Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

1»M. március 2fc SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkadíjalap és készpénz javadalmazás a szövetkezeti gazdálkodásban Az MSZMP Központi Bizottsága 1965. november 18—20-i ülésén megtárgyalta a gazdaságirányítási rendszerünk kérdéseit. Nyers Rezső előadói beszédé­ben olvashattuk: „A mezőgazdaságban a reform fő iránya az önálló (szövetkezeti) gazdálkodás fejlesz­tése és a közgazdasági eszközökkel történő irányí­tás”. Továbbá: „A szövetkezetek vállalatszerűén gaz­dálkodjanak a munkadíjalappal, mérjék az önköltsé­get és a nyereségükből nyújtsanak kiegészítő része­sedést tagjaiknak”. Szocialista brioádértekezlet az állomáson A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz-ben az idén rá-, tértek a munkadíjalap- képzésre és a hagyományos elosztási formák részbeni meghagyásával a készpénz szerinti javadalmazás rend­szerére. Az új elosztási forma bevezetését, me­lyet végül a terv-tárgyaló közgyűlés hagyott jóvá, szenvedélyes viták, szá­molgatások előzték meg. — Az elszámolás rend­szere nálunk bonyolult volt — mondta Ferencz Ottó főkönyvelő. — A növény- termelők munkaegységet-f- prémiumot -f- természetbe­ni juttatást + készpénzja­vadalmazást kaptak. Az ál­lattenyésztőknek munka­egység, természetbeni jö­vedelem és prémium járt. A növénytermelők pél­dául egy hold kukorica egyszeri kapálásáért 120 forintot kaptak, a törés­kor 7—10 százalék pré­mium járt. A cukorrépa művelése, betakarítása után minden mázsa ré­páért 13 forintot adtak. Minden egyéb munkáért munkaegységet írtak jóvá. — Nehéz volt megállapí­tani, hol van munkaegység túllépés, vagy megtakarí­tás. A többféle elosztási mód bonyolította az ellen­őrzést és az elszámolást. Tavaly 160 ezer munkaegy­séget terveztünk, de csak 125 ezret használtunk fel. Az egy munkaegység érté­ke magasabb lett, amit a növénytermelésben megta­karítottunk, az állatte­nyésztőiknél csapódott le. Az utóbbi években kor­szerűsítették a Vörös Ok­tóber állattenyésztő tele­pét. Mintegy 3 millió fo­rintot költöttek rá. Az is­tállókban vízvezeték, a hiz­laldában önetető, önitató van. A 300-as hizlaldát egy személy el tudja lát­ni. A baromfiólban kap­csolótábláról irányítják a takarmány ellátását. A te­henészetben és a juhászai­ban rátértek a karbamid etetésére. A normák azon­ban a régiek maradtak, a munkaegység szaporodott, s a gondozók aránytalanul magasabb jövedelemhez jutottak. A főkönyvelő így látja: — A beruházások hatása ilyen körülmények között nem jelentkezett. Azt is észrevettük, hogy a tag­létszám az utóbbi évek­ben csökkent. A fia­talokat nem elégítette ki tíz forintos munkaegység szerinti részesedés. Az em­lített okok miatt tértünk rá a munkadíjalap-kéDzés- re. a készpénz javadalma­zásra. A közös gazdaságban minden normát gondosan felülvizsgáltak a szakem­berek. Tanulmányozták az állami gazdaságok állatte­nyésztőinek bérezését. A munkaegység könyv nor­máit munkadíjra számí­tották át. Ami korábban egy munkaegységnek felelt meg, 24 forintban fejezték ki. A főkönyvelő vaskos füzetet mutatott. — Ez az új normaköny­vünk. Minden munkafolya­matot forintban állapítot­tunk meg. Kidolgoztuk, hogy növényenként meny­nyi munkát kell elvégezni. Az állattenyésztésben ha­sonlóan. A termelőszövetkezetben 4,2 millió forint az évi fel­osztható alap. Ezt 20 szá­zalék kivételével garan­tálják a tagoknak. A be­tervezett munkadíjalap 60 százalékát — a munka ará­nyában — havonta kifize­tik a tagoknak. Csupán a kukorica maradt részes. — Ezt nem készpénzben, ha­nem az össztermés 30 szá­zalékával számolják el. Tavaly januárban 80 ezer forint előleget fizettek ki a közös gazdaságban, most 130 ezer forintot. 1965 feb­ruárban 80 ezer most 140 ezer forintot osztottak ki. Azelőtt a legmagasabb ösz- szeg 600—700 forint volt, az új elosztási forma beve­zetése után 1000—1200 fo­rint. A márciusi részese­dést húsvét előtt kapják meg a Vörös Október tag­jai. A természetbeni juttatás a munkadíjalapnak 30 szá­zalékát teszi ki. Most sem kevesebb, mint korábban volt, de igazságosabban oszlik meg. A növényter­melők valamivel többet, az állattenyésztők kevesebbet kapnak. A munkadíjalap beveze­tése kedvezően hatott a szövetkezet életére. Máris 23 új tagot vettek fel — főleg fiatalokat. Az embe­rek könnyen kiszámíthat­ják, hogy bizonyos mun­káért mennyi pénzt kap­hatnak. — Vajon hogyan bizto­sítják « pénzügyi fedeze­tet? — Kilencszázezer forint munkadíjalapot képeztünk. A nem garantált összeg 600—800 ezer forintot tesz ki. A termelési és pénz­ügyi tervet úgy állítottuk össze, hogy a fedezet egész éven át folyamatosan meg­legyen. Az idén 14 ezer csirkét, 500 hízottsertést és több vágómarhát szállítot­tunk el. Ezenkívül a bar.k megkülönböztetett hitelt ad, ha az értékesítésben nem várt eltolódás lesz (például állatbetegség). A 24 forintos munkadíj­alap nem sok, de a szintet több év átlagának megfe­lelően és szerényen álla­pították meg. Ezt a kedve­zőtlen időjárás esetén is biztosítani tudják. Egy tag­ra átlagosan évi 14 ezer forint jövedelmet számol­tak. A szövetkezet vezetői hangsúlyozták a közgyűlé­sen: — A termelési tervet tel­jesítenünk kell. A beter­vezett normákat senkinek sem szabad túllépni. Nem engedünk a jogtalan köve­teléseknek. Az új módszer hatással van a munkaszervezésre is. azonos munkát kevesebb ember elvégezhet, a mun­kadíj összege közöttük osz­lik meg. tehát a jövedelem így is nő. Az üzemegvségek és az állattenyésztők önálló költség-, munkadíj- és ter­melési értéktervet kaptak. A prémium továbbra ia megmarad, de csak a ter­ven felüli többletért jár. Ha az üzemegységek ked­vezőbben, takarékosabban, kisebb költséggel gazdál­kodnak, a 100 forint mun­kadíj után év végén 10, esetleg 20 forint nyeresé­get, jövedelemtöbbletet kaphatnak. Ugyanis a jobban dolgozó üzemegy­ség tagjainak jövedelme független a rosszabbul gaz­dálkodókétól. A munkadíjalap, a kész­pénz fizetés bevezetése el­ismerésre méltó lépés a kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben. Ami most Kun­hegyesen új, néhány év múlva minden bizonnyal általános lesz megyénk termelőszövetkezetei ben. Ügy éreztem, szíveseb­ben továbbküldene, mint­hogy rögtön igent mondjon az időszakításra. Aztán mégis szóbaállt velem: — Apám ökör mögött já­ró, béres ember volt. Nyu­godt, csendes természetei, Ha megérem az ő korát, még életem felénél tar­tok... a foglalkozását sem­miképpen nem akartam kö­vetni. A tanítóm is mon­dogatta anyámnak: — Boros néni, Andrist érdemes lenne taníttatni. — Ha egyik különb lesz. mit szól a másik hat — mondta a mama és ezzel a sorsom el volt döntve. Iskola után cipészinas lett. Mikor a sok szekíro- zás miatt tovább akart áll­ni, ismét a mama szólt: — Csak hiszed. hogy máshol jobb lehet. Ha már oda szegődtél, maradj, ne ugrálj! Mire felnőtt, éppen harc­térre váló ember volt Majd egy évtizednyi kato­náskodás és hadifogság után, 1948-ban látta vi­szont Jászberényt, akkor mindjárt odakerült a ci­pész ktsz-be. — Csaknem azóta va­gyok párttitkár is. Tizenhat éve. Sok gondolat megfor­dul bennem, amikor estén­ként beülök az iskolapad­ba. Van úgy, hogy ugrifü- les diáknak érzem magam és kárpótolva vagyok min­LényegCien c-ökkent a vegyipari baleketek száma Több napon át a mun­kásvédelem fejlesztéséről tanácskoznak a Nehézipari Minisztérium és a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerve­zete, valamint a vegyipari trösztök, vállalatok, gazda­sági, műszaki és mozgalmi vezetői. Dr. Szekér Gyula, a ne­hézipari ' miniszter első he­lyettese beszámolójában el­mondotta, hogy 1953-ban a vegyiparban még 38 halálos baleset volt, ez a szám az évek folyamán fokozatosan csökkent és tavaly már csak tíz halálos baleset fordult elő. Az ezer mun­kásra jutó balesetek szá­ma ugyanebben az idő­szakban 70-ről 42-re fogyott. A beszámolót szakreferá­tumok egészítették ki. Ez­után átadták annak a ki­állításnak a díjait, amelyen a vegyipari trösztök a má­sodik ötéves tervben elért munkásvédelmi eredmé­nyeiket mutatták be. den veszteségért. Örülök, hogy felnőtt fejjel mégis­csak elérem, mégiscsak át­élem azt, ami fiatal éveim­ből hiányzott. — Tanulj Bandi! —mon­dom is sokszor magamnak. Hogy te vagy itt a legidő­sebb diák? Na és?! Annak is lennie kell. Máskor meg az az érzés fog el: mi­lyen nagy vétek volt az ötvenes évek elején meg­elégednem azzal, hogy ve­zet a proletárösztön. Ne­hezen tudom magunknak, kommunistáknak megbo­csátani, amiért a felszaba­dulás után azonnal nem szorgalmaztuk, hogy minél hamarabb képzett emberek is legyünk. — Most igyekszünk. Mcst meg már a legkisebb mun­kahelyen is csaknem kész közgazdászokat követel az élet. Bár lehet, de nem könnyű vele lépést tartani. Nekem valósággal fáj, hogy még mindig van, aki ezt nem látja. A hetedik-nyol­cadik általánosba még csak többen velem tartot­tak a magam korabeliek közül, de aztán nem jöt­tek. Az elnökünkkel. Ko­vács Istvánnal is sokszor vitatkoztunk. ö a tizenöt éven át, amit a szövetke­zet élén töltött, semmiféle iskolára nem szánta el ma­gát. Aztán tavaly az volt a javaslat, hogy váltsuk le. Addig sokat szekíroztam akkor meg azt mondtam. — Két év múlva nyug­díjba megy. Most már ad­dig maradjon. Ha eddig mi tagok nem kényszeritel- tük a tanulásra, most már legye* így jó. (Tudósítónktól) Az elmúlt napokban a szolnoki csomópont forgal­mi szocialista brigádjainak vezetői értekezletet tartot­tak, amelyen Telek János Igazgatóhelyettes ismertette az elmúlt esztendő ered­ményeit és beszólt a 1966- os feladatokról. A nyolcvanhat szocialista brigád képviseletében meg­jelent brigádvezetők őszin­tén feltárták a helyi prob­lémákat s a kollektívák nevében az egyre nagyobb feladatok megoldására jó javaslatokat tettek. Balogh Ignác a Tisza- menti Vegyiművek vasúti kirendeltségének brigádve­zetője elmondotta, hogy a gyár érdekelt vezetőivel az év elején közösen megtár­gyalták a tennivalókat s kölcsönös segítségnyújtás jegyében láttak a munká­hoz. Ennek máris jelent­kezett az eredménye. Feb­ruárban csak hat, már­Boros András, a jászbe- réyni Cipész Ktsz raktáro­sa most, negyvenhat éves fejjel első gimnazista. Nem vasidegzetű, irigyli is azt, akire ezt mondhatják. Ta­lán inkább vasakaratú, i ez a nagy akarat sem ve­le született. A tizenhat év formálta ilyenné. Szeretné mindig előre látni, tudni, mi hogyan ér véget. Nem­csak itt a ktsz-ben, ha­nem az ország, a világ dol­gaiban is. — Közismertek már kü­lönböző intézkedések az ár- és bérrendezésről. Akik kidolgozták, elrendezték, azok bizonyára nagyon ér­tik mindennek az össze­függését. Nekem viszont nagyon kell törekednem, hogy eligazodjam a közgaz­dászok és vezető politiku­sok gondolataiban, meg­értsem azt, ami nekik azt hiszem, nagyon egyszerű. De muszáj törni magam, mert nem tudok addig megnyu­godni, másoknak segíteni, amíg magam nem érzem elég biztosnak a dolgokban. S itt vitatkozni igazán lehet, sőt kell. — A kisipari ször>etkezet nem nagy üzem. A fiata­lok nem kedvelik különö­sen ezt a cipőjavító mun­kát. ötvennyolc év most nálunk az átlagos életkor. Sokszor egyetlen gép beál­lításáért is sokat kell be­szélni. Ami máshol biztos nagyon egyszerűen menne, itt ahhoz is agitálni kell. Így azt hiszem érthető, hogy sosem lehetek tétlen. B. E. ciusban már eddig tizenhá­rom irányvonatot indítot­tak. Szenes Ottó műszaki tanácsos a szocialista bri­gádmozgalom további szé­lesítéséről, s a forgalmi őr­helyeken szocialista brigá­dok létesítésének szüksé­gességéről beszélt. Elmon­dotta, hogy az állomási re­konstrukció ideje alatt is, az emelkedő forgalom zökkenőmentességét bizto­sítani kell. Monostori Já­nos az ipartelepek kiszol­gálásával kapcsolatban sok jó elképzelést vetett fel, ezek megvalósításának feltétele azonban a moz­dony- és vonatkísérő sze­mélyzet szorosabb együtt­működésében rejlik. A legöntudatosabb mun­káskollektívák kezdemé­nyezésére jelentősen javult a vasutas dolgozók munká­ja, növelték szakmai és politikai ismereteiket. A vasutas szocialista brigá­dok többszáz társadalmi munkaórát fordítottak az állomás parkosítására és a szolgálati helyek csinosítá­sára, tisztántartására. A jelentős fejlődés mel­lett azonban fel kel] fi­gyelni a mozgalom gyen­géire is. Olyan jelenségek­re, amelyek a tanácskozás során is elhangzottak. Nagy József Izgalom nyugtalanság Zágrábban két rádióaktív anyagokat tartalmazó csomag eltűnése miatt A szombat este váratlan izgalmat hozott a zágrá­biaknak. A rádió és a televízió este valamivel kilenc óra után közölte, hogy a re­pülőtérről a város központ­jáig közlekedő autóbuszból két, rádióaktív tartalmú csomag esett ki. A csoma­gok megtalálója és felbon­tója, rendkívül veszélyes sugárzásnak teszi ki magát és környezetét Az, aki a csomagokat megtalálja, sür­gősen értesítse a legköze­lebbi rendőrőrsöt — hang­zott a figyelmeztetés. Vala­mivel éjfél előtt jelentette a rádió a megnyugtató hírt, hogy a rádióaktív tartalmú csomagok — kibontatlanul — megkerültek. A Szabadság-híd közelé­ben megtalálta azokat az egyik járókelő. A megta­láló fivére lakásán érte­sült a rádió felhívásáról, s nyomban felkereste a leg­közelebbi rendőrőrsöt. A «syómvilelí osztály svocialixfa brigádja A Törökszentmiklós :s Vidéke Körzeti Fmsz öt brigádja a szocialista cím­ért versenyzett. A napok­ban értékelték a brigádok eredményét, s a szocialista brigád jelvényt, s az ezzel járó 2400 forint jutalmat a számviteli osztály kilenc­tagú brigádja nyerte eU A jelvényeket és a pénzju­talmat termelési értekezle­ten adták át. Máthé László Üzemkezdés előtti karbantartás és nagytakarítás a martfűi téglagyárban. Sohasem lehet tétlen \

Next

/
Thumbnails
Contents