Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP id«e. április 7. 6 — BARANYJ LÁSZLÓ él ifjú Tatár Endre, a Szigligeti Színház művé­szei vidám áprilisi műsor­ral lépnek fel o Fiatalok Fórumán pénteken este a szolnoki Nemzeti Étterem­ben — HAT DIÁK, — négy kOzépiskolás és két ipari tanuló, — a megyei szava- ióversenyek győztesei — vesz részt Szolnok megyé­ből az országos szavalóver­senyen, melyet pénteken és szombaton tartanak Kecskeméten. — GYEREKJÁTÉK a szaimakazalban és gerenda a kéményben. — Tiszaföld- váron a szalmakazalban játszadozó gyerekek okoz­tak tűzet, Túrkevén egy régi kéménybe épített ge­renda gyulladt ki. A kár mindkét esetben jelenték­telen, a tűzoltóság azon­ban (elhívja a figyelmet, hogy rendelet írja eld a régi építkezésű kémények­nél a fagerendák kiváltá­sát, figyelmezteti továbbá a szüléket, hogy fokozot­tabban figyeljenek a sza­badban játszó gyerekekre. — A MEGYE TÖRTÉ­NETE a XI—XV11. század­ban címmel dr. Győrffy György, a Történelmi Tu­dományos Intézet munka­társa tart előadást a szol­noki TlT-klnbban április 13-án a történelmi szak­osztály és a pedagógus szakszervezet klubja ren­dezésében. Az előadás után megtekinthető a kor for- rásműveit bemutató kiállí­tás. — ÁPRILIS 16—18 kö­zött az ország 18 kamara­kórusa — összesen hatszáz daJoB — vesz részt Pécsett a kamarakórusok II. fesz­tiválján. Tíz kórus vidéki városokból, nyolc pedig Budapestről érkezik. Az országos találkozóra nyolc­van zenei szakember is je­lezte érkezését, míg a ka­marazene kedvelőinek cso­portjai Salgótarjánból. Ta­tabányáról, Miskolcról, Veszprémből kisérik el vá­rosuk vendégszereplő együt­teseit. A kórusok Pécsen kívül Siklóson, Szigetváron és Pécsváradon is adnak hangversenyeket. A feszti­vál produkcióit a zsűri áp­rilis 18-án értékeli. — A SZOLNOKI Alföldi Áruház dolgozói egy napi fizetésüket, 4800 forintot ajánlottak fel a vietnami nép megsegítésére. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik fe­lejthetetlen feleségem és testvérünk Herczeg Barnabás né elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmun­kat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton köszönöm mind­azok megjelenését, akik fe­lejthetetlen férjem VARADI JANOS aranyokleveles tanító temetésén fájd ' namban osz­toztak. s utolsó tiszteletadás­ban részesítették az elhuny­tat­Ozv- Várad! Jánosáé Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsá­ga és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Varga József Kiadja a Szolnok megyei Lapkiadó vállalatai igazgatói Fülemen Lajos Telefon Szerkesztőség 80-88, 23—20. «0—«« Kiadóhivatal 80-84 •cerkesztöség és Kiadóhivatalt Szolnok. I, sz. Irodaház Index-szám; 83 868 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei dós* tahlvatatok és fiókposták tér* jesztlk. A top előfizethető bár­mely postahivatalnál és kézbe­sítőnél. — Flő fizetést dll 1 hő- na óra üt— Ft Szolnok megyei nyomdaipart Váltom Felelő» vezetői Métkárot Maciét — RÉTEG-T ALÁ LKO­Z0RAT rendez a szolnoki városi nőtanács az év első felében. Az L kerületben a rendűi feleségek, az V. kerületben a katona fele­ségek, a vn. kerületben a bútorgyárban és papírgyár­ban dolgozó nők, a IBL ke­rületben a Kűolajfúrásl Vállalat dolgozó asszonyai, SzandaszSllősSn a tsz asz szonyal részére tartják meg a találkozókat. m A Nap kél: 5.12 h-kor, — nyugszik: 18.21 h-kor. A Hold kél: 21.08 li­kőr, nyugszik: 6.15 h-kor. IDÖJArASJELENTÉS Várható időjárás: Időn­ként felhősödés, eső nél­kül. Gyenge, változó irányú szél. Reggeli párásság. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 15—20 fok között, — MA FEJEZŐDIK be a szolnoki Ságvári Endre művelődési házban a Szol­nok járás népművelői ré­szére rendezett kétnapos aktívaképző tanfolyam. — MŰSZAKI előadásso­rozatot rendez április 13-án reggel 9 órai kezdettel a TIT ASZ szolnoki üzletigaz­gatósága és a Magyar Elek­trotechnikai Egyesület deb­receni csoportjának szol­noki részlege, a TITÁSZ székházában. Az előadá­sokban az érintésvédelmi rendszabályokról, a transz­formátor állomásokról és a nagy és középfeszültségű hálózatok automatizálásá­ról beszélnek vezető szak­emberek. Minden érdeklő­dőt szívesen látnak. Januárban Karcagon s Május I Termel őezövet ke­zek nőbizottsága szabás- varrás tanfolyamot rende­zett a szövetkezeti asszo­nyok részére. A helyi házi­ipari szövetkezet szabász­nője vállalta, hogy díjta­lanul vezeti a tanfolya­mot. Fehér Imréné szerint — aki a nőbizottság titká­ra — a tanfolyamnak ker­tős oélja volt. Megtaníta­ni az asszonyokat kásebb- nagyobb varrási munkák MOZI: Szolnok: Vörös Csillag: Alain és a néger- Tisza: Ne­héz éjszaka- — Vegyiművek: Nyomorultak I—II- Jászbe­rény Lehel: Az én kis fele­ségem- Karcag: Déryné: Az államügyészé a szó. Kisúj­szállás: Ady: Három kíván­ság- Kunhegyes: Szabadság: Rab Ráby. Kunszentmárton- Körös; Díszmagyar. — Mező­túr: Dózsa: A színész, Sza­badság: A jégbalett csillaga Tiszafüred: Tisza: Ki ártat­lan? Türökszentmiklós: Dó­zsa: Rab Ráby. — Túrkeve: Vörös Csillag: A játszma vé­get ér. SZÍNHÁZ: A szolnoki Szigligeti Szín­ház Cegléden este 7-kor A mosoly országa­A MAGYAR RADIO ÉS TV SZOLNOKI STÚDIÓJÁNAK MŰSORA a 222 méteres középhulláméi Naponta 18-00—1900 óráig Alföldi krónika. — Hang­szerszólók. — Az újságíró jegyzetfüzetéből- — Vigyázat. — BUDAPESTEN SZER­DÁN a József Attila gim­náziumban véget ért a 2. országos kollégiumi ifjú­sági konferencia, a közép- iskolás kollégiumok diák- tanácsai titkárainak, vala­mint az iparitanulók, kol­légiumok és otthonok KISZ-titkárainak kétnapos tanácskozása. — VASÁRNAP országa* állat- és kirakodóvásár lem Jászdózsáa. — A MAGYAR TUDOMÁ­NYOS Akadémia föld- és bányászati tudományok osztályának rendezésében szerdán Pécsett megnyílt a nemzetközi geológiai kongresszus négynapos szek­ció-ülése, amelyen hazai tudósokon kívül szovjet, lengyel, román, csehszlo­vák, bolgár és jugoszláv szakemberek vesznek részt. — AZ EGYESÜLT ARAB Köztársaság nemzeti kuta­tási főtanácsa elnökének meghívására magyar tudós- küldöttség utazott Kairó­ba. A magyar tudósok a két ország közötti műszaki tudományos együttműködés kiszélesítésének lehetősé­geit tanulmányozzák. — A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM, a Mun­kaügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a KISZ Hajdu-Bihar megyei bizottsága rendezé­sében szerdán kétszáz rész­vevővel megkezdődött Deb­recenben az első országos szakköri konferencia. Szer­dán plenáris ülésen referá­tumok hangzottak el. Dr. Osztrovszki György, az or­szágos műszaki fejlesztési bizottság és a TIT alelnö- ke előadásában az iskolán- kívüli ismeretszerzés, az önképzés jelentőségéről be­szélt. Dr. Troncsén yi Wald- apfel Imre akadémikus, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tan­székvezető egyetemi taná­ra a szakkörök nevelési feladatáról, Nádor György, a KISZ Központi Bizottsá­ga középiskolai és szak­munkástanuló osztályának vezetője pedig a KISZ-nek a szakköri mozgalommal kapcsolatos feladatáról tar­tott referátumot. elvégzésére, hogy ne kell­jen minden javítanivalóval varrónőhöz szaladni, 9 hogy összehozzák, megis­mertessék egymással a kü­lönböző üzemegységekben dolgozó nőket, ezáltal ia erősítsék bennük a közössé­gi szellemet. A sikeres tan­folyam bizonyítja — no meg a jó hangulatban le­zajlott vacsora —, hogy ezeket a célkitűzéseket va­lóra váltották. veszélyes- — Ifjúsági maga­zin. — Tánczenei koktél. TELEVÍZIÓ: 9.30: A szeretet jogán. Ma­gyarul beszélő szovjet film. 11.00: A ..nagyok” árnyéká­ban. Kisfilm (ism.) — 11.20: Szünidei matiné. 1- Iskoia-tv — történelem- A római biro­dalom I. rész- 2. Petőfi; Já­nos vitéz III. rész. — 17-40: Hétmérföldes kamera- Üttö- rőhíradó (ism-) 17-55: Hírek- 18 00: Költők — muzsikusok- Válogatás Goethe, Lenau, valamint Brhams és Men­delssohn műveiből- — 18-25: Telesport. - 18 50; Kiállítás a Balzac utcában. Közvetí­tés a budapesti autóvilla­mossági gyár kultúrházában rendezett újítási kiállítás­ról. 19 20: Esti mese. 19-30: Tv-híradó- — 19-50: Gera György színházi Jegyzete- — 20 00: Három nővér. Csehov színművének közvetítése a szegedi Nemzeti Színházból- (Héven felülieknek!) A szü­netben: kb- 21.20: Tv-hiradó- í Uadi» Kedden este az Árkád irodalmi kávéházban a me­gyei művelődési ház irodal­mi színpada adott műsort Egy égbolt alatt cím­mel. Az összeállításban szovjet költők és prózaírók műves hangzottak el. A válogatás inkább csak sze­melvények bemutatására törekedett, és nem az iro­dalmi színpadi produkciók­nál már megszokott egy­séges elgondolás, valamiféle céltudatos koncepció köz­vetítésére. Ez a „szemez­getés” helyenként sikeres is volt, ez azonban még nem elégséges ahhoz, hogy visszaidézze a régi „árká- diai” esték forró hangula­tát Az öntevékeny versmon­dók lelkesedése, ügyszerete­te nagyon dicséretes, meg­érdemelnék, hogy lényege­sen több szereplési lehető­séget kapjanak, ám pro­dukciójukat semmiképpen sem lehet az irodalmi ká­véház kialakult értékítélete szerint mérni. — Éppen mert öntevékenyekről van szó, hiszen a műsorban mindössze csak két „hiva­tásos” szerepelt, Mezriczky Lajos és Mezriczky Lajos- né, a Bartók Béla Zeneis­kola művész-tanár házas­párja. A műsor elemző, részle­tekbe menő értékelése he­lyett ezért most csupán né­hány szomorú tény meg­állapítására szorítkozunk: Először Is: öntevékeny irodalmi műsorokkal nem lehet feltámasztani az iro­dalmi kávéházat, hiszen en­nek a fórumnak alapvető­en más volt a rendelteté­se. Másodszor: az Árkád presszó irodalmi kávéház jelzője úgy látszik sokkal inkább a múlt ragadvány­neve, sem mint élő való­ság. Harmadik évadjában — sajnos elég fiatalon — a jelek szerint, végérvénye­sen aggkori végelgyengü­lésben múlik ki. Harmadszor; a TIT és a Szigligeti Színház „ve­gyesházassága” nem váltot­ta be a hozzáfűzött remé­nyeket. A rosszul sikerült házasságot közös gyerme­kük, az irodalmi kávéház sínylette meg. A házasság- törés klasszikus esete fo­rog fenn. A színház nem teljesítette ígéretét. Az irodalmi kávéház eredet? időpontját azért változtat­ták meg, mert a színház aast ígérte, hogy kedden sem szolnoki, sem tájelő­adást nem tart, így tag­jai árkádbeli fellépésének semmi akadálya. A sikertelenségben azon­ban nemcsak az egyik „há­zastárs” a ludas. Amikor nyilvánvalóvá vált. hogy a színház keddi napokon is tájol, a TIT későn ébredt fel, nem gondoskodott ide­jében más, színvonalas mű­sorokról, így történt, hogy végülis csak egy lehetősége maradt, ám érthető anya­gi okok miatt emel sem tudott élni. (Sdnkovits Im­re tervezett fellépésére gondolunk.) Következtetés: Így tovább csinálni céltalan vállalkozás. Az irodalmi kávéház ügyét „szülői’’ vagy teljes felelősségük tu­datában intézik, vaigy ke­serűen elkönyvelhetjük, új­ra egy életrevaló kezdemé- nvezés jutott zátonyra. — rideg — Egy utca nevet kap Szolnok város tanácsa elé egy javaslatot terjesz­tett a megyei tüdőbeteg­gyógyintézet dolgozóinak kérésére a városi tanács végrehajtó bizottsága: Szol­nokon a Zagyva hídtól a laktanya bejáratáig terje­dő, jelenleg névtelen út­szakaszt dr. Sebestyén Gyula Kossuth-díjas se­bészprofesszor munkássága iránti kegyeletből és tisz­teletből „Dr. Sebestyén Gyula körút”-nak nevez­zék el Ki volt dr. Sebestyén Gyula? A modem hazai mellkas- sebészet megteremtője. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után a pécsi tudományegyetem magán­tanára, majd a pécsi sebé­szeti klinika igazgatója volt. Járt külföldön tanul­mányúton, s ezután 1929- től 1941-ig a pestújhelyi munkáskórház tüdősebésze- li osztályát vezette. Ez idő alatt jelentős tüdő- és mellkas-sebészeti munkát ttégzett. Több mint há­romezer sikeres tüdőmfité- tet hajtott végre. Elsőnek mutatott be 1930-ban több- szakaszos tüdőlebeny eltá­volítást. Űj sebészeti eljá­rást dolgozott ki, s ezzel megalapozta európai hírne­vét. A világirodalom ma is Sebestyén-műtétnek nevezi azt az eljárást, amelyet akkor talált fel és men­tette véle a betegek ez­reit, amikor a harmincas évek legpusztítóbb magyar népbetegsége, a tüdőgümő- kór gyógyítása csak korlá­tozott mértékben volt le­hetséges. Hazánkban 1945 után is­merték el igazán munkás­ságát. Megkapta a Kossu út­díjat, s 1952-ben — egyet­len sebészprofesszotként — az „Orvostudományok dok­tora” cím tulajdonosa lett. Elsőnek végzett Magyaror­szágon fél-tüdő eltávolí­tást. Sebészeti tevékenysé­gével egész iskolát terem­tett, hisz valamennyi mai hazai tüdősebészeti osztály vezetője a tanítványa volt. Dr. Sebestyén Gyula 1954- ben halt meg. Miért Szolnokon? Bárki megkérdezheti: mi indokolja azt, hogy éppen Szolnok városban neyez- zünk el utcát dr. Sebestyén Gyuláról. A válasz egysze­rű: Szolnokon alakult az elr.ő olyan megyei tüdősebészet, amelyet tanítványai és kö­vetőd vezetnek. Neki kö­szönhető, hogy a Szolnok megyei tüdősebészeti osz­tályon fennállása óta nyolc- ezerötszáznál több beteget kezelték és ötezernél több sikeres műtétet hajtottak végre. Szolnok város tanácsa el­fogadta a javaslatot. S ha­tározattá emelte, hogy a szóbanforgó útszakaszt ön Sebestyén Gyula nevéről nevezzék el. Április 30-án Szolnokon tudományos orvos tanácsko­zás lesz a tüdőkórházban. Ez alkalommal tartják majd az ünnepélyes név­adást. S Szolnok város épü­lő új lakónegyedében egy olyan orvosiról neveznék el utcát, ki egész életét ei emberek gyógyításának ál­dozta. Y. f. A kettős célt — elérték ÓT RA'DIÖ • T V» MOZ I • S Z iNHÄZ Április 7 Csütörtök Hermann A MM* r • * AI jT Jk ? I __________LL*J M i uj§ag az „ Arkadiafoan“ f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents