Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

Egyéniség A bácsi gyönyörűséggel nézegeti a cukrászda kira­katában kényeskedő mi­niatűr tortát. Azután óva­tosan kinyitja az ajtót, be­lép az üzlethelyiségbe. A fehérsapkás mester a mű- helvhnl siet elő. — Tessék! — készséges- kedik — Nekem nagyon tet­szik az a kis torta a kira­katban. — Azonnal becsomago­lom' — De az a kifogásom, hoey az oldalát nem ken­ték be csokoládéval. — Annak semmi akadá­lya. Kgv pillanat alatt meg­csinálom. — A cukrász fel­tárta a kirakat ajtaját. Ki­vette a tortácskát. Elsie­tett. Nem telt bele öt perc. már hozta Is vissza. A sütemény olda’s ra?vn<w+t a friss csoko'ádé krémtől. — Jaj. most veszem észre, hoey a szélén nin­csen minta. — Azon Is könnyen segí­tünk! — A mester fürgén visszatért a műhelybe és valóban Dillanatokon belül hozta a kész tortát. — A közeDére nem jutott minta? Vagy elfogyott a matéria? — Dehogy! Akár tíz tor- táravaló is van! — A cuk­rász nem vesztette e] a türelmét. Harmadszor is fordul és amikor visszatér, rózsaszín cukorvirág nyílik a toria közepén. TALÁ»M*myi HIVATALBAN — Maga mit talált fel? — A hosszú hajat. (A Quick karikatúrája) lalu*i téli esték — Nem rossz dolog ez a tv, csak az a baj, hogy világít A kakas... Élete delén egy kakas nyakas unokáját Így oktatja bölcsen: — Töltsem bár hátralevő Időm ■ megalázó tyúkülőn, azt mondom, hülye mánia ez a poligámla. Régen, fiatal koromba’ goromba szóval Intettem volna ki Így beszél s szolid [lej családi életet él. Azóta az Idő megtépte farkam, halkan kukorékolok, nehogy tyúkjaim félreértsék. A tojások fele sem enyém, kemény nyakú szomszéd kakas bejáratos háremembe — ez nem szálka öreg szemembe’, ö Is örül s körülkaparja nejeim. Nem! Féltékeny csöppet sem vagyok, Ham, ezért ne kárhozz. Mához tíz évre már te Így beszélsz — ha sok kotlási és vedlést megérsz. Bár adná a fönti Nagy Kakas, hogy sok szép fehér tojást rakass, de módjával lásd el tyúkjaid, zabld ha lesz, hunyj csak szemet. S az első adódó alkalommal egy helyes kis tyúkkal — falombbal, fűvel, szalmával bélelt fészket építs ■ ott élj. Mert sokáig erős, kis onokám, csak az marad, ki monogám! — Földvári Géza — ö, de jó lenne még, ha rákanyarítaná a het­venes számot. A cukrász sóhajtott. Mi­vel azonban biztos volt ab­ban, hogy a bácsi születés- napi ajándéknak szánta a süteményt, negyedszer is betért a műhelybe s ami­kor visszajött a tortán ott Idősödő (a jelzőt az alany állítja) barátommal beszél­gettem a minap. A — hogy vagy?; — miegyéb után panaszkodtam én Is, 6 is. Hogy álmatlanul tel­nek éjszakáink, hogy ide­gesek vagyunk, meg fára­dékonyak, ingerültek és „szívszorongósok”. — Nekem már az alvói egészen jól ment — jegyez­te meg rezignáltam — Tudja, a Tardil hatásos al­tató ám! — Nekem mondja, azzal éltem, csak... — No-no. most mondja fcí az én bajomat is — Ör­vendezett a hipochonderek bájos mosolyával. ékeskedett a hetvenes szám. — Nagyon szép! Igen kö­szönöm! Mennyit fizetek? — Azonnal becsomago­lom! — hajlongott megelé­gedetten a mester. — Nem, köszönöm! Tes­sék csak letenni az asztal­ra Itt mindjárt megeszem. — Telítettség!? — Pontosan úgy! De se­baj, én már természetes gyógymódot találtam!... — Hátha nekem is hasz­nálna? Mit? — Biztosan használ, eb­ben egy percig sem kétel­kedem: vagy így — vagy úgy! — Ejnye, mondja már, kíváncsivá tesz! — Semmiség, egyszerű az egész: este, ágyban fogmo­sás után cigaretta nélkül, végigböngészni az újságo­kat! Én rendkívül jól al­szom. azóta!... — Hát még én! Ilyen is van a Nemzeti' ben >■ ~ — Tudod apafej, engem ez a fórum csak rész­ben érdekel. — ..............? — A fórumból csak a ...rum! KRITIKA A HÉT HUMORA A feleség kiolvasván az újságot, így szól férjéhez: — Képzeld el Ameriká­ban bebörtönöztek egy fér­fit, akinek négy felesége volt. — S ezt büntetésként, vagy pihenésként szabták ki? Egy férfit figyelmeztet­tek útitársai az autóbuszon: — Legyen szíves ne to­lakodjon... Mit mocorog ál­landóan. — Bocsánat, — én csak léiegzem. VEGET ÉRT A FARSANG „Egy év alatt 5 millióval növekedett megyénkben a gyógyszerforgalom.” — De asszonyom, már minden elképzelhető gyógyszert felírtam! — Nem baj doktor úr. Kezdjük élőiről ABC sor­rendben. Házastársak Éppen most olvastam — mondja a feleség a férjé­nek — hogy az ember át­lag kétezer szót mond ki naponta. — Mindig mondtam, hogy átlagon felüli vagy drágám. • A férj elkésve érkezik ki a pályaudvarra és megkér­dezi a kalauzt: — A feleségem már fent ül a vonaton. Lesz még időm elbúcsúz-ri — tessék mondani. — A kalauz az órájára pillant: attól függ, milyen régi házasok. AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN |sÁ&'/ÁK4 ICÖÖÚt'. — Mit néznek » járókelők, hiszen még üres a kirakat. — Azt, hogy háromszori katárldőmódosítás után la, hogyan tudják még hú»» ni az Időt.

Next

/
Thumbnails
Contents