Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Csábít a sza Miért csökken a baromfiállomány a jászberényi járásban ? A jászberényi járás kö- eös gazdaságai tavaly 70 vagon baromfit értékesítet­tek. A tervezettnél csak­nem négy vagonnal keve­sebbet. A mezőgazdasági és a felvásárlási sztá'.y összegezte a szövetkezetek idei terveit. Sajnos, a leg­több gazdaságban további visszaeséssel kell számol­ni. A szövetkezetek mind­össze 53 vagon baromfit akarnak felnevelni. — A 302 700 csirkének több mint egyharmadát szabad­piacon szándékoznak érté­kesíteni. Ezzel azonban nem számolhat az állami feldolgozó ipar és a keres­kedelem. De miért csök­kent a baromfi tartás? Er­re kerestünk választ. Automatizált, gazdaságos termelés jászboldogházán A jászbpldogházi Arany­kalász Tsz-ben — az állat- tenyésztés egyéb ágaihoz hasonlóan — a baromfitar­tás is igen fejlett. A fű­tött, automatizált, ventillá­torokkal szellőztetett ólban egyszerre 12 ezer csirkét nevelnek. Mindössze egy- egy asszony ügyel fel rá­juk a váltott műszakok­ban. Hasonlóan a csaknem ötezres tojóállományra. A bábolnai húshibrid tartási körülményeit szigo­rúan előírja a technológiai utasítás. Ha nem tartják be. a gazdaság nem -aphat naposcsirkét. Tavaly 60 100 csirkét neveltek az Arany­kalász Tsz-ben. Az elhul­lás mindössze 1,3 százalék volt. Egy kiló húst 2.77—3 kiló abrakból állítottak elő. Egy kiló hús önkölt­sége csak 15.96 forint. A főkönyvelő mondja: — Égj' kiló csirkén csak­nem tíz forintot nyer a szövetkezet a hivatalos, állami felvásárlási árak mellett is. A korszerű faj­ta, a tartási körülmények, a szakszerű nevelés lehető­vé teszi, hogy a csirkék ki­lenc hetes korukra elérjék az 1.24—1,36 kilogrammos átlagsúlyt. Az idén az Aranykalász Tsz-ben mégis 24 ezerrel kevesebb csirkét nevelnek. Indokuk elfogadható: ki­cserélik a jelenlegi tojóál­lományt bábolnai tojóhib­ridre. Ennek garantált évi tojás hozama 220. (A régié 150—180.) Két parti csirke így kiesik, mert hely hiá­nyában a csirkeólban neve­lik elő a tojóállományt. Ám az állami értékesítést nö­velik a szabadpiac rová­sára (Budapesten standjuk van). Összesen 37 500 csir­két adnak át az állami vál­lalatnak. A magas önköltséget a szabad piacon ellensúlyozzák Jásztelken . A jászteleid Tolbuchin Tsz a megye jól gazdál­kodó szövetkezetei közé tartozik. De a baromfi, fő­ként a csirke nevelés 5gén elmaradott náluk. Tavaly 28 700 csirkét értékesítettek a szabadpiacon, az idén 30 ezret akarnak nevelni. De ezt is Budapestre viszik a csemői tsz-szel társult standjukra. Az állami vál­lalatnak csak hízottlibát adnak. A tsz elavult körülmé­nyek között, kisüzemi mó­don, drágán termeli a ba­romfit. Egy kiló csirkét 4,9 kiló takarmányból állíta­nak elő. Pedig tápot etet­nek. de rosszul hasznosít­ják. Magas, 7 százalékos az elhullásuk. — A csirkékért 35 forin­tos átlagárat kapunk a csemői tsz-től — mondja Lázár József elnök. — Most is vittünk nekik csir­kéket, ezekért 40 forintot adtak kilónként. A szabad­piaci ár tíz forinttal ma­gasabb. Ha az állami vál­Létjogosultságuk tudatában A földmű vessző vetke­zetek országos szín­játszó fesztiváljára készülnek a tűrkevei földművesszövetkezel színjátszói. Rövid kétsoros tudósítói megyénk gazdag kulturális programját tekintve nerr. is szokatlan. Mégis érdemes időzni egy keveset e tudó­sításnál tartalmi vonatko­zásában is megvizsgálni s hírt. Ha mind ritkábban is, de találkozni még olyan felte­vésekkel, hogy ma, amikor