Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

1M6. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 <SM\V Frissen igen — tárolva nem Sok megbetegedést okoz a disznósajt hőmérséklete fagypont alatt van, ritkán süllyed Odakint nagyon halványan próbálkozott a nap. Meleget még nem árasztott, lényt is csak alig. Annyit ért el mind­össze, hogy itt-ott elolvadt a hó, s a fák, bokrok ágait meg- bizsergette egy kicsit, hogy a bütykös ágak végén nemsoká­ra kibukkanjanak a pici rü­gyek. A rügy-gyerekek még a he­gyes orrukat nem merték elő­dugni, bebújtak a ragacsos, barna dunnácskájuk alá, mint az emberek, amikor fáznak. Akadt közöttük azonban egy kíváncsi, aki nem várta meg. míg Bokor anyó engedélyt ad a nyújtózásra. Rügyecske nem bírta ki, hogy legalább a fél­szemével ne kandikáljon kife­lé. Köröskörül kopár volt az erdő, a fák között hótakaró he­vert. Ahol a nap megolvasztot­ta. Itt-ott előmerészkedett egy­két gyenge fűszál, no meg a hóvirág levélkéje. Meglátott egy arra repülő fe­keterigót. Kérdezte is tőle mindjárt: — Rigó, tavasz van-e már? — Dehogy van, te ostoba! Bújj vissza. Magam is szívesen ül­nék a meleg fészkemben, ha nem kellene ennivalót keres­gélnem 1 A rigó tovarepült. Rügyecske pedig dühösen nézett utána. Éppen akkor futott el előtte egy nyúl. Utána kiáltott: — Mondd csak, nyulacska, tavasz van-e már? A nyuszi megállt: en Elhallgatsz rögtön, vagy leharaplak! Hol van még a ta­vasz! Egész éjjel majd meg­fagytam. Tovább futott, s nem hallotta, hogy Rügyecske leszólt a hóvi­ráglevélnek: — Ugye te nem félsz egy kis friss levegőtől? Hiszen a vak Is látja, hogy tavasz van márt A kis levél visszafelelt: — Tudd meg, ilyenkor még csak nekünk van jogunk elő­bújni. Te pedig legjobban te­szed. ha visszafekszel az ágyacskádba... Rü gyecske — Zzz... Zzzz... — a szél nyar- galászott az ágak között. S hi­degével Rügyecskét Is jól meg­suhintotta. Riadtan igyekezett visszabújni. Hanem a nagy for- golódásban bizony leesett a bokor alá a ragacsos kisdun- na, de még a finom, bolyhos takaró is. A szél pedig elhatá­rozta, jó leckét ad az engedet­lennek. Előbb csak meg-meg legyintette, aztán jól megrázta, kcrülfújta, megdermedhette. Rügyecske bizony most már könyörgőre fogta: — Jaj, kedves, hatalmas Szél... Ne bánts engem... Emi szeret­nék« A Szél még egyet-kettőt fújt rajta, aztán megsajnálva a fel­ső ágról egy tavalyi száraz le­vélkét fújt takarónak Rügyecs- kére. Bizony nem volt ez olyan meleg, mint a dunnácska. Úgy alá ja bújt, hogy az orra sem látszott ki. ...Eltelt egy hét, aztán még vagy kettő. A napsugarak egy­re több meleget hoztak a föld­re. Az egyik reggel csilingelő gyönyörű dalt muzsikáltak a hóvirág harangok: — Itt a tavasz! — Bokor anyó nyújtózott, a kis rügyek egy­másután bújtak elő. Mind egy szálig kint voltak már, csak Rügyecske kuksolt még a szá­raz levél-takaró alatt. Hanem akkor ráfüttyentett egy cinke: — Ébredj már, te álomszu­szék! Rügyecske óvatosan körülné­zett. aztán ahogy melengette a napsugár, egyre inkább örven­dezett, hogy végre valóban megérkezett a tavasz. Csodála­tosan szép voít a köröskörül ébredő erdő... Még tart a tél, de a di­vattervezők már bemutat­ták a tavaszi, nyári di­vatot. A külföldi lapokat nézegetve, s azok divattu­dósításait összevetve meg- állapíliató, hogy két divat- irányzat csap össze, s ed­dig még nem derült ki, melyik lesz a győztes? Tavaly a párizsi divat- diktátorok olyan kollek­ciókat mutattak be, ame­lyet a nőiesség és a ro­mantika jegyében tervez­tek és készítettek el. A karcsú próbakisasszonyok hullámos hajat, szűkderekú, 9ok-sok fodorral, plisszével díszített áttetsző anyagú ru­hákat viseltek.. Előtérbe került a romantika minden eszköze: a csipke, a bár­sony, az erősebb színek, a kecsesformájú kivágott ci­pők... Csak egyetlen tervező — Az élelmiszerrel terjedő nyilvántartott megbetege­dések száma világszerte emelkedik. A hazai élelmi­szer ártalmak, ételfertőzé­sek, ételmérgezések mint­egy harmadát elsősorban a magánháztartásokban ké­szült disznósajt terjeszti. Miért éppen a disznósajt ilyen veszedelmes? A vá­lasz könnyű. A hurkát hosszú ideig főzik és fo­gyasztás előtt erősen átsü­tik. Ezzel elpusztítják a bennük maradt baktériu­mokat. A friss kolbászt is megsütik. A „száraz” kol­bászban olyan folyamatok játszódnak le, amelyekben a húsban lévő, hasznos baktériumok elszaporod­nak, minden más baktériu­mot elpusztítanak, végül maguk is elpusztulnak. A disznósajtot viszont úgy készítik, hogy a sertés más célra fel nem használ­ható részeit megfőzik, fel­darabolják és a sertésgyo­morba töltik. Ezután újabb főzés és füstölés követke­zik. Ilyenkor azok a főtt Courréges — nem tartotta magát a párizsi divatdiktá­torok megszabta divatstí­lushoz. Szűkkörű közönsé­gét bemutatott modelljeivel ugyancsak meghökkentette. Kollekciójában nyoma sem volt a nőiességnek, a ro­mantikának. A kisasszonyok sima, fejre lapuló hajat, térden felül érő ruhát vi­seltek. A világos színű ru­hák sziluettje kockára, tra­pézra emlékeztetett, s ezt a ruhákon alkalmazott kü­lönféle csíkok, szabásvona­lak, tűzések még hangsú­lyozták is. Meghökkentő volt, ...hogy a kisasszonyok — bár nyári ruhákat mu­tattak be, — féllábszárig érő lapossarkú csizmát, „cugos-cipőt” viselteik. Az érdekes és feltűnést keltő bemutatóról Courréges így nyilatkozott: — Az atomkorszakban részek, melyek a készítés­kor a kéztől, az eszközök­től megíertőződhettek, — nagyrészt elpusztulnak. A kész disznósajt nem men­tes teljesen a baktériumok tói, ez azonban nem jelent mindig bajt. Betegséget az ott lévő baktériumok csak akkor okoznak, ha nagy­mértékben elszaporodnak. Erre az ad lehetőséget, ha a disznósajtot huzamosabb ideig tárolják. A disznóvágások általá­ban november végén, de­cember elején kezdődnek. Az elkészített disznósajtot, azonban nem fogyasztják azonnal. hanem elteszik későbbre. Ha a hőmérsék­let +10° C felett van, a disznósajtban levő bakté­riumok állandóan szapo­rodnak s két-három hét alatt már veszélyessé tehe­tik fogyasztását. (A +10° C hőmérséklet arra a helyi­ségre vonatkozik, ahol a disznósajtot tárolják. Nem árt arra gondolni, hogy az éléskamra hőmérséklete még akkor is, ha a levegő élünk, és a kozmosz meg­hódítása a feladatunk. En­nek alapján kell öltözköd­niük a nőknek. Ruháimat a mértani tagoltság és min­ta jellemzi, mert ez tük­rözi a mai kort... Ez volt tehát tavaly. A későbbi divatbemutatókon már érezhető volt az „atom­stílus” hódítása, mert több neves párizsi divattervező +10° C alá.) Megtörtént az is, hogy a disznósajt fassen fogyaszt­va nem okozott bajt, de a megmaradt rész később, 3—6 nap múlva már be­tegséget idézett elő, s .mi­nél később ettek belőle, annál súlyosabbak voltak a következmények. Halálos ételmérgezés is előfordult már, sokáig tárolt disznó­sajt fogyasztása miatt. Na­gyobb mennyiség készült belőle s az első napokon minden káros következ­mény nélkül fogyasztották. Később betegséget oko­zott. A disznósajt okozta be­tegségeket elkerülhetjük, ha gondosan ügyelünk, hogy a tárolásnál a benne levő baktériumok ne sza­porodjanak el. Ha a disz­nósajt íze furcsa, vagy szo­katlan a szaga, s különö­sen, ha fogyasztása már megbetegedést okozott, fel­tétlenül semmisítsük meg. Dr. Nikodémusz István túlzásait, feltűnési igényét, átveszi és követi a geomet­riai vonalat Megtartják például az üde, fehér sze­géllyel való, vagy kontrasz- tos szín kombinációit, Át­veszik a ruhák laza sza­básvonalát, s kissé rövideb- bek lettek a szoknyák is. Elvetik azonban a célsze- rűtlenségeket,, azt, hogy a szövetruhák is ujjnélküliek. ALBERT GABRIEL: CINKEDAL A faluban dalt csalt elő a tavasz, mi zeng a domb fölött? a cinke az! Talpra hát, kezdd el vidáman te is! Trallala, trallala... Talpra hát, kezdd el vidáman te is! Falunkba Jött a széparcú változás, a szántáson traktorzakatolás, mintha fogadásból s&rögne ott. Trallala, trallala... Mintha fogadásból s&rögne ott A cinke csak játszik aranyló napon, a rét kék párájában valahol, hol minket nemsokára dús nyár köszönt. Trallala, trallala... Hol minket nemsokára dús nyár köszönt. Fordította: Donkó László Szekeres Ilona KÉT IRÁNYZAT A DIVATBAN Csipke és csizma — A túlzásokat kiszűrve — Csíkok, iormatartás A FÉNYES FILLÉR Haus Echart: Ez a történet Gauss Károly, a nagy német matema­tikus első felfedezéséről szól. Csaknem kétszáz évvel ezelőtt, amikor Gauss még olyan kisfiú volt, mint a ti öcsikétek — három-négy éves —, még iskolába sem járt, akkor játszódott le a történet. A kis Károly édesapja kőműves volt, aki lelkiis­meretes, szorgalmas munkájával úgy felküzdötte ma­gát, hogy előmunkás lett. Amikor a nap véget ért, neki kellett kiszámolni a kőművesek fizetését. A kisfiú számára ezek voltak a legszebb órák. Felmászott apja térdére, komoly ar­cocskával nézett a számokkal teleírt papírra és 6 is számolt. Igen, ő már hároméves korában tudott szá­molni. Napközben mészkő darabokkal írta a számokat a házak falára, vagy botocskával oldotta meg a fel­adatokat a lesímított homokon. Neki a számok voltak kedvenc játékszerei. Egyik este Gauss papa szeme számolás közben le­csukódott, fáradt volt az egész napi munkától. Ka­roly felhasználta az időt és utánaszámolt apja ered­ményeinek. Hirtelen felkiáltott: ..Apa, apa nézd csak! Itt öt­nek kellene lenni, te meg hármat írtál!” , Gauss papa ijedten kupta fel a fejét. Ellenőrizte az összeadást és valóban Károly az 6 hároméves fia egy hibát talált a számításban. Gyengéden megsímogatta a buksi fejecskét, a tás­kájába nyúlt, és egy fényes fillért vett elő, amit fiának ajándékozott. Ezt a fillért a kis Gauss nem költötte cukorkára. Jól megőrizte és később, mint híres ember, még mindig magával hordta, mint első matematikai felfe­dezésének emlékét. Fordította:- * Bohuczky János átvette és kollekciójában követte a mártani formá­kat. Courréges ruhira azon­nal felfigyelt a konfekció, s „utánozta”. Ebből per ke­rekedett, de a kozmosz­divat tervezője egycsapásra befutott a legnevesebb ter­vezők közé. Courréges stílusa az idei tavaszi-nyári ruhák bemu­tatóján már erősen érez­tette hatását, nemcsak a francia, hanem az olasz, és a német divattervezés­ben is. A magyar divatter­vezés kiszűrve e stílusnak s nyáron is csizmát hord­janak a nők. A „Stern” című nyugat­német lap képeivel illuszt­ráljuk a fentieket. Két modell a romantikus ru­hákból. Egyiknek az eleje, másiknak a szoknya alja — csipke. (Első kép.) A geometriai stílus ked véli a csíkokat, a vonp lakat, a merev, formatart anyagokat. Csíkos ruha' két változata szerepel második képien. Kovács Margit

Next

/
Thumbnails
Contents