Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

1966. márcus s. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Döntő szakaszhoz érkezett a karcagi kórház építése Száz kőműves helyett tizenkettő — Van vakológép. de... — Egy hónappal előbb is lehet Következetesen érvényre kell pttatni a párt kádermunkára vonatkozó «Iveit Gyönyörű napsütésben dolgoztak a munkások a karcagi kórház építkezésén. Az emeleteket járva sorra találkoztunk azokkal a szakemberekkel, akik a kü­lönböző belső szerelvénye­ket rakják fel. S hogy ne gyalogoljunk sokat még az új felvonók egyikét is ki­próbáltuk: úgy bizony a kilencből hat már üzem­képes. A falakat lehet vakolni ez nyomban feltűnt, de na­gyon sokáig keresgéltünk, míg végre a rendelőinté­zeti szárnyban kőművesek­re akadtunk. Ingujjra vet­kőzve csapták a habarcsot, vagy éppen simították a felületet. Vainer László brigádvezető javában a mennyezetet vakolta. — Nehéz magukat meg­találni, mintha csupán vé­letlen lenne, hogy még dol­goznak itt építőmesterek. Elnevette magát, fürgén leugrott a pallóról, melyet bakkal támasztanak alá 3 kijött velünk a folyosóra. — Látja, szinte minde­nütt lehetne dolgozni, csak az a baj, mindössze tizen­kettőn vagyunk. — Száz kéz is kevés vol­na most — duplázott rá a másik szobából Józsa Ist­ván. — Pedig jó idő járta, meggondolom még verejté­keztünk is, ha nagyon igye­keztünk. Ilyen tél kellene mindig. — Vakológépiik nincs T — Van valahol... Szó ami szó, kőművesek­re lenne szükség, de nem kapnak. Ezért lassabban haladnak, mint lehetne. A rendelőintézet tetején futot­tunk össze Bakos Gábor építésvezetővel, aid a ter­vező társaságában ellenőriz­te a munkát. — Ekrü ékszik tavaly jú­liusban azt ígértem, hogy az 1964-ben keletkezett hét millió forint értékű elma­radásunkat év végére fel­számoljuk. — Sikerült? — Ute mennyire: amel­lett a tavalyi programot is megvalósítottuk. — És most? — A mai nappal egye­nesbe kerültünk, jól dol­goztak az emberek. Másfél millió forintot építettünk be az idén. nem beszélve a szakiparról. — Épül-e még valami? — Már nem, A kórház valamennyi épülete tető alatt van: az idén elérjük a 80—85 százalékos ké­szültségi fokot. — Mi marad jövőre? — A befejező belső mun­kák, festés, mázolás, javí­tások, szóval a hasonló utolsó simítások. — Ehhez tíz hónap kell? Ügy tudjuk, 1967 novembe­rére tervezik a kórház át­adását... — Nézzen szét: főépület, műtőszámy, fertőző osz­tály, rendelőintézet... mind­ez rengeteg munkát ad inég jövőre is. Egyet azonban megígérek ismét, ha kell írásba adom: a határidő előtt egy hónappal elkészü­lünk. Elbúcsúztunk az építés- vezetőtől, türelmetlenül várta már a tervező. A földszinten ott találtuk az alumínium függönyöket, melyekkel az ablakokat foglalják be csillogó ke­retbe. A szerelést meg­kezdte a Fémmunkás Vál- alat, várják az üvegeseket. Xözben készülnek a parkok, -'etonutakat is láttunk. Min­ien arra vall, hogy a kar- regi kórház építkezése az lén döntő szakaszhoz ér- ezett. A program szerint ? millió forintot kel] be- n'teni 19c 3-ban. Az épí- ,svezető biztos volt abban, így ez meg is lesz. Azt v>ndta, jól állnak, nincs íemmi baj, csak kőműve- ük volna elég... Két évvel ezelőtt még oggal aggodalmaskodtunk, liszen tervszerűtlenséget, capkodást tapasztaltunk és óbb milliós adósságot lát­tunk a kórház építőinek számláján. Most nyoma sincs ilyesminek, sőt az építésvezetőnek még ahhoz is volt bátorsága, hogy azt a bizonyos egy hónapot be­ígérje. Nyílván megalapo­zottan mondhatta s ez a jó, mert erre van szük­ség: a jó alapra ahhoz, Jóalakú, magas lány Va­li. Most harmadéves ipari tanuló és szakmunkásvizs­gára készül. — Mindig szerettem fa- ricskálni — mondta —, de szüleim hallani sem akar­tak arról, hogy asztalos le­gyek. Női fodrász, azt sze­rették volna. Nekem csak egy szakma tetszett és ki­tartottam elhatározásom mellett. Édesanyám sok sí­rás után végre belenyugo­dott. Addig azonban de sokszor elmondta: Gondold meg, Valikám. Mit szólnak az emberek. Nem lánynak való az. — Mindig ezzel akart lebeszélni. Nem ér­deked, mit mondanak az emberek. — Itt, a jászberényi Asz­talosipari Vállalatnál kezd­te a tanulást? — Nem. Jánoshidán, ahol lakunk, egy magánkisipa­roshoz szerződtem. Bonyo­dalmak is származtak eb­ből. A mesterem ugvanis beadta az Iparengedélyt, elköltözött más vidékre. Kevés volt a munkája, az (s főleg javítás. — Mit szóltak ehhez anyíik&ékP — Én nagyon szomorú lettem, a szüleim is mérge­lődtek, hogy két évet po­tyára elvesztegettem. Ti­tokban azonban elégedet­tek voltak, mégsem leszek asztalos, község csúfiának. Azt mondták, válasszak más szakmát, lássam be. nincs az asztalosnak már iövője. Akkor azt mond­tam: nem leszek más. — Azután átkerült lász­A tanévnyitó utasítás sze­rint az idén április 3-tól április 11-ig tart a hagyo­mányos tavaszi iskolai szü­net. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 2-a szombat, az utána az első április 12-e, kedd. A szü­netet változatos program­mal tölthetik majd a diá­kok. Az úttörő csapatok többnapos kirándulásra, tú­hogy egyenesben is marad­janak. A kunmadarasi útról még visszanéztünk a kórházra. Nagyon szép, játékos, köny- nyed. Néhány évvel ezelőtt itt még csak olyan városi széli legelő volt berénybe. — De nem ilyen egysze­rűen. Az én ügyem egé­szen a minisztériumig el­jutott. Végül is sikerült — Jobb itt? — Sokkal. Szeretem a gépeket. Jánoshidán nem volt gép. El sem lehet mon­dani, mennyivel könnyebb itt dolgozni. Az asztalos szakma egy Ilyen üzemben már nem követel megeről­tető fizikai munkát. — Mit szóltak az idős asztalosok? Nem minden­napi eset az, hogy egy kis­lány ezt « szakmát vá­lasztja. — Nagyon szeret min­denki. A világért sem húz­nának azzal, hogy nem lánynak való a fűrész. Sor­ra minden brigádnál dol­goztam már. Ipnrkodok, nincs is semmi baj. — Az az elképzelése, hogy szakmunkásként jog dolgozni vagy tovább ta­nul? — Dolgozom és közben megszerzem a technikusi kéoesítést. Az üzem vezetőinek na- gvon jó a véleményük Zrupkó Valériáról. Szorgal­mas. ügveskezű és lőeszü kislány. Aki ilyen szívósan kitart a választott Szakma mellett, abhól hittatján ió szakember válik. Különben is a nagyüzemekben a munkák nehezét a gének Végzik. Az asztalos szakma, ahogyan Valika néldáia is hizomütia, a jól gépesített üzemekben a nőknek is egvre jobban megfelel, — bognár — rákra, táborozásra mennek Az úttörőházakban, műve­lődési otthonokban is sok­féle hasznos szórakozás, időtöltés között választhat­nak a gyerekek. Szerepel a szünetl tervek között, hogy egv-egy osztály tanu­lói közösen néznek meg filmeket, színdarabokat, ki­állításokat, ellátogatnak a múzeumokba. Karsai Mihály elvtúrsat, az MSZMP kunszentmárto­ni járási bizottságának első titkárát kerestük fel azzal a kéréssel, hogy válaszol­jon a kádermunkát illetően néhány kérdésünkre: Miben tudja Karsai elv­társ összefog.alni azokat az eredményeket, amelyeket a kádermunkában az utóbbi években elértek? Az utóbbi néhány év ká­dermunkájának egyik leg­jelentősebb eredménye az, hogy az előző időkéhez mérten kevesebb a vándor­lás. Ebben közrejátszott az, hogy sokan tanultak, kép­zettségben, tudásban előbb léptek ezekben az években, hozzánőttek, vagy vele nőt­tek a megnövekedett fel­adatokkal. Türelem azokkal, akiket az élet tanított vezetni Következetesen érvénye­sítettük azt az elvet is, hogy a vezető emberek cserélgetésére csak alapo­san megindokolt esetben kerüljön sor. Türelmesek voltunk azokkal, akiket az élet tanított meg vezetni, különösen akkor, ha láttuk, hogy igyekszenek megsze­rezni élettapasztalatuk mel­lé a megfelelő politikai, szakmai képzettséget is. A türelemre néha — kü­lönösen a kisebb községek­ben — a körülmények is kényszerítettek bennünket. Közismert dolog hogy a falvakból sokan elmentek, főleg a fiatalok. Kevés volt az utánpótlás, akik közül újabb káderek kerülhettek volna ki. Az előléptetések elve Az utóbbi időben jobban érvényesült járásunkban az előléptetések elve is. Ezt egy mesterszállási példával magyarázhatom. Onnan, a tsz addigi elnöke nemrég küldött hozzánk egy leve­let Azt írta benne, nagyon őszinte emberi hangon, hogy ő már ötven éves. A továbbtanulást, a további erőfeszítést nem bírná Ed­dig az ő vezetésével a tsz jól fejlődött, fokozatosan gazdagodott EH akarja ke­rülni, hogy esetleg miatta a fejlődésben megtorpan­jon a gazdaság, hiszen an­nak az egész község lakos­sága látná kárát Csak olyan munkát akar vállal­ni, amit teljesen el is tud látni. így lett ő a tsz el­nökhelyettese. A tsz-tagok a községi tanács addigi vb- elnökét választották a szö­vetkezet elnökének. így az addigi tanács-titkár előlé­pett vb-el nőkké. Nem minden változás ilyen zökkenőmentes ná­lunk sem. A tsz-vezetők többsége elvégezte a me­zőgazdasági akadémiát Volt viszont, akit a tsz-tagok küldtek, mondván, hogy egy évig a teljes fizetését megszavazzák, csak tanul­jon, mert az nekik is jó lesz, hasznukra lesz. Az el­nök ennek ellenére nem vállalta a tanulást. Azóta sajnos kiesett a vezetésből, mert végképp nem tudta megállni a helyét. Nyomasztó vonása volt egyes vezetők magatartásá­nak régebben az, hogy ha ők maguk nem tanultak, azt sem szorgalmazták, — sőt néha gátolták —. hogy beosztottjaik tanuljanak. Nem mondták ki nyíltan talán sosem, de érezhető volt: attól tartanak, hogy beosztottaik, munkatársaik képzettebbek lesznek, mint ők, s akkor feltétlenül fel­váltják őket Ilyen változás néhány esetben be is kö­vetkezett. De a legtöbben felhagytak ezzel a nézettel és most már szorgalmaz­zák, hogy a beosztottaik megszerezzék munkakörük­höz szükséges képzettségü­ket A rendhagyó esetek sem mondanak azonban el­lent annak, hogy a vezető beosztású emberek zöme helytállt Mondhatom, hogy még a KISZ-vezetők köré­ben te — ahol pedig álta­lában nagy a fluktuáció — egyre kevesebb a „vándor­lás". Az emberekről alkotott vélemény változhat Azt hiszem túlzás nélkül mondhatom; sikerült elfo­gadtatnunk a közvélemény­nyel azt a nézetet is, hogy legyen gondunk, bátorsá­gunk egyes emberekről megváltoztatni a vélemé­nyünket Ez az a dolog a kádermunkában, ami nem tűr meg semmiféle merev­séget Az, hogy meglássuk és elismerjük, ha valaki igyekszik változtatni a munkáját ért jogos kifogá­sokon. ha munkatársai jó­indulatúan bírálják, felis­meri a segítő szándékot Véleménye szerint érvé­nyesülnek-e következetesen a káderek kiválasztásakor, előléptetésükkor a párt ká­dermunkára vonatkozó el­vei? Milyen tennivalókat lát még ezzel kapcsolatban? — Alapjában véve a párt által megszabott el­vek érvényesülnek járá­sunkban a kádermunká­ban. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ne volná­nak egyes esetek, amelyek helyileg eltorzítják ezeket az elveket A vezetők egy részénél — községekben a párt, a tanács, a tsz-ek, tömeg­szervezetek vezetői között is — még mindig nehézkes az egyenletes tanulás. So­kan nem mérlegelik, hogy újabb és újabb ismeretek nélkül csak az eddigi ta­pasztalataikból élve nem tudják a helyüket megáll­ni. Ezt jelzi az a szám, hogy a termelőszövetkezet pártszervezetei titkárainak 50. az elnököknek 60 szá­zaléka nem vesz jelenleg részt szervezett pártokta­tásban, noha állami vagy szakmai vonalon sem ta­nul. A tsz-ekben dolgozó középkáderek — brigádve­zetők és részlegvezetők — 50 százalékának most sincs meg