Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
.966. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gazdálkodás új vonása a brigádok önelszámolási rendszere A PAPÍR MÖGÖTT... A törtevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a dévaványai községi tanács „veszekszik” egymással. Ugyanis a szövetkezetnek van 45 holdas birtoka a ványai határból. Birkalegelő csupán, de jó időjárás esetén meg is lehet kaszálni. Szántóföldi művelésre semmiképpen nem alkalmas. A dévaványai tanács mégis másfél éve erősködik felszólításokkal, büntető szankcióikkal fenyegeti a Vörös Csillag Tsz-t: fel akarja szántatni vele a legelőt. Ép ésszel kárt nem csinál az ember — vélekedik a szövetkezet és ellen is áll a tanács intencióknak. A felszántás után e földön ugyanis semmi meg nem teremne, de akkor már legelőnek se lenne jó. Miért van, hogy a dévaványai tanács mégis makacsul ragaszkodik elgondolásához. A túrkeveiek keseregve mondják: azért, mert ennyivel kevesebb az államilag nyilvántartott szántóföld a községben. S hogy a papíron szereplő szántóföld a valóságban is meglegyen, ilyen áron, erőszakkal akarnak szántósítani. A szántóföld védelméről törvény van Magyarországon. A dévaványai tanács intézkedése mégis nagyon papírízű és mindentől elvonatkoztatott. Hiszen csak a papír kedvéért akarja a szántóföldet növelni, nem nézve az eset következményeit. Ebben az országban jó törvények vannak és az igazság itt nem sikkadhat el. Legfeljebb az egyik helyen nem intézik el, de igazságot szolgáltatnak a másik fórumon. Nem szabad a helytelen intézkedésbe belenyugodni. Bízni kell abban, hogy minden ésszerű dolog elintézhető. Csakhát esetenként több utánajárással, szívóssággal, kitartással... Borzák Lajos Ezerszámra szedi naponta a tojást Bana Imre és a többi gondozó a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezetben. A két tojóházban tizenhat és félezer tojó van. A szövetkezet tavaly egy tyúknál évi 182 tojásátlagot ért el 74 filléres önköltséggel. A jelek szerint az idén is meglesz a tavalyi jó eredmény Egy évvel a határozat után A kunhegyesi földművesszövetkezet évek óta teljesíti kereskedelmi tervét. Nyeresége évről évre nő. A múlt évi küldött- közgyűlésen elsősorban mégis a kereskedelmi munka javítását tűzték ki célul. Ezt részben a hálózat fejlesztésével, korszerűsítésével, részben pedig a lakosság igényének mind jobb kielégítésével kívánták megoldani. Tavaly csaknem 56 millió forint volt a forgalmuk, korszerűsítették az üzleteket, amire több mint másfél millió forintot költöttek — csaknem 22 millió forint a forgóeszköz vagyonuk, a másfél millió forintnál is több volt a nyereségük. A kereskedelmi munka javulását mutatja még a hiánycikkek egyre szűkülő köre is. Mindezek ellenére sem mondhatjuk el: az egy évvel ezelőtt hozott határozatok valamennyi pontját végrehajtották. Néhány fontos tennivaló továbbra is feladat maradt. Nem javult a község tsz-eivel és a vegyesipari ktsz-el való kapcsolatuk. Elsősorban termelési kapcsolatokra gondolunk. A község zöldség-gyümölcs ellátása gondot okoz annak ellenére, hogy a helyi tsz-ek elegendő zöldségfélét termelnek. Az fmsz mégis központi árualapból kénytelen kielégíteni a szükségletet. A vegyesipari ktsz-el való kapcsolatuk kimerül a munkák megrendelésével és elvégzésével. A javító-szolgáltató munkában viszont már nincs közös elgondolásuk. A ktsz a helyi árualapból semmit sem készít az fmsz boltok részére. Hiba továbbá, hogy az elmúlt évben egyetlen újítást sem adtak be az fmsz-nél. A határozatban ugyan benne van az újítómozgalom jelentősége és kiterjesztése, de