Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

19». április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 4 TANWÁK ELINDULNAK A wrodawi Inutiunolóqiai Intézetben A gazdasági és politikai átkarolás minden eszközét felhasználjuk A tanyavilágban élő em­berek gazdasági, kulturális és társadalmi életének prob­lémái közéletünk egyre na­gyobb figyelmet vonzó té­mái közé tartoznak. Hat­ványozottabban így van ez egy olyan megyében, mint Bács-Kiskun, ahol a lakos­ság 38 százaléka, összesen 211 ezer ember 55 ezer tanyában, a zárt települé­sektől elszakítottan és egy­mástól is kísebb-nagyobb távolságra él. A tanyavi­lág gondjai most nálunk is az érdeklődés előterébe ke- rültek, aminek oka első­sorban a társadalmi viszo­nyok megváltoztatásában keresendő: a szocializmus teljes felépítésének idősza­kában fokozatosan megér­lelődnek a feltételek az úri Magyarország eme átkos örökségével való leszámo­lásra. A múlt század köze­pén és az utána következő néhány évtizedben viharos gyorsasággal kialakult ta­nyai településeket gazdasá­gi okok hozták létre, mint ahogyan fokozatos megszű­nésüket is gazdasági té­nyezők segítik elő. A so­vány, homokos területek megművelése sok fáradsá­got és munkát kívánt, ezért az emberek arra vol­tak utalva, hogy állandóan földjeiken és az ott épült tanyáikon tartózkodjanak. Ebben nem kis mértékben játszott közre a futóhomok megkötésével kapcsolatos nagy küzdelem is. A tanyai problémák a felszabadulás óta kaptak valamelyes társadalmi gon­dozást, de érezhető, minő­ségi változást, jelentős for­dulatot a mezőgazdaság szocialista átszervezése ho­zott. A tanyán élő paraszt­ság ma már a szövetkezet keretében zárt gazdasági, politikai egységet képez és egy nagy lépéssel került közelebb ahhoz, hogy gondjai az egész társada­lom támogatásával kerülje nek megoldásra. Az elébünk táruló prob­lémák közelítésénél két végletes szemlélettel' talál­kozunk. Az egyik a roman­tikus — amely szerint a tanyai ember görcsösen ra­gaszkodik megszokott élet­formájához és azt — le­gyen bármennyire is von­zó a zárt település — fel nem adja. Nem adja fel. mert — úgymond — a ma­gyar ember szereti a sza­bad életet és a puszták vég­telenbe vesző horizontját. A másik vélemény szerint a tanyavilágot nagy sietség­gel el kell „dózerolni”. Nyilvánvaló az álláspontok tarthatatlansága, de nyom­ban azt is le kell szögezni, hogy a követendő gyakor­lat nem egyszerűen a két­fajta nézet hányadosa. A demográfiai mor­gás jelenleg még csekély hatással van a tanyák szá­mának csökkenésére, hi­szen az iparba, városba tá­vozók többsége a fiatalok közül kerül ki, akiknek egy jelentős hányada, ha mun­kahelye közel esik tovább­ra is tanyában lakik. Na­gyon érzékletesen bizonyít­ja ezt. hogy a tanyák szá­mának évi csökkenése me­gyénkben mindössze 0,4 százalékos. Bár a tanyák felszámolá­sának lehetősége adva van. hiszen a határ nagy táblák­ba osztódik, miáltal a ta­nyák elvesztik régi gazda­sági jelentőségüket, mégis a viszonylag gyors felszá­molás gazdasági és szub­jektív feltételeivel egyelő­re nem rendelkezünk, (öt községben végzett közvéle- mény'kutatás szerint a la­kosság 22,8 százaléka nyil­vánította ki betelepülési szándékát.) A tanyavilággal kapcsola­tos gondjaink megoldása el­választhatatlan a népgazda­ság általános helyzetétől és teljesítőképességétől. Meg­szűnésük a párt és a kor­mányzat stratégiai célkitű­zései közé tartozik, de a végső felszámolást elősegítő és késleltető okokat egy­bevetve, bizonyos, hogy egy hosszabb időszakot felölelő fokozatosságra kell beren­dezkedni. Ezt megyénk párt- éa állami szervei messzemenően figyelembe veszik és ezért a tanyai helyzetből adódó speciális politikai, gazdasági és kul­turális kötelezettségeket po litikájuk részévé tették. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése mintegy betetőzött egy, a felszaba­dulás óta‘tartott korszakot, amelynek a tanyai élet vál­tozása szempontjából jel­lemzői voJtaük az odajutta­tott iskolák, orvosi rende­lők, vándormozik, utak és sok-sok olyan eszköz és ja­vak, amelyek enyhítették a zárt települések és a ta­nyavilág közötti különbsé­geket. A változás más irányban is érződött, hi­szen a parasztság anyagi helyzete sok helyen lehető­vé tette a rádió beszerzéséi a bútor kicserélését és bi­zony az öltözködés kultúrá­ja is nagyot változott. Az átszervezés után gyökeres változásnak te­remtettük meg az alapjait A szövetkezeti központok léte, sok helyen a villany bevezetése, a gazdák sok­irányú igényeinek kielégíté­sére való szervezett törek­vés nagyot változtatott a helyzeten. A jövedelmek ni­vellálódása és fokozatos emelkedése bizonyos anyagi konszolidációt eredménye­zett, ami önmagában is — persze más okból is — fel­keltette az érdeklődést a kulturáltabb élet iránt. Mindezzel együtt a legna­gyobb elmaradottság még mindig a tanyavilágban van, ahol nagymértékben hatnak a kispolgári eszmék, a vallásosság, olykor rém­hírek kapnak lábra és a po­litikai kérdések is csak bizonyos fázisdifferenciák, kai jutnak el a tanyai emberekhez. Éppen ezért úgy tartjuk, hogy a rend­szeres politikai tevékeny­ségnek. a tanyai emberek­kel való állandó kapcsolat megteremtésének rendkívül nagy jelentősége van. A tanyaviiág gazdasági helyzetének kedvező válto­zása összefügg a termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­nak javításával. Az utóbbi két esztendőben éppen a tanyai körzetekben jelentő­sen csökkent a gyenge ter­melőszövetkezetek száma Ehhez nem kis mértékben járul egy hatalmas méretű szőlő- és gyümölcsteiepíté- si program megvalósítása is, amelynek pozitív követ­kezményeit az eddig elma­radott tanyás területek ér­zik legjobban. Fontos szerepe volt és marad továbbra is a házta. ji gazdálkodásnak, amely­nek legnagyobb lehetősege éppen a tanyavilágbar vannak. A tanya környék gyepek, vadvizek, istállók mind-mind a gazdálkodó? lehetőségeit kínálják, am ugyanakkor elsőrendű nép- gazdasági érdek, ideig óráit; konzerválója is a tanya’ életmódnak, a tanya lété­nek. (Ehhez hozzájárulnak még a tanyák köré telepí­tett és viszonylag nagy jö­vedelmet biztosító szőlő-és gyümölcskertek is.) A művelődéspolitikának a tanyai adottságokhoz való igazítása mindvégig nagyon bonyolult munka volt és a továbbiakban is az marad. Ebben nagy szerepet kap­nak a tanyai iskolák, ter­melőszövetkezeti központok és művelődési autók, s ami a politikai és kulturális szerveket illeti: a szövet­kezeti párt- és KlSZ-szer- vezetek, a tanyai népfront­bizottságok, földművesszö­vetkezetek. könyvtárak, művelődési házak és nem kevésbé a tanyavilágban élő csaknem kétezer tanácstag. Már 8—9 éve annak, hogy teljesen öntevékenyen tanyai népfront bizottságok jöttek létre, amelyek kü­lönböző gondok megoldásá­ra a társadalmi erő össze­fogásával vállalkoztak. Ve­zetőik pedagógusok, mező­gazdasági értelmiségiek, tsz-vezetők közül regrutá- lódnak. Életrevalóságukat bizonyítja, hogy a bizott­ságok száma napajinkban már eléri a hetvenet. Nép­szerűségüket jól megalapoz­ta az, hogy nincs a tanyai életnek olyan vonatkozása, amellyel ne foglalkozná­nak, vagy ha erejüket meg­haladja, az illetékeseknek ne tennének javaslatot. — . Vállalkozásuk skálája szé­les: tanyai utak rendbeho­zatalára, művelődési otthon építésére, orvosi rendelők kialakítására, bolt nyitására szerveznek társadalmi mun­kát. Ezenkívül kezdemé­nyezik a téli szakmunkás- tanfolyamot, a felnőtt ta­nulást és sok minden mást, ami a tanyai emberek éle­tében fontos. A megyei párt- és állami szerveknek határozott tö­rekvése az, hogy az adott­ságoknak megfelelően a tanyai kulturális élet vagy a tsz-központban vagy az iskolában összpontosuljon. Az iskolákban ehhez lehe­tőséget nyújt az, hogy a körzetesítés révén több he­lyen a felső osztályok meg­szűntek. Itt a téli időszak­ban, bár a rossz út­viszonyok sokszor akadá­lyoznak, rendszeresek a mezőgazdasági szakmai tan­folyamok, tsz-akadémiák, ismeretterjesztő előadások, a kiskörzeti mozik agregá- toros filmvetítései és a mű­velődési autók látogatásai. A szövetkezetekben klubok, filmklubok alakultak, ahol ha különböző színvonalon Is, de jó lehetőség van a fiatalok szórakozására é= kultúrálódására. A tanyai könyvtárak, amelyek az is­kolákban vagy tsz-ekben kaptak otthont, ugvancsak ló szolgálatot tesznek a la kosságnak. A 'anyov'láa életé­hez, politikai hangulatának formálásához még sok min­den kapcsolódik: az újság­terjesztés megoldatlanságá­tól egészen a tanyai or­vosi rendelők szaporodásáig Ügy véljük, a tanyai élet noHHkai és aazdasápí átka­rolásához az eddig bevált módszerek valamennyiét szinte együttesen kell al­kalmazni. hogy fokozatosan enyhüljön vág” kisebbedien a zárt és a szétszórt tele­pülések közötti különbség A tanyai lakosság sokolda­lú és egvre igényesebb tá­mogatása. a szocialista tár­sadalmi rendszer lényegé­ből fakad, egv pillanatra Inmnnfjva arréj a végső célról. hogy fokozatosan minden tanyai ember kul- ’ óráit körülmények között éljen. Weither Dániel a Petőfi Népe főszerkesztője A apaság megállapítása és az Rli-tényező A vöröstéglás, egyszerű épület szerényen húzódik meg a sok-sok hozzá ha­sonló ház között Wroc- lawban. Itt, az ulica Chalu- binskiego 4. szám alatt működik Lengyelország legnagyobb orvostudományi kutatóintézete, a „Ludwik Hirszfeld” Immunológiai és Kísérleti Terápiái Intézet. „Az intézet célja a tu­domány és a gyakorlati élet összeforrasztása; a tu­dományos és az oktató­munka közötti harmónia megteremtése; az intézet munkásságával rokonterüle- tü társadalombiztosítási rendelőintézetek feletti tu­dományos védnökség; az immunológiai ismeretek el­mélyítése” — így határozta meg az intézet feladatait alapítója, szervezője és első igazgatója, dr. Ludwik Hirszfeld professzor, a vi­lághírű tudós, akinek ne­véhez számos nagyjelentő­ségű immunológiai felfede­zés fűződik. Munkája — a professzor már elhunyt — dús gyü­mölcsöt hozott. A szűk épület és a szerény helyi lehetőségek ellenére az in­tézet széleskörű munkássá­got fejt ki s célja ma is változatlanul az, amit ala­pítója jelölt meg: „a tudo­mány és a gyakorlati élet összeforrasztása”. Az intézet sikeresen valósítja meg ezi a jelszót — példával szol­gál erre tizenkét esztendős tevékenysége, amely nem csupán Lengyelország nyu­gati' területeire, hanem az egész országra kisugárzik. Itt végzik a bonyolult bakteriológiai és vírustani analíziseket, mindenekelőtt pedig a vérvizsgálatokat — többek között az apaság megállapítása érdekében. Ebben a tekintetben az in­tézet egész Lengyelország „legfelsőbb fóruma”. Az intézet osztályairól és labo­ratóriumaiból együttvéve évente mintegy 20 000 ana­lízis kerül ki. Az Rh-tényező Hirszfeld professzor azon két tudós egyike, akik 1910-ben az apaság megál­lapításánál bevezették a vércsoportvizsgálatot s ez­zel segédkezet nyújtottak az emberek között keletke­ző súlyos konfliktusok meg­oldásához. Hirszfeld pro­fesszor módszere az ese­tek nem száz, hanem csu­pán nyolcvan százalékában ad minden kétséget kizáró bizonyosságot az apa ki­léte felől, az igazságügyi orvosszakértők gyakorlatá­ban azonban ma már világ­szerte ezt a módszert al­kalmazzák. Az Intézet tevékenységé­nek másik fontos területe az ún. szerológiai konflik­tus vizsgálata, amely az anya és az embrió szerve­zete között lép fel. Hirsz­feld professzor már 1925- ben felvetette azt a hipo­tézist, hogy számos halva­születés, illetve elvetélés oka az anya és az embrió vérének különbözőségében keresendő. A hipotézis he­lyességét csak 1940-ben igazolták be azok a vizs­gálatok, amelyek során a kutatók feltárták az Rh- antigének létezését, azaz a mai szakirodalom meghatá­rozásával élve, az „Rh-té- nyezőt”. Hirszfeld profesz- szor jól tudta, milyen je­lentősége van ennek, a gyermekre vágyó szülők számára s ezért az intézet mellett létrehozta a Ter­hességpatológiai Kutató- központot. A központ ez- ideig több ezer esetben ál­lapított meg szerológiai konfliktust s ily módon több ezer családi drámának elejét vette. A vizsgált csa­ládokról az archívum pon­tos adatokkal rendelkezik. Ezek az adatok rendkívül gazdag tudományos anya­got képviselnek, s így lé­nyeges segítséget nyújtanak a szerológiai kutatások to­vábbfejlesztésében. El­mondhatjuk, hogy az e te­rületen végzett tudományos munka jelentős sikerekkel járt: ezt bizonyítja többek között a gyógyítási mód­szerek tökéletesítése is. — Megállapították például, hogy az embrió néhány fejlődési rendellenessége a szerológiai konfliktussal függ össze, s meghatároz­ták az eltérő" Rh-tényezőjű szülőit megelőző és gyógyí­tási eljárását. A szervezet ellenálló­képességének forrásánál Az intézet munkásságá­nak egyik fő területe az immunológia (az emberi szervezet ellenállóképessé­ge) titkainak vizsgálata. A tudósok érdeklődésének kö­zéppontjában jelenleg a szövetátültetés problémája áll, pontosabban szólva an­nak a rejtelmes „immuno­lógiai küszöbnek” megma­gyarázása, amely ma a szö­vetek és szervek átülteté­sének legfőbb akadálya. Ezek a kutatások többek között fényt derítettek arra is, miért végződtek régeb­ben eredménytelenül a szaruhártya-átültetésá kí­sérletek. Az intézet kutatási ered­ményei és széleskörű tu­dományos kapcsolatai lehe­tővé tették a lengyelországi és a külföldi tudományos intézetekkel való együtt­működés kiépítését. Ennek köszönhető, hogy az intézet a hasonló típusú intézmé­nyek ranglistáján ma már előkelő helyet foglal el. Ennek bizonyítéka többek között az is, hogy a Világ­egészségügyi Szervezet (W» H. O.) bevonta az intézetet a fertőző betegségek leküz­désére irányuló széleskörű akcióba, különös tekintettel a vérbajra és a hastífusz elleni oltóanyagra vonatko­zó kutátasokra. A wroclawi intézet tehát tizenkétéves tevékenysége során jelentős tudományos központtá fejlődött, amely­nek híre ma már messze túljutott az országhatáro­kon. Szerény méretei elle­nére az intézet intenzív* széleskörű munkásságot fejt ki, amelynek vezér­elve az alapító professzor jelszava: „összekapcsolni a tudományt a gyakorlati élettel”. Marek Korewo Kombájnok a magyar mezőgazdaságnak A rosztovi „Rosztszel- mas” üzem a hétéves ten’ időszakában csaknem 7000 önjáró gabonabegyűjtő kombájnt szállított a ma­gyar mezőgazdaságnak. — Most újabb ezer gépre ér­kezett rendelés. Ez egy- hatoda az üzem 1966-ra tervezett egész kivitelének. Jelenleg a „Rosztszelmas” Európa legnagyobb mező- gazdasági gépgyára. A há­ború után az üzem való­sággal újjászületett. Űj be­rendezéssel, korszerű mun­kapadokkal és automata­gépekkel látták el. Vala­mennyi szovjet vállalathoz hasonlóan, a „Rosztszelmas" ban” is folyik a termelés automatizálása. A hétéves terv éveiben több mint 30 automata gépsort helyeztek üzembe. Az üzem büszkesége az öntöde. Ez az automatizá­ló és gépesítés tekinteté­ben a legjobbak közé tar­tozik a Szovjetunióban. — Automata-gépsorokkal for­málják itt az öntvényeket. Az öntődében az automa­táknak programot adó elek­tronikus gépek dolgoznak. A műszaki fejlődést a termelés növekedése követ­te. A hétéves terv elején. 1959-ben az üzem 34 000 kombájnt gyártott évente. Felső képünkön: Szerelik a gabonabegyűjtő kombáj­nokat. Alsó kép: Rövidesen már Magyarországon dolgoznak ezek a kombájnok.

Next

/
Thumbnails
Contents