdődni így kezdődött És az embereknek tetszik a rendteremtő szándék. Azt várják: ilyen legyen végig. Még egyszer nagy türelmet tanúsítanak: hátha sikerül végre jó elnökre akadniuk. Nagy a bizalom és nagy a várakozás, nagy a szorgalom. Gál István mondja: — Ügy indultunk, ha már most se sikerül valami. akkor pakolhatunk... Vigyázzanak erre a szövetkezet új vezetői. Borzák Faja Á hegyközség a zártkerttulajdonosok érdekét szolgálja § Tárhevén hat hegyközség működik kiválóan 0 A szolnoki járás zártkerti gyümölcstermesztőinek tapusztalaieseréje a Kunságban CIKKÜNK 1 Ilii NYOMÁN
