Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

V, jdMty Az SZIil* XXIII. kongresszusa áttért a harmadik napirendi pont tárgyalására \ V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. április 6. (Folytatás az 1 oldalról) jában foglalt javaslatokat és következtetéseket is. A Kreml kongresszusi palotájában kedden foly­tatta munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa. A tanácskozás hetedik napjának délelőtti ülésén Leonyid Brezsnyev elnö­költ. Brezsnyev bejelentette hogy a kongresszus áttér a harmadik napirendi pont tárgyalására, amelynek té­mája: „Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966/70-re szóló népgazdaságfejlesz­tési ötéves tervéről”. Elő­adó: Alekszej Koszigin mi­niszterelnök. Az elnök felkérte Alek­szej Koszigint, tartsa meg beszámolóját. Koszigin a küldöttek vi­haros tapsától kisérve lé­pett a szónoki emel­vényre. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, a XXIII. pártkongresszus elé ter­jesztette a Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves nép­gazdaságfejlesztési terve irányelveinek tervezetét. E tervezet a szovjet gaz­daság fejlesztési program­ja az elkövetkező öt esz­tendőre. A tervezet tükrözi a szovjet nép létérdekeit kifejező politikának, pár­tunk politikájának alap­vető tartalmát, a kom­munizmus építése továb­bi kibontakoztatásának po­litikáját, ahogyan ezt az SZKP programja is előirányozza — mondta Koszigin. A Szovjetunió fennállá­sa alatt hét ötéves tervet teljesített. Amikor hozzákezdtünk az első ötéves terv teljesí­téséhez, mindössze ötmil- liárd Kwó villamosener­giát állítottunk elő. Azóta a villamosenergia termelés 101-szeresére nőtt. Körül­belül azonos képet mutat a nehézipar más ágazatai­nak fejlődése is. A szónok rámutatott, hogy az ötéves tervek évei alatt a különfajta szöve­tek gyártása háromszoro­sára, a bőrlábbelié 8.4- szeresére, a cukoré 6.8- szeresére növekedett. Rendszeresen nőtt a me­zőgazdasági termékek ter­melése is. Az ország lakos­sága azonban — mondta Koszigin — ez említett időszakban másfélszeresére nőtt, és még nagyobb lett vásárlóképessége. A mező- gazdasági termelés viszont elmaradt ettől a növeke­déstől és nem elégítette ki hiánytalanul a népgazda­ság igényeit. A szovjet miniszterta­nács elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt hétéves időszak alatt az ipari ter­melés volumene 84 szá­zalékkal, a mezőgazdasá­gi termelés 14 százalék­kal, a nemzeti jövede­lem 53 százalékkal nőtt. Alekszej Koszigin hang­súlyozta, hogy a népgazda­ság ipari-műszaki fejlődé­sének alapján szüntelenül és sokoldalúan korszerűsí­tették a védelmi ipart. A haditechnika gyártásának növelésével együtt nagy figyelmet fordítottunk új fegyverfajták kidolgozására és gyártásának megkezdé­sére, fegyvereink harci és műszaki tulajdonságainak javítására. A szovjet had­sereg és hadiflotta nap­jainkban hatalmas, korsze­rű fesvverekkel van fel­szerelve. A hétéves terv évei alatt, különösen pedig 1965-ben több fontos intézkedés tör­tént a dolgozók életszín­vonalának javításéra — folytatta Koszi"1 n A mun- kás^k ;s az alkalmazottak havi átlnaos munkabére nvc-éií'-'o viszonylatban az 1958 évi 78 rubelré) 1985- hen 95 rubelre nőtt. Ha fi­gyelembe vesszük a társa­dalmi fogyasztási alapok­ból eszközölt juttatásokat és kedvezményeket, ezek­kel együtt a munkások és alkalmazottak jövedelme 104 rubelről 128 rubelre emelkedett. Hét év alatt az állami nyugdíjban ré­szesülők száma 20 millió­ról 32 millió főre emelke­dett. Csaknem 17 millió lakás és családi ház épült. Ez mintegy 40 százaléka annak a lakóterületnek, amellyel az ország a hét­éves terv kezdetekor ren­delkezett. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaság tervfelada­tait nem teljesítettük. A mezőgazdaság lemaradása következtében nem teljesí­tettük maradéktalanul a könnyű- és élelmiszeripar feladatait sem, ami nem eredményezhetett mást, mint azt, hogy csökkent a nemzeti jövedelem és a népjólét emelkedésének üteme is. Bizonyos szerepet ját­szik ebben az a körül­mény is — mondta Koszi­gin — hogy az utóbbi időben számot­tevően kiéleződött a nem­zetközi helyzet. Ebben az Egyesült Államok a hibás, mert kirobbantot­ta és fokozza vietnami agresszív háborúját, — amely bármely pillanat­ban még nagyobb mére­teket ölthet és az egyetemes békét fe­nyegeti. Figyelembe véve mindezeket, valamint az imperialisták egyéb agresz- szív akcióit, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szov­jet kormány kénytelen volt belemenni a honvédelmi kiadások felemelésébe. Alekszej Koszigin a hét­éves tervben elkövetett más hibákat és számítási mel­léfogásokat is megemlítet­te. Ez különösen a mező- gazdaságra és bizonyos iparágakra vonatkozik. A szónok hangsúlyozta, hogy a párt elítélte a gaz­dasági kérdések megoldá­sában megmutatkozó szub­jektivizmust, mint a tudo­mány és a gyakorlat felté­teleinek dilettáns, a le- ninizmustól idegen lebe­csülését. Az 1964. évi októ­beri plénum és a Központi Bizottság későbbi ülései véget vetnek az ilyesféle vezetési „módszereknek”. Helyreállítják és a mai feltételekhez alkalmaz­kodva fejlesztik a szo­cialista gazdasági tudo­mányos irányításnak le­nini elveit. Az új ötéves tervnek — mondotta — elméleti alap­ját a marxi-lenini tudo­mány képezi. Az SZKP te­kintetbe veszi a szocializ­mus és a kommunizmus szovjetunióbeli építésének tapasztalatait, nemkülön­ben a többi szocialista or­szág tapasztalatait. Az ötéves terv gazdasági főfeladatát a párt abban látja, hogy biztosítsuk az ipari termelés jelentős fej­lődését, a mezőgazdaság fejlődésének szilárd és gyors ütemét. S mindezek eredményeképpen elérjük a nép életszínvonalának lényeges emelését, min­den szovjet ember anya­gi és kulturális szük­ségleteinek mind telje­sebb kielégítését. A szónok közölte, hogy a teljes társa­dalmi termék több mint 40 százalékkal, a nemzeti jö­vedelem 38—41 százalékkal, a dolgozók reáljövedelme (egy lakosra számítva) 1,3- szeresére emelkedik. Koszi­gin hangsúlyozta, hogy az ötéves terv szilárd gazdasá­gi és tudományos alapon nyugszik. Az ötéves terv előirányozza a munkater­melékenység növekedési ütemének gyorsítását. Ezért az új ötéves terv sajátsága az. hogy gyorsan kívánjuk műszakilag újrafegvverezni az egész népgazdaságot progresszív" módon akarjuk megváltoztatni szerkezetét. A tudomány fejlettségi szintjétől, attól, milyen méretekben alkalmazzuk a tudományos kutatások eredményeit a termelés­ben, jelentős mértékben függ a két világrendszer gazdasági versenyének állása. Az irányelvek tervezete előirányozza a termelés önköltségének jelentős csökkentését, és rentabilitá­sának növelését, így az ipa­ri nyereség összegének több mint kétszeres meg­növelését. Az ötéves terv legfonto­sabb szociális feladata — mondotta Koszigin — a népjólét emelésének meg­gyorsítása. A fogyasztási alap évi gyarapodása 11 milliárd rubelre rúg majd, míg az elmúlt öt