Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-22 / 94. szám
1966. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ajánlók felelőssége A követelődzők és nagtgszájúak járfak jól A munkaegységhígítás tanulságai Tiszaszentimrén A jászberényi járási pártvégrehajtóbizottságnak egy eléggé vitás tagfelvételről kellett a közelmúltban döntenie. Két embert segítségül hívtak: az ajánlókat. Nagyon igaz. Segítsenek ők is a végérvényes döntésben, legyen együtt mind a negatív, mind a pozitív vélemény, mondja el mindenki pro és kontra a véleményét. Így kevesebb a tévedés lehetősége, nem szólva arról, hogy a felvételét kérőnek is az az igazi segítség, ha jó és rossz tulajdonságait ott előtte egyaránt mérlegre teszik. Nem első eset ez a jászberényi járási párt- végrehaj tóbizottság munkájában. Ez már, úgymond, gyakorlattá vált. Sokszor van az alapszervezetekben olyan „sima” tagjelölt vagy tagfelvétel, ahol nem alakul ki vita, nincs ellenvélemény, egyhangú a helyeslés, majd a szavazat. Az esetek túlnyomó többségében az alapszervezet tagjai jól ismerik a felvételét kérőt, s kimondva vagy kimondatlanul mindenki megvan arról győződve: erősödött vele a párt. Vegyék fel hát különösebb vita, magyarázat nélkül. A szótlanság, a vitanélküliség azonban nem mindig ezt az egyértelmű helyeslést jelenti. Gyakran inkább azt: mi ne utasítsuk vissza a felvételi kérelmet. A járási — vagy a városi — párt-végrehajtóbizottság úgyis jól megvitatja, majd eldöntik ott, hogy mi legyen a kérelemmel. Minket ne okoljon saját munkatársunk, akivel együtt dolgozunk. N e hozzuk kellemetlen helyzetbe, ne bántsuk meg azzal,. hogy mi utasítjuk vissza kérelmét. Ha a felsőbb szerv teszi ezt, az más. Igaz, egyre kevesebb alapszervezetben gondolkodnak így. Ezt mutatja, hogy az előző évekhez viszonyítva csökkent is a felsőbb párt- szervek által elutasított tagjelölt, illetve tagfelvételek száma. Voltam már fültanúja számtalanszor annak, hogy városi vagy járási párt-vb hogyan döntött felvételi kérelmekről. Számtalan példa mutatja, hogy nincs igyekezet mindenütt azért, hogy megismerjék a jelentkezőt és valóban reális, emberi legyen a döntés. Legtöbb esetben a párt-vb tagjai keresik fel a felvételt kérőt, megismerkednek vele, megismerik körülményeit, emberi magatartását, a munkáját és politikai felfogását stb. A döntés esetenként nem akkor jó, ha a válasz ig e n- 16, hanem akkor is, ha az elutasítást mondja ki. Előfordul ugyanis néhány alapszervezetben, hogy kimondottan nem oda való embernek sem tudnak nemet mondani. Példa bizonyítja azt is, hogy vannak emberek, akik a tagjelöltség idején már hozzáfognak műveltségük fokozásához és kitartó, nagy szorgalommal tanulnak tovább. Ezt igazolja az a tény, hogy tavaly — bár a tagjelöltek között jelentősen nőtt a munkások és tsz-parasztok száma — 7.3 százalékkal csökkent az általános iskolát nem végzettek aránya. Van viszont példa arra is, hogy az illető tagjelölt műveletlen- sége addig senkinek nem szúrt szemet, de miután tagjelölt lett, mindenkinek feltűnik. Mégsem szorgalmazzák. hogy tanuljon, képezze magát. Az emberek érzékenyek, s ezzel az emberi érzékenységgel sem szabad könnyelműen bánni, Résztvettem már olyan taggyűlésen, ahol a taggyűlés előtt kerestek ajánlót. Olyanon is, ahol az ajánló elfelejtette, hogy most valaki mellett szólnia kell, nem jött el a taggyűlésre és írásban sem juttatta el a taggyűléshez véleményét. Külön érdemes szólni a KISZ-ajánlásokról, Mindenekelőtt dicsérni, mert jó kezdeményezés az, hogy nem is egy személy, hanem egy ifjúsági kollektíva vállal felelősséget az emberért. Tavaly háromszáz tagjelöltet és tagot ajánlottak a megye K1SZ- bizottságai. Jó kezdeményezés és ezért aránylag hamar is teret kapott ez a módszer az alapszervezetek munkájában. De mint annyi jó kezdeményezést — ha arra nem vigyázunk eléggé — ezt is megülte néhol a for- málisság, a tartalmat veszélyeztető adminisztrálás. A felelősség, a mostani körülmények között eléggé elmosódik, mert az alapszervezetek ajánlása ez idő szerint nem elég. Nyugodtan mondhatni ezt így, mert a KlSZ-alapszerveze- tek véleménye mellett a felsőbb KISZ-szervek városi vagy járási KISZ-vb végszava is kell. Ez pedig már közel jár ahhoz, hogy megoszlik, elmosódik a felelősség az ajánlást kezdeményezők és a helyben hagyok között. Nem is szólva arról, hogy mindennek a technikai lebonyolítása a felvételi kérelem elutasításától az igen vagy a nem kimondásáig sokszor három-négy hónapot vesz igénybe. Egyszerűsíteni kellene ezen, főleg falun, ahol a városi, a járási székhelyig és főleg az illetékes K1SZ- fórumig olyan hosszú az út, s olyan nagyon kellenek a fiatalok a tsz-be, a falusi pártszervezetekbe. A jászberényi járási párt- végrehaj főbizottság munka- módszerét — az ajánlókkal való együttműködést — mint követendő példát említettem. A KISZ-ajánlások egyszerűsítéséhez még kezdeményezők kellenek. Borsi Eszter Egy évvel ezelőtt keserű szájízzel távoztak az emberek a tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz zárszámadó közgyűléséről. Az 1964. évi munkájuk eredményeként nem kaptak egy fillért sem. Pedig a kiosztásra tervezett 1 430 000 forint részesedést . 130 ezer forinttal túlteljesítették. A tagoknak mégis 4,58 forinttal kevesebb ősz- szeg jutott egy-egy munkaegységre. Amitől sokan tartottak, év végén bekövetkezett A munkaegységkönyv norma- előírásait sorozatosan felrúgták. Volt olyan munkacsoport, amelynek tagjai 1—1,5 helyett 4 munkaegységet kaptak. Sőti Gyula elnök így emlékszik vissza rá; — Az öntözőcsatorna töltés építésénél nem haladt a munka. Az idő sürgetett, az emberek követelőztek: ennyi munkaegységért nem dolgozunk. Sikerült megállapadnunk velük. A végén 8 munkaegységnyi napi kereset jutott átlagosan. A szövetkezetben 55 ezer munkaegységet terveztek 1964-ben. A tényleges felhasználás 80 165 lett. Így nem csoda, hogy a részesedés növekedése mellett csökkent az egységnyi jövedelem. A követelőzők, a nagyszájúak jártak jól. Le nem dolgozott munkáért is pénzt kaptak. — Akik egész éven át szinte mindennap dolgoztak — állattenyésztők, traktorosok — ráfizettek. Nem mertünk a követelőzőknek nemet mondani. Azt, hogy készpénzért, másokkal végeztetjük el a munkát A szövetkezet vezetőségét jogos bírálatok érték. Másrészt újabb követelőzők jelentkeztek. Az állattenyésztők pédául havi 80 munkaegységért akartak dolgozni. Ezenkívül egységenként 2— 2 kiló árpát és lucernaszénát is kikötöttek. A nagyarányú munkaegységhígítás tanulságait a te vezetősége, majd a közgyűlése is alaposan elemezte. Sikerült az emberekkel szót érteni 3 nem szabad engedni a követelőzőknek. Szigorúan ragaszkodni kéül a normá khoz. Az állattenyésztésbeit bevezették a készpénz fizetésit. Az állami gazdasági normát 10 százalékkal megemelték (mivel rosszabbak a körülmények). A traktorosok műszaknormánként 30 forint készpénzt kaptak, 42 forintot pedig munkaegységérték szerint számoltak eh A növénytermesztőknél nehezen indult a tavaszi munka, egy évvel ezelőtt. A hangulatra, munkakedvre kihatott, hogy év végén firos zsebbel tértek haza. Sok vitába, agitációba került, míg a rend helyreállt, s az emberek megnyugodtak. De ezután szorgalmasan dolgoztak. A vezetőség szigorúan ellenőriztette a munkaegység felhasználását. Megszűnt a munka nélkül kikövetelt jóváírás. A szállításnál hídméi'le- gen mérték a termény, sőt a trágya súlyát is. A határozott ellenőrzés a teljesítmények növelésére ösztönzött. Az elnök így mondial — A szállításnál különösen sok alkalom van a normacsalásra. A „szemmel mért” termék visszaélésre ad alkalmat. A mérlegelés bevezetését minden tsz-nek ajánlom. Az erélyesebb vezetés, ellenőrzés sikert hozott. A szövetkezetek megyei versenyében tavaly ősszel az Ezüstkalász mindig élen haladt. Kategóriájában és a gyenge 1sz-ek között is első lett. A megyei tanácstól kétszer 24 ezer forint jutalmat kapták, melyből .klubfelszerelést vásároltak, A terméshozamok is növekedtek a gazdaságban. Ezer hold átlagában 13 mázsa búzát, 193 mázsa cukorrépát és 146 mázsa burgonyát termeltek. Az állat- tenyésztés is jól zárt. A tsz-ben 56130 munkaegységet terveztek 1965-re. Ténylegesen csak 33 898-at használtak fel. Ugyanakkor egy múnkaegység értéke a tervezett 19,24 helyett 35 forint lett. Senki sem csalódott az elért jövedelemben. Az állattenyésztők 1300—2000 forintot keresték havonta. A traktorosok még annál is többet. Az 1960-ban és 1961-ben mérleghiányos tsz az újabb bukkanó után tavaly talpra állt. Több mint egymillió forint hitelt fizetett vissza. A közös vagyon kétmillió forinttal növekedett. A forgóalap soha sem volt ilyen magas, mint most. Többek közt 1,5 millió forintos készpénzt is tartalékoltak: A szövetkezeti tagok dolgozni aíkamak. Az asszonyok azt kérték a közgyűlésen, hogy több munkaigényes növényt termeljenek. Az idei tervet ennek megfelelően módosították. Több cukorrépát, mákot, mustárt, hagymát, cirkot és uborkát termelnek. A sok viszontagság után végre az egyenesbe fordult az Ezüstkalász gazdáinak szekere. Mát hé László Egy műszaki tanácsadó A megye kisipari szövetkezeteinek műszaki szakember-ellátottsága nem megfelelő. A KISZÖV vezetősége tavaly januárban a problémák enyhítésére határozatot hozott egy központi műszaki tanácsadó szervezet életrehívására. Megállapítható, hogy hasznosan dolgoztak, számos te-, rületen értek el eredményeket így pl. a faiparban kidolgozták a felületkezelés új technológiáját, megszervezték a központi szerszám- gyártást és TMK üzemeket, hozzájárultak a profiltisztításhoz és egyes gyártmányok zavartalan átvételéhez az egyes szövetkezeteknél. A jászárokszállási Vas_ és Fémipari Ktsz-nél a „tar- cali” típusú szőlőszállító tartályok konstrukciójának átalakításával, átszervezésével mintegy 500 ezer forint megtakarítását tették lehetővé Sok tekintetben el lehet mondani, a műszaki tanácsadó szervezet részint a KISZÖV műszaki osztályának, illetve egyes szövetkezetek vezetőinek feladatait is elvégzi. Jóformán központilag találják ki — vagy írják elő —, hogy mivel foglalkozzanak, munkájuk tehát egyelőre nem a szövetkezetek közvetlen igényeire épül. A tanácsadó munkamódszere — ezek szerint — még nem kiforrott, ez az oka annak, hogy azt a feladatát,. amelyért létrehozták, még nem tölti be. Nem lehet elvitatni a műszaki tanácsadó szervezet érdemeit. Lényeges azonban tisztázni, hogy nem a KISZÖV műszaki osztályának kiegészítő része, s nem olyan automata, amelyikbe valamelyik szövetkezeti vezető bedobja a gépbeszerzés, vagy autódaru-biztosítás érméjét, az nyomban intézkedik. Ellenben: kérjenek segítséget a gyártmányfejlesztéshez, a műszaki fejlesztéshez, a munkaszervezéshez, az anyag- és energia- gazdálkodás racionalizálásához, egyszóval mindahhoz, amit egy évvel ezelőtt a közös megállapodáskor aláírtak, igényeltek. De csak olyan kérdésekkel érdemes előhozakodni, amelyekben valójában tanácsra szorulnak. Még egyszer hangsúlyozzuk: a szövetkezetek műszaki tanácsadó szervezete bebizonyította életképességét, létjogosultságát. Ez az első esztendő a kísérletezés a magáratalálás időszaka volt, mely a hibák ellenére szép eredményekkel zárult. Fábián Péter Tartálykocsikban szállítják a tejet a szolnoki központba a megyéből. Képünkön a kenderesi tejbegyűjtő állomáson „tankol” a tejes-autó. Egyhónapos általános halászati tilalom Fajlagos tilalmi időszakok a folyókon és más szabad vizeken A tavaszi ívási időszakban a halak többsége kíméletre szorul, ezért rendkívül fontos, hogy a halászok és horgászok megtartsák á halászatról szóló ren- deletekben rögzített szabályokat A jelenleg érvényes halászati, horgászati tilalmakkal, korlátozásokkal kapcsolatban az országos halászati felügyelőség az alábbi tájékoztatást adta: Vizeinkben csak az halászhat vagy horgászhat, akiinek névre szóló érvényes Két éves munka értékelése Április 19-én a szolnoki járás Vöröskereszt alapszervezeteinek küldöttei és a meghívott vendégek hallgatták meg Pintér Béláné, a Vöröskereszt szolnoki járási titkárának beszámolóját A küldöttértekezleten két év munkájáról tanácskoztak. Az oktató és felvilágosító munka sikeres volt az utóbbi években, amelyet bizonyít, hogy a hatvankét különböző tanfolyamon csaknem kétezer hallgató vett részt, és a 378 előadásnak több mint huszonháromezer látogatója volt. A véradó mozgalom is mind jobban fejlődik, tavaly már ezernyolcszáz ember adott vért, nagy többségük térítésmentese«. állami halász- vagy horgászjegye van, s ezenkívül még külön arra a vízterü- letre, úgynevezett területi engedéllyel rendelkezik. Külföldiek — területi engedély birtokában — állami horgószjegy nélkül is horgászhatnak. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy a fajlagos tilalom alatt levő és a meghatározott méreten aluli kifogott halat haladéktalanul vissza kell bocsátani a vízbe. Horgász által kifogott halat forgalomba hozni tilos. Halászati tilalom ideje alatt halat szállítani, vagy forgalomba hozni csak a hal eredetének igazolásával szabad. Aki a halászati jogszabályokban foglalt tilalmakat, Illetve előírásokat megszegi vagy kijátssza, 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A bírságolt személyek területi engedélyét és állami halászjegyét vissza lehet vonni. A Balatonon és egész vízrendszerén április 20, május 20 között általános halászati tilalom van érvényben, Ebben az időszakban csak a 30 centiméternél nagyobb csukát szabad itt kifogni, amelynek tilalmi ideje a Balatonon és valamennyi más vízterületen egyaránt március l-től március 31-ig tart. A speciális balatoni hal- fajta, a ragadozó őn fogási korlátozását már március 1- én megkezdték, s majd csak az általános tilalmi idő végén oldják fel. Süllőt a Balatonon és vízrendszerén március 1—május 20. egyéb vízterületeken március 20 és április 30 között, kősüllőt, a Balatonon április l-től május 20-ig, más vizekben március 20-tól április 30-ig tilos kifogni. A 10 kilón aluli harcsát a Balatonon április 20—június 30, más vizekben május 2— június 30, a pontyot a Balatonon április 1—június 15, másutt május 2 és június 20-a között tilos kifogni. A kecsege, a rózsás márna és a fekete sügér tilalmi ideje egyaránt május 2-től június 20-ig tart, a pisztrángé viszont már október 1-én megkezdődött és április 3-án ért véget.
