Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

IW8. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A jászberényi fürdőépület | ■■ I I w r I fl r tündöklésé es omladozasa Jászberényben 1964 de­cemberében készült el a termálfürdő, amelyre nyolc­millió forintot fordítottak. A fürdő impozáns épülete, kiváló vize miatt máris felkeltette az érdeklődést. Az „ifjú” épületről felvé­teleket készített a televí­zió, fényképek, cikkek je­lentek meg a lapok hasáb­jain. Dicsőség övezte az új fürdőt, de meddig? A megyei tanács jogi irodáján peres anyagok, dokumentumok, fényképek tanúskodnak arról, hogy a termálfürdő rövid tündök­lés után pusztulásra „ítél­tetett”. Az impozáns épü­let falait, mintha földren­gés rázta volna meg, olyan megviseltek; Ml is történt tulajdon­képpen? Hogy választ kap­junk féllapoztuk a Közpon­ti Döntőbizottság 1966. ja­nuár 12-én kelt határoza­tát, amely magábafoglalja a fürdő mozgalmas élet­rajzát. A jászberényi városi ta­nács, amely a fürdő gaz­dája, mint felperes szava­tossági igényt, kötbér és kártérítési keresetet nyúj­tott be az f. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, az ÉM. Középü­lettervező, az ÉM. Fém­munkás Épületlakatos és Tömegcikk, valamint az ÉM. • Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat ellen. A Központi Döntőbizott­ság a keresletnek — ala­pos indokok alapján — helyt adott; A szakértői vizsgálat szerint a tervezők és a ki­vitelezők mulasztása miatt számos hibát tártak fel, amelyek nemcsak a fürdő- eő vendégek kényelmét za­varják, hanem az épület élettartamát is alapcean lerövidítik: Mik ezek a hibák? Reped a kupola A termálfürdő kupolái­nak külső burkolatán re­pedések vannak, amelyek a felhasznált anyag zsugo­rodásából erednek. Ezek a repedések niég csak eszté­tikai hibák, hosszabb idő alatt azonban a kupola- burkolat időelőtti töokre- men éséhez vezetnek. — A külső burkolat repedései tervezési és kivitelezési hibák együttes következ­ményei. A tervezőket ter­heli a felelősség, hogy nem írták elő a burkolat folya­matos elkészítésének szük­ségességét, a kivitelező pe­dig nem a terv szerinti vastagságú kavicsréteget alkalmazta. Az épület külső homlok­zatáról leomlott a festék, a vakolat egyrésze, miután a lábazati falon a nedves­ségszigetelést „elfelejtet­ték” elvégezni. Egyszerűen kimaradt az építés prog­ramjából a felszíni viz megfelelő elvezetése. így. ha eső esik a csapadékvíz az épület falánál gyűlik össze. Hová csurog a ns Felületességet, mulasztást követtek el a külső falban elhelyezett ablakoknál és a csatlakozó szerkezetek­nél is. Az ablaktokok be­építése nem az előírás szerint történt. A kivitele­ző vállalat nem készítette el a tervező által előírt műkő. illetve bádogkönyök, lő burkolatokat. S mivel fürdőről lévén szó, a fo­kozottabb párásodás miatt szükséges lett volna az ab­lakok páragyűjtő vályúi­nak felszerelése is, mert így a víz az ablakról a fal­ra és a padlóra csurog. Ha tüzetesebben, szétné­zünk a fürdő belső helyi­ségeiben, a kisebb-nagyobb hibák száma itt Is jelentős. A kádfürdő és a zuhanyo­zó alatti helyiségek a hibás csőszizetelés miatt beáz­nak. A szárazgőz terem­ben a csempeburkolatból kiszivárog a bitumen. A válaszfalak süllyednek, re­pedeznek. A fürdő padlói olyanok mint a Balaton hullámai. A kivitelezők nem nagy dicsőségére meg. rongálódtak az elektromos vezetékek, de sorolhatnánk tovább a fürdő rövid pá­lyafutása alatt feltárt hi­bákat. Nyolcmillió — é* valamivel több A Központi Döntőbizott­ság határozata a többszáz­ezer forint értékű szavatos­sági hiba kijavítására, il­letve kötbér kifizetésre kö­telezte az érdekelt vállala­tokat. S hogy « javítás összege milyen nagyságú lesz, csak akkor válik is­mertté, ha a javítás költ­Az ebéd utáni sziesztát többen a teraszon töltötték. Élvezték a kellemes időt, a melegítő napsugarat, a friss levegőt, amely nem­csak a tüdőt tágítja, ha­nem a fejet is szellőzteti. S erre is szükség van, hogy ebédszünet után ismét tel­jes figyelemmel követhes­sék az előadó szavait, gyűjthessék az újabb is­mereteket. Mátraszentimrén a Szsoű­— Azt szoktuk mondani, hogy a községekben a vb- elnökök az „ostorhegyesek'’, vagyis más szóval a mi feladatunk a vezetés, a sokrétű munka összehango­lása. S elsősorban rajtunk csattan, ha valamiben hi­bázunk. Ezért tartom na­gyon hasznosnak ezt a tan­folyamot, ahol egy járás- beü elnökök ismernek meg fontos elveket és egymás munkamódszerét, tapaszta­latát is. — Nem mondom azt. hogy eddig semmit nem tudtunk egymásról, hiszen — Valóban jó alkalom ez a tanfolyam arra, hogy vezetési módszereinket mélyrehatóan elemezzük — kapcsolódott a beszélgetés­be Gulyás Imre, a szelevé- nyi községi tanács vb el­nöke. — Ezt a célt szolgál­ták a sok gyakorlati pél­dát, tényt tartalmazó edő­ségvetését elkészítik. Ettől függetlenül bizonyos, hogy a jászberényi termálfürdő nagyon sokba került. A nyolcmillió forintos beruházási költséget újó­lag tetemes összeggel meg kell toldani. A tervezők és a kivitelezők százezreket dobtak ki az ablakon, ak­kor amikor a népgazdaság valamennyi ágában követ­kezetes küzdelem folyik a pazarlás ellen. — A termálfürdő hibáit — záros határidőn belül — rendbehozzák. Ezzel napi­rendre térnek az ügy felett. Reméljük, hogy a hiba el­követőinek ügye felett nem térnek napirendre, míg a felel ősségrevonás meg nem történik. M. J. nők megyei tanács üdülő­jében töltött egy hét ko­moly munkaprogram. A ta­nácsi vezetők előadásokat hallgatnak, tartanak, kon­zultációkon vitatják meg a munkájukkal kapcsolatos fontosabb elvi és gyakor­lati tennivalókat Február 28-tól március 5-ig a kun­szentmártoni járás közsé­geinek vb elnökei vették részt a tanfolyamon. egy járásban élünk. S idő­közönként közös értekezle­teken is szót váltunk sok mindenről. De ez a tanfo­lyam mégis más. Itt reg­geltől estig csupán az a dolgunk, hogy tanuljunk. Van mit, mert egy járá­son belül sem minden azo­nos. Egyik községnek ez, a másiknak az a sajátos­sága, s így az általános feladatok végrehajtása is különböző módszerrel tör­ténik — mondta D. Kiss Sándor, az öcsödi tanács elnöke. adások. valamint az is. hogy felkészülten jöttünk a tanfolyamra. Előre meg­kaptuk a tematikát, tudtuk, milyen kérdésekről lesz szó, s így módunk volt elgon­dolkozni azon, hogy saját községünkben mit valósí­tottunk meg az adott fal­r Uj üzemet avattak Mezőtúron Eddig százhúszan kaptak munkát — Vasalókat, vasúti légkondicionáló bérén* dezéseket, világító testeket gyártanak — A budapesti FémfeJdol gozó Ktsz mintegy két mil­lió forintos költséggel üze­met épített Mezőtúron, melynek avatására szom­baton került sor. Az üze­met azzal aa céllal létesí­tették, hogy a város asz- szonyainak munkát bizto­sítsanak. Jelenleg százhúsz dolgo­zót foglalkoztatnak, de a második negyedév végéig még harmincat vesznek fel. Az üzemben villany­vasalót, vasúti légkondi­cionáló berendezéseket és neoncsöves világítótesteket készítenék. A gyártmány- listát a jövőben tovább bővítik. Az idén mintegy 25 millió forint értékű árut termelnek. Külön érdemes megem­líteni, hogy az üzemet alig egy év leforgása alatt épí­tették fel. A műhelyek tá­gasak, világosak. A szociá­lis létesítmények kultúrál, tak, kifogástalanok. — A galvanizáló üzemrész a legkorszerűbb lesz az egész szövetkezeti iparban. Az avatóünnepségen meg­jelentek a város vezetői, valamint Tóth János, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője, Pintér Dezső, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője, Bordás László, a KISZÖV elnöke, Róka Mihály vezérőrnagy, valamint az üzem dolgozói. Ünnepi beszédet Erdős Jó­zsef, az OKISZ elnöke mondott PROGRAMON KÍVÜL... Látogatóban a vb-elnökök tanfolyamán Az „ostorhegyesek” randevúja Aki nemcsak hallgató volt Hol a Művelődési ház küszöbe? A művelődési ház álta­lában egy-egy település kulturális életének góca, éltető eleme. Eredményeit ezért nemcsak abban le­het lemérni, hogy hányán fordulnak meg a művelő­dési otthonban; mennyi a nézők száma az előadáso­kon, milyen szakkörök mű­ködnek és így tovább, ha­nem azon is; milyen az együttműködés a művelő­dési ház és a vállalatok, termelőszövetkezetek kö­zött Mindig kettőn áll a vásár Ilyen vonatkozásban Kar. cagon, a Déryné művelődé­si otthon munkája, gondja iránt érdeklődtünk. — Ta­— Mindehhez most útba­igazítást, segítséget kap­tunk. Sokat beszélgettünk, vitatkoztunk, esetenként éj­szakába nyúlóan is, hogy mit hogyan lehet és kell jobban csinálni. Az én szá­momra különösen fontos volt ez a tanfolyam, mert csupán két hete viselem az elnöki tisztet. Eddig titkár­ként dolgoztam. S most azzal indulok el, amit itt tanultam — mondta a mesterszállási Bárdos Sán­dor; — De előbb még felava­tunk. A kellékek — a ta­nácsi törvénykönyv és a botok — már megvannak pasztalataink szerint az ottani művelődési ház ese­tében is beigazolódott a régi mondás: „mindig ket­tőn áll a vásár”. A terme­lőszövetkezetek népművelé­si ügyvezetői és a vállala­tok kultúrfelelősei tovább­képzésére, a kulturális te­vékenység összehangolásá­ra ugyanis első sorban a Déryné művelődési ház hi­vatott, — de elképzelései valóraválfására az egyolda­lú kapcsolat miatt kevés lehetősége van; A népművelési ügyveze­tők ugyanis igen ritka ven­dégek a művelődési ház­ban. A népművelők aka­démiájának kéthetenként tartott előadásain például még sosem jelentek meg teljes létszámban, sőt olyan is van, aki még egyszer sem tette tiszteletét, ..Behívó" a fculturházba Érthető volna ez akkor, ha ezeken a foglalkozáso­kon nem volna szó érde­kes témákról, alkalmazni való módszerekről, ha a népművelési ügyvezetők és vállalati kultúrfeleüősök to­vábbképzésére nem volna szükség. Sajnos, nem így áll a helyzet, közülük töb­ben nem ismerik kellően feladatukat, s képzettségük sem megfelelő. Szakmai ismereteik nö­velésére mégsem fordíta­nak kellő gondot. A tanács mezőgazdasági és ipari osz­tálya ezért küldött szá­mukra írásbeli „behívót” a népművelők akadémiájá­nak látogatására; Úgy lát­szik, nemcsak a szakembe­rek egy részénél, hanem a népművelési ügyvezetők tá­borában is szemléleti vál­tozásokat kellene elérni, jobban felkelteni érdeklő­désüket és tettvágyukat a népművelési feladatok Iránt. Központi szaktanfolyam Persze, felvetődhet a kérdés: van-e egyáltalán szükség Karcagon intenzí­vebb népművelési munká­ra? Határozott igennel le­het erre felelni. Egyetlen helyi szövetkezetben sincs például mezőgazdasági ßzaikkör vagy szaktanfo­lyam. Az adottságok pedig kevés helyien olyan kedve­zőek, mint Karcagon. Helyben van ugyanis a mezőgazdasági technikum, jól képzett, lelkes tanárait meg lehetne kérni előadá­sok tartására. Szemléltető eszközök is bőven vannak; Ezért csak helyeselni lehet azt az elképzelést, hogy központilag, a technikum vezetésével szerveznek sziaktanfolyamot a közel­jövőben; Többet lehetne tenni a tanyavilágban lakók neve­léséért, szórakozási igényeik kielégítéséért is. A Déryné művelődési ház minden es­te két helyen vetít ugyan filmet, de ez még nem old meg mindent. Főleg ak­kor nem, ha érvényesül az egyik népművelési ügyve­zető által kifejtett nézeti „a parasztság jó; érzi ma­gát a tanyákon, s ha szó­rakozni akar, akkor bejön a városba” — mármint a Rózsabokorba, néhány fél­decire. Szökőévi vezetőség A Déryné művelődési háznak is van társadalmi vezetősége. A korábbi idő­szakban is volt, — csak tagjai nem nagyon voltak járatosak a népművelés­ben, de lelkesedtek érte. A mostaniak viszont ott­honosak ebben a feladat­körben, de sokirányú el­foglaltságuk miatt nem lelkesednek érte. így aztán úgyszólván csak minden szökőévben ülnek össze. Ebben a nép­művelési évadban például csak a kezdet kezdetén és a napokban értekeztek. So­kat tehetnének pedig a különböző szervek kultu­rális munkájának össze­hangolásáért, hiszen mind­egyikük számottevő válla­latnál, fontos tömegszerve­zetnél dolgozik. Az is igaz viszont, hogy a művelődési otthon vezetője is sűrűb­ben összehívhatná őkét, hi­szen hasznosabb a rend­szeres kapcsolat, mintha mindenki megy a maga útján. (S. KJ Mintegy százan járnak a hegedű tanszakra a jászbe­rényi zeneiskolába. Képünkön Szabó Éva másodéves növendék magyar népdalokat gyakorol A gyakorlatban vizsgázunk Az „elnök-avatás” főszereplője bajból még mindig kijut, bár sok mindenben történt változás. Abban is, hogy a tagok nem annyira kö­zömbösek. Véleményt mon­danak, bírálnak. S ez már jó jel. — Mégsem volt talán ha­szontalan, hogy ezeket is beleszőttem az előadásom­ba, mert a megfelelő ta­nulságot mindannyian le­vonhatjuk. gondjaik, összeegyeztethet­tük mi az, ami egyformán fontos Szielevényen, Kun- szentmártonban és a töb­bi községben. Ilyenekre gondolok: az államigazga­tás fokozottabb demokra­tizálása, a tanács tömeg- kapcsolatának további erő­sítése, a különböző bizott­ságok hatékony munkája, a vezetés, irányítás színvona­lának emelése. viccelődtek a többiek. A programon kívüli be­szélgetés összegezéseként megállapíthatjuk, hogy a tanfolyam sikeres volt. S ebben nagy része van Cza- kó Sándor járási tanács vb- elnöknek, Kovács Márton személyzeti főelőadónak, egyben a tanfolyam veze­tőjének és az előadást is tartó D. Kiss Sándor, Gu­lyás Imre és D. Molnár Mihály községi tanács vb- elnöknek, valamint a hall­gatók fegyelmének és a jó ellátást, a tanuláshoz szükséges feltételeket biz­tosító technikai személvzet- oek. Nagy Katalin adatból, miben van mu­lasztásunk — Én is már otthon ké­szültem az előadásra, amellyel megbíztak. Nem tagadom, mégis drukkol­tam, mit szólnak majd a többiek, miként fogadják azt, hogy éppen én beszé­lek a mezőgazdasággal kap­csolatos tanácsi munkáról, amikor a Szikra Tsz-szel annyi probléma volt. S még van is. A gondból, — Erre a tanfolyamra érvényes az, hogy az itt tanultakból majd a gya­korlatban vizsgázunk — folytatta társa gondolatát Kézsmárhi István kun­szentmártoni tanácselnök. — Az mindenképpen jó, hogy alaposabban megis­mertük egymás munkáját, többet tudunk arról, hogy a másik községben milyen eredmények vannak, mik a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents