Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAf 1966. március T>. T akarmány gazdálkodásunk néhány Időszerű kérdése A tavasz közeledtével mindjobban benépesül a határ. A téli viszonylagos pihenő után a növénytermelésben dolgozók is hozzákezdenek évi tervük megvalósításához. Az állattenyésztésben még tart a „téli” időszak, de ezen a területen Is van probléma. Sok gazdaságban a takarmánykészletek gyors csökkenése miatt mind nagyobb gondot okoz az állaté* megfelelő tartása az új terméság. Ez a gond nem újkeletű, szinte évente ismétlődik, mivel több gazdaság még az állatállomány szálas és tömegtakarmány szükségletét sem tudja rendszeresen és a kívánt mértékben kielégíteni. Az állattenyésztés megfelelő szintű termelése népgazdasági és üzemi szinten az egyik legégetőbb. mielőbb megoldandó kérdésünk. Ezt nagymértékben elősegítik az állati termékek új felvásárlási árai is. Hogy e kérdésben tisztábban lássunk az 1964. évi adatok alapján részletesebben megvizsgáltuk. hogyan alakul megyénk szálas- és tömegtakarmányt fogyasztó szarvasmarha és juh állományának termelése és takarmányellátottsága. A takarmányellátottságnál csak a szálas és tömegtakarmányt vizsgáltuk részletesebben, mivel ezeket gyakorlatilag a gazdaságokon belül kell megteremteni és ott kerülnek felhasználásra is. 1964-ben megyénk termelőszövetkezetei mintegy 92 000 katasztrális holdon — a szántó kb. 14 százalékán — termeltek szálas és tömegtakarmányokat és közel 80 000 katasztrális hold rét és legelőterület is rendelkezésükre állt. Ugyanakkor 100 katasztrális hold mezőgazdasági területre mindössze 19,5 szarvasmarba és juh számos állat jutott a közös és háztáji gazdaságokból. Megyénk állatsűrűsége tehát sem országos, sem világviszonylatban nem mondható túlzottnak. A takarmánygazdálkodás és az állattenyésztés problémáinak vizsgálata nagyon összetett és sokrétű. Ahhoz, hogy a takarmány- gazdálkodásunkról megfelelő áttekintést kapjunk, célszerű megnézni, hogyan hasznosítjuk takarmánytermő területeinket. Mivel a takarmány a gazdaságokon belül közbeeső termék, amely az állattenyésztés útján értékesül, célszerű a takarmánytermelés intenzitását is az állati termékek alapján vizsgálni. Ez lehetséges, ha a szarvasmarha és juhtenyésztés termékeit ítej. hús. gyapjú stb.) egy közös nevezőre (az úgynevezett gabonaegységre) számítjuk át. és ezt a takarmány termő területre vetítjük. SZOLNOK MEGYE 1964. ÉVI TAK ARMANYTFRMEI ÉSÉT JELLEMZŐ FONTOSABB ADATOK Megnevezés Egy Mi szfl szálas és tömeg- tak. t-re jutó ge. (l) Lucerna (széna) őszi keverék Tavaszi keverék Silókukorica 1 j Takarm. 1 répa J ászberényi járás ée város 24,1 14,9 67,7 38,0 119,7 214,0 Kunhegyes! járás 23,6 15,7 91,6 82,7 96,0 !95,6 Kunszentmártoni járás 27,7 21,5 106,5 96.9 146,6 >28,9 Szolnoki járás és város 23,4 13.9 61,2 32,4 125,3 178.5 Tiszafüredi járás 20,0 12,6 61,9 26,2 106,7 146.7 Törökszentmiklósi járás 15,7 13,7 89,3 77,2 92,2 186,7 Karcag város 24,4 11,2 59,7 48,9 90.3 137,9 Kisújszállás város 16,9 18,9 107.1 65,0 137,6 359,3 Mezőtúr város 20,4 14.8 68,8 34,3 97,7 167,4 Túrkeve város 22,6 15,8 64,7 22,7 110,7 142.8 Megjegyzés: (*) Szántóföldi szálas és tömegtakarmányterrnő terü’e+e^ 3 gazdaságok tavaszi vetésállományában szereplő területeket értjük. Az eredményekből a takarmánytermelés és állat tenyésztés viszonylag alacsony színvonala, valamint az egyes közigazgatási egységek közötti nagy eltérés állapítható meg. Amikor ezeket a mutatókat termelőszövetkezeti szinten vizsgáltuk, még nagyobb szóródást találtunk. Ha a2 okozati összefüggést keressük — bár elvitathatatlan, hogy az állatok termelőképessége. elhelyezése stb. terén is van még sok tennivaló — mindig a szálas és tömegtakarmányterme- lés alacsony srcfnvnrmláhoB jutunk el. Anélkül, hogy részletesen elemeznénk a közölt adatokat, néhány alapvető megállapítás így is tehető: 1. Szinte valamennyi szálas és tömegtakarmánv- termő növény termésátlaga alacsonyabb, mint amit természeti adottságaink — valamint az egye® növények termő- képessége — lehetővé tennének. 2. Rendkívül nagy az eltérés az őszi és tavaszi takarmánykeverékek termésátlagai között. Ha azt is figyelembe vesz- szük. hogy másodvetések zömmel őszi takarmánykeverékek után kerültek, úgy az őszi takarmánykeverék (76.6 ciőrhl -f- másodvetés (67,5 q/kh) összes termése (139.1 qíkh) megvei szinten többszöröse a tavaszi keveréknek. 3 3. Ha a főbb növénycsoportokat a keményítő- érték hozam alapján vizsgáljuk a legnagyobb a takarmánvrépáé (13 f qűch). ezután a silókukorica következik <13.3 q'khl amivel az őszi keverék 4- másndvetécí megvei szinten teljes»- azonos (13,3 q/kh)Mindezeket, valamint az elmúlt évek termelési tapasztalatait is figyelembe véve úgy látjuk, hogy a közelmúltban kissé egyoldalúan ítéltük meg tömeg- takarmányt ermelésü n két. — Bár elvitathatatlan, hogv a téli tömegtakarmány bázist alapvetően a jövőben is a silókukorica képezi, de a folyamatos takarmányozás, a termelőeszközök jobb kihasználása, a munkacsúcsok letompítása érdekében az eddigieknél nagyobb szerepet kell hogy kapjanak az őszi takarmánykeverékek + másodvetések. a növénytársítások. valamint a takarmányrépa termelése. Részletesen megvizsgáltuk az állatállomány és a takarmányellátottság közötti összefüggéseket. Feltételeztük. hogy az üzemek az egyes takarmányokat akkor használják fel amikor azok gazdaságossági szempontból és a megkívánt termelési szinthez a legcélszerűbbek. MegáVa- pítottuk. hogy a szarvas- marha és juh állomány összes takarmányszükségletének csak mintegy 55—60 százalékát tudjuk szálas és tömeetnknrmányokkal fedezni A fennmaradó 40—45 százalék fedezése abrakkal szinte 'ehefetlen. Az állandósult hiány viszont a? alacsony színvonalú termeléshez vezet. A részletes elemzésekből az is kitűnik. hogv gazdaságaink nyári takarmányozásra használiák fel a télire termelt takarmányok egy részét és ezáltal nem tudják kihasználni sem a nyári tömes+a.karmánvtermelésben reilő new hozamnö velési és értékesüléwi lehetőségeket sem a nyári takarmányozás biztosította "azdasávosabb állati térre előállítását. Több járás és város ter- mn’A^yavntVf—-teinek adatai »lopján réazlctoMbbca elemeztük hogy az állati termék előállítás, a takar- mánytermeiés színvonala, és a takarmányellátottság között milyen összefüggés van. Az állati termék előállítása szempontjából a legjobb termelőszövetkezetben a legnagyobb az ál- Latsűrűség és legnagyobbak az átlagtermések. Viszont a legkevesebb az egy számos állatra jutó takarmánytermő terület és tápanyagtermelés. Más szóval a termelőszövetkezeti adatok azt mutatják, hogy az állati termék előállítás növelésének útja elsősorban nem a taknrmánytermő területek növelése, hanem a takarmánytermelés színvonalának az emelése és a megtermelt takarmányok racionális felhasználása. A takarmánytermelés jelenlegi színvonala a természeti viszonvokkal (talajadott- ságrtk stb) nem