Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

Viléq proletárjai eqyesBljetek / T'y O a SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁfc ■ XVIL évfolyam, 83. szám. Ara 50 ÜUór 1966. április 7„ csütörtök.. Á szocialista építési nagy tartaléka Túemokrácia: a káfeje­* w aést sokféleképpen értelmezik. Sokak szemé­ben egyszerűen csak vá­lasztási rendszert jelent. Nem erre gondolunk, ami­kor a demokrácia erősíté­séről — bővítéséről beszé­lünk. Lehet-e szó igazi de­mokráciáról ott, ahol a ja­vak többsége a kizsákmá- nyolók, egy szűk réteg ke­zében van, ahol a hatalom legdurvább eszközeit alkal­mazzák, amint a monopó- lisztikus hatalom a legki­sebb mértékben is veszély­be kerül? Mi a szocialista demok­ráciára gondolunk: arra a társadalmi rendszerre, ahol a demokratizmus fejlődé­sének legfőbb gátja, a tő­kés kizsákmányolás már a múlté, ahol a dolgozók ér­vényesülésének osztálykor­látok nem állják útját« A dolgozók százezrei vesznek részt nálunk a kü­lönféle önigazgatási szer­vekben, a közügyek intézé­sében. A szakszervezetek munkájában mintegy 150 ezer választott bizalmi mű­ködik közre. A helyi taná­csok különféle állandó és szakbizottságaiban csak­nem 200 ezer állampolgár tevékenykedik. Az üzemi tanácsoknak 29 ezer vá­lasztott tagja van, bírósá­gaink mellett mintegy 20 ezer népi ülnök fejt ki közhasznú munkát. lYf lért nem lehetünk mégsem elégedettek? Közéletünkben megtalál­ható a bürokratizmus, a túladminisztrálás, a fele­lősségtől való irtózás. Több helyen például, ahol a vá­lasztott szervnek kellene meghoznia a döntéseket, átengedik azt a végrehaj­tással megbízott tisztségvi­selőknek. Ilyen körülmé­nyek között pedig csökken a közéleti érdeklődés. A szocializmus teljes fel­építéséhez, s ami ezzel együtt jár, a dolgozók élet- körülményeinek javulásá­hoz az út a fokozódó tár­sadalmi aktivitáson keresz­tül vezet. Mennyire más lenne egy-egy város, kerü­let közéleti képe, ha a vá­lasztott tanács és a végre­hajtó apparátus valóban kihasználná a demokra­tizmus minden lehetőségét. Mindez elérhető — ha nem is egyszerre, nem Is köny- nyen. Nálunk ugyanis az a sajátságos helyzet áll fenn, hogy a demokratizmust, a dogozók fokozottabb bele­szólását, közreműködését a közügyekbe — ellentétben a polgári állammal — az alkotmány biztosította jo­gokon túl éppen az állam vezetői szorgalmazzák. Kétirányú nevelőmunkát kell végeznünk. Egyrészt: a dolgozó tömegeket rá kell szoktatnunk törvényadta jogáig- gyakorlására; újabb Intézkedésekkel, rendelke­zésekkel is elősegítve azt Másrészt: nevelőmunkára van szükség a végrehajtó­apparátus tagjainál, akik közül jónéhányan megelé­gednek az ügyintézés nem egyszer formális módjával, nem igénylik a választott szervek közreműködését. Az elmúlt években je­lentősen nőtt a tanácsok önállósága, de ugyanakkor wts mindig sok m «i/rma kerékkötő az államhatalom és államigazgatás helyi szerveinek munkájában, mint a* elavult rendelke­zések, a felesleges előírá­sok stb, A feladat tehát sokrétű és nem rövid lejáratú. Mi­lyen lehetőségeink vannak arra. hogy az állami ügy­vitelben fokozottan érvé­nyesítsük a szocialista ten­denciákat? Érvényesíteni kell a vá­lasztás — beszámolás és bírálat — esetleg vissza­hívás — hármas elvét, egy­szóval a választók alapos ellenőrzését a választottak felett. A választottak szavának megfelelő súlya legyen; valóban ők szab­ják meg az apparátus te­vékenységének irányát, el­vi alapjait. A aaak, hogy a dolgo­zók élni tudjanak ezekkel a jogokkal, szin­tén feltételei vannak. — Megfelelő keretekben biz­tosítani kell folyamatos tájékoztatásukat elsősor­ban helyi — de nem csak helyi — ügyekben. Meg kell teremteni vélemény- nyilvánításuk lehetőségét — hathatós bátorítással — és főként: tényekkel kell meggyőzni őket arról, hogy érdemes véleményt monda­ni, az meghallgatásra ta­lál. Az elsoroltak szerves részei annak, amit szocia­lista demokratizmusnak nevezünk, de persze a szo­cialista demokratizmus nemcsak államigazgatási közigazgatási kérdés. Sok a teendő az üzemi demokra­tizmus tekintetében is. — Demokratikus keretekben itt sincs hiány. A termelé­si tanácskozások, az üzemi tanácsok, a szakszervezet és nem utolsósorban: az üzemi pártszervezetek, bőséges lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy a dolgo­zás elmondják észrevéte­leiket. fi zólnl kellene társa- dalműnk demokratiz­musának olyan fontos al­kotóeleméről is, mint a termelőszövetkezeti demok­rácia, vagy az igazságszol­gáltatásban — az ülnöki rendszerbén — megnyilvá­nuló demokratizmusról. A példák szaporítása azonban felesleges, mert az elmon­dottakból is világos, hogy míg a tőkés rend orszá­gaiban a dolgozók elkese­redett harcot folytatnak a demokratikus jogokért, ad­dig nálunk ezek adottak. Az említetteken kívül is még sokféle. — múltban és jelenben rejlő — oka van annak, hogy még nem mindenütt és nem minden­ben teljesedtek ki a szo­cialista demokratizmus nyújtotta lehetőségek. Az élő jogok akkor válnak va­lóban hatékonnyá, ha át­hatják az érdekeltek min­den rétegét. Odáig pedig még a felvilágosítás — és esetleg intézkedések — hosszú folyamata áll előt­tünk. A feladat fokozatos meg­oldása szükségszerű, hiszen ez a szocialista társadalom formálásának, a szocialista építés meggyorsításának nagy tartaléka. A népgazdaság- fejlesztési terv Áiekszej Leonov a József Attila úttörő házban és Csepeled vitája az SZKP XXIII. kongresszusának plénumán Nyolcadik napja ülésezik a Kremlben az SZKP XXIII. kongresszusa, amely megvitatta a Központi Bi­zottság beszámolóját és megkezdte az 1966—1970. évekre szóló népgazdaság- fejlesztési terv irányéi vei­nek tárgyalását. Ivan Kazanyee vaskohá­szati miniszter elmondotta, hogy 1965-ben a Szovjet­unióban 91 millió tonna acélt, csaknem 71 millió tonna hengereltárut gyár­tottak. A vaskohászat sike­rei még nagyobbak lenné­nek, ha az utóbbi években „a vegyiparnak a vaskohá­szattal való helytelen szub- jektivista szembeállítása” miatt nem csökkentették volna a vas- és acélgyártás növekedési ütemét. — A vaskohászat iránt tanúsított figyelem lanyhu­lása következtében nem teljesítettük a nyersvas, az •cél, a hengereltáruk gyár­tására szolgáló új kapaci­tások üzembehelyezésének hétéves tervét — állapítot­ta meg a miniszter, majd hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv a vaskohászat fejlesztésének gyors ütemét irányozza elő. Tizenhárom nagyolvasztót, 30 kanvertet, 52 cső- és hengerművet kell építeni, évente körülbelül 190 mil­lió tonna vasérc kiterme­léséhez szükséges kapaci­tást kell üzembehelyezni. A következő felszólaló, Zahir Abdel Szám ad, a Szíriái KP. képviselője kijelentette: bármilyen fel­szabadító mozgalom csak úgy haladhat előre, és lehet biztos a sikerben, ha igaz barátságot tart fenn a Szovjetunióval, a nagy Le­nin pártjával. A szónok hangsúlyozta, hogy a pro­letár internacionalizmus fő ismérve az SZKP-hpz való viszony volt és marad. A szlriai küldött megál­lapította, hogy az amerikai, az angol és a nyugatnémet imperializmus összeeskü­vést sző az arab világban és ez nélkülözhetetlenné te­szi az arab országok vala­mennyi hazafias és haladó erőinek szolidaritását. Antonio Ramirez, az Ecuadori Kommunista Párt küldöttségének vezetője üd­vözlő beszédében kijelen­tette: országának kommu­nistái újra leszögezik, hogy támogatják azt a fő vona­lat, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évű moszkvai tanács­kozásain dolgoztak ki és határozottan elítélnek min­den olyan kísérletet, amely a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­bontására irányul. — Pártunkon belül min­denkor erélyesen visszaver­tük egyes elemek felforga­tó tevékenységét, amelynek célja a forradalmi körök megosztása és megtéveszté­se volt A szakadárokat külföldről támogatták és irányították olyan embe­rek, akik nem ismerték or­szágunk valós helyzetét. A kispolgári ideológiával át­itatott szakad árok a mar­xizmus—laninizmustól ide­gen álláspontra helyezked­tek, kalandorkodásra pró­báltak bennünket rávenni — jelentette Id az ecuado­ri küldött Az ecuadori katonai dik­tatúrának a közelmúltban történt megdöntése csapás az amerikai imperializmus­ra, bebizonyítja, hogy az amerikai erőpolitika és a latin-amerikai országok belügyeibe való beavatko­zás újabb és újabb veresé­get szenved. Raul Acosta, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára fel­szólalásában kijelentette, hogy „a történelem nem bocsát meg azoknak, akik az egység ellen lépnek fel az imperializmus ellen ví­vott harcban”. Felszólította „a szocialista tábort és a nemzetközi kommunista mozgalmat, hogy Vietnam megsegítése alapján még jobban fogjanak össze”. (Folytatás a 2. oldalon) A legifjabbékkal, a kék- és vörösnyakkendős pajtások több mint egymilliós tábo­rának képviselőivel talól- : közötti szerdán délután a 9. (kerületi József Attila úttö­E ztxan Alekseej Leo- népünk űrhajós vendé- Kis úttörőiéin y köszön- társai nevében for­más, orosznyelvű beszédben a világűr első gyalogos ít, akit háromszoros éjjennel fogadott és tiszteletbeli úttörővé avatott a látogatás Hírére összegyűlt gyerekse­reg. Ezután rövid körséta liövetkeaett az épületben, majd Leonov az úttörőház nagytermében baráti össze­jövetelen találkozott a 9« kerületi úttörőkkel. Szabó Pferencnek, a Magyar Úttö­rő Szövetség titkárának be­vezető szavai után rövid beszédben köszöntötte az új nemzedék képviselőit. — Tanuljatok szorgalmasan — bezdította a pajtásokat —, élleték barátságban egy­mással, készüljetek fel jól azi életre, hogy méltó ke­zedbe kerüljön a szocialis­ta, Magyarország jövője. A József Attila úttörő­házból a Csepel Vas- és Fémművekbe vezetett Alekszej Leonov útja; nagygyűlésen találkozott a gyáróriás dolgozóival. Bor­bély Sándor, a Csepel Vas­es Fémművek pártbizottsá­gának titkára üdvözlő sza­vai után a nagygyűlés résztvevőinek ünneplése köziben Alekszej Leonov emelkedett szólásra: A Lima—10 mesterséges űrállomás a szocializmus ügyének diadalát jelenti és hirdeti a Földön és a vi­lágűrben egyaránt — mon­dotta Alekszej Leonov. r UJabb nagy segítség a termelőszövetkezeteknek Takarmánykeverési tapasztalatcsere Tissa földvár on 1966-ban negyvenhat Szolnok megyei tsz készít önállóan takarmánytápot Szerdán tapasztalatcserét szervezett Tiszaföldvá- ron a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség. Erre azért került sor, mert ebben az évben negyven­hat Szolnok megyei termelőszövetkezetben indul be a kisüzemi takarmánytáp-ké szítás. Pavel Lobanov, a Szov­jet Országos Mezőgazdasági Tudományos Akadémia el­nöke közölte, hogy a tudó­sok tudományosan megala­pozott gazdálkodási rend­szert dolgoznak ki a külön­böző mezőgazdasági öveze­tek számára. Az ország számos körze­tében a szemestermények alacsony hozamát nem ma­gyarázhatjuk kizárólag a műtrágyahiánnyal és a ked­vezőtlen Időjárással, mon­dotta Lobanov. A tudo­mány és az élenjáró tapasz­talatok alapján termeléke­nyebben lehetne gazdál­kodni „de a szubjektiviz­mus, s a tudományos ada­tok lebecsülése a közel­múltban arra vezetett, hogy egyes ajánlások, ame­lyeket nem ellenőriztek kellően, kétségbevonhatat­lan igazságokká váltak, s ezeket az ajánlásokat min­denütt alkalmazni kellett, függetlenül attól, hogy hoz- nak-e valami hasznot vagy nem” — hangoztatta. Az elnök ezután a kül­földi vendégeknek adta meg a szót. Friedl Fiirnberg, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak titkára kijelentette, hogy a nyugatnémet im­perializmus ismét veszé­lyezteti Ausztria független­ségét és semlegességét. „A nyugatnémet tőke egyre jobban behatol az osztrák Eddig a megyében mind­össze a tiszaföldvári Lenin Tsz működtetett takar­mánykeverő dobot. (Egy- egy ilyen keverődob éven­te 300—350 vagon takar­mánykeverék elkészítésére képes és egy hét-nyolcezer holdas, vagy ennél nagyobb termelőszövetkezet állatál­lományának kiszolgálását látja el.) Tavaly a kormányzat az ország húsz legjobb terme­lőszövetkezetét jelölte ki erre a kísérletre. A kísérlet nagyszerű ta­pasztalatokkal igazolta, hogy ennek a módszernek jövője van és nagy megta­karítást hozhat. Ebben az évben csak Szolnok megyé­ben négyezer vagon takar­mánnyal kelt kevesebbet megmozgatni. Eddig ugyan­is a termelőszövetkezetek nem egyszer 50—60 kilo­méter távolságra fuvaroz­ták a takarmányt ax álla­mi keverőüzemekbe — Karcagra, Jászkisérre, Tö- rökszentmi klóéra, Kun­szentmártonija, Jászberény­be többek között — és vissza. A szállítási kapacitás felszabadulásán kívül most az Élelmezésügyi Miniszté­rium keverőüzemed lehető­séget kapnak, hogy ba­romfi és más. bonyolul­tabb tápszerekkel jobban szolgálják Id a gazdaságo­kat. így a szövetkezet is jól jár és a népgazdaság ugyancsak. Mégsem örül egyöntetűen mindenki a kormányzat eme intéziKe- désének. Ismeretes, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium és az Élelmezésügyi Minisztérium között hosszú ideig vita dúlt. Ezt a ter­melőszövetkezetek javára döntötte el a kormányzat. Nem magyarázható hát semmivel a Szolnok megyei Gabona- és Terményfelvá­sárló Vállalat ama átirata, melyben alapos jellemzést, kér arról a hat termelőszö­vetkezetről, ahol most, áp­rilis 10-én beindul a kis­üzemi takarmánytáp-keve- rés. Ezt a tiszaföldvári ta­pasztalatcserén tették szó­vá. A tiszaföldvári bemuta­tóra a karcagi Május 1., a tószegi Dózsa, a mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Szabad Nép, az abádszaló- ki Lenin és a szolnoki Vö­rösmező Tsz-ek képviselőit híyták meg. Legközelebb is náluk indul a takarmány- táp-keverés. A tiszaföldvá­ri ankéton. amelyet Lakos Ferenc, a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség szaktanácsadási fel­ügyelője vezetett, arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a keverési arányokat nagyon pontosan tartsák be és így elkerülhetik a bajokat. Az említett termelőszövetkeze­tek megjelent képviselői hangsúlyozták, hogy újabb nagy állami segítséget kaplak a társas üzemek. — M. — r. b.

Next

/
Thumbnails
Contents