Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK ME5Y6I PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. évfolyam, 76. szám. Ára 50 filler 1966. márc. 31, csütörtök. Tanácskozik az SZKP XXIII. kongresszusa A Kreml kongresszusi palotájában folytatja ta­nácskozásait az SZKP XXIII. kongresszusa. — A szerda délelőtti ülésen Alekszej Koszigin minisz­terelnök elnökölt. Megkezdődött a vita Leo- nyid Brezsnyev beszámo­lója felett. Elsőnek Jegori- esev, a moszkvai városi pártbizottság első titkára szólalt fel. A többi között határozottan megcáfolta azokat a nyugati találga­tásokat, amelyek szerint a Szovjetunióban az úgyne­vezett sztálinizmus rehabi- litására kerülne sor, hang­súlyozta, hogy a személyi kultusz túlkapásaihoz, ön­kényéhez nem lesz soha visszatérés. Ugyanakkor rámutatott, hogy nem le­het kisebbíteni az elmúlt évek és évtizedek eredmé­nyeit sem, mert azok vi­tathatatlanak, „Sokmdndent jobban csi­nálhattunk volna, öt évti­zed sokmindenre megtaní­tott bennünket. Mindamel­lett az, amit tettünk, lel­kesedéssel és büszkeséggel tölt ed bennünket" — je- entette ki, s idézte Máurice Thome znak az SZKP XX. kongresszusán elhangzott szavait: „A történelmi ta­nulság az, hogy ha a szo­cializmus útja könnyebbé válik, ezt a szovjet dolgo­zók önfeláldozásának kö­szönhetjük majd”. Jegoricsev a moszkvai pártszervezet nevében ja­vasolta, hogy a pártban ál­lítsák vissza a főtitkári tisztséget, úgy, ahogyan Le­nin idején volt. Jegoricsev végül megál­lapította, hogy az SZKP októberi és márciusi plé­numának határozatai alap­ján az ország lényeges gaz­dasági sikereket ért el. Pjotr Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára kiemelte, milyen jótéko­nyan hatottak a mezőgaz­daság fejlődésére az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusi plénuma után foganatosított intéz­kedések. Beszámolt Ukrajna gaz­dasági eredményeiről. — Pjotr Seleszt az ukrán kommunisták nevében tá­mogatta az SZKP Központi Bizottságának beszámolójá­ban a kolhoz-szövetkezeti szervek létrehozásáról és a kolhozparasztoknál a mun­ka garantált javadalmazá­sára való áttérésről elhang­zott javaslatot. Támogatta azt a javaslatot, hogy az elnökséget a jövőben az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ne­vezzék. A szónok helyesel­te továbbá a Központi Bi­zottság főtitkára tisztség bevezetésének javaslatát. Vaszilij Tolsztyikov, az SZKP leningrádi területi bizottságának első titkára felszólalásában hangoztat­ta, hogy napjainkban „fel­mérhetetlenül megnöveke­dik a szociális folyamatok irányításának szerepe”. A gazdasági élet központjá­ban a vállalat, a vállalati kollektíva áll. Javasolta, hogy a terme­lési feladatok mellett vala­mennyi vállalat számára határozzák meg a kollektí­va komplex szociális fej­lesztési tervét Is. E tervben számba kell venni a dol­gozók társadalmi és szemé­lyes érdekeit; a párt prog­ramjelszavából kell kiin­dulni: „Mindent az ember nevében, mindent az em­ber számára”. Dinmuhamed Knnajev, Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára beszélt Kazahsztán gazdasági ered­ményeiről, és szóvátette a mezőgazdaság Irányításá­ban elkövetett hibákat Fjodor Gorjacsov, a no­voszibirszk-területi párt- szervezet vezetője java­solta, hogy növeljék a me­zőgazdaság tudományos ve­zetéséhez szükséges szak­emberek képzését. Véle­ménye szerint több mező- gazdasági szak-középisko­lát kellene létesíteni köz­vetlenül a kolhozokban és a szovhozokban, ahol meg­van ehhez az anyagi és technikai bázis. Közölte, hogy Novoszi- birszkben. hatvannégyezren járnak a főiskolákra, s ezenkívül még ötvenezren szakközépiskolákban tanul­nak. — Az aranykészletek táv­lati felmérése alapján ar­ra számíthatunk, hogy Üz­begisztánban a föld mé­lyében több arany rejlik, mint a Szovjetunió eddig átkutatott kerületeiben együttvéve — mondotta Sarab Rasidov, Üzbegisz­tán Kommunista Pártjá­nak első titkára. A számí­tásba vehető földgáz-kész­letek három billió köbmé­terre tehetők. A gázt mát szállítják a kizilkutni si­vatagból az Uraiba, a világ legnagyobb gázszállító fő- vezetékén. Az új ötéves tervben gigászi méretű fő­vezetékek épülnek, a többi közt Közép-Ázsia és az oroszországi föderáció köz­pontja között. Ezen át a gázt Üzbegisztánból Moszk­vába szállítják; Üzbegisztán mint az ország fő gyapotbázisa hét év alatt 23 és fél millió tonna gyapotot termelt. Saraf Rasidov emlékez­tetett rá, hogy Üzbegisztán még néhány évtizeddel ez­előtt „feudális-patriarchális életet élt”, majd elmondot­ta, hogy most ez a köztár­saság a világ 71 országába exportálja termékeit s tu­dományos-műszaki Segítsé­get nyújt sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország­nak. „Helyesnek tartjuk és tel­jes egészében jóváhagyjuk az SZKP Központi Bizott­ságának tevékenységét, amelynek célja a szocialista táborhoz tartozó országok közösségének és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének fejlesztése” — jelentette ki a belorusz kommunisták nevében Pjotr Maserov, majd beszámolt Belorusszia gazdasági hala­dásáról. Vaszilij Mzsavanadze, Grú­zia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kára elmondotta, hogy Grú­zia dogozó! helyesléssel fo­gadták az ötéves terv irányelveinek tervezetét, amely valamennyi szövet­séges köztársaság további fejlődését irányozza elő. A Grúz Köztársaság példájával illusztrálta, hogyan fogják megvalósítani az ötéves terv „grandiózus és egyszers­mind reális számait”. Grú­ziában 1970. végére több (Foli/tatás a 2. oldalon) Kfrftfrr ttaw, m MSZMP KB első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu- aiata Párt főtitkára ac cAnőkségbw A telepitéstervezők a jövőbe látnak A Szolnok megyei tsz-eit évente 80 — 100 millió for:nt állami hiteiből építkeznek Szép dolog lehet csak egyszer is a jövőbe látni. S akinek minden nap meg­adatik, hogy a holnapba nézzen, igazán irigylésre méltó. Kicsit ilyen emberek a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályának telepítéstervezői. Nem so­kan vannak. Néhány mér­nök, technikus, műszaki rajzoló, geodéta. Foglalko­zásuk tőrölmetszetten új. Szacialista munka: termelő­szövetkezetek majortelepí­tésének távlati terve. Még 1959-ben született meg a gondolat: a szövet­kezeti építkezéseket 20—30 évre előre szólóan megter­vezik. A városok közül Karcagé teljesen el is ké­szült, s ugyanilyen szeren­csésnek mondhatja magát a nagy szolnoki járás is. Ti- szasüly kivételével náluk is készen van minden közös gazdaság távlati települési tervezete. 34iből is áll a majortelepítés ? Vegyük a karcagi pél­dát Ott a kísérlett intézet több előtanulmányt végzett és ez sokat könnyített De a munka menetén nem változtatott. Legelőször egy 20 ezres kicsinyítésű térkép készült a városiról. Ezen be­jelölték a már meglevő szö­vetkezeti épületeket, telepe­ket és a leendők helyét. A major kijelölésében sok hatósági együttműkö­dés van. A vízügyi igazga­tóság vízgazdálkodási szak- véleményt ad, a KÖJÁL a közegjéttótegügyre vigyáz. Az Építésügyi Minisztérium képviselője azt mondja meg: nem jelölték-e vala­milyen a korsserű Körülbelül olyan, mint a karcagi Béke Termelőszö­vetkezet berekfürdői üzem­egységének központja. Ott három nagy tehénistálló van. Aztán gondozói laká­sok, villany, telefon, bekö­tőút, víztorony. Az igazi nagyüzemi major-méretek egyébként Karcagra a leg­jellemzőbbek. De ilyen a tíszaföldvári Lenin, a me- zőhéki Táncsics, a jász,bol­dogházi Aranykalász és a túrkevei szövetkezetek né­hány majorja is. A távlati tervekben sze­repelnek: a takarmány­mérleg, a vetésszerkezet várható alakulása, az előre mi fontos népgazdaság’ építkezés céljára későbbre a helyet, A hatósági „helyszíni be­járás” — így nevezik a ki­jelölést — tagjai a terme­lőszövetkezet szakmai vezetői, a községi tanács képviselői. Végűiig a major hovákerülését az dönti el: közel esik-e vasúthoz, roff- útihoz? A termelőszövetke­zet birtokának központi he­lyén van-e, ahol könnyebb a kiszolgálás? A baromfi­telepek esetében lényeges a falu közelsége, hiszen ide többnyire a nők járnak ki majd dolgozni. major ? becsült termésátlagok is. Ebből tudják megállapíta­ni, mennyi állatot tud majd eltartani a szövetkezet. És hogy mennyi magtár, gaz­dasági épület létesítésére számítsanak még. Szolnok megyében idáig 69 termelő­szövetkezet majorfejlesztési terve készült el. Azóta ugyan néhány szövetkezet egyesült belőlük. Bár az egyesüléseikre elő­re gondolnak. A tervezők számítanak a szövetkezeti gazdaságok együttműködé­sére. Jó példa erre Tiszaug és Tiszasas. Ma még elkép­zelhetetlen, de a telepítés- tervezők már úgy gondol­koztak, hogy a távlatban az egyik szövetkezetnek csak tenyészkoca tel epet, a má­siknak csak hizlaldát ter­veztek. Alapul vették a kés falu kooperációját a gépesí­tésben is. Géptelepe csak a tiszaugi szövetkezetnek van, az szolgálja ki majd mind a két üzemet. Elsenyved a major Van olyan eset is, ami­kor a telepitéstervezők elsor­vasztásra ítélnek egy már meglevő majort A szélévé- nyi Szikra Termelőszövet­kezet Haleszen épített lóis­tállót, tehénistállót Amikor a tervezők elvégezték a közgazdasági, mezőgazdasá­gi elemzéseket, kiderült nincs értelme ezt a telepet továbbfejleszteni. Nagy gondot okoz a ter­mőföld védelme. A májon- telepítési szempontok kö­zött szerepel az egészség­ügyi izoláció. Ez kimond­ja például, hogy csibeóla.t a tojóháztól legalább I2ü méternyire kell építeni. Nagy távolság. De nem ak­kora, hogy szántóföldi mű­velést még folytathatnak rajta. A közvetlen holnap elérhetőbb A hosszú távú tervezéssel különben leállt a csoporti Az idén új módon tervezik a szövetkezetek távlati be­ruházásait. ötéves üzem- fejlesztési tervet készítenek szövetkezetenként. Az öt esztendő a közelebbi hol­napot jelöli, • jobban kö­tődik a népgazdasági ter­vekhez is, ezért használ­hatóbb. Egyben építési en­gedélyül is szolgál majd a későbbiekben. Az üzemfej­lesztési terv jóváhagyása után megszűnik a termelő- szövetkezetek építési enge­délykérési kötelezettsége. Tovább épül a vízhálózat Kenderesen Korábbi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy a megyei községfej­lesztési versenyen Kende­res község elért eredmé­nye alapján 100 ezer fo­rint jutalomban részesült Mire használják fel ezt a pénzt? — kérdeztük meg Lucz István vb-elnököt. A vb-elnök elmondotta: Ebből a pénzből tovább építik a község vízhálóza­tát Annál is inkább meg­tehetik ezt, mivel a kő­olajipari vállalattól 60 ezer forintot kaptak községfej­lesztési hozzájárulásként, a lakosság pedig 60—70 ezer forint társadalmi munkát ajánlott fel. így mintegy 1300 folyóméter vízhálózat épül meg az idén a József Attila és a Szövetkezeti ut­cák lakóinak nem kis örö­mére. Kenderes lakói szívesen segítenek községük építésé­ben. Ezt bizonyítja, hogy az idén nemcsak a vízháló­zat építésénél segítenek, hanem más egyéb munká­kat im elvégeznek. Az áltar luk felajánlott társadalmi munka értéke meghaladja a 250 ezer forintot. Ez a munka még csak ez­után kezdődik. Nem lesz könnyű. Szolnok megye ter­melőszövetkezetei évente 80 —100 millió forint érték­ben építkeznek állami hi­telből. Alaposan meg kell gondolni, szakszerűen elő kell készíteni: hová kerül­nek a népgazdaság forint­jai. B. L. Április 3-án ünnepélyesen felvonják az állami zászlót 4-én délben »énét őrségváltás, dísxlövések a Gellérthegyen Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából április 3-án, vasárnap a fővárosban ünnepélyesen felvonják az állami zászlót. A Gellérthegyen 17 órakor, a parlament előtt pedig 18 órakor kerül sor a zászló­felvonás! ünnepségre, — mindkét helyen katonai tiszteletadás közepette. Április 4-én délben az állami zászlónál a parla­ment előtti téren zenés őr­ségváltás lesz. Az egyesi- tett tetaMMBPdtor eáLjátss*­sza a himnuszt, miközben a Gellérthegyen felállított 1 övegek díszsortüzet adnak. Az őrségváltás után a Kos­suth szobor előtti parkban a mintegy száz tagú kato­nazenekar térzenével szó­rakoztatja az ünnepi ese­mény résztvevőit. Az állami zászlót április 5-én, délelőtt mind a par­lament előtt, mind a Gel­lérthegyen katonai tiszte­letadás közben vonják majd le.

Next

/
Thumbnails
Contents