Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

iW6. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Am állami gazdaságok tavalyi mérleget 51.5 millió forint nyereség Sok induló közül kevés jutott a célba A szocialista brigádmozgalom tapasztalatai a Nagyalföldi Kőotajiermelő Vtíllalatnál (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságok anyagi- technikai bázisa sokat fej­lődött. Korszerű tehené­szetek, hizlaldák épültek és a gépesítés színvonala is változott. Meghonosodtak az újabb termelési eljárá­sok, rendszeresebben gon­doskodnak a talajerő visz- szapótlásáról. Szinte mindenütt ki­alakult a törzsgárda, az emberek magukénak érzik a gazdaságot. A gazdasá­gokban az átlagos évi ke­reset 1961-ben 16 600, ta­valy 19 360 forint volt. öt év alatt az átlagos kereset 16,4 a 100 forint munka­bérre jutó teljes termelési érték 32 százalékkal sőtt. Az élőmunka ráfordítás a legtöbb helyen csökkent, a termelékenység ugyanakkor nőtt. A gazdaságokban te­hát kedvező a béralap fel- használása; A jó munka eredménye­ként 12 gazdaságban 6,1 millió forint nyereséget és 1,1 millió forint pré­A kis tanya nincs messze a műúthoz. Itt élt Cseh Mihály bácsi. Idősebb em­ber már, de a megjelené­sében még mindig van va­lami fiatalos vagy valami úrias féle. Ragyogó sárga csizmában, bőrtérdvédős lovagló nadrágban, kisár­gálló műfogsorral. A simá­ra borotvált arc is azt árulja: a gazda nem átlag tanyai ember. — Az apósom tanyája volt ez. ö itt volt a gróféi­nál „jáger”. Azaz táblate­rítő inas, pucér a kastély­ban. — Annak mi volt a dolga? — Parancs? Ö tartotta rendben a gróf úr puskáit. Utazáskor ő állította össze a poggyászt. Ö foglalta le a szállodát előre. Ilyesmi. Amerre a gróf járt, a já­ger mindig vele ment. A kastély nincs ide messzire. A Szenttamási Ál­lami Gazdaság idegenfor­galmi szállodája most az Imre-majorbar,. Gróf Al- másy Imre aranykulcsos császári kamarás hajdani rezidenciáia. Azt olvasom a .Jász-Nagy-Kun-Szolnok oii úrnőt fizetnek U a közeli napokban. A legjobban dolgozó gaz­daságokban — Surján, Pa­lotás — a maximális egy hónapi keresetnek megfe­lelő nyereségrészesedést fi­zetnek ki. A hékiek nyere­sége megközelíti a maxi­málist. A többi helyeken 15—20, 5—10, illetve 3—5 nap nyereségrészesedés jár az elért eredményeknek megfelelően. Az állami gazdaságokban mindenütt elkészült az idei termelési terv. Ezek­nek fő jellemvonása, hogy a korábbi 26 helyett csak 13 kötelező értékesítési tervmutatót kaptak. Gaz­daságonként még ennél is kevesebbet, hisz kevesebb növény és állatfajtával fog­lalkoznak. A gazdaságok önállóbbak lettek. Tovább fo­kozódik az anyagi érdekelt­ség az új prémium-fizetési rendszer alapján. Az üze­mek lehetőséget kaptak ar­ra, hogy a termelésszerke­zet módosításával az idén nagyobb területen termel­jenek takarmányt vármegye nemesi családjai" (Pécs, 1935.) című helytör­téneti munka e fejezetében róla: „Almásy, zsadányi és tö­rökszentmiklósi nemes és gróf... A megyénkben Tö- rökszentmiklós, Tenyő, Szenttamás és Csépa birto­kokra... kapott donációt” „Imre, kamarás, hosszú időn keresztül vármegyénk vezető férfia, főispánja, stb. Neje, hadadi báró Wesse­lényi Kornélia, gyermekei: l. Dénes (neje: szélei gróf Teleki Éva), 2. Hona (gróf Merán Jánosné), 3. Imre (neje: sárvárfelsővidéki gróf Széchenyi Antonietta), 4 Mária (sárvárfelsővidéki gróf Széchenyi Ferencnél.” És itt ül velem szemben Cseh Mihály, a gróf lo­vászmestere. Most a Szent­tamási Állami Gazdaság éjjeliőre. — Hogy éltek a grófék? — Nehéz életet éltek ők is, tetszik tudni. — Éheztek? Rongyoskod- tak? — Nem. Hát volt őneki itt tizenháromezer holdja. Én csak szolga voltam, de Köztudomású, hogy a ter­melői árak január 1-től emelkedtek. A pénzügyi, árbevételi tervek is ennek megfelelően készültek el. Az árváltozást azonban figyelembe veszik a jö­vedelem elvonásnál, vagy­is a gazdaságok nyereség­befizetési kötelezettsége is növekszik. t A közelmúltban 190 fo­rinttal emelkedett egy mázsa rizs termelői ára. A Középtiszai Állami Gaz­daság 1200 holdon termel rizst. Ha holdanként csu­pán egy mázsával kevesebb rizst termelnek a terve­zettnél, csaknem egy mil­lió forint esik ki náluk az árbevételből. A tavalyi ta­pasztalatokon okulva az idén az érdekelt gazdasá­gokban nagyobb figyelmet fordítanak a rizs termelé­sére. Szolnok megye állami gazdaságai összességében tavaly jól gazdálkodtak, el­ismerésre méltó eredmé­nyekét értek el. — m. 1. — jó volt. Tetszik tudná, ez olyan dolog, hogy 1938-ban vettem én egy tehenet. Jó tehén volt, na mondom, ennek a faját megőrzőm, ameddig tudom. Már az olyan ember, ugyanígy res­pektálta a szolgát, ha is­merte. Olyan helyen egy szolgaember örökölte a szol- gaságc . Például az apám kocsis volt. Aztán a bá­tyám, úgy én. — Sokan voltak szolgák? — Parancs? Nagy volt a két kastély, csak kellett a személyzet. — Hány szobára? — Hát nem is tudom biztosan. Az egyikben olyan tizenöt szoba lehe­tett. A másik kastély az a vendéeeké volt. De más­képp volt ez. Mert ugye volt dohányzó, társalgó, ebédlő, iátékterem, ilyesmi. — A cselédek? — Olyan ké+százötven- háromszázan lehettek. — Hol laktak? — Hát ők az alsó major­ban, ahol most az állami gazdaság központja is van. (Valamivel szűkösebben. Négy családonként jutott A Nagyalföldi Kőolaj- termelő Vállalatnál a már­ciusi r&ndkívüli termelé­si tanácskozáson döntöttek a szocialista brigád cím odaítéléséről. A mozgalom­ban részt vevő hatvanhat kollektíva közül harminc­hat brigád érdemelte ki a megtisztelő elismerést, ki­tüntetést. így is több mint négyszázan viselhetik büsz­kén a mozgalom jelvényét. Hozzátartozik az eredmé­nyek értékeléséhez, hogy a harminc birgádon kívül, amelyeknek nem sikerült kitűzött céljaikat _ elérni, hat szocialista brigád nem tudta megismételni eddigi eredményeit s ezért nem tarthatta meg a címet sem. Ebben jelentős mérték­ben közrejátszott a nagy­fokú munkásvándorlás, melynek kihatásai éppen ezeket a brigádokat érin­tették a leghátrányosabban. A vállalat munkáslétszáma 1965-ben átlagosan 1170 volt, s ezt hétszáznegyven- kilenc dolgozó felvételével sikerült biztosítani. Össze­sen háromszázhuszonné- gyen léptek ki a munkahe­lyükről. Figyelemre méltó, hogy a balsikéres brigádok között számos olyan akad, ame­lyik vállalásait — « munkafegyelem megszilárdítása kivételével — maradékta­lanul teljesítette. Egyes brigádtagok súlyos fegyel­mezetlensége ütötte el a kollektívát a szocialista címtől. Természetes, hogy a vál­lalatnál kibontakozott, s öt év alatt lényegében meg­erősödött szocialista ver­seny.nozgaimat nem lehet csupán az utóbbiak alap­ján megítélni. A hibák el­lenére is szép ered'T’ények­' büszkélkedhetnek. Nagy részük van abban, hogy amíg szeptember ele­jén 38 ezer tonna kőolaj adóssága volt a vállalat­nak, addig év végére ez ke­vesebb, mint harmadára csökkent A kútjavító szocialista brigádok Orosházán né­egy konyha.) A veranda, a szoba is teleaggatva trófeákkal, va­dászereklyékkel. — A grófnétól kaptam, kéremszépen. — Itt hol volt a dámvad? — A gróf úr vadaskert­jében. Tizenöt holdas va­dasként. Szarvas, páva, mó­kus, miegymás. — Ml volt még? — Tíz holdas park, dísz­fákkal. — E dó? — Olyan száz holdnyi. — Még? — Családi kápolna. Volt udvari pap is, de mikor a gyerekek már nőttek, nem tartották itt a papot hanem Törökszentmiklósról járt ki. A méltóságos úr tartotta a vallást. Nála nem lehetett szolga vagy cseléd vadházasságban. Ha ott es­küdött a kápolnában, a grófék elmentek az eskü­vőre is. Már a vacsorára, arra nem, kéremszépen. Nem kérdezem meg, miért. De Cseh Mihály folytatja a gondolatmenetet. — A grófék furcsa dol­gokat ettek. Csiga, rák, osztriga, ilyesmi. A sze- mélvzetnek külön szakácsa volt. És még külön koszt a cselédségé. A legalacso­nyabb réteg a birtokon. — A grófot mi szórakoz­tatta n.ég? — A családi birtokon volt egy kerti fürdőmeden­ce. De a ló volt az igazi szenvedőivé. Tartott tíz há­taslovat. Azt minden reggel hány hónapon át napi 12 órás műszakban dolgoztak, hogy enyhítsék a létszám- hiány okozta gondokat. Egerben egyes kútjavítAsi munkák határidejének le­rövidítésével tűntek ki a mozgalom résztvevői. A technológus műszaki brigád a víz és olaj együttes „megcsapolását” oldotta meg, ami 24 ezer tonna többlet-olajat jelentett a vállalatnak. A szocialista verseny ta­karékosságra ösztönözte a brigádtagokat. Az egri kompresszor telep szocia­lista brigádja újításokkal és szervező munkával 700 ezer, két csőszerelő brigád a beruházás során 1.3 millió forintot takarított meg a népgazdaságnak. És még sorolhatnánk példákat, me­lyek bizonyítanák, hogy a takarékosság nemcsak cél­juk volt, hanem valójában takarékoskodtak. Az eredmények számba­vétele mellett fel kell fi­gyelni néhány hibára is azokon kívül, amelyeket már megemlítettünk. Aka­dályozta a brigádok kezde­ményezőképességének ki­bontakozását az, hogy a Jól oldotta meg az asz­szonyok, lányok téli foglal­koztatását az öcsödi községi nőtanács. Kézimunka, sza­bás-varrás tanfolyamot szervezett, amelyen negyve­nen rendszeresen résztvet- tek. A szervező munkában sokat segített a termelő­szövetkezeti nőtanács is. A tanfolyamot március 31-én befejezték. Az ott készíteti kézimunkákból és ruhák­ból ma és 4-én ki­be kellett lovagolni. Ha jötték a vendégek, ezeket hajtották. És a fogatokat. — Hány fogat? — Parancs? Többfajta volt ugye. Hát a dáma-fo­gat: ha kom teszek, herceg­nők, grófnők jöttek, ők haj­tották. Aztán volt a va­dász-fogat: vadászati alkal­makra. Négyesfogat: az olyan kiruccanásokra való. De az ötösfogat adta a ménnek a rangot. Volt a grófnak egy tenyészete. Oroszdi báróné vette meg, báró Oroszdi Fülöpné. Ne­veltem én olyan lovakat egyszer majdnem negyven­ezer pengőt kapott a gaz­dám négy lóért. Nagyméretű olajfestmény a falon. Hideg tekintetű, hűvösen elegáns arcú no néz le rám kimérten. — Az Ilona grófnő. Egy orosz hadifogoly festette kéremszépen. Az festőmű­vész volt Hoztak ide orosz hadifoglyokat dolgozni a birtokra. — Hová lett? — Parancs? Az Ilona grófnő? Gróf Merán János­né lett Körösladányon. Azt hallottam kérem, később a termelőszövetkezetben dol­gozott a saját birtokán! A Dénes ifjú grófékról is hal­lottam valamit, hogy Ti- szasülyön répát egyeltettek vele, meg a feleségével az állami gazdaságban. — Most hol vannak? — Kiment a család Nyu­gatra. — Dél-Amerikában vállalat három üzemegysé­gében az éves terveket nem bontották le kutakra (munkahelyekre), ezért a brigádok célkitűzéseit az .üzemegység feladatai ké­pezték, így kevésbé konk­rét, hozzájuk közelálló cé­lokért küzdöttek. Hasonló­an helytelen volt, hogy a munkavódelmd és újítási feladatokat is csak általánosságban határozták meg a vállalá­sok időszakában, bár így is a tervezett hatvan he­lyett nyolcvanhárom újí­tást nyújtottak be a kol­lektívák. örvendetes, hogy az ez­úttal céljukat el nem érő brigádok nem csüggedtek, sőt a mozgalom több kol­lektívát vonzott, mint ed­dig. A rendkívüli termelési tanácskozáson nyolcvan­négy brigád 1027 dolgozója tett vállalást, küzd meg újra a szocialista címért Ha mind a brigádok, mint a vállalat és szakszer­vezeti bizottság okul a tapasztalatokból, hibákból — egészen biztos, hogy még értékesebb, még számotte­vőbb munbasikerek szület­nek, mint az elmúlt eszten­dőben. Kiss József NaevalfnIJi Kőolai- termelő Vállalat állítást rendeznek, majd ma este a tanfolyam résztvevőit a nőtanács meg­vendégeli. A tanfolyam népszerűségére jellemző, hogy az ősszel kezdődő új tanfolyamra máris húszán jelentkeztek. A nőtanács ezenkívül megszervezte a Nők akadé­miáját is. A nyolc előadást mintegy hatszáz nő hallgat­ta meg. A záróünnepségre ma kerül sor. van valami vagyonkájuk. De nem jó énnekem ilyes­mivel foglalkozni. Mert ha meg tetszik írni az újság­ba, hogy én ezekét mond­tam, meggyanúsítanak. — Gyanúsította már va­laki? — Parancs? Nem. Még negyvenkilencben, de azóta sem. Nincs énnekem pa­naszom ebben a társada­lomban, kérem. Hát dolgoz­ni kelL De megélünk azért A szoba tele a grófi csa­lád fényképeivel, dísztár­gyaival. Az asztal közepén tartóban a gróf és a gróf­né fényképe. — Jó ember volt a gróf kérem. Mikor arra kerül­tünk a majorban lovaglás közben, ott őröltek a pa­rasztok, könyörögtek: en­gedje meg a méltóságos úr hogy befedeztessük a lo­vakat. Megengedte, kérem. Hallgatom. — Mikor a gróf úr meg­halt. tengernyien jöttek s temetésre. Januárban hall meg, de csak februárban temették, mire a külföldiéi* is összelőttek. A Habsburg család Is eljött gyászolni, kérem. Cseh Mihálynak is van­nak fényképei. Ötösfoga'ol hajtott a mezőgazdasági ki­állításon. A mezőtúri híres szövetkezeti lakodalomra is. A fényképek kinn vannak a konyhában. Cseh Mihály nagyon so­káig volt szolga. Borzák Lajos A Túrkevei Gépjavító Állomás mezőtúri üzemegységében befejeződött a Ze- tor—25 K traktorok javítása. A mostani javítási idényben 252 Zetor—25 K trak­tort javítottak ki. Egy műszakban átlagosan 3 traktort hoztak rendbe, ami egye­dülálló teljesítmény a gépjavító állomások történetében. A javítást fix áron, cseretraktoros rendszerben végezték. A „holt” idényben is fennmaradt a meg­rendelők részére a felújított traktorok csere lehetősége, amit az állomás a felújított cserealapjából biztosít. Képünkön Zöld József a Zetor—25 K traktor üzemanyagcsövét szereli. „JÖ EMBER VOLT. A GRÓF" Megkedvelték a szabás-varrás tantoiyamot az öcsödi asszonyok

Next

/
Thumbnails
Contents