a színházi ellátottság terü­leti vonatkozásban egyre inkább eltünteti a „fehér foltot” (ismeretes, hogy a tájszínházak a legeldugot­tabb falvakba is eljutnak) — a rádió és televízió, a művészet és irodalom leg­változatosabb termékeivel ismerteti meg a tanyavilág lakosságát is, van-e létjo­gosultsága a műkedvelő fa­lusi színjátszásnak? Mások a kevésbé „aggá- lyoskodók” azt mondják hogy jó, van színjátszás, lé­tezik, fejlődik is, de mitől van, hogy erejéből országos fesztiválokra is futja? A fenti kérdésre nehéz lenne most, minden továb­bi vitát kizáró egyöntetű választ adni. Nem hagy­hatunk azonban figyelmen kívül egy sor olyan ténye­zőt, ami ehhez szorosan kapcsolódik és amiről még ismétlésekbe bocsátkozva is keli olykor beszélni. Kétségtelenül 15 évvel ezelőtt népesebb volt a mű­kedvelést űző és a műked­velést élvezők tábora. De vitathatatlan az is, hogy ma tudatosabb, hozzáértőbb, tartalmasabb' élményekre vágyó közönség igényli és kíváncsi a műkedvelő mű­vészeti csoportok, természe­tesen színvonalas produk­cióira. A múkedvelés hosszú évek óta, de a közelmúlt esztendőkben még inkább felelősségteljes, lelkiismere­tes munkával, tudatos, ma­gas színvonalú músorpoliti- káVal, általános és szakmai műveltség emelését egy­aránt szolgáló belső neve­léssel bizonyítja be újból és újból szükségességét tesz tanúságot létjogosult­ságáról. Aki pedig a színházzal, rádió vagy televízióval való esélytelen konkurenciának tekinti az öntevékeny mű­vészeti mozgalmat, figyel­men kívül hagy egy sor alapvető igazságot. Tevé­kenységükkel nem kizárják, inkább kiegészítik egymást. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a jó színjátszó együttes magas színvonalú músorpolitikájával színházi közönséget nevel, a rádió vagy televízió pedig szín­játszásra mozgósít. A túrkevei fmsz színját­szói tehát létjogosultságuk biztos tudatában készülhet­nek az országos fesztiválra. Illés Antal MÉSZÖV lalatnak adnánk a csirkét, ráfizetnénk. De miért a fogyasztók­kal fizettetik meg a tsz magas önköltségét? A tsz az idén 2x10 ezres keltető­üzemet állított munkába. Itt keltetik ki a közös és a háztáji gazdaságok na­pos csirkéit. (Kétszázezer tojást a pécsi keltető üzemnek adtak át.) A szö­vetkezet nyilvánvalóan nem tudja megfelelően ki­használni a nagy költséggel épült, magas létszámmal üzemelő keltetőt. — Vajon nem célszerűbb lett volna, ha helyette korszerű, fej­lett technológiával műkö­dő csirkeólat építtet? A hízottsertés átvételi árát január 1-től felemel­ték. a baromfiét nem. — Mindkét állatfajta abrak­igényes, s jól tudjuk, hogy a tsz-ek takarmányhiány- nyal küzdenek. Az árak rendezése után a jászbe­rényi járásban a tavalyi­nál háromezerrel több ser­tést akarnak az idén hiz­lalni. A korszerűbben gazdál­kodó tsz-ek példája iga­zolja. hogy a baromfit is jelentős nyereséggel lehet nevelni. A ráfordított be­ruházás és forgóeszköz gyorsan megtérül. Nem in­dokolt a baromfitartás visz- szaesése. A fogyasztók elegendő és olcsó csirkét várnak az üzemektől. — Hl. 1. — A jászkiséri fmsz kisállattenyészetében most kezdték meg a fajgalambok tenyésztését. A törzsállomány jelenleg 9 pár King-fajta fehérhús-galamb, amely kifejlett állapotban az egy kiló 10 dekás testsúlyt is eléri. Ezt a galambfa Kát szaporasága is nagyon alkalmassá teszi a tenyésztésre. Á legutóbbi küldöttközgyűlés óta töretlen a szövetkezeti ipar fejlődése Megválasztották a KISZÖV új vezetőségét A Szolnok megyei kis­ipari termelőszövetkezetek küldöttközgyűlése szerdán újjáválasztotta a KISZÖV vezetőségét. . A négyéven­ként ismétlődő ünnepélyes eseményre a szolnoki Sár­vári Endre Művelődési Ház színháztermében került sor Bordás László nyitotta meg a vezetőségválaszm küldöttközgyűlést, majd a bizottságok megválasztása után megtartotta a KI­SZÖV vezetőségének be­számolóját. A négyéves időszak alatt végzett szövetkezeti ter­melő munkát, a politikai és szakmai fejlődést ele­Toldi M a kormánykörök mögött A Jászberényi Gépállo­más irodáiba már reggel megérkeznek a termelőszö­vetkezetek vezetői. Ülnek az asztal körül, beszélnek az időjárásról, a gépekről A jászfényszarui Béke Tsz és a pusztamonostori Bú­zakalász Tsz képviselői pa- lántázógépek' után érdek­lődnek. Göblyös János igazgató és Sallai Gábor főmérnök az eladásra kí­nált erőgépekről beszélnek. Ismét jönnek. A megyei tanács, a gépállomások me­gyei igazgatósága, a bank. a járási tanács küldöttei, akik az átadási bizottságot alkotják. És a jászágói Kókai László Tsz, a jász­fényszarui Lehelkürt és a jászberényi Rákóczi Tsz vezetői is megjönnek. Az irodában már alig férnek Az ismerősök felelevenítik az egyetemi éveket. A gép- állomásiak gépelt kimuta­tást adnak át a közös gaz­daságoknak és a bizottság tagjainak. Azon részletesen felsorolva olvasható, egy- egy termelőszövetkezetnek milyen erő- és munkagé­peket adnak. Hopnál Zsig- mond, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának gépesítési előadója ismer­teti a sorra kerülő sépát- adás lebonyolítását. Aztán már olvassák is, melyik szövetkezet milyen gépet vehet át. — Műtrágyaszóró nem kell. Abból akad elég — vág közbe dr. László Do­monkos. a jászfényszarui Béke Tsz elnöke. — Ha­nem még két MTZ jöhet­ne. — Rendben van. Tudunk adni, — szól a gépállomás igazgatója. A pusztamonostori Búza­kalász Tsz is visszamond­ja a műtrágyaszórókat. La­kókocsit, disztillereket kér inkább. Abból is van elég. A jászfényszarui Lehel­kürtnek vetőgép nem kell. — A listán nem szere­pelnek ugyan, de tudunk adni gyűrűshengereket, fű­kaszát, disztillereket, új szalmalehúzókat, rendsod­rókat és palántázógépekeí — sorolja a gépállomás fő­mérnöke. — Szalmalehúzó, palán- tázógép nekünk is kell — mondja újra dr. László Domonkos. — Palántázógép nélkül olyan nagy kerté­szet, mint a miénk, el sem képzelhető. ■— Nekünk is kell — mondják a Lehelkürt és a Kókai László Tsz vezetői. Jut mindenkinek. A gépek ott sorakoznak már az egyik épület mö­gött. Kijavítva, útra, mun­kára készen. A szövetkeze­tek tagjai, a vezetők és a traktorosok most alaposan megnézik, megvizsgálják, nehogy rossz állapotban vegyék át és ne tudják majd működtetni. Leszáza­lékolják. az értékének és a munkában eltöltött évek számának figyelembevéte­lével. A pusztamonostort Búza­kalász Tsz elhozta Toldi Miklóst, az ötvennyolc esz­tendős traktorost is. Már reggel óta nyugtalanul ke­rülgette az erőgépeket Legalább húszszor megné­zegette a kiállított, eiadásrs kínált génparkot. Különö­sen egy MTZ-t vizsgál ga- tott. — Elnök elvtárs, ez az én gépem. Ezt vigyük, fel­tétlenül. Amikor idekerült a gépállomásra, 1959-ben akkor rögtön nekem adták ide. Azóta mindig én jár­tam, dolgoztam vele. Jó gép még most is. Szóval vigyük — így Toldi Miklós, A gépállomás igazgatója Göblyös János mindezt hallja. Mosolyog. Ismén az öreg traktorost. — Itt dolgozott nálunk, tizenöt évig. Nagyon meg­szerettük. Egy hónapba, hogy kiment a szövetkezet­be. Pedig mondtam neki, ugyan minek megy? A nyugdíjat is megkapja ma­holnap. — Én traktoros maradok. A szövetkezetben a helyem — válaszolta akkor Toldi, Miklós. És most ott topog a ré­gi gépe előtt. Vizsgiálgatja. Megnéz rajta mindent, he­lyén van-e? Aztán megkezdődik a százalékolás. A szövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója minden egyes átadásra kerülő erőgépet, munkagépet külön-külön leszázalékol. Ha megegyez­nek, beírják a jegyzőkönyv­be, ha nem, akkor a bizott­ság dönt. Csak két szövet­kezet gépeit kellett a bi­zottság döntése alapján le­százalékolni. A jegyzőkönyvek gyor­san készülnek. Arról ta­núskodnak, hogy a Jászbe­rényi Gépállomás ezen a napon a jászfényszarui Be­ire Tsz-nek 202 587 forint, a jászágói Kókai László Tsz-nek 243 578, a jász­fényszarui Lehelkürtnek 157 757, a pusztamonoston Búzakalásznak 131321 és a jászberényi Rákóczi Ter­melőszövetkezetnek 22 378 forint értékű erő- és mun­kagépeket adott át. Vagyis az elmúlt napokban a le­százalékolt értéknek meg­felelően 1 100 000 forint áru gépeket kaptak a környék­beli közös gazdaságok, et­től a gépállomástól. A jegyzőkönyvek gyorsan elkészültek. Mire aláírták az illetékesek, a gépállo­más udvaráról elindultak s traktorok új tulajdonosaik­hoz. Toldi Miklós moso­lyogva ült a kormánykerék mögötti L. I. mezve elmondotta, hogy a megye ötvenhat ktsz-e ösz- szességében minden esz­tendőben jobb és jobb eredményeket ért el. Beje­lentette, hogy 1200 szövet­kezet közül a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz bekerült az ország 15 leg­jobbja közé és elnyerte az „Ország, Kiváló Kisipari Szövetkezete” címet. A „Megye Kiváló Kis* ipari Szövetkezete” címet a karcagi Általános Szerelő, a tószegi Vegyesipari Ktsz és a szolnoki Háziipari Szövetkezet érdemelte ki. A tószegi szövetkezet ezen* kívül elnyerte a budapesti HAFÉM Ktsz versenykihí­vása alapján az OKISZ ál­tal adományozott serleget is. E versenykihívás kere­tében a Kunsági Egyesült Cipész Ktsz oklevelet szer­zett. A felsorolt ktsz-ek • tavalyi jó eredményeikért, valamint a Cibakházi Ve- gyesipari Ktsz a munkás- védelmi versenyben elért kiváló eredményeiért része­sült kitüntetésben. A beszámoló és a szövet­kezetek tevékenységének további sikerességét előse­gítő határozati javaslat is­mertetése után került sor a vitára. A küldöttek fel­szólalásaikban főleg a ter­melő egységek időbeni és gazdaságos munkáját gátló körülményekről, a nem megfelelő anyagellátásról, a szállítóeszközök hiányáról, az eléggé elavult géppark­ról. valamint az üzemépü­letek szűkösségéről és rossz állapotáról beszéltek. A küldöttközgyűlés leg­fontosabb eseményére, a vezetőség újjáválasztására a késő délutáni órákban került sor és a szavazatok összeszámolása után kihir­dették a KISZÖV új veze­tőségét és választmányát. Eszerint a Kisipari Szö­vetkezetek Szolnok megyei Szövetségének újjáválasz­tott vezetőségébe az aláb­biakat választották: Balogh Mihály. Bordás László, Csa- la János, Csák László, De­meter Imre, Lovas Ferenc, Papp Lajos, Tóth Albert és Törös Sándor. Ezek után került sor a 35 tagú választmány és az 5 választmányi póttag meg­választására. Utána 5 tagú ellenőrző bizottságot vá­lasztott a küldöttközgyűlés és ezzel egyidőben a 3 el­lenőrzőbizottsági póttagot is kürtőitek. Végül a Szolnok megyei kisipari szövetkezeteket az, OKISZ küldöttközgyűlésén képviselő 11 küldött meg­választására került sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents