Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
IMS. április 28, SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 3 Nagyobb lett az önállóság, de o felelősségié Állami gazdaságok az irányítás új rendszerében A szövetkezet igazi gazdái Szolnok megye állami gazdaságai 126 ezer redukált szántóterületen gazdálkodnak. A 13 állami gazdaság tavaly — egy kivételével — eredményesen zárt, s 51,5 millió nyereséget fizetett be az állam kasszájába. Az állami birtokok szerepe, jelentősége tehát igen nagy. A kialakulóban lévő új gazdasági mechanizmus az állami gazdaságok irányításában jelentős változásokat hozott. A gazdaságok önállósága nagyobb lett, a vezetők felelőssége is fokozódott. Csökkent a tervmutatók száma A gazdaságok tervét korábban az állami gazdaságok főigazgatósága határozta meg, melyet a megyei igazgatóság bontott le. Ebben huszonhat értékesítési mutatót írtak elő. — Ezenkívül meghatározták a gazdaságok vetésszerkezetét, az átlagterméseket, az állatállomány zárólétszámát, az állattenyésztés fajlagos mutatóit és a szerződéses növények termelését. Az 1966. évi tervezés egyszerűsödött, a gazdaságok önállóbbak lettek. Szolnok megyében mindössze 12 értékesítési mutatót határoztak meg. Gazdaságonként ez 6—10 között van, a specializálódás következtében. Egy-egy helyen kevesebb fajta növényt termelnek és nem tartanak minden fajta állatot. Most a gazdaságvezetők határozzák meg, hogy milyen legyen a vetésszerkezet, az átlagtermés, ők írják elő, hogy a tehenektől hány liter tejet kell fejni. A kialakult profilnak megfelelően kötik meg a vállalatokkal a termelési szerződéseket. A gazdaságvezetők tehát jóval nagyobb önállóságot kaptak a tervezésben. De felelősek azért, hogy az előírt nyereségbefizetési kötelezettségét a gazdaság teljesítse. Megváltozott a jövedelem* elvonás rendszere Az állami gazdaságoknak — 1965-ig — a központilag előírt eredmény-feladatból lebontott, gazdaságonként meghatározott nyereséget kellett befizetniük. Ennek összege évenként változott. Ha a tényleges eredmény meghaladta a tervezettet, a gazdaságok nyereségrészesedést fizethettek. Ebből képezték, illetve növelhették a biztonsági, a vállalatfejlesztési és az igazgatói alapot. A többletnyereség bizonyos hányadát be kellett fizetni az állami költségvetésbe. Az idén új jövedelemelvonási rendszer lépett életbe. Két jogcímen vonják el a gazdaságok jövedelmét: a) Bevezették a földhasználati járulékot. A gazdaságok aranykoronánként négy kilogramm búzaértéket, azaz tíz forintot kötelesek befizetni. b) Figyelembe veszik a gazdaság több év alatti eredményét. Mégpedig: az 1963—1964-ben elért ínyleges, valamint az 1965. évi tervezett eredményt a teljes termelési érték százalékában. Ezek alapján nyereség kulcsszámokat alakítanak ki, melyek gazdaságonként változnak. A. nyereségkulcs az idén és jövőre is azonos lesz. Ez nagyobb biztonságérzetet ad. Arra ösztönöz, hogy gazdaságosabban termeljenek. Az állóeszközöket saját forrásból pótolják Az állami gazdaságok állóeszközeit 1966. január 1-i fordulónappal a jelenlegi árszíntnek megfelelően újból értékelték. Ezzel egyidejűleg új értékcsökkenési leírási kulcsokat vezettek be. Ezzel jobban megközelítik a tényleges elhasználódás időtartamát. A korábbi kulcsszámok alacsonyak voltak, s a gépek, felszerelések az amortizációs határidő letelte előtt tönkrementek; Az újraértékelés kapcsán reálisabb érték és költség- arányok alakulnak ki, melyek a beruházások előkészítésében segítik a gazdaságvezetőket. Az állóeszközök hasznosításában most a gazdaságossági szempontok is jobban érvényesülnek. Az új amortizáció egy része visszamarad a gazdaságoknál, melyet egyéb forrásból is kiegészítve (központi juttatás, vállalatfejlesztési alap) az összegből saját beruházási alapot képezhetnek. Gazdaságonként ennek összege 1—3 millió forint között van. Ezzel a gazdaságvezetők önállóan rendelkeznek, pótolhatják az elhasznált állóeszközöket. A premizálással jobban ösztönöznek Számottevő a műszaki és adminisztratív dolgozók premizálásában beállott A mezőtúri Dózsa Cipőipari Ktsz 1960 óta gyárt sportcipőket. Az elmúlt évek alatt töretlenül fejlődött, gyártmányaival stabil piacot teremthetett az ARTEXT Külkereskedelmi Vállalat. Hét esztendő alatt egyetlen pár cipője ellen sem érkezett minőségi kifogás a külföldi vevőktől. A szövetkezet mindig határidőre szállított és rugalmasan kielégítette az AR- TEX tolmácsolta igényeket. változás. Az idén az éves tervezett béralap hét százalékát állandó prémiumkeretként kapták meg a gazdaságok. Ennek terhére évközi és egész éves prémiumfeladatokat tűzhetnek ki, melyet a teljesítések arányában kifizethetnek. Az összeg 80 százalékára tűzhetnek ki évközi és évvégi feladatokat. A fennmaradó 20 százalékot az eredményterv teljesítésével összevontan kezelik és a nyereségrészesedés arányában fizetik ki. A fizikai állománynál a béralap terhére a gazdaság igazgatója a bérszabályzatnak megfelelően tűzhet ki prémiumot. Kötöttség nincs, d'é a béralapon belül kell gazdálkod- niok. Űj vonás, hogy a fel nem használt prémium összegét át lehet vinni a következő évre. A gazdaságok nagyobb önállóságával párhuzamosan a kerületek, illetve az üzemegységek önállósága is növekedett. A kerületek például önálló elszámolóegységek, meghatározott eredményfeladatot kapnak (tavaly óta). Ha a gazdaság egésze nem teljesíti eredménytervét, de a kerület igen, az éves béralap egy százalékát jutalomként az ott dolgozók megkaphatják. A gazdaságokban az üzemegységvezetők több helyen maguk osztják el a prémiumokat. Az állami gazdaságok az új mechanizmusban tehát nagyobb önállóságot kaptak. Megszűnt a bábáskodás. A vezetők1 felelőssége azonban hatványozottan növekedett. Az irányítás új rendszerében olcsóbban kell termelni és nagyobb nyereséggel zárni az évet. — m. 1. — Az ország 56 középüzeme közül tavaly a harmadik helyen végzett a Dózsa Cipőipari Ktsz. A külkereskedelmi vállalat benne a jó partnert látva, az exportfejlesztési keretből 32 ezer devizaforinttal járult hozzá, hogy a szövetkezet növelje, korszerűsítse a gépparkját. Természetesen olyan kikötéssel, hogy a sportcipő gyártó középüzem 1966-ban négy millió forint értékű export lábbelivel növeli termelését. EllenkeElőkeszüleíek az ünoepi könyvhétre Egy hónap múlva, május 28-án kezdődik az ünnepi könyvhét, az írásos kultúra s az olvasásos önképzés, ismeretgyarapítás évenként ismétlődő akciója, jelentős eseménysorozata. Az ünnepi könyvhét megnyitóját Budapesten, a Liszt Ferenc téri parkban, az Ady szobornál tartják május utolsó szombatján. A hétnapos könyvakció — mondották a rendezőbizottságnál — az idén elsősorban az olvasó-mozgalomnak kíván friss „vérpezsdítést” adni, új olvasók toborzásával. A könyvnapok másik időszerű célja: a könyvtári munka fellendítése — részint irodalmi ismeretterjesztő ankétok. — Részint pedig a gyűjtemények bővítésével, kiegészítésével. Gazdag lesz a választék, amelyből fel lehet tölteni a könyvtárak polcait, szélesíteni az otthoni könyvkollekciókat: 64 féle új kiadvány jelenik meg a könyvhétre. A vidéki program érdekes eseményeket ígér: — művelődési autók bőséges könyvrakománnyal keresik fel a megye —, illetve járási székhelyektől távolabb eső településeket. Kiállításokat és árusítási napokat rendeznek. Az ország valamennyi vidékén tartanak író—költő—olvasó találkozókat. Irodalmi vetélkedőket, s mindenütt könyvheti plakát hirdeti majd a rendezvény helyi eseményeit. A könyvtájékoztató című lap májusi száma a könyvhét új kiadványaival és szerzőivel foglalkozik. Az idén is kibocsátanak a könyvterjesztő vállalatok ajándék könyvsorsjegyeket az ötven forinton felüli értékben vásárlók részére. — Lehet nyerni személygépkocsit, külföldi társasutazásra szóló utalványt, tv- készüléket. házi könyvtárat és egyéb értékes jutalmakat. ző esetben ezen összegnek a 20 százalékát kötbér címén köteles visszatéríteni. Tavaly a ktsz 64 647 pár sportcipőt gyártott, tervét 107,4 százalékra teljesítette. Termelésének 99 százalékát tőkés exportként értékesítették. Ebben az esztendőben termelési előirányzatuk 70 ezer pár volt. Már az első negyedévben jelentkező rendelés- hiány miatt csak 75,4 százalékot teljesítettek. — A második negyedévre a 19 ezer helyett mindössze 550 párra van szerződésük és szóbeli ígéret van még 9700 pár szerződéskötésére. Még fél, de még negyed kapacitással sem tud dolgozni a tagság. Mi történt? Senki sem érti. Romlott talán a minőség?, Nem, sőt ellenkezően, a szövetkezet jól összeforrott, nagy tapasztalatokkal rendelkező kollektívája állandóan emeli a termék esztétikai színvonalát, a sportcipőknél elsőrendű követelményként kikötött súlycsökkentésért is mindent megtesznek, s a lábbelik tartóssága ellen sem volt még panasz. A mezőtúri ktsz dolgozói aggódnak. Miért nem kell a szövetkezet portékája? A választ felettes szervüktől, az ORKISZ-tól és az ARTEX-től várták, de nem kaptak választ. Egv egész üzem van most teljes bizonytalanságban. Ha ténylegesen csak 70 ezer pár cipővel kevesebbet tud értékesíteni az ARTEX. mint amennyire számított, az ORKISZ miért nem csökkenti minden sportcipőt gyártó szövetkezet tervét arányosan? — bognár — A T1SZAFÖLDV ÁRI <*» Lenin Termelőszövetkezet nagymajorja olyan, hogy abban örömet talál, aki csak ]ó- szándékkal van a szocializmushoz. Majdnem hasonlít már ahhoz az ideális szocialista nagyüzemhez amilyet elképzelnek, álmodnak a kommunisták. Sokszínű virágágyak, gépek dfszsövény-szegélyek, fasorok, tovább is gyarapodó épületek... A közösség teremtette ilyenné. Közöttük Papp Illés. Azt mondja, a virágkert az ő alkotása. Alkotásnak mondja és igaza van a fogalmazásban. Valóban az. Az az áldozatos munka, amivel Tiszaföldváron is, s másutt is teremtenek a dolgozó emberek. S mert ők teszik eziért az országért, vagy éppen a termelőszövetkezetért is a legtöbbet, úgy jogos, hogy ők legyenek a legfőbb gazdái ist Tiszaföldváron annak érzik magukat. Olyannyira, hogy Papp ülésnek például olyan gondolatai is vannak, amelyek nem találkoznak a vezetők el- 1 ‘-pzeléseivel. Ebből vita is van. Azért, mert a tiszaföldvári embereknek semmi sem közömbös, ami náluk történik, örülnek ennek a vezetőik. Ott olyan emberek vezetnek, akiknek kiemelkedő munkáját nemrégen elismerte az Állami Díjjal is a társadalom. Tiszaföldváron a . szövetkezeti gazda fogalom fedi a jelentéstartalmat Azt vallják: gyorsnak mondható felemelkedésükben ez is benne van. A vezetők kezdettől úgy tekintették a közös birtokot. hogy az a Lenin Tsz majdnem ezernyi tagjának a tulajdona. Az a sok ember az igazi gazdája és nemcsak a vezetők, a szakemberek. Nekik úgy jó, ahogy a közösségnek jó. A Lenin Termelőszövetkezetben ,,teltház’’ van. De a vezetőség az elutasított kérelmeket is a közgyűlés elé terjeszti. S ha a közösség a vezetőség javaslata ellenére a felvétel mellett dönt, akkor ehhez tartja magát mindenki. 1VIEMCSAK Tiszaföld- váron, máshol sincs joga senkinek a közösség akarata ellenére cselekedni. S ha igen, azt csak ideig-óréig teheti. Mert van arra példa, hogy a valóságról elfeledkező vezetők magukat hiszik egyedüli gazdáknak. A szolnoki járásban működik egy nem is régen még igen nagyhírű szövetkezet. A múltkoriban híre jött, le akarják váltani az elnököt. Sokan kapkodták a fejüket: hiszen tavaly is 50 forintos munkaegységet fizettek, hát mennyi lenne elég ezeknek az embereknek? A közgyűlésen megmagyarázták a gazdák: legyen inkább 10 forinttal is kevesebb a munkaegységük, de őket ne tekintse szolgáknak senki. Gőgjében odáig ment ugyanis az elnök, hogy még visszaköszönni .is elfelejtett az embereknek. Megtörtént, az istállóba lépve nem a kezével nyitotta ki az ajtót a tehenészekre, hanem kirúgva. Természetes, ez a viselkedés a jó munkaegységérték ellenére is felháborította a falut és kis híján elküldték az elnökjüket. Remélhetőleg tanul a leckéből, amelyet a fejére olvastak a közgyűlésen. S megtanulja, hogy a termelőszövetkezet nem az elnökért, nem egy-két vezetőért van, hanem a parasztemberekért. Az ő munkájuk könnyítésére, életük jobbrafordulásáért. A szövetkezés gondolatában at5 is benne van, hogy a szövetkezet dolgairól a kollektíva bölcsessége dönt. A szocialista állam a szövetkezeti parasztság kezébe adta ezt a jogot. Nemrégiben Nagyréven a pártszervezet elnökének javasolt egy embert a közgyűlésen. Ám alig fél óra alatt kiderült, a falunak más elgondolása van. A nagy- révi pártszervezet vezetői kommunista módon cselekedtek. Nem erőltették a dolgot, hanem odaálltak a falu akarata mellé. Az természetes, hogy a szocialista társadalom berendezkedéseivel ellentétesen a termelőszövetkezet sem határozhat, még egyhangú szavazattal sem. Jóformán csupán elméleti tétel ez, amire úgyse igen kerül sor. Azért, mert a parasztság felismerte már a szocializmus előnyeit és nem cselekedne ellene. Döntéseik szinte mindenike a közösség további gyarapodását, a közös birtok erősödését szolgálja. A SZOCIALISTA ál- “ lám éppen nemrég vezetett be nagy sor olyan intézkedést, amely segíti a szövetkezetek önállóságának kibontakozását. Lehetetlenné teszi, hogy akármely vállalat, intézmény jogtalanul beavatkozzon a szövetkezet életébe. Ez így demokratikus, így szocialista. így felel meg a közösségi elveknek. Belülről sem fordulhat senki szembe a közösség akaratával. S ha megtörténik. úgy az törvényekkel szemben történik meg. A tiszafüredi járásban egy gyenge szövetkezetben széltében-hosszá- ban beszélnek az emberek egy dologról. Arról, hogy a közgyűlés eltelte után önhatalmúan változtattak, módosítottak a javadalmazást megszabó határozaton a vezetők. Máshol — a szolnoki járásban — olyasmire sor került, hogy meghamisították a közgyűlési jegyzőkönyvet... Tapasztalni, hogy szektás, bezárkózottságból néhány ember idegeskedik. Fél a kibontakozó szövetkezeti demokratizmustól, mondván, nem lesz ennek jó vége. Már tudniillik, hogy nem elég érettek még a szövetkezeti közösségek az önigazgatásra. Nincs joga senkinek a paraszti közösségek bölcsességét kétségbevonní. S azt korláiozni se, hogy önmaga határozzon saját jövőjéről, sorsáról, ügyéről. A szövetkezet gazdái a parasztemberek teljes joggal. Borzák Lajss No lám Elgozdolkoztató esetről adott hírt a Rádió és Televízió Újság. Az történt, hogy egy — magát csak Marinának megnevező nápolyi lány, „Gio- vanninak, egyetlenemnek, aki hűtlenül külföldre távozott” jeligével a következő dalokat küldte a rádión keresztül: „Várom a bébit”, s kiegészítésként a ,.Megölöm magam” címűt. Az olasz fiúk érzékeny lelkíis- meretére va'l. hogy a Szív Knl- di-re 847, külföldön dolgozó Giovanni irt a rádiónak, óvatosan firtatva, hogy „Ma- riná”-nak mi a vezetékneve... Milyen következtetéseket lehet levonni ezek után? Először is azt, amit az elemi iskolás gyerek is rögtön megállapít: Nápoly szép nagyváros lehet, ha annyi benne a Marina. Másodszor: Giovanni is legalább annyi lehet, hiszen kevésbé feltételezhető, hogy egy Marinának két tüzes Giovanni udvarolt egyidőben. Harmadszor: Ott sem vezet jóra, ha Giovanni külföldön dolgozik. Marina pedig otthon marad, mert sose tudni, mikor kopogtat be a Szentlélek — Marinához. Negyedszer: Igen kife- jezőek az olasz slágerszövegek; hűen tökrözik az ottani lelkek szenvedélyességét és a valóságot. Ötödször: Ezért hallgatják oly érdeklődéssel az olasz rádió adásait a külföldre szakadt Giovan- nik. Végezetül pedig: Nálunk nem történhetne meg, ami Marinával megesett. Mert a Magyar Rádióban már nincs Szív Küldi... Tóth István Középüzem — munka nélkül
