Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

i9W. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Embermill jók átkarollak.. Munkácsif-dij 3. fokozat: fíeeihoven-est a szolnoki Szigligeti Színházban Ludwig von Beethoven, S XVIII. században virág­zó úgynevezett bécsi klasz- ezicizmus nagy betetőzője, ez a tragikus sorsú, élete végén önkéntes magányba kényszerülő művész, ma a világ hangversenytermei­ben legtöbbet játszott és legjobban kedvelt zene­szerző, — bizonyítják az ilyenfajta felmérések ada­tai. Sok nagynevű elődjé­nek és kortársának alkotá­sát belepte azóta az idő porrétege, az ő kompozí­cióiban maiság és időt­lenség, örökérvényűség és állandó aktualitás ötvöző­dik csodálatos egységbe. Magát, legbelsőbb énjét akarta a zene kifejező esz­közeivel ábrázolni, s mű­veiben — végső fokon — az emberiség nyert kifeje­zést. Öröme a mi örö­münk, bánata a mi bána­tunk, önarcképében ma is magunkra ismerünk — utánozhatatlan zenei dia­lektika ez, s egyben Bee­thoven egyre fokozódó néoszerűségének magyará­zata. Önvallomásainak két gyöngyszeme, a Hegedű- verseny és a IX. szimfónia került március hó 30-án, szerdán este bemutatásra, ami — tekintve a hatal­mas előadói apparátust — igen szép gesztus volt az Országos Filharmóniától, s ünnepi előzetest nyújtott a szolnoki közönségnek. A Hegedűversenyt — Beethoven egyetlen hege­dűkoncertjét — Gyarmati Vera hegedűművésznő szó­laltatta meg. Az első tétel nemesen ívelő dallamai költői szépséggel keltek életre hangszerén, a gon­dosan kidolgozott techni­kai alap szinte fel sem tűnt a művészi alázattal előadott zenei mondaniva­ló mögött (holott például trilla technikáját „taníta­ni” lehetne.) Ez a bensősé­ges zenei tolmácsolás talán a lassú tételben érte el a csúcspontot, de szépen ol­dotta meg a rondó tétel örömteli csillogását, kedé­lyes humorát, az epizódté­mák gyönyörű lírai hang­vételét is. Az egyetlen, amiben adós maradt, az a beethoveni erő, amely a leggyöngédebb cantilenán is átdereng, a prometheusi alkotásvágy, amely mindig és mindig küzdésre hívja az előadó művészeket. Elő­f a^r^hTrdJtJsTF] ÁLLÁS A Szolnoki Teela- evar üzemi villanv- szerelőt vesz fel­GYAKORLATTAL rendelkező víz-gáz­szerelő brigádveze­tő munkakörbe dol­gozókat. továbbá tetőfedő — szigete­lő szakmunkásokai felveszünk- Jelent­kezni: Szolnok me­rni Tanács Enitési és SzerelőiDari Vál­lalatnál. Szolnok- Dózsa Gvörgv út 3- szám alatt kell­Az EM- 44- sz- All. EDitoioari Vailalat azonnal tetvese — Duaaoesti munka­helyesre — villany­szerelőket konnvű- geokezelőket (EM vizsgával) kuoiko- sokat és férfi se­gédmunkásokat — Csaiadtenntartok- nak naDi 15— Ft. nem családfenntar­tóknak naDi 10— Ft külonelési diiat fizet amennviben Vidéki lakasbeielen- téssel rendelkeznek és állandó lakóhe­lyükre naDonta nem temek haza Mun­kásszállást és naDi kétszeri étkezest - terítés el leneben biz­tosít Tanáesigazo- lás és munkaruha szükséges- Továbbá felvesz - szent em­beri beiskolázássá'- kőműves. ács- vb ­szerelő- hideenadtó és oarkettás szak­mában ioari tanu­lókat á általános is­kolai végzettséggel Jelentkezés levél­ben Cím Buda­pest V Kosuth La- 1oc tér 13—15 mun­kaerőgazdálkodás. KERTÉSZETBEN iártas gyakorlattal rendelkező szak­képzett kertészt keres, a Szolnok Városi Tanács V. B- Házilagos ÉDÍtő CsoDortia- Jelent­kezés: Kossuth tér 9 számon. BEDOLGOZÓ var­ró és horgoló nő­ket felveszünk. — Szolnok megyéhez tartozók jelentkez­hetnek- Szolnoki Háziipari Termelő- szövetkezet. Szol­nok. Magyar utca 14- szám. Férfi­szabó szakmában iól képzett ren- deltszabókat felvételre ke­resünk állandó munkára- Cim: Minőségi Sza­bó Ktsz irodá- la, Szolnok. 68-asok útia- (Volt tűzoltó laktanva-1 A JÁSZAROK- SZALLASI Béke Tsz felvételre ke­res legalább 5—6 éves gyakorlattal rendelkező erőgép szerelőt azonnali belépésre- DPazás megállapodás sze­rint- Felvétel ese­tén útiköltséget té­rít. GYAKORLATTÁ! és képesítéssel rendelkező techni­kust vagv műveze­tőt felvesz a Szol­nok Városi Tanács VB Házilagos Épí­tő Csoportig Szol­nok. Kossuth tér 9 Az EM- Szolnok Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat azonnali felvételre keres kőműves, ács- tetőfedő-szigetelő, hidegburkoló. bá­dogos. vasbeton­szerelő szakmun­kásokat. valamint kubikos brigádo­kat- Jelentkezni lehet a vállalat központ iában Szol­nok. Adv Endre n- 117 r gin alatt ADAS Vfcltl VÁSÁROLJON díszhalakat, mada­rakat. rovar- és nö- vénvgvűiteménve- ket. akváriumi fel­szereléseket Ka- posváriné díszhal szaki'M étéből, Szol­nok- Máius 1 út 38 c7ŐTn. LAKAs KÉTSZOBÁS szö­vetkezeti lakást la­kóbizottságon ke­resztül átvennék- ..Szövetkezeti” lel- igére a szolnoki hirdetőbe. SZÖVETKEZETI lakást lakóbizottsá­gon keresztül át­vennék. ..Megegye­zéssel” ieligére a szolnoki hirdetőbe GÉPIAKMO OPEL 57-es úi gu­mikkal. kifogásta­lan állapotban. - építkezés miatt — sürgősen eladó. Jászberény. Darázs utca 29- Telefon: 2-47. SKODA 4 aitós kormánvváltós el­adó. nagv motort beszámítok. Szol­nok, Vörösesliláé út 30- szám. Pályázat! kőműves ács - állványozó szobafestő—mázoló szakmunkásokat felveszünk legalább 10 éves szak­mai gyakorlattal, állandó munkára vagy meghatáro­zott időre, azzal a rendkívüli lehetőséggel, hogy vállalatunknál azonnal pályázhatnak SZAKOKTATÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, Kecskemét, Baja, vagy Cegléd telephelyekre. Jelentkezés legkésőbb április 5-ig. É.M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Kecskemét, Klapka u. 34. adása — talán előítélet ré­szünkről — kissé „nőies­nek” tűnt, ám ez mit sem von le produkciója művé­szi értékéből. A hangverseny második részében a IX. szimfóniát adta elő a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar Su­lyok Tamás vezényletével, Szecsődy Irén, Barlay Zsu­zsa, Réti József, Antalffy Albert, valamint a Fővá­rosi Énekkar közreműkö­désével (karigazgató: Pé­ter József). Beethoven ebben a mű­vében az emberi élet tra­gikus árnyait és viharait leküzdő, az emberiséget egyetlen nagy családba összefűző érzésről, az öröm­ről, az összetartozásról vall szenvedélyes hittel és mély humanitással. Az első há­rom tételben szinte koz­mikus méretű erők küzde­nek. tragikum és hősies­ség, kétségbeesés és re­ménykedő útkeresés, tom­boló szenvedély és csendes elmúlás váltakozik a szer­ző sokszínű palettáján. A nagy összegezés és megoldás a negyedik téte­lé. „Ó társak! most más hangon szóljon, Keljen szárnyra ajkunkon az ének, és zengjen örömeit” — ír­ja Beethoven a schillert szöveg elé, majd lerázva minden visszahúzó árnyat, felzeng a zenekarban — az emberi hang kifejező ere­jét is segítségül híva — Schiller Ódája, melynek beethoveni megzenésítése a maga végtelen egyszerű­ségében és megkapó voltá­ban páratlan a zeneiroda­lomban. E téma variáció- sorozata hymnikus magas­latba emeli az emberiséget összekötő szeretet és együvétartozás gondolatát A mű előadása mindenkor nagy feladatot ró a zene­karra, énekkarra, szólisták­ra egyaránt. Az előadóművészek ez­úttal tudásuk legjavát nyújtották. Ezzel a részle­tesebb elemzést — melyet ilyen nagy kollektív pro­dukció után feleslegesnek érzünk — mellőzzük is. Csupán a hangverseny ve­zénylő karnagyát, Sulyok Tamást és a Budapesti MÁV Szimfonikusokat kell végezetül kiemelnünk azért az elismerést érdem­lő művészeti teljesítmé­nyért, amellyel ezt a nem kis megterhelést jelentő programot ambiciózusan és színvonalasan megoldot­ták. Nagy Pál A szövetkezeti parasztság szakmai műveltségéről tanácskoztak Karcagon Az elmúlt napokban Kar­cagon a Déryné művelődé­si házban jól sikerült ta­nácskozást rendeztek a szövetkezeti tagok szakmai műveltségéről. A rendezvé­nyen a Földművelésügyi Minisztérium és a Művelő­désügyi Minisztérium is képviseltette magát. Vita­indító előadást Szabó Zol­tán, a városi tanács mező- gazdasági osztályának ok­tatási előadója tartott. Leg­inkább a helyi termelőszö­vetkezetek életéből, mun­kájából merített tapaszta­latokat mondta el. A rendezvényen megje­lentek a függetlenített ter­melőszövetkezeti népmű­velők és mindazok, akik a város kulturális életét elő­segítik, valamint a szövet­kezetek vezetői. Chiovini Ferenc A Munkácsy-dl) J. fo­kozatával tüntették ki Chiovini Ferencet, a szolnoki művésztelep doajenjét. A magas mű­vészi kitüntetés egy ki­emelkedő életpályát ju­talmazott. ☆ Chiovini Ferenc a szol­noki művésztelep legidő­sebb tagja munkásságával korszakokat köt össze. 1927 óta tagja a művésztelep­nek. Szolnoki pályatársai: Fényes, Aba Novák, Szlá- nyi stb. a fiatal Chiovinire természetesen nem marad­tak hatástalanok, de mun­kássága szempontjából je­lentősebbnek bizonyult Pet- tenkofen felfedezése, és nem utolsó sorban a tisza- vidéki táj sajátos színvi­lága, atomszférája. A ma­gyar festészet tematikáját a vízparti témákkal, a Ti­sza festői felfedezésével bővítette. fakturájú, szinte már poen- tilista hatású festmény a palotási hídról és egy kis­sé romantikus színvllágú kép a régi szolnoki Zagy­va hídról. Ezek a képek és a falak mentén befelé fordítva ál­lók is friss alkotói kedv­ről tanúskodnak, és arról, hogy az idős mesternek a mához is van mondaniva­lója, a megvalósult mű­vekben és a még olajváz- iatokban pihenő ígéretek­ben egyaránt. Chiovini Ferenc alkotói módszeréhez tartozik, hogy az őt körülvevő valóságot, a látvány szépségeit először mesteri olajvázlatokban örökíti meg. Ezeket a „váz­latokat” kint festi a sza­badban. — Munka közben, amikor — így szokták megfogal­mazni — inspirációja van a művésznek, gyorsabban is ég. Ezért tudok ilyenkor télen is órák hosszat a hó­ban állva festeni, nem ér­zem a hideget — mondja a mester ezekről a sza­badban eltöltött órákról. Az olajvázlatokban meg­örökített benyomásokat, motívumokat bontja ki, ér­leli nagy kompozícióvá műtermében. Jelenleg is vázlatain dol­gozik, ahogy ő mondja; az őszi, téli gyűjtésen. — A festő mindig egy bizonyos koncepció érde­kében, egy nagyobb egység szerint festi képeit. — A kompozíció sohasem rész­letekből áll össze, hanem ezt a nagyobb egységet bontja a művész részletek­re. Néha újra és újra elő­veszek egy-egy régebbi ké­pemet is és megpróbálom folytatni. Persze egy fest­mény sohasincs befejezve, csak abba hagyva. — A most április 10-én nyíló Tavaszi Tárlaton mi­lyen Chiovini képeket lát­hatunk majd? — Három képem szerepel most a tárlaton. Megmon­dom ószintén, már első­sorban a szolnoki művész­telep őszi Nemzeti Galéria­beli közös kiállítására ké­szülök. Rideg Gábor Újabb Jászai-díjas a Szigligeti Színházban A harmincas években többször járt Olaszország­ban, huzamosabb időt töl­tött Rómában, mint a ró­mai Magyar Akadémia ősz- töndíjasa. Olaszországi ki­állításain képei nagy sik.ert arattak, három művét a római modern képtárban őrzik. Felszabadulás előtti egyik legjelentősebb mun­kája a jászszentandrást templom freskói, amelyre 1933-ban kapott megbízást. A munkát Aba Novákkal osztotta meg, ő maga az oldalfalakra két freskót festett. A felszabadulás után úgy­szólván minden jelentősebb országos kiállításon talál­kozhatott a tárlatlátogatő közönség műveivel. Két alapvető technika az olaj és a tempera és ezek váltogatása határozza meg művészi korszakait. Színvi­lága az alföldi táj valósá­gához tapad. Képein a lf* rai, de nem az idillikus hangvétel az uralkodó. Ér­zékeny szemmel vette ész­re és őszinte érzelemmel tele, költői módon ábrázol­ja a falu, az alföldi táj megváltozott életét is. ☆ Chiovini Ferencet mű­termében látogattuk meg, hogy gratuláljunk kitünte­téséhez. A falakon lévő ké­pek a legutóbbi időszak terméséből valók. Meglepő az a sokszínűség, változa­tosság, amit egy, jellegze­tesen Chiovini-stíluson be­lül képviselnek. Több szó­lamban szólalnak meg ugyanazok a művészi tö­rekvések. A téli Tabán megkapó lírája, a lemenő nap finom reflexei a havas földön, egy nyári hangula­tú tiszai kép, egy érdekes Andaházy Margitot, a Szigligeti Színház kitűnő művésznőjét eredményes művészi munkásságának elismeréseként a Jászai Mari-díj 3. fokozatával tüntették ki. A művésznő 1958 óta a Szigligeti Színház tagja. Mielőtt Szolnokra szerző­dött, hat évig a debreceni Csokonai, majd a budapes­ti Madách Színházban ját­szott. 1958 óta jónéhány emlé­kezetes alakítását láthat­tuk. A legmaradandóbba­kat említsük csak meg: nagy sikert aratott a Szó­kimondó asszonyságban, a Pygmalionban, Goldoni Fo- gadósné-jában, Gorkij Há­rom nővérében és még a színművek, vígjátékok egész sorában. Már ebben az évadban is többször késztette a leg­teljesebb elismerésre a kö­zönséget és a kritikát egy­aránt. Gondoljunk csak A salemi boszorkányok Rebe- ca Neurse egyszerűségében tragikus alakjára vagy az Egérút kedvesen komédiá- zó Tóni nénijére. Most legutóbb pedig a Rómeó és Júlia dajka szerepében bizonyította kivételes szí­nészi képességeit

Next

/
Thumbnails
Contents