újítási feladatot már nem dolgoztak ki. Nem teljesítették a baromfifelvásárlási tervüket, nem lett jobb a vendéglátásuk, s a szolgáltatásban sem érték el a kitűzött célt. Az idei küldöttközgyűlésen ismét született határozat. Abban az elért eredmények további javítását tűzték ki célul. A határozat azonban csak annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle. Éppen ezért az fmsz vezetőinek az eddigiektől is jobban kell irányítaniok, — mj — Tanulmány a kertásásról Elhatároztam, tanulmányt fogok írni. A címe az lesz csupán: „Tanulmányi” Témája a fizikai munka. Hát ez nagyszerű. Ez igen. Ezt nem is megírni, hanem festeni kéne, vagy bronzba önteni. De megírni: — úgy érzem, ezért születtem. Aztán egy kötözködő alak, a másik énem: — Hát végeztél te már fizikai munkát? Volt már a te kezedben lapát, ásó? Igaza van. Előbb ki kell próbálni. Lehetőség van bőven. Nem is kell messzire menni. A Lajos bácsiék- nak kertjük van. Fölajánlom, hogy társadalmi munkában megmivelem. (Egy darabon) Nem kérek fizetséget csak akkor, ha már érik a cseresznye, meg a szőlő. Szó nélkül beleegyeztek. (Ezt persze rögtön gondoltam.) Kijelölték az ásni- valót. Megmagyarázták, hogy hogyan csináljam, így iogd fiam, ide lépj rá... Tudom én azt csinálni. Nem kell mindent megmagyarázni — hördült fel bennem az öntudat. Tehát: belenyomom az ásót — így ni, rálépek a taposóra, — megy ez. Fölemelem — nem is olyan nehéz kifordítom — egy kicsit ragad, szétvágom. Nahát... Szóval: belenyomom, rálépek, felemelem... megy ez. Egész jót tesz nekem egy kis fizikai munka. Egy kis mozgás. Szinte feszülnek az izmaim. Nohát, hogy ettől hogy irtóznak egyesek. ...Belenyomom, rátapo- sök, fölemelem... nagyszerű. De mehetne egy kicsit gyorsabban is. Nem lehet azt mondani, hogy sokat megcsináltam volna. Gyerünk... ...belenyomom, rátaposok... belenyo... belenyomom, mennyit nehezedett ez a föld. Biztos erre több eső esett. Aha. Szóval: ...belenyomom, rálépek, fel- — nézd már, — fölemelném, föl is emelem... kifordítom, szétvágom. No most egyet szusszantok. Ajajjjajj! Valami br leszúródott a derekamba. Nem tudok fölegyenesedni. ...Jjjjjajj — sikerült. Egész jól halad. Persze ha ebből kellene megélnem? Hm. No de lássunk hozzá... belenyomom, rálépek... csak a derekam ne fájna... belenyomom, rálépek — csurog a verejték, a derekam jajj... a tenyeremé, mintha parazsat szorongatnék... tüzes karikák táncolnak a szemem előtt... nem tudok tölegyenesedni, nem tudom kinyújtani a kezem. Teljesen tönkretettem magam... Még három ásó- nyomnyi, s kész vagyok... belenyomom... már csak kettő... mintha ólomból lenne. Még egy... nem bírom... megcsinálom... megcsinálom... Kész! ■ Ah! Sóhajtanék nem megy, fölegyenesednék, nem sikerül, mennék a lábaim nem engedelmeskednek. Csak állok négyrét görnyedve. Csak tudnám, hogyan fogok ebből tanulmányt írni. Lesz-e erőm hozzá? (Dián) A karcagi Dimitrov Tsz kertészetében — 1963-ban — kísérletképpen bevezették a brigád premizálás rendszerét. A munkában résztvevő tagokat a bruttó árbevétel alapján jutalmazták. Az árbevételi terv túlteljesítéséből származó összeg 30 százaléka őket illette. A kísérlet bevált. Az emberek gondosabban szedték és csomagolták a 33 holdon termett zöldségféléket. A termés 90 százaléka I. osztályú lett. Év végén minden munkaegység hat forint prémiummal növekedett. A következő évben a kertészeti brigád költség- és hozamtervet is kapott Az árbevétel összegéből levonták a költségeket és az „egyszerűsített” tiszta jövedelem 30 százalékát osztották ki a terv túlteljesítéséből. Tehát a brigád területe önelszámoló egység lett a gazdaságban. Jó munkája utáni többletjövedelmük független volt a gazdaság többi ágazatainak eredményétől. A tagok egész éven át számolgattak. Hajnal János technikus, brigádvezetővel az élen csökkentették az anyagfelhasználást. Ügyeltek arra, hogy a fo- gatosok, gépjárművezetők mennyit szállítanak. Nem engedték meg a munka- egységhígítást, mert ez költségnövelő, illetve jövedelemcsökken tő tényező lett volna a brigád eredményében. Ha olcsóbban. gazdaságosabban dolgoznak A kertészet dolgozói között 1964-ben 64 ezer, tavaly 59 ezer forint prémiumot osztottak ki. PeA megye huszonhét építő-, építő és vegyesipari ktsz-éből mindössze három az, amely nem teljesítette előirányzatát, veszteséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. A törökszentmiklósi és a tiszaföldvári Építőipari Ktsz, valamint a Szolnoki Épületkarbantartó Ktsz vesztesége előzetes számítások szerint valamivel egymillió forint fölött lesz. A felsorol: szövetkezetek semmivel sem voltak hátrányosabb helyzetben, mint a többi huszonnégy, rossz munkájuk inkább a vezetés színvonalának gyengeségében, a vezetők tehetetlenségében, a tagok hanyagságában és fegyelmezetlenségében keresendő. Nem nehéz bebizonyítani, hogy ez mennyire így van. Vegyünk két szövetkezetei, a szolnokit és a kunmadarast E két ktsz egyaránt sorházakat is épített az elmúlt esztendőben. Míg az előbbi csaknem „leégett”, az utóbbi szerény nyereségre tett szert. A szolnokiak helyben dolgoztak, a kunmadarasiak viszont kilencven kilométeres távolságból irányították, szervezték a munkálatokat, szállították az építőanyag egy részét. Az eredmények alakulásánál nagy szerepet — döntő szerepet — játszott, hogy a szolnoki szövetkezet egész évben műszakiak hiányával küzdött, ugyanakkor a madaras! építészmérnökkel és több technikussal rendelkezett. Az előnyt, s ezzel egy- időben a nyereséges termelést ez nagyban befolyásolta. A kunmadarasi ktsz-nek nemcsak a környéken van dig tavaly május végén — a paradicsom és a paprika érése előtt — súlyos jégkár, mintegy 300 ezer forint veszteség érte a kertészetet. A harminc tagú brigád összeforrt. Minden tagja megértette, ha olcsóbban, gazdaságosabban termelnek, egyénileg is jól járnak. Az idén 49 holdra növelik a kertészet területét. A palántázó és tápkocka- gyártó gépek mellé szórófejes öntözőberendezést kiaiptak. Korábban ugyanis barázdás, csörgedezted módszerrel öntöztek. Ez elvette a terület 5—10 százalékát, kevesebb lett a tőszém. A hollandi ágyakat fóliával borítják, hogy gyorsítsák a növények fejlődését, s előbb legyen primőr termékük. A kertészeti brigád önelszámoló rendszere élénk érdeklődést váltott ki a gazdaságban: A szántóföldi brigádok is megtárgyalták módszereiket, eredményeiket, s arra a következtetésre jutottak, hogy az önelszámolás rendszerét terjesszék ki a gazdaság egészére. A Dimitrov Tsz két üzemegységében 2—2 növénytermelő brigád működik. Területük 1600—1700 hold szántó. Az idei tervben már ők is önelszámoló egységekké válnak. Megkapják, hogy mennyi munkaegységet, lófogatot, napot, gépi normálholdat, műtrágyát és növényvédőszert használhatnak fel. Ha túllépik ezt, növelik a költséget, rontják a gazdaságossági eredményt A növénytermelők adottságai, lehetőséged mások mint a kertészeké. — így magától értetődő, hogy a jóhíre, ez a jó hír a megyeszékhelyre is elkísérte. Megbízható partner, emellett kifogástalan munkát végez. A szövetkezet vezetőinek már nagyon régóta legfontosabb feladatuk a vezetés színvonalának emelése, jó szakemberek alkalmazása. Ezért van most építészmérnöke a madarasi Építő és Vegyesipari