Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-26 / 97. szám
1M8. április 2«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TANVÁK ELINDULNAK Ezernyi szál kössön össze minket Mesterszállás község hét és fél ezer holdas külterületén az utóbbi felmérésünk szerint 240 tanyát számoltunk össze. Ezeken a tanyákon községünk összlakosságának majdnem a kétharmada él. Ezt a felmérést azért végeztük el, hogy vizsgálódásokkal, megállapításokkal és ezek nyomán született intézkedésekkel segítsük a tanyai emberek beköltözését a község belterületére. Milyen intézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a tanyai emberek is élvezhessék a mai társadalom-adta lehetőségeket, közelebb kerüljenek a kultúrához, az egészségügyi ellátottsághoz és egyéb kedvezményekhez? Szerintem első feladat, hogy a társadalmi, gazdasági és tö- megszerv«eti vezetők állandó, szívós felvilágosító munkát végezzenek a tanyai emberek között, a megszokás ellen, amely a tanyai emberek egy részében még benne él; megszokták azt az életmódot, nehezen tudnak tőle elszakadni. Bizalmatlanok az újjal szemben. A felvilágosító munka során fel kell hívni az embereknek a figyelmét arra is. hogy államunk milyen kedvezményeket biztosít az építkezni szándékozóknak. A tanyai élet nagyon leköti a családot. A tanya rendszerint távol esik a közösségtől és ezért az ott élő ember kis részben kapja csak azokat a javakat, amelyeket államunk biztosít egyre nagyobb mértékben és amelyek szebbé, kényelmesebbé teszik mind a falú. mind a város lakóinak életét. Ha beteg van a családban. öt-tíz kilométert is gyalogolnak, hogy orvost vagy mentőt kapjanak. A tanyai gyermekek naponta hat-nyolc kilométert gyalogolnak az iskolába és visz- sza. Szerintem nagyobb anyagi segítséget kellene adni a kislakásépítőknek. A helyi tapasztalataink szerint évente húsz-huszonöt ember is beköltözne a tanyáról. Mi ehhez biztosítjuk a házhelyet, sőt az elmúlt évben megjelent rendelkezés alapján lehetőséget nyújtunk arra is, hogy a termelőszövetkezet adjon házhelyet tagjainak cserébe a tanyai terület helyett. Kedvezményeket is biztosítunk. Azokat a házhelyeket, amelyeket majd később fognak csak beépíteni már most közművesít- jük. Elsősorban vízzel, villannyal és betonjárdával tótjuk el. Sajnos, problémák is vannak az anyagi juttatás terén. Korlátozó rendelkezés az, hogy a községben általában 200 négyszögöles házhelyeket lehet kialakítani. Véleményünk szerint ez a kis területű házhely falusi viszonylatban nem elegendő arra, hogy azon az egészségügyi követelmények betartásával a háztáji gazdaságok segítése kifejezésre jusson és nem elegendő arra, hogy a szűkös falusi gyümölcs- és zöldségellátás ellensúlyozására a háztáii gazdaságokban a család szükségletének megfelelően gyümölcsöt termeljenek. Véleményem szerint a többi községben is probléma, hogy a kislakásépítéshez szükséges sok alapvető anyag sokszor hiánycikk Nem lehet például megfelelő mennyiségben kapni tégiát. faanyagot vagy egyéb, a korszerű építkezéshez szükséges anyagot, akadályozza nálunk a tanyai emberek beköltözését 02 is, hogy nincs megfelelő számú szakember a községben, aki a kislakásépítést végezné. így évente a jelentkező ■ húsz-huszonöt építtető közül csak tíz-ti- zenkettő tudja a házát felépíteni. Mi felvilágosító munkát végzünk az emberek között, annak érdekében, hogy szakítsanak a tanyai élettel és költözzenek be a faluba. Ugyanakkor intézkedtünk, hogy a kintiek életét bizonyos mértékben megkönnyítsük. Községünk területén a falutól 3 kilométerre van egy településünk, amely központi helye az ottani ta- nyavilágnak. A településen vagy annak közvetlen környékén 18 család él és körülbelül 85—90 tanya tartozik ehhez a részhez. Annak érdekében, hogy ezek az emberek is részesüljenek a belterületen élőknek juttatott javak elosztásából, az alsórészi településen mozit létesítettünk, 1963-ban villanyhálózattal láttuk el a települést, 1965-ben bekötöttük az autóbuszközlekedésbe is ezt a részt. Gondoltunk az ott élő emberek kulturális igényeinek kielégítésére is. Több éven keresztül eredményesen működött és működik jelenleg is a mezőgazdasági szakkör. Ismeretterjesztő előadásokat tartunk, népművelési ügyvezetőt bíztunk meg az ottani kulturális élet irányításával és az ottani három osztályban tanuló gyermekek részére televíziót biztosítottunk. A földművesszövetkezet a tanyai település jobb ellátása érdekében a településen 130 ezer forintos költséggel új üzletházat épített. Ezernyi szállal igyekszünk összekötni a tanyai emberek életét a faluval és elszakítani azokat a szálakat, amelyek még a tanyai élethez fűzik őket. Bárdos Sándor vb-titkár Mesterszállás Községi Tanács A hétszeres kiváló Ez a cím a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot illeti, amely tavalyi jó munkájával, a szocialista munkaversenyben ismét az élre került. Elnyerte a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ Központi Vezetősége vándorzászlaját és ezzel együtt hetedszerre a „Kiváló vállalat” címet. A kiskeresek már készülődnek a zászlóátadó ünnepségre, amelyet a vállalat vezetősége, pártszervezete, szakszervezeti bizottsága és KISZ szervezete április 28-án este 19 órakor rendez a megyei tanács dísztermében. A Belkereskedelmi Minisztériumból és a KPVDSZ központjából is várnak vendéget az ünnepségre, ahol az ünnepi beszéd elhangzása, illetve a zászló átadása után a dolgozók jutalmazására is sor kerül. Az Atommag Kutató Intézet is bemutatja eredményeit a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásáron a Magyar Tudományos Akadémia atommag kutató intézetének kiállítása öt fő téma kutatási eredményeit szemlélteti majd. Az eredmények egy része valóban a mai világ- színvonalat reprezentálja. Nem sok olyan érzékeny spektográf létezik például, mint amilyent az intézet munkatársai szerkesztettek. A műszer mindeddig csak egyetlen példányban készült el, ezért állandóan „üzemben van”, s így a kiállításon csak fényképe lesz látható. Elsősorban a fizikai alapkutatások segédeszközeként dolgozták ki, de igen jól használható a kohászatban és egész sor más iparágban is. Főleg olyan kicsiny, esetleg csak néhány atomból álló anyagok kimutatására alkalmas, amelyeknek mivoltát és mennyiségét kizárólag ezen a módon, vagyis rádioaktív állapotban kibocsátott sugárzásuk minősége és energiája alapján lehet meghatározni. 4 kunmadarasnak így csinálják A tiszafüredi járási tanács végrehajtó bizottsága amikor a közelmúltbn a helyszínen tárgyalt a kunmadaras! községi tanács vb munkájáról, megállapította: „A községi tanács vb a tanácstörvényben megjelölt feladatokat ellátja, munkájának eredményei csaknem minden vonatkozásban elérik vagy meghaladják a járás átlageredményeit. Intézkedéseik nyomán a tanács éves tervei és célkitűzései megvalósultak...'’ A vitában felszólalók is hangsúlyozták: mind eredményesebb munkát végez a kunmadarasa községi tanács végrehajtó bizottsága. Érdemes tehát arról szólni, hogyan dolgozik a vb. minék köszönhetik eredményeiket. A legutóbbi tanácsválasztásokkal kezdődött munkamódszerük alapos változása. Az akkor megválasztott tanácstagok többsége ugyanis választókerületéiben lakik. Az emberek tiszteletben tartják őket, ismerik tanácstagjaikat hosszú évek óta. Tehát nagyobb bizalommal is vannak hozzájuk. Fenntartás nélkül mondják el nekik gondjaikat, örömeiket, javaslataikat, vonatkozzon az az egyes emberre, egy kisebb területre, vagy az egész községre. E bizalomból fakadóan mind több és több problémát tesznek szóvá. Egy-egy tanácsülésen átlag hat-hét interpelláció is elhangzik. És a tanácstagok nemcsak a lakosság ügyes-bajos dolgainak elintézésében segítenek, híven tolmácsolva az emberek véleményét, képviselve érdekeiket, hanem ezáltal segítik a vb-t is abban, hogy eredményesebben dolgozhasson. A vb tagjai tudják: a tanácstagok csak akkor dolgoznak szívesen, ha bejelentéseiket, javaslataikat nem hagyják figyelmen kívül, s a lehető legrövidebb időn belül elintézik azokat. S ha már a tanácstagok és a lakosság kapcsolatáról szólunk, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy minden tanácstag megtartotta beszámolóját, s ezeken nemcsak számot adtak végzett munkájukról, hanem összegyűjtötték egy- egy megvalósításra váró tervről a lakosság véleményét is. Ennek köszönhető, hogy a kunmadarasiak valóban magukénak érák községüket, s tudják, minden községfejlesztésre befizetett forint, minden perc, amit társadalmi munkában töltenek az egész falu érdekét szolgálja. Beszédes számok ezek. Tavaly adóbevételüket 106,2 százalékra teljesítették. Községfejlesztésre több mint egymillió forintot fordítottak. Az egy emberre jutó társadalmi munka értéke meghaladja a 40 forintot. Tavály a kunmadarasiak harmadikok lettek a megyében folyó község fej leszt ési versenyben. Elérik ezt az eredményt az idén is? Egy bizonyos: a lakosság most is segíteni fog. Régóta beszélnek már arról Kunmadarason, hogy — miivel ott vezet el a földgázvezeték — legyen földgázszolgáltatás a faluban is. A lakosság egyetértett a vb vezetőinek ezen elképzeléseivel. Bejelentették: hajlandók a földmunkát ennek érdekében társadalmi összefogással elvégezni, s még pénzzel is hozzájárulni a terv megvalósításához. Ez csak egy az elképzelések közül, melyet a tanács vb a tanácstagokkal, a lakosság segítségével együtt akar megvalósítani. Közös akarattal kívánják bővíteni a község vízhálózatát, megoldani a nók folyamatos munkába állítását, foglalkoztatása (•„. bölcsődét építeni a gyermekeknek. S ha egy-egy feladat teljesítésére az egész falu szövetkezik, akkor az eredmény sem lehet kétséges. Az elmondottakból köny- nyű levonni a következtetést: ott, ahol a tanács és a lakosság között jó a kapcsolat, ahol a tanács nem egyedül akarja megoldani a község előtt álló feladatokat, hanem együttes erővel, egymás segítésével, a lakossággal, ott igazán eredményesen lehet dolgozni. S a kunmadarasiak ezt így csinálják. Varga Viktória Á családban idegenül A levelet nem özvegy F. I.-né írta. A nyolcvan- hét éves asszony nem ismeri a betűvetést. A lényegen azonban ez mit sem változtat. Ha más rótta is papírra e sorokat, az .dós néni sorsát panaszolja, segítséget remél részére a levélíró. „öt gyermekünk volt Fiam az első világháborúban elesett, három gyermekem kis korában halt meg. Egyetlen lányom maradt, aki férjhez ment R. Ferenchez. A férjem 1955-ben halt meg. A házban lányo- mék laknak. Én ugyanabban a házban egy oldal- kamrában lakom, földes, hideg, sötét, kicsi ablaka van. Azt hangoztatják, hogy engem csak kegyelemből tűrnek a fedél alatt” — olvasom a levélből. S közben a fülemben cseng a néni lányának — aki már maga is javakorabeli asz- szony — hangja: — Anyám nincs itthon. Hol van? Mit tudom én. Egyszerűbb lett a táppénz kifizetése, megrövidült a nyugdíj-ügyek intézése A társadalombiztosítási és egészségvédelmi munkáról tanácskozott hétfőn a Közalkalmazottak Szak- szervezetének Központi Vezetősége. Huber Lajos szak- szervezeti elnök megnyitó szavai után Kováts István titkár tartott beszámolót, amelyet vita követett. — Sok szó esett a társadalombiztosítási munka egyszerűsítéséről. — A törekvés az, hogy minél kevesebb utánjárásba kerüljön a szolgáltatások igény- bevétele. Ezen a téren az utóbbi években figyelemre méltó eredmények születtek. Jelenleg a dolgozók 85 százaléka bérével együtt a munkahelyén kapja meg a táppénzt, a családi pótlékot és az egyéb szolgáltatásokat. Lényegesen meggyorsult a nyugdíjügyek intézése is. Míg néhány évvel ezelőtt az igény bejelentésétől a nyugdíjösszeg megállapításáig átlagosan 51 nap telt el, addig a múlt évben már csak 23. A munkahelyen történő előkészítéssel még ennél is rövidebb idő alatt, 16 nap múlva kézhez kaphatja nyugdíját a dolgozó. — A szolgáltatások postai úton történő továbbítása esetén az ügyintézés ideje a korábbi 8—12 nappal szemben 2—4 napra rövidült A családi pótlékkal kapcsolatos új igények vagy változások elbírálása régebben tíz napba telt, most ez az időtartam a felére csökkent. Térmészetesen bőven van még lehetőség a társadalombiztosítási teendők egyszerűsítésére, az ügyviteli költségek , csökkentésére. Ez annál inkább jelentős feladat, mert a biztosítottak számának növekedésével, a szolgáltatások kiterjesztésével az ügyviteli apparátus feladatai is állandóan növekednek. A többletmunkát jelentős részben gépesítéssel igyekeznek megoldani. Amikor javul az idő, már nem igen marad itthon. Sokszor reggel elmegy, s csak este jön haza. Különben ez a szobáink — nyitja ki a kis oldalhelyiség ajtaját, amelyben két fekhely van —, én Itt alszom édesanyámmal. — Hogyan étkezik az idős néni, főz magának? — Tegnap főzött. Krumplit, kolbászdarabokat is tett bele. Abból még maradt, majd ha hazajön megeszi. Adnék én neki főtt ételt, de csak ritkán fogadja el. Inkább cukros vízbe aprít kenyeret, azt eszi. A levélben ez áll: „Engem el nem tartanak. Magam főzök, mosok, kú’ra járok... A tsz-ből kapok szalmát, csutkát, fát... Közös a tűzhely. De néha két hétig sem engednek főzni. Kenyéren, cukron, szalonnán élek”. — Ilyen az én anyám — csuklik sírásba a hangja lányának —, panaszkodik. Pedig neki is sütnék én kenyeret, hiszen magunknak is minden héten sütök... a pénzét se vesszük el, a térdére kötve hordja magánál... ha valahol baj érné, majd elvennék az idegenek... de hát ez nem baj, 6 mással Is így van. A háztáji földjét is inkább idegennek adná művelni... egye a rosseb azt a földet, majd spórolok egy kis pénzt kukoricára. „Azt mondják, hogy most, ha nem adom nekik a háztáji kukoricaföldet, teljesen nekik, ellenérték nélkül, akkor már mehetek is a háztól” — így említi a levél a háztáji földet. — Sokat tűrök az anyámnak. Én nem haragszom rá. Pedig amikor kórházban voltam, azt sem kérdezte meg, mi van velem. Én akkor is csak sírtam, de megbocsátok mindent, hiszen az anyám — mondja szemét törölgetve az asszony. Ismét a levélből idézek: „Tavaly történt. Rámtámadt egy kerékpárpumpával és meg akart verni... már nem is szólnak hozzám napokon keresztül, kérdéseimre nem válaszolnak... lányom fenyegető modorától, durva hangjától mindenki fél...” Íratott anyám valahová? Szociális otthonba akar menni? Én nem engedem. Nem maradt ő meg az unokájánál sem. Nem jó már neki sehol sem. Nem engedem szociális otthonba, micsoda szégyen... szipog az asszony. — Csak engedje — szól közbe szinte haragosan menyecske lánya. — A munkahelyemen beszélték, hogy nagyanyám idegenekhez ajánlkozik. Szégyellem én ezt — Egyforma nehéz természet az anya és lánya, ezért nem tudnak megegyezni — mondta egy ismerős asszony, aki abból amit tudott reálisan igyekezett megítélni a helyzetet. — F. néninek is mondtam már, fogadja el a lányától a főtt ételt, s ne azt keresse, hol, mivel bánthatja meg. Arról a kukoricaföld vitáról én csak másoktól hallottam. — Hozzánk néha eljön az öreg néni, de panaszkodni nem szokott. Hogy otthon, hogy s mint van, azt én nem tudom, mert nem járok hozzájuk — mondta egy másik asszony. Sokmindent nem tudnak a szomszédok. ismerősök, mintahogy azt sem lehet- már megmondani, hogy ki kezdte a torzsalkodást, veszekedést, s mennyiben hibás a jelenlegi helyzetért az öreg néni. s mennyiben a lánya. Annyi azonban biztosi, hogy ha a családi béke kedvéért mindketten alkalmazkodnának, otthonra lelne hozzátartozói körében az idő.9 asszony. Próbálják meg, talán még nem lesz kősó. Nagy Katalin