a nyolc általános osz­tálya. A politikai meg­bízhatóság és alkalmasság Mindez hozzájárul ah­hoz, amit többször tapasz­talhatunk: a politikai meg­bízhatóságot helyenként kü­lön választják az alkalmas­ságtól, pedig abban a gon­dolatban. hogy valaki al­kalmas vagy nem egy-egy poszt ellátására, politikai és szakmai megbízhatóság egyaránt beletartozik. Elő­fordult már például, hogy mezőgazdasági vezető a pártvezetőség megkérdezé­se nélkül, az illető politi­kád megbízhatóságát fi­gyelmen kívül hag^,a. ál­lított valakit közép\,zetői munkakörbe. Amikor vi­szont kiderült, hogy n«-n felel meg, a pártvezetést. get, illetve a párttitkárt kérte, intézze el az illető leváltását. Főleg a kereskedelmi szerveknél fordult ez elő, ahol sokszor rendezetlen e tekintetben a helyzet Még mindig bekerülnek üzlet­vezetőnek olyan emberek, akikről ott helyben, sőt a járási szerveknél is tudván tudják, hogy előzőleg szám­talanszor volt leltárhiá­nyuk, megkárosították az államot, a vásárlókat, ki- sebb-nagyóbb mértékben loptak vagy sikkasztottak* s ezért el is voltak ítélve. Sajnos az ilyen felelőtlen intézkedések is a párt ká­derpolitikájának meg nem értését tükrözik, csakúgy, mint mondhatnánk ennek az ellenkezője: Bizalmatlanság a fiatal szakemberek iránt A tsz-ekben például egy­re több, jól képzett, tettre- kész fiatal szakember ke­rül- Ezek sokszor mond­hatom, csak lézengenek a gazdaságban. Nem bíznak rájuk képességeiknek meg­felelő szakmai és politikai feladatokat. E hiányossá­gok ismerete egyben leg­sürgősebb feladatainkat is legtöbb esetben megjelöli. Megvannak-e a feltéte­lek ahhoz, hogy a külön­böző beosztásban dolgozók megfelelően képezzék és továbbképezzék magukat? Milyen előrehaladásra szá­mítanak e tekintetben? — A feltételek, a lehető­ségek a járásban adott aki Ezek kihasználása viszont az adott gazdasági egység­től függ. A tsz-éknél soká­ig csak fél munkaegységet írtak jóvá azoknak, akik tanultak. így sokan hátrá­nyos anyagi helyzetbe ke­rültek, s érthetően húzó­doztak egy-egy tanfolyam­tól vagy hosszabb iskolá­tól. 1963-ban javasoltuk a szövetkezetek tagjainak, hogy akiket iskolára kül­denek, azok addig is kap­ják meg az átlagkeresetü­ket, inig távol vannak. Ez sok akadályt elhárított a tanulás útjából. Sőt azóta már helyenként külön ta­nulmányi alapot is létesí­tettek. A járási pártbizottság a közelmúltban megvitatta a kádermunkában reánk vá­ró legsürgetőbb feladato­kat. Úgy döntöttünk, hogy a pártbizottságokon és az alapszervezetekben is el kell készíteni a káderfej­lesztési és káderutánpótlási terveket. Annak biztosítá­sára, hogy a vezető és fon­tos beosztású emberekről alkotott vélemények reá­lisak legyenek, egyeztetni kell a felsőbb szervek vé­leményét a vezetettekéveli A kétirányú meggyőződés az esetek döntő többségé­ben megegyezik, de el**— dúl az is, hogy eltér. A pártonkivüli vezetők A pártonkivüli vezetők­kel is tartottunk tanács­kozásokat a múlt év vé­gén, ahol a káderpolitiká­ról tanácskoztunk. Arra' is határozatunk van. hogy a járási párt vb évenként legalább egyszer vitát ren­dez arról, hogyan érvénye­sülnek káderpolitikánk alapeivei a járásban. Az ősszel sorrakerülő ve­zetőségválasztások külö­nösen sok feladatot jelen­tenek és egyben nagyon sok lehetőséget is adnak ahhoz, hogy a kádermunks pártéletünk egyik fontos kérdése legyen. Remélem, hogy a káderekkel és a kádermunkával való foko­zottabb törődés elősegíti a további előrehaladást. B. 8, A Hs*affir*>it Hím in Kató Ts»-ben jannir tó* ón svfilottrk a* első kiabi- rányok. Jelenleg 35# darab van és teacteo 750 darabet várnak. VALI, az asztalos ........................... - -------- —-----------­Á prilis 3—11: tavaszi szünet az iskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents