Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M EB YE I [A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, G9. szám, Ara 50 fillér I960, március 23., szerda. Az erőtől, az akarattól függ... Csökkent a munkahelyi balesetek száma megyénkben Megyénkben tavaly nagyobb gondot fordítottak a munkahelyi balesetek megelőzésére, mint 1964-ben. Ennek következtében 1965- ben csaknem kétszáz balesettel kevesebb történt, mint egy évvel előbb, a kiesett munkanapok csökkenése pedig megközelíti a háromezret. Az üzemben, a vállalatoknál és az intézményekben a rendszeres baleset- védelmi oktatások, az óvó- rendszabályok következetes betartása eredményeként tavaly az 1964. évi tizeneggyel szemben öt halálos baleset történt. Különösen a mezőgazdaságban jelentős a halálos balesetek csökkenése. Míg 1964-ben hét, tavaly már csak egy baleset végződött halállal. Az egyéb baleseteknél is van csökkenés, de ez korántsem kielégítő. A szigorúbb ellenőrzés, az óvórendszabályok betartásának megkövetelése, a rendszeres oktatás ellenére még mindig 713 esetben kellett baleseti jegyzőkönyvet felvenni. A különböző iparágakban — az építőanyag az élelmezési, a faipar és a közlekedés — szállítási tárcát kivéve — is jelentős a javulás. A vas- és fémiparban például harminchattal, a vegyiparban huszonkilenccel, a nyomda- papíriparban tizenöttel kevesebb baleset történt. A jók közé sorolhatnánk az építőipart is, hiszen ott is kevesebb volt a baleset. A kiesett munkanapok száma azonban nem, ami arra enged következtetni, hogy a balesetek súlyosabbak voltak, sőt három halálos baleset tovább rontja a vállalat munkásvédelmi intézkedéseinek értékét. A már említett négy iparágban, az építőanyag, az élelmezési, a faiparban, a közlekedési és szállítási tárcához tartozó vállalatoknál sajnos tavaly több volt a baleset, mint 1964-ben. Okai a felvett jegyzőkönyv szerint általában a dolgozók figyelmetlensége, a szabályok be nem tartása, de akad szép számmal olyan is, amikor a vállalatok vezetőit terheli a felelősség. Együttműködési szerződések Az egyik karcagi termelőszövetkezetben e tavaszon összevontak két brigádot. Meglepő oka van: annyian mentek nyugdíjba, hogy külön-külön már nem lehet brigádnak nevezni a megcsappant két „alakulatot”. Egy megyénkbeld faluban negyvennyi ház áll üresen. Lakói kiöregedtek, elhaltak. A család fiata- labbjai pedig beköltöztek a városba. Riasztó hírek. Megerősítve, megelevenítve a statisztika jelzéseit. Különben a számok is elgondolkoztató tényeket közölnek. Ezek szerint Szolnok megyében hatvaimyodcezer szövetkezeti parasztember él. S több mint egyharmaduk nyugdíjban van már. De a nyugdíj bamenők aránya esztendők óta nő, s a következő években várhatóan még jobban megugrik. Ugyanis: a szövetkezeti parasztság 40 százaléka 60 éve*» Műid, s csak 2 százalék a húsz év alatti. A mi megyénkben egyébként az országos átlagnál is rosszabb m helyset Nem eltúlozott azoknak a víziója, akik azt kérdezik aggodalmasan: mi lesz a faluval? Egy pár esztendő és nyugdíjba megy? Ha a tendenciát nem állítjuk és nem fordítjuk meg. bizony nmek nézhetünk elébe. A kormányzat sokat tesz azért hogy a magyar mezőgazdaságot a világszínvonalra emelje, vagy annak kőzetébe juttassa. De öregemberekkel nehezebben megy a dolog. Hiába a gép, a technika és minden más, hacsak az idősebb paraszti nemzedék hasznosíthatja, nem sokat tud kezdeni vetek A társadalmi életet, a közvéleményt foglalkoztatja a falu elöregedése. Nagy good. De úgy tűnik, nem nyugtalanít kellőképpen mindenkit, akire csak tartozik. És aki csak segíthetne, tehetne benne valamit. Több szövetkezet kivételes példája bizonyítja ugyanis, hogy a falu elöregedésének útját lehetne állni. A karcagi Lenin, a törökszentmiklósi Aranykalász, a ti- szaföldvári Lenin, s más közös gazdaságban több a paraszt ifjú, a lány, az átlagosnál, Pedig nem történik ördöngösség náluk se. Az igaz, hogy ezek gazdaságilag is jó közösségek. De vannak ennél gazdagabb szövetkezetek is, ahol még- sincs kellő számú fiatal. Miért vágynak el faluról a fiatalok? Azért is, mert a városban több a munka- alkalom, nagyobb a kereseti lehetőség. De igen sok esetben nem a pénz vezérli el a faluról az ifjúságot. Inkább az életmód. A városban azontúl, hogy több a szociális kedvezmény is. vonzóbb, mozgalmasabb az élet. Szervezettebb a pihenés, sokrétűbb a szórakozás. És mindez az ifjúságnál elsőrendűen számít. Lehet-e teljesen azonos szintre emelni valaha is a falusi életet a városival? Egyelőre csak a megközelítésével foglalkozzunk, mert ez a ma feladványa. De azt szervezetten tegyük. Ne csak egy-két szövetkezet a maga jószántából, s kicsit magára is hagyatottam. Történtek ugyan kezdeti lépésiek. A legutóbbi ár- és bérintézkedések között szerepei a szövetkezeti tagok családi pótlékának fizetése is. Sokat jelent. Különösen sokgyermek« családoknál, ahonnan eddig emiatt is eljárt az iparba a családfő. A felvásárlási árak emelése is a háztájiból származó jövedelemnövekedéssel jár. Természetesen még sok és többrétű intézkedés várat magára, az ország terhelhetőségétől függően. A parasztság általános élet- színvonala még mindig alatta van az ipari munkásokénak, az ipari szövetkezeti tagokénak az alkalmazottakénak. És minimális a parasztemberek nyugdíja. A felső határ 315 forint, az alsó, a járandósoké 260 forint. Sok falusi ember úgy gondolkodik, hogy megalapozza öreg napjait, elmegy a szövetkezetből. Mindenki belátja, az ország teherbíró képessége véges. De az élet azt is sürgeti, hogy a következő életszínvonal - kiegyenlítésd korrekcióknál előtérbe kerüljön a szövetkezeti nyugdíj. De a szövetkezetek se várjanak csak állami beavatkozásra. Kövessék a zagyvarókasi Béke Termelőszövetkezetet. Ott máris önerőből havi 500 forintra egészítik ki az öregek nyugdíjéit A j ászszen tandrási fezben figyelmet érdemlő módszert vezettek be a nyáron. Kertészetében fiatalokból álló brigádot szerveztek. Ezek munkájuk után készpénzfizetést kaptak. A díjazás igen népszerű lett, különösen a lányok között A falusi ifjúság régi kívánsága, hogy ne egy összegben, zárszámadáskor kapják meg fizetségüket. Hanem minden vasárnapra, minden ünnepi alkalomra teljen év közben is szórakozásra, báli költségre, új ruhára. A szövetkezetek gazdasági erejétől és akaratától függ, hogy ez így legyen. Az esték értelmes eltöltéséért nagyon sokat tehetnek a művelődési házak. Az öntevékeny művészeti csoportok szervezésétől kezdve, a fiatalokat érdeklő vitákkal folytatva. Előadások, táncmulatságok, klubdélutánok, vetélkedők rendezésével, s még sokféle más módon kedvezhetnek a fiataloknak. Cikkünk korántsem sorolja fel a falu „megfiatalításának” minden lehetőségét. A teljesség sohasem vethető papírra, azt mindig az élet hozza magával. Semmire sem lehet minden esetre alkalmazható receptet adni. Azt szeretnénk elérni: a társadalmi szervek, tömegszervezetek, mozgalmak, gazdasági intézmények jobban figyeljenek a falu elöregedésére az eddiginél. Felújít fák a kunsági halastava kát Hét termelő* szövetkezetnek van halgazdasága a megyében A Szolnok megyei termelőszövetkezetek közül hét vállalkozott arra, hogy szikes földjeinek egy részét halastókéit hasznosítja. A legnagyobb halgazdasága a karcagi Lenin Tsz-nek van. A szövetkezet a saját földjéből 124 holdat rendezett be halastónak. Az államtól pedig 270 holdas víztárolót bérei, amelyen tavaly óta ugyancsak halgazdálkodást folytat. Megyénk legkisebb „halas” szövetkezem a besenyszögi Lenin Tsz, mindössze lí holdon „termel” halat. A termelőszövetkezeti halastavak nagy része a kunsági tájon van. Halastavat tart üzemben a kunmadarasa Kossuth és a kunhegyes; Vörös Csillag és a mezőtúri Alkotmány Termelőszövetkezet. A szövetkezeti halastavak egy része azonban eliszaposodott, ellaposodott. Mint a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán közölték Velünk, az idén felújítják e tavakat is. Felújításra kerül a tisza- szentimrei Aranykalász, a túrkevei Búzakalász halastava, a mezőtúri Alkotmány, a kunhegyes» Vörös Csillag és a karcagi Lenin Tsz tóegységeinek egy része. A termélőszDvetikezetek maguk erejéből javítják ki a megrongált töltéseket, tisztítják ki a halágyakat, a csatornákat. A tógazda-4 Ságokban továbbra is pontyot tenyésztenek, csupán a „ssaeméthalak” irtására raknak szürke harcsát a vízbe. Mennyi ötlet, életrevaló javaslat, megvalósításra váró elgondolás van, születik a fiatalok fejében. Próbálkozás arra, hogy minél előbb megismerjék az életet, a munkát. De beszéljen erről inkább két szerződés, amely közül egyik „Létrejött a jászberényi Aprítógépgyár KlSZ-szer- vezete és az 1379-es Kossuth Lajos úttörőcsapat között...” A szerződés értelmében az Aprítógépgyár KISZ- sZervezete vállalja, hogv gyárlátogatásokra hívja meg az úttörőket, ahol ismerkedhetnek a gyári fis talok életkörülményei vei. munkájávalA gyári KISZ-szervezet ben vannak fiatal mérnökök, technikusok, ök az űrhajózás. az automatizálas alapelveit ismertetik a tanulókkal előadások és vetélkedők keretében. A legjobb ifjú szakmunkásokat azzal bízza meg a KISZ hogy a „szakma szépsége” címmel beszéljenek szakmájukról az iskolások között. Egy másik szerződés, amelyet a 7-es AKÖV jászberényi telepének KISZ- esei és az 1133. számú Bér esényi Miklós úttőrőcsapai kötött, többek között így hangzik: Az autós vállalat KISZ-szervezete az iskola három VIII. osztálya résziére üzemlátogatást szervez, hogy könnyítse a döntést a pályaválasztásban. Balesetvédelmi előadássorozatot és motorszered ői szaktanfolyamot is indítanak. Márciusban, amikor- az idő már úgy engedi, kerékpáros szakrajt szerveznek, hogy sportolni, edzeni tudjanak az úttörők. Az áprilisi, tavaszi szünetben pedig fákat ültetnek együtt. A KISZ-taggy ülésre is meghívják az úttörőket. Májusban akadályversenyt szerveznek a városi kiserdőben, tábortűzzel egybekötve. majd egy közös kirándulásra is indulnak és a május elsejét is közös programmal ünnepük meg. Az iskolai tanulás után a nyári táborok megszervezésében is segítenek az AKÖV-ös ifjak. AZ ÉPÜLŐ FEDETT USZODA A SZOLNOKI TISZA-PARTON. Borzák Lajos
