Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

19W. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiss Árpád, megyénk országgyűlési képviselője nyilatkozott a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról A tiszaszöilősi Szarvas Sándor Termelőszövetkezetben az enyhe tavaszi napo­kon meg jártat ják a csikókat A/ Országos Földműves- szövetkezeti Tanács látogatása Szolnok megyében Az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács negyven tagja kétnapos tapasztalat­csere-látogatást tett Szolnok megyében. A földművesszö­vetkezetek országos válasz­tott irányítószervének tag­jait dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője és Böle Dezső főosztályve­zetőhelyettes kísérte el. Pénteken Jászberényben Zentai Károly, a helyi fmsz elnöke tájékoztatta a vendé­geket a szövetkezet tevé­kenységéről. A küldöttség tagjai érdeklődtek Jászbe­rény zöldség-gyümölcseliá- tásáról, és a háztáji áru­termelés elősegítéséről. El­ismeréssel szóltak arról, hogy az fmsz tejtermék és füstölthús felvásárlásával is foglalkozik A város határában sok száz hold gyümölcsös van. Bírálták a szövetkezetét azért, hogy a lehetőségeit nem használja ki megfele­lően. Tavaly például csak két vagon gyümölcsöt vá­sároltak fel a termelőktől. Az fmsz bátrabban kezde­ményezzen — mondották —, megfelelő helyi árak kiala­kításával is befolyásolhatja a zöldség- és gyümölcs fel­vásárlását és a helyi lakos­ság ellátását. Erre egyéb­ként a SZÖVOSZ határo­zata is lehetőséget ad. Ja­vasolták, hogy az fmsz szo­rosabb kapcsolatot tartson tagjaival és vonja be őket a versenymozgalomba. A küldöttség tagjai Jász­apátiban tanulmányozták az Két ágy, két szekrény, két éjjeli szekrény, egy tü­kör. Ez az Erzsébet-háló. Ragyogó barnán kínálgat- ja magát a kirakatban: gyere Bérezi Istvánné, meggürcöltél értem, elvi­hetsz. De az asszonynak sose volt ideje romantiká­ra, érzelgősségre. Azt mondja hát: — Megyünk az urammal dolgozunk. Mikor Juliská­mat kiházasítottuk az ősz­szel, úgy tettem: na, gye­rekek, most már én követ­kezem. őszre meg kell neki len­ni. A karcagi bútorüzlet­ben már ismerik Bérezi- nét. Nyolc esztendővel ez­előtt lépett be oda vásá­rolni. — Marikám ment akkor férjhez, akinek sofőr az ura. Erzsébet-háíót kapott, 5400 forintért. Erzsiké is ugyanazt, Juliska szintén. A két fiú az más. De azoknak meg a lakodalmat kellett kiállítani. Ülünk, hallgatunk. A legkisebb, az itthon maradt lány a leckét írja. s— A bútor? Régi álom? egyszerűbb szövetkezetek munkáját. Megnyerte tet­szésüket a libatömő társu­lás, melynek tagjai tavaly tizenkétezer hízott libát ér­tékesítettek Dicsérték a szolgáltatóház eredményeit. A jászapáti fmsz a háztar­tási gépek javításával, köl­csönzésével is elősegíti a lakosság igényeinek kielégí­tését. A községben a zöldség- és gyümölcsellátás érdeké­ben javasolták, hogy az fmsz jobb kapcsolatot tart­son a helyi tsz-ekkel. Így gyorsabb és hathatósabb lesz a helyi ellátás. Kifogá­solták, hogy a keresett gyü­mölcsfa-fajtákat nem kap­ják meg a termelők. Mint mondották, ennek megoldá­sa érdekében országos in­tézkedések is szükségesek, mert a fajtahiány nem csu­pán jászapáti jelenség. A vendégek meglátogat­ták a jászkiséri fmsz törzs­nyúl- és törzsgalamb te- nyésztelepét és elismeréssel szóltak az ott látottakról. A kisériek ugyanis az or­szág 72 községébe szállítot­tak nyulakat továbbtenyész- tésre. Szombaton reggel Szolno­kon Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke tájékoztatta a kül­döttséget a megyében 131 ezer tagot tömörítő fmsz- mozgalom eredményeiről és feladatairól. A vendégek beszámoltak észrevételeikről Minannyian hangsúlyozták, hogy látogatásuk tapaszta­latait jól hasznosíthatják saját földművesszövetkeze­tük és az országos vezető szerv munkájában. — Ö, már nem is tu­dom mióta. Mindig másra kellett. Mikor összekerül­tünk egy tehenet vettünk először. A harmados ta­nyás tehén nélkül olyan, mintha semmije nem len­ne. A tehenet kitisztáztuk, aztán jöttek a gyerekek sorban. Tíz gyerek. Heten élnek. — Min mentünk keresz­tül? Nagy csalid, nagy baj, de nagy öröm is. Mi­kor a névnapom van, vagy disznótor, olyan jó, hogy jönnek haza a gyerekek. Az őszintét megvallva, te­le is vagyunk olyankor a szobában. De mind olyan kedves énnékem, mintha egy volna. Eszébe jut valami. — Kinn a tanyán volt egy nagy tulipános ládám. Abba tettem két-három gyereket is, hogy a jószág alá ne menjen. Mikor be­mentem a határból, sok­szor azt se tudtam, a gye­rekeket mosdassam-e vagy a jószágot etessem. Sok jószággal kellett baj­lódnia egy harmados ta- nyásnénak. — A gazdasszonynak 120 kimentették az ipari fát a Tisza hullámteréből A téli hónapokban a ti- szasasi Rákóczi Tsz tagjai 514 köbméter fát termeltek ki a Tisza hullámteréből. Mintegy 150 szövetkezeti tag dolgozott a fa vágásá­nál. A február végi árhul­lám zavart okozott a szál­lításban. Veszélyben forgott a kitermelt fa A szövetke­zeti tagok minden erőt össz­pontosítva mentették a rön­köket. Csónakkal, esáklyák- kal húzták ki azokat a gát szélére. Fáradozásuk ered­ménnyel járt. A napokban mintegy 100 köbméter ipari fát értékesítettek az erdő­gazdaság felvásárlóinál. Tegnap délelőtt Szolno­kon a MŰM 605-ös intézet ipari tanuló otthonában ki­osztották az idei szakma kiváló tanulója verseny dí­jait. A megyében mintegy 1400 harmadéves tanuló vett részt a versenyben. Rácz Gyula igazgató me­leg szavakkal üdvözölte a győzteseket, majd átadta a helyezetteknek az okleve­let és a tiszteletdíjat. Az általános lakatos szakmá­ban Meggyes Imre, a he­gesztők között Boros And­rás, a női szabók közül csirke járt, meg 500 to­jás esztendőnként. Ez volt az angália, úgy mondtuk. De Puskás Sándomé, Ökrös Eszter gazdasszony vissza­dobálta a csirkét, hogy azok kicsik, nem fogadja el. Már a Lakatos gazdá­né az másabb volt. Kinn laktak Tilalmason, ott szolgáltak. Az esküvő után azonnal cselédnek áll­tak. Azelőtt napszámba járt és félrészes törek es­nek a cséplőgéphez. Az­előtt. Tizenhat éves korá­ban ment férjhez. A földosztáskor valaki megkérdezte Bérezi Ist­vánt, hogy van az, hogy olyan sokáig szolgáltak egy gazdánál. Azt válaszolta: micsoda ember az, aki mindig a helyét változtatja. — Ilyenek voltunk. A gyerekek is mind ránk ütöttek. Ahová először ke­rültek kicsi korukban dol­gozni, azóta végig ott van­nak. Tizenkét hold földet ka­pott a család a Barcsis- ban, a sárgagáton túl. De nem volt jó föld. Karca­gon kevés a jó föld. Nem is adott annál jobban, bogy (Folytatás az 1. oldalról.) tésére. Olyan esetekben, amikor az ügyüttműködő ország fejlesztendő iparága még nagyon kezdeti stádi­umban van, a kölcsönös ér­dekeket úgy alakították ki, hogy az adott ország is rö­vid időn belül világvi­szonylatban megfelelő tch- nikai, műszaki szintre fej­lődjön. A magyar érdek eh­hez annyiban csatlakozik, hogy a kezdeti időszakban Magyarország gazdasági alapokon segítséget nyújt az adott iparág végtermékei­nek például a gyógyszerki­szerelés, televíziókészülék gyártása stb. megszervezé­séhez. A kezdeti időszak­ban ezen termékek gyár­tásához, félkész terméke­ket, szerelési részegysége­ket, alkatrészeket szállí­tunk és a segítségünkkel létrehozott szerelő kapaci­tásukkal országuk belső szükségleteinek ellátására résztermékeket gyártanak. — Milyen lehetőségeket lát a jövőt illetően a meg- látogatott országok és ha­zánk ^gazdasági, tudomá­nyos, műszaki, kereskedel- mi és kulturális kapcsola­tainak bővítésére? — A későbbiek során Magyarország a tudomá­Barhács Margit végzett a legjobb helyen. A kiváló címet még Kézér Lajos szobafestő, Mucsányi Tibor vasesztergályos, Ko­vács Gáspár tűzikovács, Sa­jó János autószerelő, Gö­rög Imre járműlakatos. Sarka Miklós géplakatos, Társi Lajos és Kötél An­tal kőműves, Fábián La­jos és Simon István ács szakmunkástanulók nyer­ték eL A verseny első két he­lyezettje az országos vetél­kedőin is induL egy tehenes fogatnál több­re is futotta volna. A szövetkezetbe kerék­párral járnak ki. Elöl az asszony, utána a férfi. — Nem szereti, ha hátul vagyok. Az én uram nem úgy tesz, mint sok más em­ber, hogy maradj csak hát­ra feleségem. Reggel ötre járnak. Egy brigádban dolgozik a csa­lád. A menyük is ott dol­gozik velük. Négy éve együtt Is laknak. De még egy rossz szó se hangzott el soha. — Sokan mondják, ba­rátnők vagyunk, nem az anyós meg a menye. Bérezi Istvánnénak min­den esztendőben megvan a 400 munkaegysége. — Amitől kezdve fel­vesszük a munkát a közös­ben, mi aztán dolgozunk. Elgondolhatja, nyolc év alatt öt lakodalom, kellett oda a pénz. A négy kiságyat is forin­tért adták. Mert azt mond­ták a gyerekeknek, az első kiságyat ők veszik meg. És a konyhabútort is. — Csak Juliskámnak tar­tozunk még vele. Mondtuk neki; ne siessenek az eskü­vővel, várjanak zárszám­adásig. De nem vártak. Májusra megvesszük azért. Aztán majd én követke­zem. nyos, műszaki együttmű­ködési szerződés alapján segítséget nyújt ezeknek az országoknak a félkészter­mékek, alkatrészek, szere­lési részegységek hazai gyártásának megszervezé­séhez, melynek következté­ben rövid időn belül belső szükségletük teljes ellátá­sához rendelkeznek majd alkatrésszel, szerelési rész­egységekkel stb. Tehát a nemzeti ipar kifejlesztése is benne van az egyezmény­ben. Természetesen a tel­jes nemzeti ipar kiépítésé­hez szükséges tudományos ismeretanyagokat, kutatási eredményeket, kutatókáde- reket átadunk és képezünk más országoknak. Ahol a megfelelő nemzetközi szín­vonalon álló ágazatok, tu­dományágak már korábban kifejlődtek, a megkötött tu­dományos műszaki együtt­működések azzal szolgálják a kölcsönös érdekeket, hogy tudósokat cserélünk, egyez­tetjük kutaóink munkáját. Így rövidebb idő alatt na­gyobb eredményeket érhe­tünk el a tudományos fej­lődésben nem úgy, mintha ezt a tevékenységet egy­mástól elszakítva, külön- külön folytatnánk. — Ilyen jellegű együtt­működések kialakításhoz természetesen szükséges, hogy a világon ma már ál­talánossá vált, vagy általá­nossá váló hosszúlejáratú és bizonyos mértékű hitel- nyújtási lehetőséget tartal­mazó kereskedelmi egyez­ményeket is kössünk. Ez azért szükséges, mert egyes országban bizonyos idő múlva fejlődik fel az az ágazat, amelyhez segítséget nyújtunk. Viszont a fel- fejlődéshez szükséges anya­gi eszközök korábbi idő­szakban már szükségesek az adott országban. Éppen abban van a szo­cialista jellege ennek az együttműködésnek, hogy a fejlődési időszakban hiteit nyújtunk, és a fejleszten­dő iparág később a saját fejlődési eredményeiből lesz képes a hitel visszafizeté­sére. Előnyös ez, hiszen az adott ország fejlődő gazda­ságát nem terheli az azon­nali anyagi befektetés. Ugyanakkor előnyös ne­künk is, mert a fejlett ma­gyar ipar exportjának to­vábbi növelése érdekében a világpiacon nem csupán résztermékek eladásával kell jelentkeznünk. Egyre Már szólt Orosz Mihály­nak a bútorboltosnak. Az azt válaszolta, őnála nincs személyi kivétel, aki előbb megy, az a vásárló. De Bérezi né még nem tud ér­te menni. Esztendők óta készül pedig rá. — Akik velem dolgoznak a szövetkezetben, már mind vettek maguknak bútort Nem hiszem, hogy saj­nálná. A más tanyája után a saját házukban laknak, benn a városban, tíz esz­tendeje. Most vezetik be a villanyt Arra se telt még eddig. — De tisztességesen öl­töztünk és az se semmi ám. Egy elés, kapálás, csép- lés. Így váltották egymást az esztendők. Sok bajt hoz­tak és sok örömet. És be­csületet is. — Hallom, sok helyen nem nézik semmibe az asszonyokat a tsz-ben. Ná­lunk a Dimitrovban azt mondta az elnök, minden­kit a munkája után tarta­nak embernek. Sokat em­legetjük.. . ha megláttuk a gazdát, a gazd asszonyt, messziről kellett kezitcsó- kolomozni. Most meg akár­hol vagyok, meglát az el­nök, a párttitkár, odajön hozzám, nemhogy az csak nagyobb mértékben aria kell törekednünk, hogy termékeink felvételére azo­kat az országokat is alkat, mássá tegyük, amelyek a kezdeti időszakban még vi­szonylagos elmaradottságuk következtében nem fizető­képesek. — Több országgal kö­töttünk kulturális egyez­ményt, amelynek célja) hogy ezen országok nemze­ti kultúrája — amelyet a gyarmatosítás időszakában mesterségesen, gyakran erő­szakosan visszafej lesztettek —, • magyar kulturális fejlődés legutóbbi 15 évé­ben szerzett szervezeti egyéb tapasztalat alapján szervezési és egyéb jellegű segítségnyújtás révén gyors ütemben behozhassa lema­radását. — Szeretnénk, ha szólna néhány személyes élmé­nyéről is. — Részemre, mint gazda­sági építésben résztvevőre — rendkívül mély benyo­mást tett Egyiptomban a Szovjetunió segítségével és az egyiptomi nép koncent­rált tevékenységével létre­jövő assuáni gát építése, amely a csodálatra méltó technikai megoldások«: túl bemutatta számomra, ho­gyan harcol az egyiptomi nép a sivataggal, hogyan hódít el egyre-másra négy­zetkilométereket a sivatag­tól, léte alapjának a mező­gazdaságilag művelhető te­rületek érdekében. — Második rendkívüli élményem Indiával kapcso­latos. Megismerhettem a világ egyik legmagasabb színvonalon álló atomfizi­kai kutató intézetét, ahol minden tudományos alap megvolna ahhoz, hogy aa atomfizika eredményét há­borús célokra fordítsák és ettől teljesen eltérően a teljes tudományos és mű­szaki ismeretanyagukat az atomfizikai eredmények békés célú felhasználására, a mezőgazdaság hasznosí­tására, a magfizikai erő gyógyászati és ipari fel- használására koncentrálják — mondotta befejezésül Kiss Árpád elvtárs, me­gyénk országgyűlési képvi­selője. egy munkásnő, aztán jól van. A vonuló esztendőknek voltak szép napjaik. — Négy esztendeje oda­jön hozzám egy elvtárs, nem gondoltam-e még én arra, hogy belépjek a pártba. Azt se tudom, hogy kell az ilyesmit elkezdeni) Azután a tagkönyvemet a Mátyus elvtárs, a titkárunk adta át. Annyi ember any- nyi szépet mondott akkor rólam... Már ne haragud­jon az elvtárs, úgy füstöl ez a kályha... Majd a Pis­ta fiam megjavítja Pista a legelső gyerek, kályhás Hajdúszoboszlón. — Nem ért még rá idá­ig, mert építkeztek. Látj t, négy évi házasság után már olyan szép házuk van. A Marikámék is bele akarnak vágni. Mondjuk meg őszintén, ezt a múlt­ban a magunkfajta ember nem tudta megtenni. Csak az sírja vissza azt a vi­lágot, aki nem szeret dol­gozni. Én is hogy _ jártam a bútorral... Bizony, megkésett a Bér­ezi Istvánné stafírungja. Sokat váratott magára. Ilyen az élet. Ilyen élet is van. A tartalmas, az érde­mes, a szép élet minden­kor ilyen. Borzák Lajos Kései stafírung Véget ért a megyei „szakma kiváló tanulőja6i verseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents