Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

r 1966. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP <SAIAD Találós kérdések Hol volt, hol nem volt, Magasan volt, zsemle volt. Sarló lett és kifli lett. Ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold) Egy kis házban öt kis szoba Sorakozik szépen — S öt kis ember Bújik oda Melegedni télen. (Kesztyű) Az én labdám sose pattan, Földhöz vágom — szétlapul. S akárhogyan vigyázok rá, Tél utolján elgurul, S kergethetem egész nyá­ron, Egész ősszel — nem lelem, Ámde télre visszahozza Két szomszédos emberem. (Hógolyó) Vegyél el belőle Minél többet, S meglásd, annál NAGYOBB lesz, Tegyél hozzá Minél többet, S meglásd, annál KISEBB lesz. (Gödör) Az én órám olyan vekker, Hogy felhúzni soha nem kell. Mégis ébreszt minden reg- Pontosan — [gél Nincsen neki mutatója, Se kereke, se rugója, Nincsen neki felhúzója — Tolla van! (Kakas) Krecsmáry László Tréfás húsvéti tojások Az ötlet kisdanyctoiak ■zól. Hímes tojást mindenki adhat locsolójának, de tré­fás tojást is, ha kicsit ügyes. Nem kell hozzá más, csak a papírboltban kapha­tó ragasztós felületű szí­nes lakk papír (III. osztá­lyosok kézimunka csomag­ja). A nyuszi fej szürke pa­pírral borított tojás. Ügy vágjátok ki a papírt, hogy a szem és az orr helye üre­sen maradjon, fekete tussal rajzoljátok majd meg. Ke­ménypapírral bélelt fület kell a tojásra ragasztani, s kész az újszerű húsvéti nyúl. „Mari néni” figurája pa­pi rragasztással készül. Há­romszögletű, piros-fehér- pöttyös papírból ragasszuk a kendót. Fekete lakk pa­pírból lesz a szem, a haj szálai. Piros az orcája és szív alakú szája. Az orrát tussal húzzátok meg. „Gargő”-nek neveztük el ezt a bajuszos figurát. Fe­kete kartonból van a ka­lapja, fekete lakk papír a szeme, bajusza, piros az orra. Különös felelet nekkenően tűzött le a nap a pusztára. A pásztor ** az út mellett legeltette nyáját és egy bokor ár­nyékában végigdőlve furulyázott. Egyszer csak fáradt, poros vándor haladt el mellet­te és megszólította: •» — Köszönnek, pásztorlegény. Megmondanád-e ne­kem, hogy mennyi ideig tart, míg a falut elérem? A pásztor felnézett és csak annyit mondott: — Menj előre. — Magyarázták nekem az utat, most már csak irt szeretném tudni, mennyi időbe telik, míg a falut el­érem? A pásztor újra csak azt felelte: Menj előre. A vándor nagyon megharagudott: — Micsoda dolog ez, hogy én tisztességesen szólok hozzád, szépen kérlek, adj felwlágosítást, és te csak fél­vállról válaszolsz. A pásztor eleresztette füle mellett a szemrehá­nyást és megint csak ennyit mondott: — Menj előre, a vándor mérgesen nekiindult, de alig jutott 30— ” 40 méternyire, amikor a pásztor utána kiáltott: — Ha ilyen tempóban haladsz, úgy egy óra alatt eléred a falut, — Nem tudtad volna ezt előbb is megmondani, amikor még nem mérgesítettél fel ennyire? — kérdezte a vándor? — Hogyan tudtam volna — felelte a pásztor nyu- godtán —, amikor nem láttam, hogy milyen sebesen jársz? (Mongol- népmese) Tavaszi versek Sárkányeresztés Papírsárkány, ötszögű, felhők alá fölröpül, hosszú, vékony zsinegen vitorlázik sebesen, papírfarka leng-lobog, — sárkányt űzni víg dolog! Zöld rét Ifjú legény a rét már ma, kiütközik zöld szakálla, kunkori a fű-bajúsza, ahogy serked néki újra, beretvája, 6 'te jó ég, nem egyéb, mint fűnyírógép! Donkó László Mit mondtál már megint ? „Jaj, de rossz ez a gye- rekl” — mondják a szülők vagy más felnőttek a kisebb gyerekek viselkedésére pa­naszkodva, főként a csúnya kifejezések használata miatt. Sajnos, még a leggondosab­ban nevelt gyermeknél is megtörténik, hogy az ilyen kifejezések bő terméséből valamit összeszed és felhasz­nál. A felnőttek egyrésze a trágárságok hallatán jóízűen kacag és ,,eredetiségnek”, vagy a gyermek „jópofasá- gának” tartja- Mások, ha egymás között vannak, egy­szerűen elhallgatják, ha pe­dig idegenek előtt történik, akkor megszidják, sőt meg is büntetik érte a gyereket. Vannak olyan szülők is, akik nagy ügyet csinálnak a do­logból. igen kemény bünte­tést helyeznek kilátásba, ha még egyszer ilyesmit halla­nak. És hallanak, de termé­szetesen a beígért „parazsat teszek a nyelvedre”, nem következik be. Az ilyen nevelési módszert helytelenítjük. Inkább arról beszéljünk, hogy milyen csú­nya, ha a felnőttek is ilyen szavakat használnak- „Bizto­san te már tőlem is hallot­tál ilyesmit! Én is nagyon szégyellem, de néha elfelejt­kezem magamról- Szeret­ném, ha te nem szoknál rá, mert magad is látod, hogy csúnya, ha valaki ilyesmiket mondogat!” A szülő és a nevelő ré­széről csak az őszinteség le­het célravezető. Legjobb, ha a dologból nem csinálunk nagy ügyet, mert ha a trá­gárságok hallatán csodálko­zunk vagy szörnyülködünk. a gyerek még Inkább érde­kességet vél benne felfedez­ni. Őszinte, magyarázó szó­val kell megértetni, hogy mindez méltatlan az ember magatartásához, különösen gyermekek esetében. Ne álszenteskedjünk, de ne hunyjunk szemet sem felette. Részlete ez a gyer­mek magatartásának, s ezért kellő tapintattal ezt is ren­dezhetjük. K. B. Többrészes tavaszi ruhák, kislányoknak Az óvodás és kisiskolás gyermekek öltöztetésében talán az a legfontosabb, hogy alkalmazkodjék az időjárás változásaihoz. Ezért a többrészes, mellé- nyes, kiegészíthető ruhák a legmegfelelőbbek, mert a reggeli hidegben, vagy a napközben hűvössé váló időjárásra számítva a ma­ma akár a táskában is tar­talékolhatja a melegebb pulóvert, vagy kismellényt. Ugyanakkor e ruhadara­bok megunt, kinőtt kabát­ból, ruhából házilag is el­készíthetők. Az első együttes piros fél kabátka, amihez ugyan­ebből az anyagból, gerez­dekből összeállított „sváj­ci” sapkát is készíthetünk. A gallért és a kézelőt koc­kás szövetmaradékkal bo­ríthatjuk, jó, ha ez, a ra­kottszoknya anyagával azo­nos Saláták Cékla—torma saláta. Vi­tamindús és igen jó. Két­féleképpen készíthető. Az első: a céklát meghámo­zom, megmosom és le­reszelem. Hozzáadok egy darab reszelt tormát. Jó sűrű, cukrozott, ecetes sa­látalevet készítek és össze­keverem a reszelt céklá­val és tormával. A má­sodik: a céklát meghámo­zom és köménymagos, sós vízben megfőzöm. Amikor megfőtt, felszeletelem és egy darab reszelt tormával soronként tálba rakom. A levéhez, amiben a cékla főtt, ízlés szerinti cukrot és ecetet adok, és ráöntöm a salátára. Tavaszi saláta. A friss zöld salátát jól megmo­som, és leveleire szedem. Ecetes, cukros salátalevet készítek, s abban jól meg­forgatom. Két tojássárgá­ját egy kávéskanál mus­tárral, 1 deci tejföllel el­keverek, sót, kávéskanálnyi porcukrot adok hozzá. A salátát villával kiszedem az ecetes léből, tálba rakom és a tejfölös keverékkel le­öntöm. Nagyon finom. Gombasaláta. A megmo­sott, tisztított, felszeletelt gombát tállba rakom és felöntöm ecetes, cukros sa­látalével. Aki szereti, ola­jat is adhat hozzá. Étkezés előtt két-három órával ké­szítem el, hogy jó ízes le­gyen. szövetruhájából, de egysze­rű fekete klottból is. Ked­ves látvány, ha a blúz anyagából kis masnit kö­tünk a kislány hajába. Az összement pulóverből átszabással, toldással meg­felelőt készíthetünk, de a szövetblúzt pulóver-fazonra is megvarrhatjuk és kötött p áss zé-résszel díszíthetjük. Ehhez a sötétkék pulóver­hez kockás, körloknis két- zsebes kisszoknyát tervez­tünk, mert hasonló anyag a legtöbb maradékboltban ol­csó áron kapható. — ács — A kisgyermekek blúzai­nál a gallér és a kézelő ko­pik el leghamarabb. Ha a gallért és kézelőtt egyszínű anyaggal kitoldjuk, akkor az egyébként kinőtt és de­rékban rövid kis blúz is viselhető lesz a második rajzon közölt kis kötény­ruha alatt. Ez készülhet a mama megunt sötétkék Nem elkerülhetetlen az infarktus Háromszáz gramm súlyú, öklömnyi „szivattyú” a szi­vünk. mégis naponta tízezer liter vért továbbít. Fő ok: érelmeszesedés Az orvostudomány króniká­jában az utóbbi években mind több feljegyzés tanúskodik a szívizominfarktusos megbetege­désekről. Mi a növekedés oka? Az egyik, hogy az utóbbi években javultak e betegség megállapításának lehetőségei. Valamikor csupán az egészen jellegzetes szívizominfarktusos eseteket ismerték fel, s ezek lefolyás^ általában súlyos volt. Ma már felismerik a kisebb méretű infarktusokat is, ezek rendszerint gyógyulással vég­ződnek. A másik okot az élet­ritmus meggyorsulásában kell keresnünk. Az infarktus leggyakoribb, de nem kizárólagos előidézője az érelmeszesedés. Fontos sze­repet játszik benne a túltáp- láltság, ez az egész szervezetre BIZSU Porcelángyöngy nyárra 9 Gyöngy-karkötő együttes Uivatsxín: bronx, róxnasxín, iarku Ahogyan az öltözködési divat központja Párizs, úgy a bizsudivat Jablonecből, eb­ből a hegyek közé települt cseh városkából indult év­szakonként hódító útjára. Jablonecben csaknem két évszázaddal ezelőtt kezdte a gyöngykészítést egy cseh üveges mester, aki Muranó- ban, a középkori Olaszország üvegmíves központjában ta­nulta meg e mesterséget- Azóta a jabloneci bizsu vi­lágmárka lett. s Párizs di­vatkreátorai ia ezzel díszí­tik ruháikat­Az aranyszínű műanyag sorok, a láncokra fűzött opál-szemek, a porcelán vagy üveg gyöngysorok Jab- lonecban készülnek. A divat itt is változik, megérdeklőd­tük tehát, milyen bizsu új­donságokkal lepik meg a nőket ebben a divatidényben? — A bizsu alkalmazkodik a ruhákhoz — tájékoztattak. A magasnyakú ruhákon egy tű, hozzá való karkötővel, — ízléses és mutatós. A kivá­gott ruháknál az előző évek hosszú, egysoros gyöngydi­vatját felváltotta a szorosan a nyak köré helyezkedő, többsoros, mogyorónagyságú, de a ruha színéhez alkal­mazkodó gyöngy. — Ehhez ugyanilyen karkötőket is ajánlanak a jabloneci terve­zők. — Kleopátra a neve, az egyiptomi körgallérok min­tájára készített, többsoros, gallérszerű gyöngyfüzernek. Ilyen gyöngysor kapható már a boltokban hófehér teklagyöngyből, fehér és fe­kete, valamint mézszinű gyöngyből. Ennek a nők kö­rében máris kedvelt gyöngy­sornak ezerféle változata ké­szül- Nemcsak a jelzett szí­nekben, hanem fekete, bronz és aranyfényű gyöngysze­mekből is, melyek kimon­dottan alkalmi ruhákhoz Illenek. A jabloneci bizsu világ­szerte „Bijoux de Boheme” néven arat sikert- Bemuta­tunk két érdekességet a gaz­dag kollekcióból: Fekete gránit és fehér tekla-gyöngyszemekből ké­szült hajcsat. Dekoratív vi­selet. különösen alkalmakra- Délutáni ruhához is jól illik es a bronzszínű, témre fűzött, kerek és szögletes szemekből álló gyöngy­kiterjedő zavarok okozója le­het. Az érelmeszesedés néhány betegséggel is összefügg. A cukorbetegeknél gyakori az ér­elmeszesedés, s ugyancsak az erős dohányosok, a mértékte­len életmódot folytatók között. Az egész szervezet betegsége Az érelmeszesedés valameny- nyi okát az orvostudomány ma még nem ismeri, az egés2 szervezet megbetegedése az ereket a test minden részén megtámadja. Legsúlyosabban a szív, az agy, a vesék és a vég­tagok erei károsodhatnak. Csökken az érfalak simasága* rugalmassága, a megtámadott érfalon a vér könnyen megal­vad, trombózis keletkezhet, s ez infarktushoz vezethet. Az infarktus keletkezésében fontos szerepet játszik az ideg- rendszer is. Ideges, túlhajszolt emberek erein gyakrabban ke­letkezhetnek heves görcsök, s ezek a verőér elzáródását is előidézhetik. Ilyenkor zavar keletkezik a szív vérellátásá­ban, a „motor” akadozik, nem működik hibamentesen és ea végzetessé is válhat. Mindezek után jogos a kér­dés, megelőzhető-e a szívizom­infarktus? A szívizominfarktus elleni védekezés ma lényegé­ben azonos az érelmeszesedés elkerülésével. Egészségünk megóvása érdekében sokat te­hetünk, ha a dohányzást nem visszük túlzásba, de még jobb, ha véglegesen lemondunk ró­la. A nikotinfogyasztás érszű­külethez vezet! Az elhízás a vérkeringést ia nagymértékben terheli, s a kü­lönben enyhe szívelváltozást erősen súlyosbíthatja. A kövé­rek várható életkora rövidebb, mint az átlagos- testsúlyúaké, magas vérnyomásban, érelme­szesedésben gyakrabban bete­gednek meg. s vérkeringési zavaraik is könnyebben kelet­keznek. Kerüljük az izgalmakat Aki hajlamos az idegességre, ne keressen magának szórako­zásaiban is újabb és újabb fe­szültséget, a civilizált élet — főleg a városok ingergazd.ag környezete — úgyis ezernyi iz­galmat, feszültséget rejt ma­gában. Ezért amennyire csak lehet, kapcsoljuk ki az idege­sítő tényezőket, a félelmet, a testi és a szellemi túlerőltetést. A jó kedély, a kiegyensúlyo­zottság. a biztonságérzet, a munka-pihenés helyes ritmu­sának kialakítása, ésszerű táp­lálkozás és az orvosi utasítá­sok betartása a szívizominfark­tus elleni védekezés alapvető tényezői. T. M. Tepertős lángon A megkelt és kidagasz­tott lángostésztába 10 deka juhtúrót és 5—10 deka ap­róra vagdalt tepertőt gyú­rok. Kinyújtom, és zsírban kisütöm. Ha megsült, a te­tejét megkenem olvasztott zsírral.

Next

/
Thumbnails
Contents