Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
¥tidg proletárjai, egyesüljetek! HOLMIK HEBWI Iamebyei pártbizottság és a hegyei TAMAfciAHiA iKhmméS ; XVÜ. évfolyam, 55, szám. Ara: 80 fillér 1966. március 6, vasárnap. ho>;A gazdaságilag fejlődő országok és hazánk között új típusú kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködés jöhet létre Alkalmazottak a termelőszövetkezetben Évek óta tartó folyamat, hogy a termelőszövetkezetekben növekszik az alkalmazottak létszáma. Megyénkben 1965. december 31-én összesen 3538 dolgozót foglalkoztattak, ebből 3211-et állandó, 327-et pedig alkalmi jelleggel. Az is jellemző, hogy az állandó jelleggel foglalkoztatottak közül 2260-an fizilcai munkások. Legutóbb az egyik termelőszövetkezet közgyűlésén feltűnt, hogy határozathozatalkor mintegy 30— 40 ember tartózkodott a szavazástól. A szokatlan jelenséget a termelőszövetke- zerti elnök magyarázta meg: Ok nem tagként, hanem mint alkalmazottak dolgoznak a gazdaságban, a közgyűléseken mindig részt vesznek, a viták során gyakran felszólalnak, de — értelemszerűen — szavazati joguk nincs. E termelőszövetkezet alkalmazottal közül egy traktor- saerelő, egy bognár és egy baromfi gondozóiul mondta et a közgyűlés után, hogy ők szívesen lennének tagak is, ha azáltal anyagilag és a társadalmi biztonság tekintetében nem kerülnének hátrányosabb helysed». Mindezek olyan tények, •melyek figyelembevételével lehet ét kel i megítélni a termelőszövetkezetekben dolgozó alakal mázolták helyzetét. A közelmúltban hozott intézkedések már bizonyos előrelépést jelentenek abban, hogy csökkentsék a termelőszö- vetlcezeti tagok, valamint a bérből és fizetésből élők szociális ellátása közötti különbséget. Hiszen látnivaló, hogy a tsz-tagok kétségtelenül hátrányosabb helyzete a meglévő feszültség alapja. Ezzel lehet magyarázni azt a törekvést, hogy sokan a falusi emberek közül alkalmazottként hajlandók dolgozni a közös gazdaságokban, de a tagsági viszonytól már húzódoznak. Különösen a fiatalok dolgoznak szívesen alkalmazottként. Ezen sincs mit csodálkozni, hiszen közülük a legtöbben családalapítás előtt állna::, vagy éppen most rendezik be lakásukat, házat építenek, A termelőszövetkezeti alkalmazottak között különösen nagy számmal találunk iparosokat. Bognárok, kovácsok, kőművesek, asztalosok, villanyszerelők a legtöbb esetben szerződés alapján megállapított „fix” bérért vállalják a munkát. A legutóbbi években a gépállomásokról átkerült traktorosok és szerelők közül is nagyon sokan alkalmazotti munka- viszonyban dolgoznak a közös gazdaságokban. Mindjárt tegyük hozzá: túlnyomó többségük vállalt munkáját jó hozzáértéssel, szorgalommal és becsületesen végzi. Ily módon nemcsak önmaguk és családjuk megélhetését biztosítják, hanem hasznára válnak a termelőszövetkezeti közösségnek is. A jól összeforrott erős gazdaságokban szinte meg sem lehet különböztetni, hogy kik a tagok és kik az alkalmazottak. Bizonyos mértékig már más a helyzet a sok nehézséggel küszködő termelőszövetkezetben. Itt a kevés jövedelemhez jutó és bizonytalanul élő termelőszövetkezeti tagok gyakran szemrehányásokkal illetik az alkat mazottaka t. Még ilyet is mondanak: „azért nem jut nekünk semmi, mert ti mindent lefölöztök’. Kétségtelen, hogy ilyen szövetkezetben ez a feszültség káros jelenség. De az is bizonyos, hogy a feszültség oka nem az alkalmazotti jogviszonnyal, hanem a szövetkezet, a gazdálkodás gyengeségéivel magyarázható. A régebben gyenge, de ma már