Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. április 9. külföldi hírek Nem sikerült a többszöri halasztás után pénteken hajnalban, magyar idő sze­rint 02 órakor végrehajtott Atlas-Centaur amerikai ra­kétakísérlet, amely egy „Surveyor" holdrakéta fel­lövése főpróbájának ké­szült. A rakéta második fokozatának két hajtóműve közül csak az egyik lépett működésbe és az is csak rövid ideig. A kísérlet fel­adata az volt, hogy előké­szítsen egy későbbi kísér­letet a Holdra való sima leszállásra. A kísérletet abból a szempontból is igen fon­tosnak tartották, hogy meggyőződjenek róla, si- került-e végre nyolc évi küzdelem után megbirkóz­ni a folyékony hidrogén üzemanyag felhasználásá­nak a súlytalanság állapo­tából eredő problémáival. Az Antara hírügynökség jelentése szerint az indo­néz parlament bejelentet­te, hogy kizárt soraiból 62 képviselőt, akik „kommu­nista-barátsággal" gyanú­síthatok. Rumadi tájékoztatásügyi miniszter lapszerkesztők­nek adott tájékoztatójában pénteken „nagyobb véle­ményközlési szabadságról” biztosította az indonéz saj­tót és közölte a szerkesz­tőkkel, hogy most már ■„ szabadon bírálhatják a kormányt, feltéve, ha bí­rálatuk egészséges szellemű és az igazságon alapszik”. Azt is mondta, hogy „az indonéz népnek nem kell sem a liberális demokrá­cia, sem az irányított de­mokrácia”. (Ez utóbbi volt Sukamo elnök jelszava.) Berlinben nagy feltűnést keltett a CDU-hoz közel­álló nyugatberlini „Der Tagesspiegel” című lapnak „Berlin De Gaulle NATO­politikájában” című vezér­cikke. A lap, amelyet ál­talában a nyugat-berlini politikai jobboldal szócsö­vének tekintenek, már fel­veti annak a lehetőségét, hogy a francia csapatok nemcsak Nyugat-Németor- szágból, hanem Nyugat- Berlinből is kivonulnak. A „Der Tagesspiegel” ve­zércikke megállapítja, hogy hivatalos francia állásfog­lalás szerint a Nyugat-Ber- linben állomásozó francia katonaság egészen más nemzetközi szerződések alapján tartózkodik a vá­rosban, mint a NATO- szerződések értelmében Nyugat-Németországban lé­vő francia csapatok. Nyu- gat-Berlinben a francia fegyveres egységek mint megszálló csapatok vannak jelen, ezért kezdet kezde­tétől fogva nemzeti pa­rancsnokság alatt állottak. A cikk a franciák irá­nyában leplezetlenül fe­nyegető hangon felszólítja a bonni kormányt, egyszer már mutassa meg határo­zottan és igazolja példával is, hogy komolyan veszi Nyugat-Berlinre támasztott igényét és illetékességét. Péntek reggel óta ülése­zik a tábornokok tanácsa Saigonban. A direktórium kiszivár­gott hírek szerint a budd­histákkal letárgyalt megál­lapodás részleteit tanulmá­nyozza. A kormány hivata­losan még nem fogadta el az elvi megállapodást. Hue-ban és Da Nang- ban nem csökkent az el­lenállás a kormánnyal szemben. — Phan Xuan Nhuan tábornok, a Hue-i katonai körzet parancsno­ka bejelentette, hogy a Quang Tritől és Thua Thientől északra állomáso­zó katonai kormányegysé­gek valamennyi tisztjének aláírásával petíciót kapott, amely a Ky-kormány ha­ladéktalan lemondását kö­veteli. • A huei milicistákhoz tar­tozó diákok 150 főnyi cso­portja katonai kocsikon Da Nang-ba indult, hogy az ottani diákok között is megszervezze az önvédelmi milíciákat a kormányerők esetleges támadásával szemben. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára pénteken találkozott az SZKP XXIIT. kongresszusán Todor Zsiv- kov vezetésével résztvett bolgár pártküldöttsóggel. Az SZKP főtitkára szin­tén a pénteki nápon talál­kozott a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének küldöttségével, — amely Alekszandar Rankovics ve­zetésével résztvett az SZKP XXIII. kongresszusán. Mindkét találkozó szívé­lyes, baráti légkörben folyt le, s alkalmul szolgált ar­ra, hogy közös érdekű kér­déseket vitassanak meg. • Moussa Leo Keita, a Biztonsági Tanács mali el­nöke a tagországok nagy részének csütörtök esti példa nélküli „ülősztrájk­ja” után hosszasan tanács­kozott U Thant főtitkárral, majd visszatért irodájába, s folytatta korábbi konzul­tációit a tagországokkal. — Ezután tájékoztatta a fő­titkárt döntéséről, amely szerint a Biztonsági Ta­nács ma, magyar idő sze­rint 16 órakor összeül, hogy Nagy-Britannia kérésére megvitassa a dél-rhode- siai kérdést. Bámulatos teljesítmény Világméretű, szűnni nem akaró érdeklődés kíséri a szovjet Duna—10 műhold működését. Ez a nagy tech­nikai csoda immár napok óta szolgálja a szovjet tu­dományt s rajta keresztül az egész emberiség tudo­mányos-technikai fejlődé­sét. Egybehangzó a legki­válóbb szakemberek véle­ménye: a Luna—10-et meg­óvni attól, hogy akár a Nap, akár a Hold magához vonzza, s ehelyett szabá­lyos pályán keringjen a Hold körül — bámulatos teljesítmény. A precizitás oly magas fokát jelenti, — amelyre csak egy hallat­lanul felkészült tudomá­nyos-technikai gárda lehet képes. Ez pedig a szovjet űrkutatás igen nagy fölé­nyét bizonyítja. Két képet mutatunk be a Luna—10-ről. Az egyik A. Szokolov „A Hold felett” című rajza. Ez a Luna—10 hiteles ábrázolása. Háttér­ben a Föld, s maga a Lu­na—10, szovjet önműködő űrállomás, a Hóid körüli pályán kering. A másik képünk a Luna—10 pályá­ra bocsátásának diagramm­ja. Földközeli pálya (1), a Luna—10 sebesség- illető­leg pályamódosítása (2), a Luna—10 helyzete a féke­zőrakéták bekacsolása előtt (3). A fékezőrakéták be­kapcsolása, az űrállomás pályára juttatása (4). — Véget ért az SZKP XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszusi küldöttek egységesen jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsá­ga 1964 októberében, 1965 márciusában és szeptembe­rében megtartott plénumai­nak határozatait és nagyra értékelték e határozatok jelentőségét a párt egész életében a helyes, valóban reális szakszerű munkastí­lus megerősítésében. Ma­gán a kongresszuson is ez a munkastílus érvényesült. — Az SZKP XXIII. kongresszusa újra bebizo­nyította, hogy pártunk szi­lárdan egységes a bel- és külpolitika minden kérdé­sében. — állapította meg Brezsnyev. — Osztálytestvéreink mindenütt a világon úgy látják, hogy a kommuniz­mus sikeres építésével se­gítjük elő legjobban for­radalmi harcukat, külföl­di barátaink kongresszusi felszólalásai újra erről győztek meg bennünket — mondotta az SZKP KB fő­titkára. — A testvérpártok kép- selői felszólalásaikban mind teljes megértéssel fogadták és támogatták pártunknak a kommunis­ta egység megszilárdítá­sára tett erőfeszítéseit, — jelentette ki, s annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy „az egység ügye győzni fog”. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy a kongresz- szus kifejezésre juttatta i,harcos forradalmi szolida­ritását az amerikai impe­rializmus ellen küzdő hős vietnami néppel”. — Magabiztosan, derűlá­tóan nézünk a jövő elé. S ez az optimizmus meg­alapozott, mert reálisan vettük számba óriási lehe­tőségeinket, pártunk és az egész nép kimeríthetetlen erejét” — jelentette ki Brezsnyev befejezésül. A záróbeszéd után, moszkvai idő szerint 12 óra 45 perckor Leonyid Brezsnyev befejezettnek nyilvánította a kongresz- szust. A küldöttek és a vendégek felálltak és lel­kes ünneplésbe kezdtek; Ezután elénekelték a part­himnuszt, az Internacioná- lét, majd újból felhangzott a percekig tartó fergeteges taps. A küldöttek és a vendégek lelkesen éltették a Szovjetunió Kommunista Pártját A XXIII. pártkongresszusnak az SZKP Központi Bizottsága beszámolója alapján elfogadott határozata A kongresszus Központi Bizottsága beszámolója alapján elfogadott határo­zatában jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kül­politikai tevékenységét. „A szovjet kormány külpoliti­kájának célja — hangzik a határozat — más szocia­lista országokkal együtt biztosítani a szocializmus és a kommunizmus felépí­tésének kedvező nemzetkö­zi feltételeit; erősíteni a szocialista or­szágok egységét és össze­fogását, barátságát és test­vériségét; támogatni a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat és megvalósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal fejlődő államokkal; következetesen védelmez­ni a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét, hatá­rozott visszautasításban ré­szesíteni az imperializmus agresszív erőit, megmente­ni az emberiséget az új vi­lágháborútól”. A kongresszus elhatároz­ta, hogy „teljes egészében jóváhagyja az SZKP Köz­ponti Bizottságának politi­kai irányvonalát és gya­korlati tevékenységét; jó­váhagyja azokat a javasla­tokat és megállapításokat, amelyeket az SZKP Köz­ponti Bizottságának be­számolója tartalmaz”. A XXIII. kongresszusig eltelt időszakban — hang­zik a határozat — „a párt tevékenysége a XX. és XXII. kongresszus által meghatározott irányvonal alapján ment végbe és az SZKP programjának telje­sítésére irányult”. „A Szovjetunióban vég­bemenő kommunista építés nemzetközi jelentősége az, hogy növeli az egész szo­cialista rendszer gazdasági, politikai és védelmi erejét, elősegíti világszerte a szo­cializmus eszméinek elter­jedését és meggyökeresedé- sét.” Az SZKP „meg van győ­ződve a nemzetközi kom­munista mozgalom azon megállapításának helyessé­géről, mely szerint megvan a lehetőség az agresszor megfékezésére, az új vi­lágháború elhárítására”. Az erőviszonyok a nem­zetközi porondon továbbra is a szocializmus, a mun­kásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom ja­vára változnak. Ugyanak­kor fokozódott az imperia­lista agresszió és aktivizá­lódott a reakció. A határo­zat rámutat, hogy „nem változott meg az imperia­lizmus agresszív természe­te”. „Az amerikai imperializ­mus a legfőbb reakciós erő, amely a világ csend­őrének szerepében lép fel”. „Nyugat-Németország a nemzetközi feszültség ve­szélyes tűzfészkévé vált” — mondja a határozat. — A nemzetközi helyzet „sür­getően megköveteli minden háborűellenes antiimperia- lista erő tömörülését”. A kongresszus jóváhagy­ta az SZKP Központi Bi­zottságának irányvonalát, amely a nemzetközi kom­munista mozgalomban tá­madt nézeteltéréseknek az 1957-es és 1960-as ismert dokumentumokban foglalt elvek alapján való rende­zésre irányul. A határozat jóváhagyta a Központi Bi­zottság konkrét intézkedé­seit, amelyek célja „ren­dezni a nézeteltéréseket a Kínai Kommunista Párttal a Marxizmus—Leninizmus elvei alapján”. A határo­zat hangsúlyozza, hogy a marxistáknak—leninisták­nak engesztelhetetlen har­cot kell vívniuk a jobbol­dali és a „baloldali revi- zionizmus” ellen. „Az SZKP csakúgy, mint a testvérpártok többsége, célszerűnek tartja a kom­munista- és munkáspártok új nemzetközi tanácskozá­sának összehívását, amikor erre megérnek a feltéte­lek.” A határozat leszögezi« hogy a Szovjetunió új győ­zelmeket aratott „a legfőbb kapitalista országokkal ví­vott gazdasági verseny­ben”. „A Szovjetunió 1960—■ 1970-es ötéves népgazdaság­fejlesztési terve fontos sza­kasz abban a harcban« amelyet a párt és a szov­jet nép vív a kommuniz­mus anyagi és műszaki bá­zisának megteremtéséért, az ország gazdasági és vé­delmi erejének további nö­veléséért.” „A kongresszus elenged­hetetlenül szükségesnek tartja biztosítani a küszö­bönálló ötéves terv idején a nép anyagi jólétének to­vábbi fellendülését” — hangzik a határozat. „A kongresszus hangsú­lyozza a szovjet állam to­vábbi erősítésének, a szo­cialista demokrácia minden eszközzel való fejlesztésé­nek fontosságát.” A határozat megállapít­ja, hogy az SZKP Közpon­ti Bizottsága „határozottan követte a pártélet lenini normáit és a kollektív ve­zetés elvei szigorú betartá­sának irányvonalát”. A párt tevékenysége szem­pontjából, társadalmunknak a kommunizmus felé veze­tő úton való további hala­dása szempontjából első­rendű jelentőségű az SZKP Központi Bizottságának ok­tóberi (1964) plénuma”. Kongresszusi fogadás Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága pénteken a Kremlben fogadóst adott a XXIII, kongresszuson részt vett külföldi kommunista- és munkáspártok küldött­ségeinek tiszteletére. Módosítások az SZKP szervezeti szabályzatában Moszkva (TASZSZ) A XXIII. pártkongresszus a Központi Bizottság beszá­molójában kifejtett javas­latokra határozatot foga­dott el az SZKP szervezeti szabályzatának részleges módosításairól. A módosításoknak meg­felelően a jövőben az SZKP Központi Bizottsága a köz­ponti bizottsági ülések kö­zötti pármunka irányításá­nak végrehajtására Politi­kai Bizottságot választ az elnökség helyett, amely ed­dig a plénumok között irá­nyította a Központi Bizott­ság munkáját. A Központ! Bizottság megválasztja az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárát. A szervezet! szabályzatba beiktatott új paragrafus szerint két pártkongresszus között a Központi Bizottság a sürgősen eldöntendő párt- politikai kérdések megvita­tására országos pártkonfe­renciát hívhat össze. Ha­sonló pártkonferenciákat tartottak Lenin életében és később 1940-ig. A kongresszus továbbra is érvényesnek mondotta ki azt a tételt, amely a párt­szervek tagjainak és a pártszervezeti titkároknak megújítását és elmozdííha- tóságát szabályozza, — A szervezeti szabályzat to­vábbra is kimondja, hogy valamennyi pártszerv vá­lasztásakor be kell tartani a tagok rendszeres megújí­tásának és a vezetés folya­matosságának elvét. A jövőben a felvét'■li aián’áshnz szükséges párt­tagsági időt három évről öt évre emelik. A fiatalok 23 éves korukig csak a Komszomolon keresztül lép­hetnek a pártba. (A korha­tár korábban 20 évnél vég­ződött.) A kongresszusi ha­tározat szerint a pártépí­téssel összefüggő módosítá­sok azt célozzák, hogy a pártba csak a legkiválób­bak kerülhessenek és a pártszervezetek megnöve­kedett felelősséggel kezel­jék ezt a kérdést. Az SZKP szervezeti sza­bályzatának bevezető 'észét azzal a tétellel egészítették ki, hogy a párt megtisztít­ja sorait azoktól a szemé­lyektől, akik megszegik a programot, az SZKP szer­vezeti szabályzatát és ma­gatartásukkal kompromit« talják a kommunista nevet (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents