Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
VHSg proletárjai egyesüljetek.' SZOLNOK MEEYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG is A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 73. szám. Ara 80 iílíór 1966. március 27., vasárnap. Á XXIII. kongresszus Itt Moszkva, Moszkva beszél-•• A következő napokban a világ minden részén a szokásosnál is nagyobb érdeklődéssel hallgatják a moszkvai rádió adásait. A szovjet fővárosban olyan esemény zajlik, amely nemcsak a Szovjetunióban, hanem annak határain túl is rendikívüli érdeklődést vált ki: ülésezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszust a történelmi valóság avatja napjaink kiemelkedő eseményévé: a világ első szocialista és közvetlen célként a kommunizmus felé haladó országában a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb és legtapasztaltabb osztaga tartja legmagasabb szintű tanácskozását Az SZKP olyan történelmi utat tett meg, amilyenhez hasonlón eddig a világ egyetlen politikai ^ pártja sem járt. A munkásosztály több, mint fél évszázados hősi harcának, súlyos megpróbáltatásainak és nagyszerű győzelmeinek, a szocializmus és a kommunizmus diadalának útja ez. A több mint 12 milliós tagságú SZKP kongresszusa büszkeséggel tölti ed az embert, mekkora erővé fejlődött a bolsevikok vezette orosz munkások és parasztok 1917-ben véghezvitt történelmi tette. A szocializmus egy új politikai, társadalmi és gazdasági világrendszer formájában reális valóság, a nemzetközi politika egyik tényezője, s nemcsak a világ arculatát, hanem a történelem menetét is befolyásolva. Az emberiségnek mar több mint égyharmada megszabadult a kizsákmányolástól és a társadalmi elnyomástól, és százmilliók felszabadultak a gyarmati iga és a közvetlen imperialista uralom alól. A kommunisták óriási hadserege tóbb mint 42 millió embert egyesít soraiban. A szocializmus új földrészeken vetette meg lábát, a marxizmus—leni- nizmus, a dolgozók százmillióinak harci zászlaja lett. Ezek a változások elválaszthatatlanok a szovjet kommunisták pártjának tevékenységétől. Ez a párt a szovjet hatalom első hónapjaiban mindössze 240 000 tagot számlált. 150 millió lakos között ez természetesen <«=epp volt a tengerben. Ámde, miképpen emlékeznek vissza arra az időre a kor-társak? Lenin találóan nevezte akkoriban a pártot magocskának — olyan kicsi volt. Ereje azonban abban rejlett, hogy a nép gondolatát és akaratát fejezte ld. Lenin szilárd meggyőződéssel mondotta, hogy e mag idővel megnövekszik és feltétlenül átalakítja, átformálja az országot, megújítja egész életét Ez a meggyőződés azon alapult, hogy a mag jó talajba hull, és a benne rejlő hatalmas életerő nem mehet veszendőbe, válasszák él bár évtizedek is a vetést, a termés beérésétől. Ezek az évtizedek elmúltak, s ma már az egész világ látja, milyen bőséges aratást hozott a lenini vetés. A párt fejlődésében, a Szovjetunió életében az SZKP minden kongresszusa történelmi lépcsőfok. A VI. kongresszus felkészítette a pártot a szocialista forradalomra. A nyolcadik elfogadta a szocialista építés programját, amely ma már élő valóság. A tizennegyedik megalapozta az ország iparosításának tervét. A huszadik előre lendítette a forradalmi folyamatot a kommunista építésben, a pártéletben, a szocialista demokrácia fejlesztésében. A huszonkettedik elfogadta a kommunista építés programját A XX111. kongresszus feladata sem kisebb. Felméri a kommunista építés eddigi menetét a politikai, a társadalmi, a gazdasági és az ideológiai életben egyaránt. A következő öt esztendőre meghatározza a Szovjetunió fejlődési irányát és méreteit. A kongresszus nagy hatással lesz a gazdasági irányítás és tervezés korszerűsítését célzó reformtörekvésekre. A szovjet kommunisták küldöttei mélyenszántó elemzését adják majd a XXII. kongresszus utáni időszaknak, amelynek legjelentősebb állomásai az SZKP Központi Bizottságának 1964. és 1965. évi ülései voltak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának forradalmi harcossága valamennyi nép példaképe volt mindig és ma is az. Sikereit a szocializmus győzelméért vívott harcban, óriási tekintélyét a Szovjetunió és a külföldi országok néptömegei előtt annak köszönheti, hogy elméletében és gyakorlatában mindenkor a proletár nemzetköziség elve vezérelte. Gondolataival és tetteivel a béke, a szabadság és a haladás biztos távlatát nyújtotta és nyújtja az emberiségnek. Programja a kommunizmus felépítésére nemzeti jellegű, de egyben olyan nemzetközi program is, amely tudományosan összegezi az általános érvényű törvényeket, s azokat a tennivalókat, amelyek e törvényekből adódnak. A számok, az előirányzatok, a termelési adatok a Szovjetunióra vonatkoznak, de az általános koncepció, mely e számok ás adatok mögött van, egyetemes érvényű. Éppen ezért a XXIII. kongresszus jelentősége messze túlszárnyalja a Szovjetunió határait. A nemzetközi helyzetről és a kommunista világmozgalomról alkotott képére felfigyel majd az egész világ, de különösen azok az erők, amelyek az SZKP-val vállvetve küzdenek az új világháború ' veszélye ellen, a dolgozók érdekeiért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. A XXIII. kongresszus méltán áll a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterében. Nemcsak azért, mert népünket, pártunkat a legszorosabb szálak fűzik a szovjet néphez, az SZKP-hez, hanem azért is, mert a Szovjetunió tapasztalatainak, a kommunizmus építése elveinek és gyakorlatának tanulmányozása megvilágítja utunkat, világos távlatba helyezi fejlődésünk mai problémáit. Őszinte szívvel kívánunk eredményes tanácskozást a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kong- rmtzutánaé A magyar küldöttséget Kádár János vezeti az SZKP kongresszusára Magasseintü küldöttségek Moszkvában A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első títkárának vezetésével szombaton reggel MSZMP küldöttség utazott az SZKP XXIII. kongresszusára. A küldöttség tagjai Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztár(Folytatás a 2. oldalon) Március 16—17 és 18-án zajlott le a húsipari tanulók országos versenye. A Szolnok megyei Húsipari Vállalatnál dolgozó tanulókat három fiú — Bíró István, Csíkhegyi Csaba és Subicz István — képviselte. Első nap írásbeli, második nap gyakorlati feladatokat kaptak, harmadik nap pedig szóbeli vizsgát kellett tenniök. A három szolnoki fiú a versenyben országos második helyezést ért el. A három fiú — Csató Ferenc oktatóval együtt — tegnap Budapesten vette át a szakmunkás bizonyítványt, a kiváló tanuló jelvényt, s jutalomként egy-egy karórát. Még csak annyit: az idei versenyen a vidéki fiúk vitték el a pálmát. A versenyző tíz brigád közül az első helyet a szegediek, a másodikat a szolnokiak, a harmadikat a kaposváriak érték el. A budapestiek a negyedik, ötödik helyen végeztek. Már nyerstéglát gyártanak 7 iszafiireden Jól sikerült a karbantartás — Április eleién begyúitiá'? a kemencéket — Bér javítást kaptak a dolgozók A tiszafüredi téglagyárban e hónap elején megkezdődött a nyersgyártás. Jelenleg már két műszakban dolgoznak a munkások. A megyei kisüzemek közül tavaly ők érték el a legjobb eredményt: termelési feladataikat az előírt gazdaságossági színvonalon teljesítették. Az idei munkára gonddal készültek fel. Jól sikerült a karbantartás. A gépeket, a kotrót, a szekrényes adagolót, a présagregátort és s kismozdonyokat megjavították, rendbehozták, tehát megteremtették az üzem- biztonságot. Egyelőre csak nyerstéglát gyártanak, április elején viszont begyújtják az égető- kemencéket és készárut termelnek. A munka termelékenységének növe’ése is céljaik közé tartozik. Ehhez jó segítség az új kettős keverőgép, mely lehetővé teszi, hogy a tavalyinál közel egymillióval több nyerstéglát gyártsanak. A meddő és lignitszenek adagolásának módosításával fokozzák majd a kemencékben a tűzsebességet, azaz lerövidítik az égetési időt anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Az új módszerrel előreláthatólag 4—500 ezerrel több égetett téglát adhatnak át az épi- tőiparnak, mint az elmúlt évben. Ehhez feltétlenül hozzásegíti az üzemet az. hogy körülbelül 300 ezer tégla elhelyezésére alkalmas területtel növelték a szabadszárító kapacitást. Sajnos a fedettszárító-kapa- citás nem változik, ami előreveti árnyékát az elemi kárnak, melyet az eső és szél okozhat. Az üzemben jó a hangulat, hogy ne lenne az, amikor huszonnégy kategóriában növelték a dolgozók bérét. A kemence dolgozói így 150—180 forint, míg az alacsony keresetűek 70—80 forint többletjövedelemhez jutnak havonként. Rajtuk kívül az időbérben dolgozó munkások fizetése is emelkedett. A tiszafüredi téglagyár a Egészen más dologban kerestem volna a nagyrévi tanácselnököt. Ám mikor megtudta, hogy újságíró vagyok „lecsapott” rám. Pár perc múltán pedig egy jómegjelenésű fiatalembei mutatkozott be az elnök szobában. Tóth János, a tanácstitkár. „Fogva tartottak” mindaddig, amíg papirt. ceruzát nem szedtem elő. — Elvtárs, ha csak lehet írja meg. Olyan szép ez, hogy szóban nem is lehet megköszönni az embereknek. Nagyrév kicsi falu. Egészen pici. A legutóbbi nép- számláláskor ezemégyszáz- huszonhat lélek számbavétele történt meg. Állami költségvetésből nemigen jut ide. Az idén ugyan óvodabővítésre kaptak némi kis pénzt, de ezek a kis falvak a községfejlesztési alapra és lakosaik patrió- tizmusára támaszkodnak főként Nagyrév is a szütervek szerint az idén 6,9 millió nyers és 5,9 millió égetett téglát gyárt A brigádok vállalták, hogy ezt az előírtnál alacsonyabb önköltséggel állítják elő. Többek között konkrét vállalásokat tettek a fajlagos óra és anyagfelhasználás, a selejtszázalék csökkentése érdekében is. lőfalujukat szerető emberek nagyszívűségéből nagyobbodik, szépítkezik. Olyan áldozatkészen, hogy a „Somogyországból’' ideszármazott tanácselnök is tűzbe jön, a nagyréviek •daadását látva. A Tópart utcában betonoztak. Ahány család — tizennégy — csak lakja, az mind ott volt. Hordták a követ, a homokot. Beke László egész héten távol dolgozik, de a hét végi pihenőt ott töltötte a többiekkel. Pápai László csökkent munkaképességű, mégse tágított volna egy percet se. A közösségért cselekvés, a közös munka sodrása magával ragadó. Szikszai Márton bácsi már hetvennyolc éves. A Jókai utcában, tizenhat társával szépítene, planírozta az úttestet előttük. Ugyanott Nagy Sándor szódás, betegsége ellenére nem mozdult a többiektől. Azt kérem a falu vezeTavaszi főszezon a Patyolatnál Örvendetes hírt kaptunk a szolnoki Patyolat Vállalat főmérnökétől. Mint ismeretes, tavaly korszerűsítették az üzemet. Az említett gépek kifogástalanul működnek, és a szalagon dolgozók is összehangoltan végzik munkájukat. Ezzel magyarázható, hogy a Patyolat a február 15-től május 15-ig tartó szezonidőben tartani tudja a tíz napos vállalási időt, nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a vidéki átvevőhelyeken is. tőitől, nevezzenek meg a faluért legtöbbet tevők közül pár embert, összenéznek.. Akkor már a „nagy munkabeliekből” választanak. A nagy akció, a nagy összefogás, a bekötőút helyreállítása volt. Harminckét nagyrévi ember sürgött, forgott, mozgott, megizzadt ott. De legjobban talán Nagy Károly, Jelenti Lajos, Páiyi András, Síkon László. Feltűnik, hogy nőnevek nem szerepelnek a listán. Pedig hát a nagyiévi asz- szonyoknak még külön is volt egy csak „női megmozdulásuk”. Tizenhatan meszelték, csinosították, tették rendbe a községi halottasházat. Pár nevet kérek. Nem, azt nem lehet. Az asszonyok közül nem mernek választani. Vagy mindet, vagy egyet se. Ebből sértődés, harag lenne. — Ügy tessék beírni a Néplapba, hogy tizenhat asszony. A falubar. mindenki'tudja, kik voltak azok. — borzák — A kicsi Nagyrév nagyszívű szépitői