mutat következetes és egy értelmű összefüggést. Miután vizsgálataink azt mutatták, hogy takarmánv- termelésünk növelésének még számottevő tartalékai vannak. kérdés. hogyan lehetséges a legcélszerűbben e tartalékok feltárása és kiaknázása? Errevo- natkozőan az intézetünkben beállított kísérletek ió tájékoztatást és kiindulási alapot nyújthatnak. A lucematermelés növelésének lehetőségeivel — mivel erről már számos írás. szakrikk stb ielent meg — nem foglalkozunk részletesebben Csak any- nyit kívánunk megjeffvez- nl. hogv rmsztán a már '■'mert alapve*ő am-ote-b- nikai ellérások tmecrfeio- 'ően előkészített talajba te- lenítés tisztavetéssel, az áj vetésű lucerna első kaszálása virá ozásban és évente legalább egyszeri meghagyás a virágzásig, bogi’ a gvöktő-zs Tvtegerőcadinz a tart-1é1-*ér»»nvsg foko- aottabb felhalmozódása róván, a kellő növényszám biztosítása, időbeni és veszteségmentes betakarítás, okszerű növényvédelem stb.) betartásával a lucer- natermélés színvonala lényegesen emelhető lenne. Az egyes szálas és tómegtaka rmány növények termelési lehetőségeinek és módszereinek tisztázására intézetünk takarmánygaz- dálkodási osztálya 1963 óta folytat növényid választási, társítás!, agrotechnikai és tápanyaggazdálkodási kísérleteket. Ezekről bárkinek szívesen adunk felvilágosítást vagy szaktanácsot. Ehelyen az 1964 és 1965-ös termelési év legfontosabb eredményeit közöljük. A NAGYKUNSÁGI mező gazdasági kísérleti intézetben beállított tömegtakarmAnytermesztési kísérletek eredményei A kísérletbe beállított fontosabb takarmány_______________Két év át lagtermése________________ mezőségi talajon szikes talajon száraz viszonyok között öntözött viszonyok között növények I. őszi keverékek másodvetésekkel: 1. Rozsos szöszösbükk. -f- silókukorica ill. napraforgó -f fehér mustár 2. Búzás szöszösbükk. bíborherével -f- hazai barna cukorcirok -4 cirok sarjú 3. Búzás bíborhere -f fű- veshere rávetés 4 füveshere sarjú II. Koratavaszi növények másod vetésekkel: 1 Zabosbükköny takarmánymályva felülvetés- sel -j- ta karmán ymál yva sarjú 2. Napraforgós bükkönyös szegletes lednek -f- takarmánykáposzta 3. Zabosbükköny olaszperjés vőröshere rávetéssei 4- füveshere sarjú ITI. Későtavaszi vetésű növények: 1. Silókukorica illetve napraforgó 2. Szójás kukorica illetve napraforgó 3. Kukorica ill. napraforgó csalamádé szudánifűve) 4- szudánifű sarjú 4 Korai barna cukorcirok 4-sarjú 5. Szudánifű 4- sarjú Megjegyzés: % = 400,7 83,2 132,0 407.5 83,9 133,1 272,8 TI .0 112,7 183,9 35,9 55,2 49,8 79,0 181.0 40 2 63 8 278,3 63,0 100,0 255,7 72,7 115,4 404,7 79,9 117,3 359,5 62,0 98,4 432,5 764 121,4 silókukorica = index 100 424.5 •7,5 1724 411.3 78,4 201,0 281,7 •74 173,0 217,0 414 1*7,1 49,9 127.9 1294 284 T14 191,6 39,0 1004 *srr s «4 1104 318,9 63,2 162,0 263,3 353,9 49,9 •84 125,0 189,7 (Az eredmények jobb értékelhetősége végett feltüntettük a szárazanyagtermést és a silókukorica illetve silónapraforgót 100- nak véve kimutatjuk az egyes növények relatív értékét is.) Tisztában vagyunk azzal, hogy a kísérletekben elért tesmésátlagok üzemi szinten általában csak mintegy 65—70 százalékig realizálhatók. Figyelembe véve azt is, hogy as 1964— 65-ös év az. átlagosnál csapadékosabb volt ezek az eredmények mégis alkalmasak néhány iránymutató következtetés levonására. Mindenek előtt megállapítható, hogy a mezőségi talajon öntözés nélkül szinte minden növény. minden kombinációban lényegesen többet terem mini ugyanaz sziken öntözve. — Köztudomású, hogy az utóbbi években részben bd- zonvos növények kötelező vetésterve és ideje (például kenyérgabona) az árunövényeit kedvezőbb az állati termékek kedvezőtlenebb árviszonval miatt a takarmánynövények sokszor a legrosszabb terű1 etekre kerültek. ami szintén hozzájárult alacsony termésükhöz. Meggondolandó azonban. hogv az úi állati termék árak ímarhahús. tej. gyanúi) mellett szabad e továbbra is ilven mostohagyerekként” kezelni a takarmánynövényeket, mivel köztudott, hogy amíg a kalászosok a gvoneébb talajokon csak 3—5 mázsá vai adnak kevesebbet mint a lókon, addig a takarmánynövények termés Különbsége akár 1(H) százalék is lehet. Anélkül hogv a tnkar- mánvgaTdé'u-odáo sok rész- letVAr'TAsAha belebocsátkoznánk él vállalkoznánk c nagy és bonyolult kérdéskomplexum részletes kifejtésére a takarmánytermelés és állattenyésztés színvonalának további emelése érdekében a kővetkezőket javasoljuk: 1. Valamennyi gazdaság vizsgálja meg a kialakult takarmánytermesztési rendszerét és — a lehetőségek határán belül — biztosítson g szálas és tőmegta- karmánynövén veknek olyan helyet és fordítson termelésükre olyan gondot, hogy az állattenyésztés takarmányszükséglete fedezhető legyen. í. A közelmúltban kialakult eléggé egyoldalú (zömmel lucerna, silókukorica) szálas és tömogtsknrmánv- termesztési rendszerünkön változtatni kell. A helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó több növénycsoportot és társítás! rendszert felölelő olyan szálas és töm egtakarmánvt érméiért kefl a gazdaságokban kialakítani, amely a területegységen elérhető maximális termelés mellett biztosítja a folyamatosságot a kedvezőbb táparányt a gazdaságosabb termelést Különösen fel kell figyelni a kettős termesztési lehetőségekre öntözött körülmények és 16 talajviszonyok között egyaránt. — Alapvető követelmény, hogy a korán lekerülő és rövid tenyészidejű egynyári takarmányokból egy évben ugyanazon területről legalább két termést takarítsunk be. Ilyen szempontból különösen kl keil hasznába a uitefaM n-f**forgótársítási lehetőségeket (borsós napraforgó, bükkö- nyös-ledneke# napraforgó stb.), 3. Indokolatlannak tartjuk az őszi takarmánykeverék jelenlegihez hasonló visszaszorítását, de különösen az utánuk következő másodvetések elmaradását. őszi takarmány- keverékek után feltétlenül másodterményt kell verni. Az őszi takarmánykeverék -J- másodvetés nemcsak többet terem, mint a siló- kukorica, de jobb a megtermett takarmányok keményítő, fehérje értékaránya Is és kedvezően befolyásolja a gazdaság eszközkihasználását is és kevésbé okoz munkatorlódást. 4. A koratavaszi vetésű takarmánynövények (például zabosbükköny) termesztése nagyon alapos üzemi szintű vizsgálatot igényel. Termelésük csak addig indokolt, amíg azt a zöldtakarmányozás folyamatossága feltétlenül lgénv- R. 5 A későtavaszi vetésű tömegtakarmány növénvek közül különösen a szudáni fű érdemel a jelenleginél nagyobb figyelmet mind tisztavetésben, mind a kukorica. illetve napraforgó csalamádé közé vetve és a sarját is hasznosítva. Ne feledjük el. hogy a későtavaszi ve+ésű tömegtakar- mányók okszerű társításával lényegesen iavíthatink takarmányunk kemAnvítő, fehérje értékarányát is. Dr. Kuruc* Gyula a mezőgazdasági tudományok kandidátusa igazgató Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intését — Kara« Zöldtermés q Száraz anyag termés kh % Zöldtermés q Száraz anyag termés Mi %
