Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

1966. március IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az öregektől úgy tudják az it­teniek, Túrkedd szép nagy falu volt a Berettyó partján. Szem­ben vele Nácsa. Elpusztult mind a kettő. A tö- rökdúlás nyomát már csak a ha­tárrész neve jel­zi. A nagy darab szikes földön el­szórt tanyákban él még itt né­hány család. Ke­gyetlen, ember- gyöttő vidék. Azt mesélik, jártak olyan esztendők, hogy a napszá­mos keresete többet ért az idevaló gazda jövedelmé­nél. A Vörös Csillag szövet­kezet lassan másfél évti­zede műveli közösen Túr­kedd egy részét. Dt tavaly is három mázsa hetven ki­lójával fizetett csak az ár­pa. Fele se térült vissza a belefektetett vetőmag­nak, munkának. Ide tar­tunk a Vörös Csillag szö­vetkezet fogatán. Még az iroda előtt azzal ijesztgettek a kocsisok: úszva tudjuk megközelíte­ni. És valóban, noha Túr­kedd csak hét-nyolc kilo­méterre lenne a városhoz, Túrkevéhez, mégis nagy kerülővel, tíz kilométerrel tóidra juthatunk oda. De megéri az utat. A pásztori csordajáráson át szép ta­vaszi kirándulás ez így. Viz, víz, víz mindenütt. Hatalmas vadvízbirodalom. Tengernyi madársereg, bí­bic, seregély, sirály gázol­ja lármásan a fütakaró vizét. Gergely napra a bí­bic már letojik — mesélik útítársaim. Gyuszi, a ló­hajtó, régi kevi pásztor­ember. Ismeri ezt a részt is. Megsaccolja a vizet és azt mondja: a legelőről nem igen szárad fel az idén, nyugodtan költhet a bíbic. A korszak nagy gépek­hez. technikáihoz, agrokul- túrához szoktatta clz em­bert. Bizony Túrkeddre ér­ve úgy tűnik, nemcsak nagy utat tettünk meg. de évszázadot is mentünk — visszafelé. A lovak szűgyig merülnek, « kerék *OlM süllyed. — Hóba. Elszakadt a hámfatartó. Leszállunk. Alattunk gyep­szőnyeg lenne. Két eszten­deje telepítette be, gyepe­sítette ezt a 270 holdat ólaszperjével a Vörös Csil­lag. Azelőtt szántóföldként kínlódtak vele, de nem mentek semmire te. Vissza­minősítették legelőnek. Eb­ből legalább a birka hasz- nőin* tud. Ez az ember-nyomorító küzdelem a természettel nem megy mindenkor si- mán. Ugyancsak két esz­tendeje 45 centiméter mé­lyen megforgattak Sz—100- as lánctalpas géppel itt 60 holdat. Azóta se termett semmit. Be se tudják vetni. De még nagyobb jószággal lelegeltetni se, mert a lá­bát törné rajta, akkora a röghalmaz. Csak a birka bukdácsolhat rá a gyér me­zőért. Jót akartak és mégis kárt tettek. Itt felmondja a szol­gálatot az agrotechnika. Csak a tapasztalattal lehet megélni. A túrkeddi rész­ről elmenekülnek az embe­rek. Aki tíz évet leélt itt, már szedi a sátorfáját. Van azért őslakos is. Magyar Imre bácsi. Az agronómu- sok bejárnak hozzá: hol, mit csináljanak. Itt táblánként kell kikutatni, hol hány centi­méter mélyen műveljék. Csak ! egy centinyivel legyen több a kel­leténél, már fuecs az egész. Egyszer nem hallgattak a szi­ki remetére, az öreg Magyar Im­re bácsira. Volt egy 62 holdas táblájuk. Túr- kedd lelke, arány­lóig jói termő rész volt. ősszel megszántatták alaposan Hiába mondta az öreg, csak csekély tavaszi szántással lehet boldogulni. Neki lett igaza. Azóta se adott még becsületes termést. Itt csak kínlódik az em­ber, küszködik, de nem mindig ő az úr. Megrendí­tő, keserves élet az itteni. Befordulunk egy tanyába, a Vad Lajoséba. Átázott falak, siralmas állapot. A kút vizéből felhúzunk egy vödörrel, szennyes, ihatat­lan. Az egyik juhász tanyá­ja magaslaton fekszik, az ő kútjára jár a környék. A Vad Lajos tanyájához nem messze van a Fenek, tele vadvízzel. Szivattyúz­ni kellene, de nem tudják odaszállítani a szivattyút, minden elsüllyedne odáig. A minap még a járt úton is elült a Zetor. Takar­mányt hozott volna a bir­káknak. Úgy húzatták ki lánctalpassal. Tízegynéhány család lak­ja még Túrkeddet, Négy família juhász belőle. Túr- kedd nagy része birkalege- lö. Négy ólban olyan ezer- kétszáznyi anyajuhot tar­tanak. Most ellenek, de nagyon gyéren. A juhá­szok, s az itt lakók gyere­kei a tanyai iskolába jár­nak. Csak az alsó tagoza­tosak, a felsősök a városi kollégiumban tanulnak. A túrkeddi iskola — tizenkét gyerek alkotja az alsó négy osztályt — végnapjait éli. Épületei máris .térdre- ereszkedtek az áztató szi­ken, A Herceg tanya előtt két kormos, néhány erőgép rozsdásodik a szabad ég alatt. Itt maradt az ősszel. Télen behúzhatták volna, de a tavasszal hogy jön ki? Túrkedden semmiféle tava­szi munka nem kezdődött még el! Nagy föld ez pe­dig, csak a Vörös Csillag Szövetkezetnek majd 800 holdas birtoka van belőle. Borsót akarnak ide vetni. A szövetkezet más részén már a talajban a kora ta­vaszi vetőmagvak. Ápolni kellene a búzát és jó lenne a borsóval is igyekezni. De március végénél előbb itt nincs munka. Ilyen Túrkedd. Egy csa- patnyi ember szegényes, irgalmatlan szülőföldje, megélhetési helye. Mégis szeretik. Biró János elnök­helyettes arról beszél, hogy jó lenne javítani a talajt, de nincsen rá pénzük. És hogy ha legelőkké változ­tathatnák vissza nagy ré­szét? Végülis azt mondja: — Azért csak nem vál­nánk mi meg Túrkeddtő] semmi pénzért. Érthetelen ragaszkodás? Miért szeretik mégis? Nem tudom. Hiszen azt se tudja senki, miért van, hogy az embernek éltetője a konok küzdelem. Borzák Lajos Tízezres húscsibe-nevelő, foiocellás barom fi szám Iá ló Vadvíz- országi kirán­dulás T ár­koddáfi Több külkereskedelmi, tervező és más vállalatunk készül az augusztusi kijevi nemzetközi baromfitenyész­tési kiállításra. A vendég országok közül a tervek szerint a magyar kiállítási terület lesz a legnagyobb. A 250 négyzetméteres nem­zeti pavilonban dokumen- tációs anyag tájékoztat majd a magyar baromfi­tenyésztés helyzetéről, ter­veiről. Ugyanitt a MEDIMPEX árubemutatót rendez a ba­romfiegészségügyi készít­ményekből. a TERIMPEX pedig vágott, feldolgozott baromfiipari termékeket mutat be. Egy másak, 700 négyzetméteres pavilont a baromfitartás és feldolgo­zás gépeivel, eszközeivel rendeznek be. Ezek között lesz az újdonságnak mond­ható hatvanezres keltető- gép és a feldolgozóiparban alkalmazható fotocellás ba­romfi-számláló készülőik, Fények esz estében Messzire világítanak a Ti­sza Cipőgyár ablakai A délutáni műszakban is sok dolga akad a varró- gépszerelőknek. — Tóth Károly szerelő a 38-B mű­helyből kapott sürgős hívást A műhelyben dolgozó Ifjú Gárda szocialista brigád 1963-óta minden évben el­nyerte a szocialista brigád címet. A brigád egyik erős­sége Márton Lajosnó buk- kolé Hatszáz diák szolidaritási nagygyűlése A Tisza-partí Gimná­zium hatszáz tanulója zsú­folásig megtölötte a Ság- vári művelődési ház nagy­termét Szolnokon. A vá­ros első nagyobbméretű if­júsági szolidaritási gyűlé­sét