Ktsz- nek. A szolnoki Épületkarbantartó közgyűlésén arról beszéltek a tagok, s némelyik vezető is, hogy a sorházépítés meghaladja a képességeiket, nem nekik való az. A kunmadarasi szövetkezet vezetői és tagsága arról vitázott, hogyan lehetne Szolnokon gazdaságosabban építeni. Arról egy szó sem esett, hogy nem lehet. S még egy, ami meglepett. Az, hogy ez a szövetkezet mer kockáztatni. Nem a vezetők kockáztatnak ész nélkül, nem erről van szó. A tagsággal egyetértésben új építőanyagokat fognak bevezetni — falun. Már meg is vásároltak több családi házhoz elegendő nagyblokkot, s ebből építenek fel először csak egy házat. Ha kell, az első időben olcsóbban adják a házat — saját terhűkre, amíg megszeretik az emberek a néhány blokkból összeszerelt gyorsan és gazdaságosan kivitelező családi házakat. Mert, hogy megszeretik, az biztos. Nagyszerű, tetszetős épületet terveztek. Egyszerre nem lesz olyan égető a téglahiány, mert e panelekből nagyon sokat lehet beszerezni. Másoknak is lehetne. — bognár — premizálás aránya is változó. A szántóföldi brigádok tagjai, a terven felüli egyszerűsített tiszta jövedelem 15 százalékát kapják. Egy hold kukorica művelése után 14 munkaegységet írnak jóvá és plusz 20 százalék természetbeni juttatást kapnak. Minden mázsa cukorrépáért 25 deka cukor jár. A természetbeni juttatás természetesen költségnövelő tényező az elszámoláskor. A vezetők érdekeltsége A brigádvezetők a terven felüli többletjövedelem öt, az üzemegyeségvezetők két százalékát kapják. Polgár Mihály főkönyvelő és Rápolti Imre üzemgazdász így vélekedik: A szövetkezet tervében 10 ezer mázsákban és millió forintokban beszélünk. Az emberek jobban megértik, ha a terveket, költségeket brigádokra bontjuk. Ismerik, hogy mit kell tenniök és tudják, hogy mennyi jövedelemre számíthatnak. Szívesen vállaljuk a tervek, költségek lebontásával járó többlet munkát. A költségfelhasználást, az eredményeket évközben is sűrűn elemezzük, értékeljük, s ha szükséges, a szakvezetés időben fog intézkedni. Az állattenyésztésben négy brigád dolgozik. Itt egyénenként, munkaterületenként határozták meg a prémiumfeltételeket. A növénytermelőkével együtt azonban közös vonás, hogy itt is a költségek csökkentésére, a gazdaságosságra ösztönöznek. A sertéshizlaldában például figyelembe veszik a takarmány- felhasználást. a súlygyarapodást, az elhullást és a hizlalási időt. A tehenészek minden kifejt liter tej után 10 fillért kapnak negyedévenként. Ha a tervet túlteljesítik a többletből — egy liter tejért — év végén plusz 5 fillér jár. Az ár és jövedelem A marhahizlalók extrém minőség utáni prémiumát a duplájára emelték az idén. A premizálás tehát rugalmasan követi a felvásárlási ár növeléséből származó jövedelemtöbbletet. A karcagi Dimitrov Tsz- ben a közgyűlés jóváhagyta az idei termelési, pénzügyi és jövedelemelosztási tervet. A tagok egyetértettek azzal, hogy a szántóföldi brigádok önelszámoló egységek legyenek. Azt is kikötötték, hogy prémiumot csak az kaphat, aki egész éven át becsülettel dolgozik. A férfiaknak 300, a nőknek 150 a kötelező munkaegység (csúcsok idején megfelelő arányú munkát kell végezni). Akinek fegyelmi ügye volt, prémiumot szintén nem kaphat. Ennek eldöntését a brigádra bízták. Az üzemegységek, brigádok önelszámoló rendszere új vonás, bátor kezdeményezés a karcagi Dimitrov Tsz-ben. A kisebb termelési egységek nagyobb önállóságot kaptak, s ezzel a felelősségük is nőtt. Az új módszer követésre méltó, mert elősegíti a munkatermelékenység növelését, a gazdaságossági szemlélet kialakítását. Máthé László Sikeres „távirányítás”