esztendő­ben ez 6,5 milliárd rubelt tett ki évente. További elő­rehaladás a város és a falu között fennálló különbsé­gek csökkentésében másik fontos szociális feladata a tervnek. Folytatjuk a köz­szükségleti cikkek termelési ütemének fokozását és kö­zelítését a termelőeszközök termelési üteméhez. Míg az egész ipari termelés 47—50 százalékkal fog emelkedni, az „a” csoport termelésé­nek 49—52, a „b” csoport termelésének 43—46 száza­lékkal kell gyarapodnia. Az előző öt esztendőben az „a” csoport termelése 58, a „b” csoporté pedig csupán 36 százalékkal növekedett. Előirányozzuk a mezőgaz­dasági termelés növekedési ütemének jelentős közelíté­sét az ipari termeléshez. Magától értetődik, hogy a Központi Bizottság és a kormány —• tekintetbe véve a jelenlegi nemzet­közi helyzetet — a követ­kező öt esztendőben is tovább erősíti az ország védelmi potenciálját, * olyan színvonalon tartva fegyveres erőinket, hogy azok megsemmisítő csapást mérhessenek az agresszor- ra, ha kezet merne emelni a szovjet nép békés életére, békés munkájára. Más szocialista országok­kal szoros együttműködés­ben fejlesztjük gazdasági életünket — jelentette ki Koszigin. Az ötéves terv fő feladatainak megoldása megköveteli, hogy tovább fejlesszük gazdasági kap­csolatainkat a szocialista világrendszer országaival. A miniszterelnök megje­gyezte, az új ötéves terv kiemelkedő vonása, hogy az iparon belül nagyobb súlyra tesznek szert azok az iparágak, amelyek biz­tosítják az egész népgazda­ság műszaki rekonstrukció­ját és az új, korszerűbb termékek előállítását. Alekszej Koszigin meg­állapította, hogy öt év alatt körülbelül 70 százalékkal növekszik a villarhosener- gia-termelés. Az energetika fejlesztésében a fő irányt a nagy erőművek építése je­lenti. Szibériában például elkészül a világ legnagyobb erőműve, a krasznojarszki vízierőmű. Továbbfejleszt­jük az atomerőművek épí­tését is. A városi lakosság min­dennapi szükségleteire for­dított villamosenergia mennyisége 60 százalékkal, a falusi lakosság villamos- energiá-felhasználása mint­egy háromszorosára emel­kedik majd. Az új ötéves tervben to­vább tökéletesedik a tüze­lőanyag-mérleg szerkezete: a gáz-.és az ásványolaj há­nyada a tüzelőanyag össz­termelésében az 1965. évi 52 százalékkal szemben 60 százalékra emelkedik. A kőolajkitermelés évi . növekedése több mint húsz millió tonna és a gáztermelés évi növeke­dése körülbelül 20 milli­árd köbméter lesz. A beszámoló megállapít­ja, hogy a Szovjetunió a vaskohászatban számos műszaki-gazdasági mutatót tekintve túlszárnyalta a legfejlettebb tőkés orszá­gokat. A Szovjetunióban épültek a világ legnagyobb teljesítményű Martin-ke­mencéi és nagyolvasztói, a legnagyobb kapacitású fo­lyamatos működésű acél­olvasztóberendezések. A jövőben is állhatatosan növelni fogják a kohászat műszaki színvonalát. Jelen­tősen fejlődik a színesfém- kohászat, a nemesfémek és a gyémánt termelése. Az új ötéves tervidőszak­ban jelentősen megnövek­szik a vegyipar termelése. Egyes termékfajtákból azonban még mindig vala­mivel kevesebbet fog kibo­csátani vegyiparunk, mint amennyit a korábban elfo­gadott határozatok irányoz­tak elő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy keve­sebbéit törődünk a vegy­iparral. Csupán reálisan nézzük a dolgokat — jelen­tette ki Koszigin. Megálla­pította, hogy a korábbi vegyipari elő­irányzatok teljesítését nem biztosították a szük­séges tervekkel, a megfe­lelő technológiák kidol­gozásával, berendezések­kel és építőipari kapaci­tásokkal. A miniszterelnök megje­gyezte, hogy a gépiparnak — műszaki színvonalához és szakképzett kádereihez képest — olyan termékeket kell gyártania, amelyek si­kerrel konkurálnak a nem­zetközi gép- és berendezés­piacon. A könnyűiparban körül­belül háromszáz új nagy- vállalat építését és több mint száz működő vállalat rekonstruálását irányozzák elő. A termelés növekedésé­nek átlagos évi üteme a könnyűiparban 2,1-szeresé- re emelkedik. 1970-ben 9,5 —9,8 milliárd négyzetméter szövetet, 1.65—1,75 milliárd kötszövött cikket. 610—630 millió pár bőrcipőt fogunk előállítani. Az élelmiszer- ipar brutto termelésének ezekben az években 1,4-sze- resére kell növekednie. Az ötéves terv végére ál­lami tartalékok felhaszná­lásával 5,9—6,2 millió ton­nára kell fokoznunk a hús­termelést, szemben az 1965 évi 4,8 millió tonnával. Az iparfejlesztés terve teljesítésének legfontosabb feltételeként jelölte meg Koszigin — hogy az ipar­vállalatoknál véghez vigyék a szeptemberi plénumon jóváhagyott új gazdasági reformot. Több nagy vál­lalat — több mint 300 ezer munkással és' alkalmazot­tal már átállt az új rend­szerre. Alekszej Koszigin megál­lapította, hogy az új rendszerre áttért vállalatok többsége túl­teljesítette a realizált termék és a nyereség fele­melt tervét. Az állami költségvetés na­gyobb bevételre tett szert. A vállalatoknál létrehoz­ták a termelés fejlesztésé­nek, az anyagi ösztönzés­nek, a szociális-kulturá­lis beruházásoknak és a lakásépítkezéseknek az alapjait. Nőtt a munkások és alkalmazottak munka­bére. Az ötéves tervnek a me­zőgazdaságra vonatkozó irányelvei az SZKP Köz­ponti Bizottsága márciusi plénumán hozott határoza­tokból indulnak ki. A fő feladat, amelyet a terv a mezőgazdaság területén a következő öt évre előirá­nyoz, hogy a szemes ter­mények hozama érje el a 167 millió tonnát. (1961— 65-ben évi 130 millió ton­na volt.) Más mezőgazdasági ter­mékek évi átlagos terme­lése a következőképpen alakul: Cukorrépa: 80 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 59 millió tonnával szemben; burgonya 100 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 81 millió ton­nával szemben; hús: 11 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 9,3 millió ton­nával szemben; tej: 78 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 65 millió ton­nával szemben. Koszigin kijelentette, kü­lönös gondot kell fordítani a szűzföldek helyzetére, ahol a szántóföldek erősen elgazosodtak, ahol számot­tevő területeken pusztít a talajerózió. Egyik fontos feladatként jelöli meg a mezőgazda- sági termelés fellendítését a nem feketőföldű öveze­tekben. Ugyancsak nagy feladat az állati termékek terme­lésének növelése és minő­ségük megjavítása. A kolhozok és a szovho- zok öt év alatt mintegy 1,8 millió traktort kap­nak majd (1,6-szor töb­bet, mint az előző öt­éves tervben), 1 100 000 tehergépkocsit, több mint félmillió gabo­nakombájnt. A munka energiaellátottsága megkét­szereződik a mezőgazda­ságban. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból szár­mazó jövedelmét — jelen­tette ki Koszigin — az elő­irányzat szerint öt eszten­dő alatt 35—40 százalékkal növeljük. Jövedelemkiegé­szítő forrás lesz számukra továbbá a háztáji gazda­ság. A szövetkezetekben a munka normózása, szerve­zése és bérezése egyre job­ban meg fogja közelíteni az állami gazdaságokban elért szintet és kialakult formáit. Előirányoztuk, hogy foko­zatosan mindenütt bevezet­jük a kolhozparasztok ha­vi garantált javadalmazá­sát. A kolhozparasztok nyugdíjellátása közelebb kerül a munkások és al­kalmazottak nyugdíjellátá­sának feltétéihez. Kosziéin hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági ter­melés növekedésének tel­jesen reális programja végrehajtását biztosítani fogja a gépeknek, a mű­trágyának. a villamosener­giának a kolhozok és szov- hozok számára történő nagyarányú szállítása. Mindez igen kedvező fel­tételeket fog teremteni a szovhozokban és a kolho­zokban a munkatermelé­kenység 40—45 százalékos növeléséhez, csupán a ter­melési jellegű építkezések­re, valamint a gépek kifi­zetésére az állam 41 mil­liárd rubelt folyósít a me­zőgazdaságnak, körülbelül kétszer annyit, mint az előző ötéves időszakban. Kívánatos, hogy a kolho­zok saját erőből körülbe­lül harminc milliárd ru­belt fektessenek be gazda­ságuk bővítésébe. A szónok emlékeztetett rá, hogy a felvásárlási árakat növelték, a kolho­zoknak szállítandó ter­melési eszközök árát le­szállították és a kolho­zok jövedelmi adója 1966 elejétől csaknem felére csökkent. A beszámoló részletesen elemezi a szállítás és köz­lekedés fejlesztésének fel­adatait. A vasútak teljes villamosítását illetve Die- selesítését 1970-ig lénye­gében befejezik. Vasútépí­tési programot dolgoztak ki, főképpen Nyugat-Szibé- ria és Kazahsztán számára. Jelentősen növekedni fog a szovjet kereskedelmi flotta tonna űrtartalma. — Tengeri flottánk biztosít­ja külkereskedelmünk függetlenségét a kapitalista tengerhajózási piactól. Az új ötéves tervidő­szakban az előirányzat szerint együttvéve körül­belül 37 000 kilométernyi kőolaj- és gázvezeték épül majd. A lakosság növekvő szük­ségleteinek kielégítése ér­dekében jelentősen növelni fogjuk a korszerű autóbu­szok és személygépkocsik gyártását. Lényegesen bő­vül a televíziós állomások hálózata. Mesterséges hol­dak segítségével a közpon­ti televízió műsorát a tá­volkeleti vidékeken, a ma- gadáni területen, Kamcsat­kán, Jakutföldén is lehet majd fogni, A szovjet miniszterelnök közölte, hogy a nép élet- színvonalának növelését célzó intézkedés volt az egyik központi kérdés aa ötéves terv irányelvterve­zetének megvizsgálásakor. Az egy lakosra számított reál jövedelem körülbe­lül harminc százalékkal fog emelkedni szemben az 1961—65. években el­ért húsz százalékkal. A munkások és alkalma­zottak átlagos havi bére öt év alatt legalább húsz százalékkal emelkedik majd, s az új ötéves terv­időszak végén körülbelül 115 rubel, sőt, a társadalmi fogyasztási alapokból szár­mazó _ juttatásokat és ked­vezményeket is beleszámít­va körülbelül 155 rubel lesz. Koszigin hangsúlyozta, hogy a bérpolitika fő vo­nása az, hogy szakadatla­nul növekszik majd a munkabér ösztönző szere­pe az ötéves terv fontos termelési feladatainak meg­oldásában. Fokozott előnyöket kell nyújtani azok számára. — akiknek a munkakörülmé­nyei nehezek és az egész­ségre ártalmasak. Illetőleg, akik föld alatt dolgoznak, vagy fokozott intenzitás munkát végeznek. Kelet-Szibériában, a Tá­vol—Keleten és az észak­európai országrészben min­den munkásnak és alkal­mazottnak magasabb bért kell kapnia, mint a többi (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára a kongresz- szus elnökségében (jobbról), balról A. Novotny, a Csehszlovák KP első titkára és J. Lenart, a Csehszlo­vák KP KB tagja. (Telefoto— MTI Külföldi Képsz.)

Next

/
Thumbnails
Contents