megerősödött termelőszövetkezetek példája bizonyság rá, hogy a jövedelemelosztási rendszer korszerűsítése például közelebb hozhatja egymáshoz a tagságot és az alkalmazotti réteget Lényegesen csökken e kettő közötti különbség, ha megvalósítják a garantált pénzfizetéses rendszert és meghonosítják a termelési eredményekhez kapcsolódó premizálási módszereket Ennek révén csökkenhetnek a kereseti különbségek és élőbb-utóbb megszűnnek az ellentétek. Az állandó jelleggel dolgozó alkalmazotti réteg jogviszonyának helyes meghatározása csakis szerződésekkel történhet. Ilyen esetben a szövetkezet munkaadóként köt szerződést egy-egy emberrel, mint munkavállalóval. Hogy leikkel és milyen feladatok elvégzésére kötnek szerződést, ez a közgyűlés hatáskörébe tartozik vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján a termelőszövetkezeti vezetőség feladata. Számos tapasztalat szerint az így szabályosan megkötött szerződések alapján dolgozókkal nincs is különösebb baj. Vita, pereskedés az esetek túlnyomó többségében akkor fordul elő, amikor a termelőszövetkezet vezetői szabálytalanul csak úgy szóban és bizonytalanul körülhatárolva állapodnak meg a dolgozó- oal. Itt azután nagyon gyakran utólag már nem lehet ellenőrizni és megállapítani, hogy pontosan mi is volt a megállapodás. A szövetkezetek tagjainak, vezetőinek és alkalmazottainak egyaránt érdeke, hogy az ilyen bajoknak elejét vegyék. A nagy mezőgazdasági munkák idején szép számmal dolgoznak a szövetkezeti gazdaságokban alkalmi munkások. A mezőgazdasági termelés jellegéből következik, hogy ezen a helyzeten belátható időn belül nem lehet és nem is kívánatos változtatni. Az idő. szakonként mezőgazdasági munkát vállalók tevékenysége nélkülözhetetlen a termelőszövetkezetekben. De ebben az esetben is érvényes az előbbi megállapítás: alkalmazásuk kétoldalú szerződések alapján történjék, amely pontosan tartalmazza mind a termelőszövetkezet, mind a munkavállalók jogait és kötelességeit. Ily módon az alkalmazottak munkája jól szolgálhatja egy-egy termelőszövetkezet érdekeit. H. L. Kiss Árpád, megyénk országgyűlési képviselője nyilatkozott a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról Nyers Rezső megtekintette a tiszai árvádé k ezést Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szombaton megtekintette a tiszai árvízvédekezést, s ezzel kapcsolatban Szolnokon megbeszélést folytatott Dégen Imrével, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjével, Csáki Istvánnal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával és Hegedűs Lajossal, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével. Ezt követően repülőgépről megszemlélte a Körösök mentén, Gyula térségében folyó vízvisszavezetési és helyreállítási munkálatokat. Olvasóink mindvégig nagy figyelemmel kísérték a Kállai Gyula miniszterelnök vezette kormányküldöttség afrikai ás ázsiai körútját. Kállai elvtárs tegnap este számolt be a rádióban és a televízióban a kormánydelegáció útjáról, nyilatkozatát a ma reggeli országos lapok közlik. Mint ismeretes, a küldöttség tagja volt Kiss Árpád elvtárs is, megyénk országgyűlési képviselője. Éppen ezért megragadtuk az alkalmat és megkértük Kiss elvtársat, nyilatkozzon a Szolnok megyei Néplapnak a küldöttség útjáról, személyes élményeiről. — Milyen nemzetközi politikai jelentősége volt az utazásnak, és miben lehet összefoglalni az utazás során szerzett tapasztalatokat? — Kormányküldöttségünk ezen az útján elsősorban a jelenleg aktuális nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréket politikai vezetőkkel, amelyeknek során kölcsönösen ismertettük nézeteinket. Nagy figyelmet fordítottunk arra, milyen lehetőségek vannak ezekkel a gazdaságilag fejlődő országokkal a kétoldalú gazdasági együttműködések kialakítására. A nemzetközi kérdésekben történt kölcsönös véleménycsere után kerestük azokat a pontokat, TAVASZ A HATÁRBAN A tavasziadra fordult Időjárás kedvez a mezőgazdasági munkáknak. Igaz, a földekre sok helyen még nem lehet gépekkel rám enni, de ott kézierővel pótolják a gépi munkát. A tiszaígari Petőfi Tsz-ben kihordják az istállótrágyát a földekre. A tiszaörvényi Dózsa Tsz- ben fej trágyázzák a búzát, t amelyekben nézeteink az egyes országokkal azonosak. Természetesen nem alakult ki minden országgal valamennyi kérdésben nézetozonosság. — A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségeinek keresésében arra törekedtünk, hogy a gazdaságilag fejlődő országok és hazánk között új típusú, kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködés jöjjön létre. Ennek lényege az egyes országok gazdasági fejlesztési célkitűzéseit olyan módon támogassuk, hogy ez hazánk érdekeit is szolgálja. Alapelvünk: csak kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéseknek van tartós alapjuk. — A Magyar Népköztársaság egy adott iparágban tudományos és műszaki alapokon álló, a fejlesztés érdekeit szolgáló eljárásokkal, gépi berendezésekkel, alkatrész és szerelési részegységek szállításával, komplett technikai berendezések megtervezésével, beindításával járul hozzá az adott ország egyes ágazatainak fejlesztéséhez. — Természetesen ebbe beleértve a szakember-ellátást is. — A meglátogatott országok mindegyike a gazdasági együttműködésre vonatkozó, a kölcsönös előnyök alapján álló javaslatainkat pozitívan és helyesléssel fogadta Véleményem szerint nemzetközi szempontból ez nagy jelentőségű, mert a Magyar Népköz- társaság mint szocialista ország, ilyen jellegű gazdasági együttműködésben példamutatóan elől járhat a kapitalista jellegű gazdasági behatolásokkal szemben. — (Ugyanis a kapitalista országok új gyarmatos! tási koncepciójuknak megfelelően eléggé nagy intenzitással törekednek erre.) Ilyen újtípusú kapcsolatoknak kulturális alapja ezekkel az országokkal adott. Tudniillik ezek az országok több ezer éves kultúrával rendelkeznek, következésképpen képesek megfelelő tudományos és műszaki segítséggel rövid idő alatt az iparfejlesztést az új civilizáció eszközeként fogadni, alkalmazni és önálló nemzeti iparukat rövid időn belül kifeilesz- teni. — Milyen Jelenleg az aIrikal és ázsiai országok műszaki kultúrája, hogyan látja ezt fin. mint a* Orszagos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke? Milyen egyezmények születtek e vonatkozásban? — Egyiptom <=s incua néhány iparága már jelenleg is rendkívül magas műszaki színvonalú. Feladatunk, hogy más ipari ágazatokat, amelyekre fejlesztést tűztek ki, segítségünkkel növidesen hasonló színvonalra emelhessenek. Ezt szolgálják azok a különböző gazdasági, hosz- szúlejáratú kereskedelmi, műszaki, tudományos együttműködési egyezmények, amelyeket megkötöttünk Ezen túlmenően sor került kulturális, légügyi, idegen- forgalmi és kölcsönös tájékoztatási egyezmények megkötésére is. — Az egyes országai, műszaki, gazdasági színvonalától függően különböző lehetőségek vannak országaink között gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok kiéoí(Folytatás a 3. oldalon.)
