Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

1964. április 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Hová lett a munkabér ? A fegyverneki Kossuth Tsz tagjai vagyunk. Tavaly októberben odaadtak ben­nünket a törökszentmikló­si Gépgyártó és Javító Kis­iparai Termelőszövetkezet­nek kisegítésre. Későbi rájöttek, hogy a munka­bért nem tudják átutalni a fegyverneki Kossuth Tsz- nek, így a két vezetőség arra az elhatározásra ju­tott, hogy vegyük fel mi a munkabért. Ehhez a Kos­suth Tsz elnöke is hozzá­járult. A munkabér egy részét már megkaptuk, de hiány­zik még 450 forint, amely­ről a gépgyártó ktsz azt közölte, hogy átutalták a fegyverneki Kossuth Tsz- nek. Szeretnénk tudni, hol van a pénz és főleg mielőbb megkapni, mivel 1965. szep­tember 15-én kötöttük meg a szerződést. Kácsor András Fegyvernek, Előre út 8. Köszönet az udvarias kiszolgálásért Húsvét előtt kislányommal es fiammal elmen­tem a kisújszál­lási cipőboltba ct- pőt venni. A fiamnak elég hamar tudtam választani, a kis­lányomnak nem. Már vagy négy párat felpróbált, és el akartunk jönni, amikor Nagy Dániel bolt­vezető megkér­dezte: találtunk-e már megfelelő ci­pőt? Mondtam, hogy már szé­gyellem, annyit próbált, de mind kicsi. Nem enge­dett el bennünket, hanem még elő­hozott öt pár ci­pőt, melyek kö­zül sikerült meg­felelőt találni. Nagyon jólesett nekem ez a szí­ves kiszolgálás. Annál is inkább, mivel a kisújszál­lási kötöttáru boltban az ellen­kezőjét tapasztal­ja a vásárló. O. E.-né Kisújszállás Mennyibe kerül egy szemüveg? Férjemmel együtt Karcagra mentünk az SZTK- ba szemüveg rendelésre. Az orvos felírta a szemüve­get, utána elmentünk az optikai üzletbe, hogy ki­váltsuk. Ott átvették a vényeket, aztán azt mondták, fizessünk 136 forintot a keretekért. Mondtam, én nem fizethetek ennyit, mert az én férjem 800 forint nyug­díjat kap egy hónapra, abból nem futja. Az optikus újra számolt és akkor 76 forintot akart fizettetni, ugyanazokért a keretekért. Újra azt mondtam neki, adja csak azt, amit az orvos előírt. Azt válaszolta: menjünk 17-e után, talán addigra kapni fog. Nem tudom, miért nem lehet a közönség tudo­mására hozni, hogy mennyit kell fizetni egy szem­üvegért. Azt hiszem, hogy a karcagi optikus önkénye­sen kér annyi pénzt, amennyi neki tetszik. Horváth Mihályné Kisújszállás, Újtelep Ismét jól vizsgázott a játékvezető Kérjük a Néplap szer­kesztőségét, tolmácsolja köszönetünket Osváth Zol­tán játékvezetőnek, aki 1966. április 17-én kitűnően bíráskodott a rangadó me­gyei I. osztályú mérkőzé­sen. Mindvégig kezében tartotta a mérkőzést és a legkisebb hibákat is észre­vette. Annak ellenére, hogy a rangadón a Szeghalom Petőfi együttese alulmaradt a mezőberényiekkel szem­ben — 0:3 lett az ered­mény — mégis az ezer fő­nyi sportszerető szurkoló nevében köszönetét mon­dunk neki igazságos és jó bíráskodásáért. Petőfi SK vezetői és szurkolói nevében Kővári István Szeghalom, Elvitte az árvíz? A Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság me­zőtúri szakasz­mérnökségén dol­gozunk, mint ku­bikosok. Az 1966-os ár- védekezésnél a szolnoki Tisza szakasznál a VIIl/1-es gátőr- háznál védekez­tünk. Az óranyíl- vántartásunkat és útiszámlánkat gát­őrünk és véde­lemvezetőnk hi­ánytalanul el­küldte a mezőtú­ri szakaszmérnök­ség bérelszámo­lási osztályára. Sajnos azonban az 1966. március havi három va­sárnapunk órabé­rét,' azaz szemé­lyenként 42 órát és az 1966. feb­ruár 24-től 28-ig járó útiszámlán­kat elvitte az árvíz. Vagy in­kább a bérelszá­molók hanyagsá­ga? A ki nem fi­zetett bér és úti­számla összege hat-hétezer fo­rint körül van. Az önök segítsé­gét kérjük, mivel számtalan rekla­mációnkat nem vették figyelem­be. Búcsús Mihály és tíz munkatársa Cibakháza Uvegsailánkok az úton Városunkban több ízben tapasztaltam, hogy a vil­lanyszerelő vállalat dolgozói az utcai világítás kiégett égőinek kicserélésekor a rossz égőket az úttesten a földhöz vágják. Az üvegszilánkok szétrepüinek, s azután a közlekedő kerékpárok, motorkerékpárok és egyéb gumikerekű járművek gumijait kiszúrják. Nem, gondolnak arra. hogy ezen könnyelmű és hanyag cselekedetükkel milyen kárt okoznak. Nagy Péter Mezőtúr, Székeskert Miért kénnek a Tinsatenyöre érkező újságok ? Tiszatenyő községben és a külterületi tanyákon élő szövetkezeti gazdák is sze­retnének lépést tartani az eseményekkel, szeretnék, ha a sajtótermékek minél nagyobb számban eljut­hatnának hozzájuk. Sajnos erre csak részben van le hetőségük. Több kedve'’ újságból — a Képes Újság­ból, a Nők Lapjából, a Ludas Matyiből, a Rádió­újságból — csak az igények minimális részét tudjuk ki­elégíteni, olyan keveset ka­punk. Probléma, hogy a Rádió­újságot, melyet a városi ol­vasók pénteken vagy szom­baton már a kezükbe ve­hetnek, mi csak rendsze­rint vasárnap kapjuk meg. Ez a késedelem felesleges munkát ad nekünk, kézbe­sítőknek, mert sokszor ez­zel az egy újsággal kell négy-öt kilométert kerék­pározni, hogy eljusson ren­deltetési helyére. Szeret­nénk, ha a falusi és a ta­nyasi olvasókra is többet gondolnának. Sándor Imre postás Tiszatenyő Vfm volt könnyű Két évvel ez­előtt Váczi Géza pedagógus kezde­ményezésére a Jászsági Állami Gazdaság mű­szaki és moz­galmi vezetői ki­helyezett üzemi általános iskolát szerveztek a fel­ső-jászsági kerü­letben. Dicséret illeti a gazdaság műszaki vezetőit, szakszer­vezeti bizottságát, kik mindent meg­tettek a technikai feltételek biztosí­tásáért. És dicsé­ret illeti azokat a hallgatókat és ta­nárokat akik két­szer öt hónapon keresztül, heten­ként három-négy alkalommal este öttöl-tízig tanul­tak, illetve taní­tottak. Most már túl vannak a vizsgák izgalmain, s kö­zel négyes átlag tanulmányi ered­ménnyel várják a bizonyítványosz­tást. A tanárok azonban rövid szünet illán a szomszédos gépál­lomáson szeret­nék folytatni munkájukat. Kátai Mária a MEDOSZ megyei titkára Az illetékesek intézkedtek Egy technikus munkát keres Máté Ilona technikus ügyében írt cikkünkre a következőket válaszolta a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője, dr. Kasza Béla: „Máté Ilona 1964. októ­ber 1-én került technikus­gyakornoki beosztásba a szelevényi Szikra Tsz-be. Nevezett részére a Föld­művelésügyi Minisztérium egy éven át havi ezer fo- : rint állami, támogatást en­gedélyezett. - Az engedélye­zett állami támogatás azt a célt szolgálta, hogy lehe­tővé tegye panaszos el­helyezkedését. s ez idő alatt megismerve a tsz-t, egy év letelte után továbbra, sa­ját erőből alkalmazza. A2 állami támogatás megszűn­te előtt a kunszentmártoni járási tanács vb mezőgaz­dasági osztálya arról tájé­koztatta az MTVB mező- gazdasági osztályát, hogy a szelevényi Szikra Tsz Má­té Ilona technikus munká­jára egy év letelte után nem tart igényt. Elmondták az elvtársak, hogy Máté Ilona megfelelő munkakörbe helyezkedett el a terményforgalmi vál­lalat kunszentmártoni ki- rendeltségénél. Ezzel 82 ügyet lezártnak tekintet­tük. Időközben kiderült, hogy nevezett szerződéses alkalmazásban volt az em­lített vállalatnál, ahonnan szerződésének lejártakor elbocsátották. A kunszentmártoni járá­si tanács vb mezőgazdasá­gi osztálya úgy tájékozta­tott, hogy Máté Ilona ügyével több esetben fog­lalkoztak, de nem találtak a járás területén olyan termelőszövetkezetet. — amely saját erőből alkal­mazta volna. így neve- zéttnek továbbra is kere­sik a lehetőséget az elhe­lyezkedésre.” 4 vizdíjat ki kell fizetni Békés István, Szajol, — Győzelem utca 3. szám alatti lakos vízdíjával kap­csolatban a következő vá­laszt kaptuk: „Békés Istvántól jogosan követeljük á vízdíjat, mert 1963. évben az ártézi kút- tól 200 méteren belül la­kott. Ugyanez volt a hely­zet 1964-ben és 1965-ben azzal a különbséggel, hogy időközben kiépítettünk egy vezetéket és az azon elhe­lyezett közkifolyótól 300 méteren belül, a régi árté­B. I. Tiszafüred: A ta­nyai lakosság beköltözésé­nek elősegítése céljából a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a 20/1965. (X. 24.) számú ren­deletében lehetőséget adót’ arra, hogy a termelőszö­vetkezet a közös haszná­latban lévő lakóház építés céljára felhasználható föld­jét — azonos értékű csere­föld ellenében — átenged­je a külterületen földdel (tanyával) rendelkező tag­ja részére. Ha a föld álla­mi tulajdonban van, a földcserét a járási tanács vb mezőgazdasági osztályé engedélyezi, ha magántu­lajdonban, akkor a tulaj­donos hozzájárulása is szükséges. Az esetleges tu­lajdoni viták elkerülése érdekében a tsz közös használatából átengedet' földet a tag tulajdonába kell adni, tehát azon nyu­godtan építkezhet. A föld­cserével kapcsolatos vala­zi kúttól pedig 200 méteren belül lakott, illetve lakik jelenleg is a panaszos. Az új rendelkezés értel­mében az idén nevezett nem fizet vizdíjat, mert a közkifolyótól 150 méteren túl lakik. A régi tartozást azonban meg kell fizetnie. Miért most? Mert eddig sem a pénzbeszedő, sem az üzemvezetőség felszólításá­ra nem fizetett. Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat*' mennyi államigazgatási és telekkönyvi eljárás bélyeg- és illetékmentes. A men­tesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed. A földcserére irányuló szándékával fenti jogsza­bályi rendelkezésre hivat­kozással forduljon a szö­vetkezet vezetőségéhez, s a tiszafüredi járási tanács vb mezőgazdasági osztá­lyához. P. Kálmán, Szolnok: Az Állami Biztosító felmérése során megállapította, hogy kára nem téríthető, mert az istálló szigetelés nélkü­li vályogfala esőzés és a felgyülemlett talajvíz miatt ázott át és a tetőn levő nagymennyiségű hó nyo­mása alatt dőlt ki. A biz­tosítási kötvény feltételei felsorolják azokat a ve­szélynemeket. amelyekre a biztosítás kiterjed. Ilyen : tűz, vihar, villámcsapás, lakóépület esetén felhősza­kadás stb. Szerkesztői üzenetek JOGI tanácsadó A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből A Legfelsőbb Bíróság konkrét / ügyekben hozott döntései iránymutatásul szolgálnak a jogalkalma­zóknak. Ez annyit jelent, hogy a bíróságok hasonló tényállás esetén kötelesek figyelembe venni a Leg­felsőbb Bíróság eseti ügyek­ben kifejtett álláspontját. Az utóbbi időben is több olyan ügyben hozott dön­tést, amelyek indokoltan felkelthetik a dolgozók szé­les rétegének figyelmét. ÜZEMI BALESETÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG ELŐFELTÉTELE Az Mt. 123/Á §-a értel­mében a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának azt a kárát, amely a dol­gozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kap­csolatos. Nem felel a vál­lalat a bekövetkezett kár­ért, ha bizonyítja, hogy azt működése körén kívülálló elháríthatatlan ok, vagy ki­zárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Az egyik ügy tényállása szerint az iskola tanárai a tantervnek megfelelően ta­nulmányi kirándulást szer­veztek. A kirándulás alkal­mával a kitűzött út na­gyobb részét már meg is tették, amikor a csoport végén haladó egyik tanár a lejtős turistaúton megcsú­szott, elesett és lábtörést szenvedett. A pedagógus kártérítési igényét a mun­káltató szerv azzal utasítot­ta el, hogy őt a balesettel kapcsolatban egészségvédel­mi kötelezettség nem ter­heli. A Munkaügyi Döntő- bizottság, s a felülvizsgálati eljárás során a járásbíró­ság ezzel szemben a dol­gozó kárigényét elismerte. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rámutatott arra. hogy a vállalat felelőssége akkor állapítható meg, ha a károsodás, a vállalat mű­ködése körébe tartozó okra. vagy a vállalat működése körén kívül eső. de részé­ről elhárítható okra vezet­hető vissza. A pedagógus tanulmányi kiránduláson va­ló részvétele munkaviszony keretében történt ugyan, azonban kára abból kelet­kezett, hogy elesett. Ez az ok pedig nem tekinthető munkáltató működése kö­rébe tartozó oknak. A dol­gozó elesését az adott esetben elhárítani nem tud­ta. tehát elháríthatatlan ok­nak minősült. Fentiek alapján a legfelsőbb Bíró­ság úgy döntött, hogy a munkáltató nem köteles a dolgozó kárigényét megté­ríteni. az Tgéret még nem KÖTELEZETTSÉG­VÁLLALÁS Lottó szelvény vásárlása vagy kitöltése alkalmával, illetőleg húzás előtt gyak­ran tesznek a nyerés ese­MELLÉKFOGLALKOZÁS- BÓL EREDŐ ÁTLAG- KERESET FIGYELEMBE­VÉTELE NYUGELLÁTÁSNÁL Az egyik konkrét ügy­ben a munkavállaló fő foglalkozásában napi hat és fél órás munkaidővel dolgozott, 2600 forintos fi­zetéssel. Mellékfoglalkozás­ban napi két órás munka­idővel, amelyért havi 500 forint volt a fizetése, öreg­ségi nyugdíjának megálla­pítása során a mellékfog­lalkozásban kapott munka­bérét, a munkabérátlag ki­számításánál nem vették figyelembe. A dolgozó be­számítási igényét a máso­dik fokú bíróság is elutasí­totta. Az ügyet eldöntő ítéleté­ben a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyez­kedett, hogy ha a dolgozó heti munkaideje a főfog­lalkozásnak erre a munka­körre előírt teljes munka­időnél kevesebb, és a dol­gozónak mellékfoglalkozása van, a nyugellátás alapjául szolgáló munkabér összegét úgy kell kiszámítani, hogy a főfoglalkozásban a csök­kent munkaidőre kapott munkabérhez hozzá kell adni azt az összeget, amely a mellékfoglalkozásban ka­pott munkakörből a főfog­lalkozással megállapított munkaidőt teljes munka­időre kiegészítő munkaidő­re arányosan esik. Mivel a dolgozó hat és fél órás munkaidővel dol­gozott főfoglalkozásában, a mellékfoglalkozásból kapott munkabérének másfél órá­ra eső arányos részét a nyugellátás összegének meg­állapításánál figyelembe kell venni. ÉRVÉNYTELEN A SZERZŐDÉS, NEM JOGOS A KÖTBÉR Az egyik termelőszövet­kezet fűszerpaprika terme­lését vállalta. A termel­tető vállalat a szerződés részbeni nem teljesítése miatt kötbér iránti követe­lését érvényesítette a bíró­ságnál. A bírói döntés rá­mutatott arra, hogy a pol­gári törvénykönyv 410. §-a értelmében növénytermelé­si szerződés érvényesen csak írásban köthető. A termelőszövetkezetek minta- alapszabálya szerint a szö­vetkezet nevében kötele­zettségvállalásra az elnök a közgyűlés által erre ki­jelölt vezetőségi taggal együttesen jogosult. Az adott esetben a nö­vénytermelési szerződést a termelőszövetkezet nevé­ben. annak könyvelője írta alá, aki az idézett rendel­kezés szerint a termelőszö­vetkezet részéről hatályos írásbeli szerződést nem köt­het. Az általa kötött ter­melési szerződés nem ér­vényes. Érvényes szerződés hiányában pedig a vállalat a termelőszövetkezettől szerződésszegés címén köt­bért jogszerűen nem igé­nyelhet. téré vonatkozó olyan ki­jelentéseket, amelyeket senki sem tekint meggon­dolt kötelezettségvállalás­nak. hanem amelyek csak a játékkal, fogadással együttjáró hangulatkeltés, esetleg „ugratás” jellegűek. A Legfelsőbb Bíróság konk­rét üggyel kapcsolatban ki­fejtett álláspontja szerint az ilyen beszélgetésnek ajándékozási szerződésköté­si jelentőséget és hatályt tulajdonítani nem lehet. A fenti ‘ álláspontot az a meg­fontolás is megerősíti, hogy érvényes ajándékozás csak a már meglévő vagyonból történhet, a jelenben még nem létező és teljesen a véletlentől függő, jövőben keletkező vagyon ajándé­kozás tárgya nem lehet: AZ ÉLETTÁRSI VISZONY NEM EGYENRANGÚ A HÁZASSÁGGAL A polgári törvénykönyv az érdemtelen ségi okokat szigorúan körülírtan hatá­rozza meg. s ezek között az élettársi viszony nem szerepel. Jogszabályaink az élettársi viszonyt távolról sem teszik egyenrangúvá a házassággal. Az élettársi viszony családjogi kapcso­latot nem létesít, ahhoz sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem örökjogi hatások nem fű­ződnek. Ilyen kapcsolat lé­tesítése tehát nem szünteti meg a haszonélvezeti jog öröklésének indokoltságát. Az élettársi viszony tar­talmát illetően sem azono­sítható a házassággal, így pedig az utóbbi jogkövet­kezményét. vagyis az öz­vegyi (haszonélvezeti) jog megszűnését sem vonhatja masa után.

Next

/
Thumbnails
Contents