Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

1MB. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A sziken is lehet eredményesen gazdálkodni Feltűnést keltett a me­gyei versenybizottság köz­leménye, mely szerint a termelőszövetkezetek tava­lyi versenyében a 3000— 4500 szántóegységes kategó­riában a második helyet a nagykörűi (Csataszög) Szebb Élet Tsz szerezte meg1. Jól emlékszünk arra az időszakra (1960—1961.) amikor a vezetőség tagjai, az elnök, a főkönyvelő ta- karmányozta, fejte vasár­nap a jószágokat, mert az állatgondozók semmibe vet­ték a vezetőség utasításait. — Akkor még saját tag­jait sem tudta kenyérgabo­nával ellátni a szövetkezet — emlékszik vissza Tóta Er­nő párttitkár. — Nehéz idő­szak volt az. Mint községi titkár hetenként három na­pot Csataszögön töltöttem. Hatvanan elmentek a kö­zösből, aki maradt, az is szökni akart. Nem csoda, hisz 16,15 fo­rint volt egy munkaegység értéke. Egy dolgozó tag évi jövedelme nyolcezer forint alatt volt. Az akkori veze­tőség a rizs meg a heremag termesztését erőltette. De nem sikerült. Az egyolda­lúság visszaütött a gazdál­kodásban. a rakodást és számos mun­kafolyamatot. Közben az emberekről sem feledkeztek el. A ta­nyaközpontban — a tanács­csal közösen — tsz kul- túrotthont építettek. A 250 személyes nagyterme, a klubszobák igen látogatot­tak. A kihelyezett könyv­tárnak hetven-nyolcvan ál­landó olvasója van. Nem sajnálják a pénzt a tagok kulturális nevelésére. A szövetkezet 50 színházbérle­tet vásárolt tagjainak. Máthé László A lengyel állam ezerére* fennállását ünnepllk Gnieznóban, Lengyelor­szág történelmének első fő­városában szombaton meg­kezdődtek a lengyel állam fennállása ezeréves évfor­dulójának hivatalos ünnep­ségei. Vasárnap Poznanban folytatódnak a milleneumi ünnepségek, s ezzel meg­kezdődik a lengyel mille- neum záróévének esemény- sorozata. Lengyelország minden részéből díszstafé­ták indulnak a lengyel ál­lam ezeréves fennállását ünneplő városokba. Rekordtermés a sovány földeken A szövetkezet szántó­földiének 70 százaléka szik. A földek átlagos minőségét jelzi a 8,4-es aranykorona érték. Itt sokkal nehezebb a gazdálkodás, mint a hu­muszban gazdag talajokon. De az 1962-ben felfrissült vezetőség megtalálta a módját. Rendszeresen javították, digózták és trágyázták a talajt, összesen 3000 holdat tettek termőbbé, s csak 200 hold javítása van még hát­ra. Egyszerűsítették a ve­tésszerkezetet. Kétezer hol­don kalászost termeltek. A szántó 7 százalékán, 300 holdon olajlent és 200 hol­don napraforgót vetettek. Ezek a sziken is jól díszle­nek. A hozamok évről évre emelkedtek. Tavaly már 15 mázsa búzát, 16,3 mázsa őszi árpát és 9,2 mázsa olaj­lent termeltek holdanként. A szakszerűbb gazdálko­dást jelzi, hogy 1963-ban 50 vagon, 1964-ben 75, tavaly 90 vagon búzát értékesítet­tek azonos területről. Fellendült as állattenyésztés Germán jános, a fiatal fő­állattenyésztő 1962-ben jött vissza a szövetkezetbe. Két éves szakiskolát végzett, most Budapesten a felsőfo­kú állattenyésztési techni­kumban tanul. A párttitkár így mutatja be: — A szövetkezet neveltje. A Szebb Élet Tsz állatte­nyésztése néhány év alatt sokat fejlődött. Az öt lite­res teheneket kicserélték, most 9—10 liter a fejési át­lag. Évenként. 50. saját ne­velésű üszőt állítottak be a termelésbe. — — — Jelenleg 114 tehenünk van — mondja a főállatte­nyésztő. — Az a tervünk, hogy a létszámot 300-ra növeljük. Több trágya kell a földeknek és a tehéntar­tás is gazdaságos. Az állattenyésztésben is megszűnik a vegyeskeres­kedés. Az idén még 300 hí­zottsertést nevelnek, jövő­re csak az idei ellésű ma­lacokat tartják meg. A kor­szerűtlen, szerfás ólakban nem kifizetődő a hizlalás. Sertés helyett .áttérnek a baromfitartásra. Ezt a ta­karmányellátás és a gazda­ságosság is indokolja náluk. Tavaly 70 ezer csirkét ne­veltek, s ezt 120 ezerre akarják növelni. A tízezres tojóállományt is duplájára növelik. A tagok munkát követelnek A szövetkezet vezetőségié­ben megszűnt az elvtelen vitatkozás, most egyetértés van. A pártszervezet is megtalálta helyét. Az utób­bi években sokat segített abban, hogy a szövetkezeti tagok bizalma, munkaked­ve helyreálljon. Sikerült bebizonyítani, hogy meg le­het élni a szövetkezetben. Csataszögön 1962-ben 6,5 millió, tavaly 14,6 millió forint volt az árbevétel. A gazdálkodási eredmény egy év alatt 68,2 százalékkal emelkedett. Tavaly már 42,10 forintot ért egy mun­kaegység, s a tagok átlagos jövedelme meghaladta a 22 ezer forintot. 1965-ben ide­genek is műveltek kapáso­kat a tsz-ben. Ősz óta azon­ban hetven új tagot — fő­leg fiatalokat — vettek fel, minden munkát a tagok vé­geznek el. — Az emberek most munkát követelnek — mondják a szövetkezetben. — Munkacsapatokat szer­vezünk, hogy decentralizál­juk az irányítást. Korábban a növénytermelő brigádok­ba alig jutott munkaerő. A közös vagyon is gyor­san növekedett. Tavaly a gazdálkodási eredmény 27,5 százalékát tették a közös alapba. A forgóalap egy év alatt 47,8 százalékkal gya­rapodott. Pedig az állatbe­tegség 1,1 millió forint kárt okozott a gazdaságnak. Kultúrotthon a tanyaviiágban A szövetkezet új tojóhá­zat épített. A régi, vályog­falú 100-as istállók helyett korszerű épületeket emel­nek. Mészáros István főgé­pész újításai szerint gépe­sítették a széna boglyázást, Gyors ütemben halad az építkezés az északi csomópontnál Szolnokon a Ságvári kör­út északi csomópontjának építkezésén gyors ütemű munka folyik. Steiner Lajos főépítésvezető tájékoztatása szerint a 44 lakásos közép­blokkos építkezés a leendő út mellett befejezéséhez kö­zeledik. Jelenleg a festési mázolási munkákat végzik, jövő héten állványozzák a homlokzatot vakoláshoz. A mozaik-csempe burkolások készen vannak. A külső közművek készültségi foka körülbelül 50 százalékos. Az épületet augusztus 31. he­lyett előreláthatólag már június közepén átadják. A kétszer 24 lakásos épü­letet is júniusban kívánják átadni. Itt is jövő héten áll­ványozzák a homlokzatot, csomópont másik felén az öt 44 lakásos épület átadá­si határideje 1967 szeptem­berében van. A munkák előrehaladása lehetővé te­szi, hogy az AI és BI jelű épületeket még az idén át­adják. Az úton jelenleg a csa­tornákat, közműveket épí­tik. Jövő héten a csatorná­kat betonozzák. Egy útsza­kaszt május 31-ig befejez­nek. Az egész útvonal mű­szaki átadása december 13- ra várható az északi csomó- pontor Életképes jászberényi ötlet A járás termelőszövetkezetei felkeresik a termékeiket feldolgozó üzemeket Érdekes és mindenképpen követésre méltó kezdemé­nyezést honosított meg a Jászberényi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya. A jászsági termelőszövetkeze­tek vezetői, szakmai irányí­tói részvételével akadémia jellegű továbbképző soroza­tot indítottak. Újdonsága, hogy ezúttal nem előadá­sokról van szó, hanem lá­togatásokról. Olyan ipari üzemekbe lá­togatnak el szövetkezeteik­ből, ahol a járás mezőgaz­dasági termékeit feldolgoz­zák. Kedden például a jászsági termelőszövetkeze­tek állattenyésztői az Or­szágos Baromfiipari Válla­lat törökszentmiklósi gyárá­ba mennek. E látogatás célja az, hogy a tenyészlők lássák, hogyan tudnak az üzem követelményeinek megfelelni. A törökszentmiklósi lá­togatás után a legközelebbi ..rendezvényt” a budapesti vágóhídon tartják hasonló jelleggel és céllal. TAVASZ-NYÁR o vendéglátóiparban A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat a koratavaszi hónapokban nyitotta meg a Ságvári körúton a falatozót és a cukrászdát Május végére tervezik Jászberényben a kőhidi kisvendéglő megnyitását, amelyet korszerűsítettek és az egészségügyi előírások­nak megfelelően alakítottak át. Karcagon május elsején kívánják megnyitni a volt 4I-es italbolt helyén kiala­kított falatozót. A nyárra is készülnek már a vendéglátóipari vál­lalatnál. Szolnokon a Zagy­va hídnál nemrég megnyílt Bástya kisvendéglő és cuk­rászda emeleti részén, va­lamint az Árkád presszó teraszán kényelmes új nád- fonatú székeket helyeznek el A Tisza-ligeti strandon Napfény néven kisvendéglő nyílik. Ezzel megoldódik a strandolok ebédelési gond­ja. Amennyiben a forgalom indokolttá teszi, a szolnoki szabadstrandra is kihelyez­nek egy büfét. A hőnap utolsó napjaiban tartják n szolnoki Vas­ipari Vállalat szászbereki akkumulátor üzemében a megye első ólomőrlő malmának üzempróbáit. A be­rendezés érdekessége, hogy ebben a típusban az or­szágban ez a legnagyobb kapacitású. Színjátszók próbája a tiszasasi művelődési otthonban Igényes környezetet az igények felkeltéséért! Egy rögtönzött leltár AMIRŐL ÍROK, azt Tö­rökszentmiklóson tapasz­taltam, de egy-két kivé­tellel behelyettesíthető szinte az egész megye minden városába, járási székhelyére. Szombat délutánomat töltöttem egy ismerősöm­mel Törökszentmiklőson. S mert időnk bőven volt, végiglátogattunk egy-két vendéglátóipari üzemegy­séget. Ezt a nvakatekert hi­vatalos nyelvezetet nem véletlenül használom ven- vendéglő, étterem, cuk­rászda helyett. Mert a meglátogatott helyiségek nem érdemlik meg a rö­vid. háziasán hangzó, szinte családias elneve­zést. Ugyanis nem házia­sak, mégkevésbé csalá­diasak. Az egész ügy arról ju­tott eszembe, hogy vala­ki egy bíráló megjegyzé­semre odavetette: — Ja, kérem, az igény hiányzik a kulturált vendéglátás­ra. Vajon valóban így van-e? És nem a helyi­ségnek kellene előbb igé­nyesnek lennie, hogy az­után az ízlés is idomul­jon hozzá? No, de lássuk a med­vét, azaz a megígért he­lyiségeket. Az étterem: óriási hodály, piszkos fa­lakkal, elhanyagolt pad­lózattal. Tánchely nincs, a vendégek az asztalok között táncolnak. Kedé­lyesen üvöltöznek a ré­szegek, nemigen szólnak rájuk. Az evőeszközök, tányérok tiszták, de nem valami szépek, nem ízlé­sesek. Senki sem törődik a másikkal, az átlagnál zajosabb az étterem. Egyébként az embernek már akkor is elmegy a kedve, amikor az udva­ron, vagy a kinti harmad- osztályú (vajon megüti-e a harmadosztályú mérté­ket?) vendéglőn keresz­tül bemegy a sivár fo­lyosóra és onnan az ét­terembe. És a huszonöt- ezres városnak ez az egyetlen esti szórakozó­helye! A Rózsa cukrászda a főútvonal mellett fekszik. Forgalmas, zsúfolt, a bél­és külföldi rendszámú kocsik gyakran megáll­nak a közeli parkolóhe­lyen és az utasok beül­nek egy-egy duplára. A dupla jó és erős, a kiszol­gálás kedves, készséges. A helyiség viszont kicsi. A cseppnyi asztalok mű­anyagborítása letörede­zett, s a falakon elfoltoso- dott rézkarcok, a két csillárban a különböző fajtájú lámpák gyűjte­ménye nem egy közülük kicsavarva. Igaz, mind­egy, mert sohasem gyújt­ják meg. Nem túlságosan lélekemelő a falikarok­ról lelógó leltárcédula sem. Mind az étterem, mind a cukrászda mosdói kritikán aluliak. EZ A RÖGTÖNZÖTT leltár korántsem foglal­ja magában az összes hiányosságokat, a sivár és kiábrándító kulfurálat- lanság összes jegyét. Nem is ez lenne a cél. Sok­kal inkább az, hogy ál­dozzanak a földművesszö­vetkezetek arra, hogy kulturált és , kellemes környezetet teremtsenek a bel- és külföldi vendé­geknek. Példaként hadd említsem meg a karcagi éttermet. Ez a modern, szinte fényűző helyiség hófehér damasztabroszai- val, osztályonfelülj evő­eszközeivel, óriási üveg­ablakaival ékes bizonyí­téka annak: lehet és kell is ilyen étkező- és szóra­kozóhelyeket teremteni. S a magasabb igényű kör­nyezet és kiszolgálás megteremti, mint aho­gyan Karcagon is meg­teremtette a közönség igényességét. H. 1

Next

/
Thumbnails
Contents