tartották itt. Igen nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők Kö­vecses Ferenc őrnagy elő­adását. A beszámoló az imperialisták katonai ter­veit és politikáját világos egyszerű eszközökkel lep­lezte le és elmélyítette a rokonszenvet a sokat szen­vedett vietnami nép Iránt. Az előadást filmvetítés követte. Ezen a Vietnam az én hazám című filmet mutatták be. 1 A pártélet fórum» Mindenkinek van párt­meqbízalása Alapszervezetünkben nagy gondot f ordítunk arra, hogy mindenkinek legyen pártmegbízatása. Ebben az évben sikerült is elérni, hogy a betegek kivételével mindenkire bízzunk olyan feladatot, amit legjobban végre tud hajtani. Egyik alapvetően fontos megbízatásnak a politikai és szakmai oktatásban való részvételt tartottuk. Már tavaly ősszel úgy szervez­tük a pártok tatást, hogy elsősorban küldtük a hallgatókat a szemináriu­mokra és ezeknek az elv- társaknak külön hangsú­lyoztuk: a szorgalmas ta­nulás a pártmunkájuk, s elvárjuk, hogy ennek meg­feleljenek. Túlzás nélkül mondhatom, hogy azóta jobb a pártoktatásban való részvétel aránya, kevesebb a lemorzsolódás, a hiány­zás. A szakmai tanulás­ban kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy a dieselesítós most van ná­lunk folyamatban. Február­ban kezdődött egy ilyen szakmai tanfolyam, ahová az alapszervezet 69 tagjá­ból tizenketten be is irat­koztak. Külön gondunk volt arra, hopv a KISZ- alapszervezet tagjai közül is minéd többen részt ve­gyenek ezen a tanfolyamon. Sokan tanulnak a pártta­gok és KISZ-tagok közül a munkásakadémián is. Egyik legújabb és szerin­tem egyben egyik legfon­tosabb megbízatás az alap­szervezet kommunistái szá­mára — amit nem is olyan régen beszéltünk meg ve­lük —, hogy segítsék a szocialista brigádok munká­ját. Ilyen feladatot kapott Mari István, Pintér János, Vigh József, Kozák Tibor és még többen mások, akik közvetlen a szocialista bri­gádok közelében vagy kö­telékében dolgoznak. Így, hogy szinte minden­kinek van mit csinálnia, már most is érezzük, mennyivel kevesebb munka jut egy-egy edvtárs- ra, s azt általában minden­ki el is tudja végezni. Negyedévenként minden­ki elmondja az alapszer­vezet vezetősége és a párt- csoport bizalmi jelenlété­ben, hogy mit dolgozott, milyen tapasztalatokat szer­zett, stb. A KISZ-ben te­vékenykedő pártmunkáso­kat február élején, a nő­bizottságban működőket március közepén, a szak- szervezeti munkában részt­vevőkét április elején szá­moltatjuk be. Ugyanígy sort kerítünk arra is, hogy a szocialista brigádok se­gítésével megbízott kollé­gáink, elvtársaink elmond­ják tapasztalataikat A pártcsöpört bizalmiak­nak ez év elején külön „kézikönyv eV rend­szeresítettünk, amiben el­sősorban ők rögzítik a meg­bízatásokat és azok teljesí­tését is. E könyvben azt is bejegyzik, hogy egy-egy pártcsoport tagjai hogyan vesznek részt a taggyűlése­ken. Ha valaki elmarad, azt a pártcsoport tagjai másnap megkérdezik, be­szélgetnek vele a taggyű­lésen elhangzottakról. Ha viszont indokolatlan volt a mulasztás, azt is megmond­ják neki. Az alapszervezet vezető­sége és a tizenegy párt­bizalmi együttes és egyik alapvető feladatának tartja a pártmegbízatások figye­lemmel kisérését, végre? hajtásuk segítését. Farkas Sándor a fűtöházi I-es alap- szerveaet titkára, Szóinak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents