Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

IMS. április 28, SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 3 Nagyobb lett az önállóság, de o felelősségié Állami gazdaságok az irányítás új rendszerében A szövetkezet igazi gazdái Szolnok megye állami gazdaságai 126 ezer redu­kált szántóterületen gaz­dálkodnak. A 13 állami gazdaság tavaly — egy ki­vételével — eredményesen zárt, s 51,5 millió nyeresé­get fizetett be az állam kasszájába. Az állami bir­tokok szerepe, jelentősége tehát igen nagy. A kialakulóban lévő új gazdasági mechanizmus az állami gazdaságok irányítá­sában jelentős változásokat hozott. A gazdaságok önál­lósága nagyobb lett, a ve­zetők felelőssége is foko­zódott. Csökkent a terv­mutatók száma A gazdaságok tervét ko­rábban az állami gazda­ságok főigazgatósága hatá­rozta meg, melyet a me­gyei igazgatóság bontott le. Ebben huszonhat értékesí­tési mutatót írtak elő. — Ezenkívül meghatározták a gazdaságok vetésszerkeze­tét, az átlagterméseket, az állatállomány zárólétszá­mát, az állattenyésztés faj­lagos mutatóit és a szerző­déses növények termelését. Az 1966. évi tervezés egyszerűsödött, a gazdasá­gok önállóbbak lettek. Szol­nok megyében mindössze 12 értékesítési mutatót ha­tároztak meg. Gazdaságon­ként ez 6—10 között van, a specializálódás következ­tében. Egy-egy helyen ke­vesebb fajta növényt ter­melnek és nem tartanak minden fajta állatot. Most a gazdaságvezetők határozzák meg, hogy mi­lyen legyen a vetésszerke­zet, az átlagtermés, ők ír­ják elő, hogy a tehenektől hány liter tejet kell fejni. A kialakult profilnak meg­felelően kötik meg a vál­lalatokkal a termelési szer­ződéseket. A gazdaságve­zetők tehát jóval nagyobb önállóságot kaptak a ter­vezésben. De felelősek azért, hogy az előírt nye­reségbefizetési kötelezettsé­gét a gazdaság teljesítse. Megváltozott a jövedelem* elvonás rendszere Az állami gazdaságoknak — 1965-ig — a központi­lag előírt eredmény-fel­adatból lebontott, gazdasá­gonként meghatározott nye­reséget kellett befizetniük. Ennek összege évenként változott. Ha a tényleges eredmény meghaladta a tervezettet, a gazdaságok nyereségrészesedést fizet­hettek. Ebből képezték, il­letve növelhették a bizton­sági, a vállalatfejlesztési és az igazgatói alapot. A többletnyereség bizonyos hányadát be kellett fizetni az állami költségvetésbe. Az idén új jövedelemel­vonási rendszer lépett élet­be. Két jogcímen vonják el a gazdaságok jövedel­mét: a) Bevezették a földhasz­nálati járulékot. A gazda­ságok aranykoronánként négy kilogramm búzaérté­ket, azaz tíz forintot köte­lesek befizetni. b) Figyelembe veszik a gazdaság több év alatti eredményét. Mégpedig: az 1963—1964-ben elért íny­leges, valamint az 1965. évi tervezett eredményt a tel­jes termelési érték száza­lékában. Ezek alapján nye­reség kulcsszámokat alakí­tanak ki, melyek gazdasá­gonként változnak. A. nyereségkulcs az idén és jövőre is azonos lesz. Ez nagyobb biztonságérzetet ad. Arra ösztönöz, hogy gazdaságosabban termel­jenek. Az állóeszközöket saját forrásból pótolják Az állami gazdaságok állóeszközeit 1966. január 1-i fordulónappal a jelen­legi árszíntnek megfelelően újból értékelték. Ezzel egy­idejűleg új értékcsökkené­si leírási kulcsokat vezet­tek be. Ezzel jobban meg­közelítik a tényleges el­használódás időtartamát. A korábbi kulcsszámok ala­csonyak voltak, s a gépek, felszerelések az amortizá­ciós határidő letelte előtt tönkrementek; Az újraértékelés kapcsán reálisabb érték és költség- arányok alakulnak ki, me­lyek a beruházások előké­szítésében segítik a gazda­ságvezetőket. Az állóeszkö­zök hasznosításában most a gazdaságossági szempon­tok is jobban érvényesül­nek. Az új amortizáció egy része visszamarad a gazda­ságoknál, melyet egyéb forrásból is kiegészítve (központi juttatás, vállalat­fejlesztési alap) az összeg­ből saját beruházási ala­pot képezhetnek. Gazdasá­gonként ennek összege 1—3 millió forint között van. Ezzel a gazdaságvezetők önállóan rendelkeznek, pó­tolhatják az elhasznált ál­lóeszközöket. A premizálással jobban ösztönöznek Számottevő a műszaki és adminisztratív dolgozók premizálásában beállott A mezőtúri Dózsa Cipő­ipari Ktsz 1960 óta gyárt sportcipőket. Az elmúlt évek alatt töretlenül fejlő­dött, gyártmányaival stabil piacot teremthetett az ARTEXT Külkereskedelmi Vállalat. Hét esztendő alatt egyetlen pár cipője ellen sem érkezett minőségi ki­fogás a külföldi vevőktől. A szövetkezet mindig ha­táridőre szállított és rugal­masan kielégítette az AR- TEX tolmácsolta igénye­ket. változás. Az idén az éves tervezett béralap hét szá­zalékát állandó prémium­keretként kapták meg a gazdaságok. Ennek terhé­re évközi és egész éves prémiumfeladatokat tűz­hetnek ki, melyet a telje­sítések arányában kifizet­hetnek. Az összeg 80 százalékára tűzhetnek ki évközi és év­végi feladatokat. A fenn­maradó 20 százalékot az eredményterv teljesítésé­vel összevontan kezelik és a nyereségrészesedés ará­nyában fizetik ki. A fizikai állománynál a béralap terhére a gazda­ság igazgatója a bérsza­bályzatnak megfelelően tűzhet ki prémiumot. Kö­töttség nincs, d'é a bérala­pon belül kell gazdálkod- niok. Űj vonás, hogy a fel nem használt prémium összegét át lehet vinni a következő évre. A gazdaságok nagyobb önállóságával párhuzamo­san a kerületek, illetve az üzemegységek önállósága is növekedett. A kerületek például önálló elszámoló­egységek, meghatározott eredményfeladatot kapnak (tavaly óta). Ha a gazda­ság egésze nem teljesíti eredménytervét, de a ke­rület igen, az éves béralap egy százalékát jutalomként az ott dolgozók megkap­hatják. A gazdaságokban az üzemegységvezetők több helyen maguk osztják el a prémiumokat. Az állami gazdaságok az új mechanizmusban tehát nagyobb önállóságot kap­tak. Megszűnt a bábásko­dás. A vezetők1 felelőssége azonban hatványozottan növekedett. Az irányítás új rendszerében olcsóbban kell termelni és nagyobb nyereséggel zárni az évet. — m. 1. — Az ország 56 középüze­me közül tavaly a harma­dik helyen végzett a Dózsa Cipőipari Ktsz. A külkeres­kedelmi vállalat benne a jó partnert látva, az ex­portfejlesztési keretből 32 ezer devizaforinttal járult hozzá, hogy a szövetkezet növelje, korszerűsítse a gépparkját. Természetesen olyan kikötéssel, hogy a sportcipő gyártó középüzem 1966-ban négy millió forint értékű export lábbelivel növeli termelését. Ellenke­Előkeszüleíek az ünoepi könyvhétre Egy hónap múlva, má­jus 28-án kezdődik az ün­nepi könyvhét, az írásos kultúra s az olvasásos ön­képzés, ismeretgyarapítás évenként ismétlődő akció­ja, jelentős eseménysoro­zata. Az ünnepi könyvhét megnyitóját Budapesten, a Liszt Ferenc téri parkban, az Ady szobornál tartják május utolsó szombatján. A hétnapos könyvakció — mondották a rendezőbi­zottságnál — az idén első­sorban az olvasó-mozga­lomnak kíván friss „vér­pezsdítést” adni, új olvasók toborzásával. A könyvna­pok másik időszerű célja: a könyvtári munka fellen­dítése — részint irodalmi ismeretterjesztő ankétok. — Részint pedig a gyűjtemé­nyek bővítésével, kiegészí­tésével. Gazdag lesz a választék, amelyből fel lehet tölteni a könyvtárak polcait, szé­lesíteni az otthoni könyv­kollekciókat: 64 féle új kiadvány jelenik meg a könyvhétre. A vidéki program érde­kes eseményeket ígér: — művelődési autók bőséges könyvrakománnyal keresik fel a megye —, illetve já­rási székhelyektől távolabb eső településeket. Kiállítá­sokat és árusítási napokat rendeznek. Az ország vala­mennyi vidékén tartanak író—költő—olvasó találko­zókat. Irodalmi vetélkedő­ket, s mindenütt könyvhe­ti plakát hirdeti majd a rendezvény helyi esemé­nyeit. A könyvtájékoztató című lap májusi száma a könyvhét új kiadványaival és szerzőivel foglalkozik. Az idén is kibocsátanak a könyvterjesztő vállalatok ajándék könyvsorsjegyeket az ötven forinton felüli ér­tékben vásárlók részére. — Lehet nyerni személygép­kocsit, külföldi társasuta­zásra szóló utalványt, tv- készüléket. házi könyvtárat és egyéb értékes jutalma­kat. ző esetben ezen összegnek a 20 százalékát kötbér cí­mén köteles visszatéríteni. Tavaly a ktsz 64 647 pár sportcipőt gyártott, tervét 107,4 százalékra teljesítet­te. Termelésének 99 száza­lékát tőkés exportként ér­tékesítették. Ebben az esz­tendőben termelési elő­irányzatuk 70 ezer pár volt. Már az első negyed­évben jelentkező rendelés- hiány miatt csak 75,4 szá­zalékot teljesítettek. — A második negyedévre a 19 ezer helyett mindössze 550 párra van szerződésük és szóbeli ígéret van még 9700 pár szerződéskötésére. Még fél, de még negyed kapa­citással sem tud dolgozni a tagság. Mi történt? Senki sem érti. Romlott talán a minőség?, Nem, sőt ellen­kezően, a szövetkezet jól összeforrott, nagy tapaszta­latokkal rendelkező kollek­tívája állandóan emeli a termék esztétikai színvona­lát, a sportcipőknél első­rendű követelményként ki­kötött súlycsökkentésért is mindent megtesznek, s a lábbelik tartóssága ellen sem volt még panasz. A mezőtúri ktsz dolgozói aggódnak. Miért nem kell a szövetkezet portékája? A választ felettes szervük­től, az ORKISZ-tól és az ARTEX-től várták, de nem kaptak választ. Egv egész üzem van most teljes bi­zonytalanságban. Ha ténylegesen csak 70 ezer pár cipővel keveseb­bet tud értékesíteni az ARTEX. mint amennyire számított, az ORKISZ miért nem csökkenti minden sportcipőt gyártó szövet­kezet tervét arányosan? — bognár — A T1SZAFÖLDV ÁRI <*» Lenin Termelőszö­vetkezet nagymajorja olyan, hogy abban örö­met talál, aki csak ]ó- szándékkal van a szocia­lizmushoz. Majdnem ha­sonlít már ahhoz az ideális szocia­lista nagyüzemhez ami­lyet elképzelnek, álmod­nak a kommunisták. Sok­színű virágágyak, gépek dfszsövény-szegélyek, fa­sorok, tovább is gyara­podó épületek... A kö­zösség teremtette ilyenné. Közöttük Papp Illés. Azt mondja, a virágkert az ő alkotása. Alkotásnak mondja és igaza van a fogalmazás­ban. Valóban az. Az az áldozatos munka, amivel Tiszaföldváron is, s má­sutt is teremtenek a dol­gozó emberek. S mert ők teszik eziért az országért, vagy éppen a termelőszö­vetkezetért is a legtöbbet, úgy jogos, hogy ők le­gyenek a legfőbb gazdái ist Tiszaföldváron annak érzik magukat. Olyannyi­ra, hogy Papp ülésnek például olyan gondolatai is vannak, amelyek nem találkoznak a vezetők el- 1 ‘-pzeléseivel. Ebből vita is van. Azért, mert a tiszaföldvári embereknek semmi sem közömbös, ami náluk történik, örül­nek ennek a vezetőik. Ott olyan emberek vezetnek, akiknek kiemelkedő mun­káját nemrégen elismerte az Állami Díjjal is a társadalom. Tiszaföldváron a . szö­vetkezeti gazda fogalom fedi a jelentéstartalmat Azt vallják: gyorsnak mondható felemelkedé­sükben ez is benne van. A vezetők kezdettől úgy tekintették a közös birto­kot. hogy az a Lenin Tsz majdnem ezernyi tagjá­nak a tulajdona. Az a sok ember az igazi gaz­dája és nemcsak a veze­tők, a szakemberek. Ne­kik úgy jó, ahogy a kö­zösségnek jó. A Lenin Termelőszövetkezetben ,,teltház’’ van. De a veze­tőség az elutasított ké­relmeket is a közgyűlés elé terjeszti. S ha a kö­zösség a vezetőség javas­lata ellenére a felvétel mellett dönt, akkor eh­hez tartja magát min­denki. 1VIEMCSAK Tiszaföld- váron, máshol sincs joga senkinek a közösség akarata ellenére csele­kedni. S ha igen, azt csak ideig-óréig teheti. Mert van arra példa, hogy a valóságról elfeledkező ve­zetők magukat hiszik egyedüli gazdáknak. A szolnoki járásban műkö­dik egy nem is régen még igen nagyhírű szö­vetkezet. A múltkoriban híre jött, le akarják vál­tani az elnököt. Sokan kapkodták a fejüket: hi­szen tavaly is 50 forin­tos munkaegységet fizet­tek, hát mennyi lenne elég ezeknek az embe­reknek? A közgyűlésen megmagyarázták a gaz­dák: legyen inkább 10 fo­rinttal is kevesebb a munkaegységük, de őket ne tekintse szolgáknak senki. Gőgjében odáig ment ugyanis az elnök, hogy még visszaköszönni .is el­felejtett az embereknek. Megtörtént, az istállóba lépve nem a kezével nyi­totta ki az ajtót a tehe­nészekre, hanem kirúgva. Természetes, ez a viselke­dés a jó munkaegységér­ték ellenére is felháborí­totta a falut és kis híján elküldték az elnökjüket. Remélhetőleg tanul a leckéből, amelyet a fejé­re olvastak a közgyűlé­sen. S megtanulja, hogy a termelőszövetkezet nem az elnökért, nem egy-két vezetőért van, hanem a parasztemberekért. Az ő munkájuk könnyítésére, életük jobbrafordulásáért. A szövetkezés gondolatá­ban at5 is benne van, hogy a szövetkezet dol­gairól a kollektíva böl­csessége dönt. A szocia­lista állam a szövetkezeti parasztság kezébe adta ezt a jogot. Nemrégiben Nagyréven a pártszerve­zet elnökének javasolt egy embert a közgyűlé­sen. Ám alig fél óra alatt kiderült, a falunak más elgondolása van. A nagy- révi pártszervezet vezetői kommunista módon cse­lekedtek. Nem erőltették a dolgot, hanem odaálltak a falu akarata mellé. Az természetes, hogy a szocialista társadalom berendezkedéseivel ellen­tétesen a termelőszövet­kezet sem határozhat, még egyhangú szavazat­tal sem. Jóformán csupán elméleti tétel ez, amire úgyse igen kerül sor. Azért, mert a parasztság felismerte már a szocia­lizmus előnyeit és nem cselekedne ellene. Dönté­seik szinte mindenike a közösség további gyara­podását, a közös birtok erősödését szolgálja. A SZOCIALISTA ál- “ lám éppen nemrég vezetett be nagy sor olyan intézkedést, amely segíti a szövetkezetek ön­állóságának kibontakozá­sát. Lehetetlenné teszi, hogy akármely vállalat, intézmény jogtalanul be­avatkozzon a szövetkezet életébe. Ez így demokra­tikus, így szocialista. így felel meg a közösségi el­veknek. Belülről sem fordulhat senki szembe a közösség akaratával. S ha meg­történik. úgy az törvé­nyekkel szemben történik meg. A tiszafüredi járás­ban egy gyenge szövetke­zetben széltében-hosszá- ban beszélnek az embe­rek egy dologról. Arról, hogy a közgyűlés eltelte után önhatalmúan változ­tattak, módosítottak a javadalmazást megszabó határozaton a vezetők. Máshol — a szolnoki já­rásban — olyasmire sor került, hogy meghamisí­tották a közgyűlési jegy­zőkönyvet... Tapasztalni, hogy szek­tás, bezárkózottságból né­hány ember idegeskedik. Fél a kibontakozó szövet­kezeti demokratizmustól, mondván, nem lesz ennek jó vége. Már tudniillik, hogy nem elég érettek még a szövetkezeti közös­ségek az önigazgatásra. Nincs joga senkinek a paraszti közösségek böl­csességét kétségbevonní. S azt korláiozni se, hogy önmaga határozzon saját jövőjéről, sorsáról, ügyé­ről. A szövetkezet gaz­dái a parasztemberek tel­jes joggal. Borzák Lajss No lám Elgozdolkoztató esetről adott hírt a Rádió és Tele­vízió Újság. Az történt, hogy egy — magát csak Marinának megnevező nápo­lyi lány, „Gio- vanninak, egyet­lenemnek, aki hűtlenül külföld­re távozott” jel­igével a követke­ző dalokat küldte a rádión keresz­tül: „Várom a bébit”, s kiegészí­tésként a ,.Meg­ölöm magam” cí­műt. Az olasz fiúk érzékeny lelkíis- meretére va'l. hogy a Szív Knl- di-re 847, külföl­dön dolgozó Gio­vanni irt a rádió­nak, óvatosan fir­tatva, hogy „Ma- riná”-nak mi a vezetékneve... Milyen követ­keztetéseket lehet levonni ezek után? Először is azt, amit az ele­mi iskolás gyerek is rögtön megál­lapít: Nápoly szép nagyváros lehet, ha annyi benne a Marina. Másodszor: Gio­vanni is legalább annyi lehet, hi­szen kevésbé fel­tételezhető, hogy egy Marinának két tüzes Gio­vanni udvarolt egyidőben. Har­madszor: Ott sem vezet jóra, ha Giovanni külföl­dön dolgozik. Marina pedig ott­hon marad, mert sose tudni, mikor kopogtat be a Szentlélek — Ma­rinához. Negyed­szer: Igen kife- jezőek az olasz slágerszövegek; hűen tökrözik az ottani lelkek szenvedélyességét és a valóságot. Ötödször: Ezért hallgatják oly ér­deklődéssel az olasz rádió adá­sait a külföldre szakadt Giovan- nik. Végezetül pe­dig: Nálunk nem történhetne meg, ami Marinával megesett. Mert a Ma­gyar Rádióban már nincs Szív Küldi... Tóth István Középüzem — munka nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents