Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

1906. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felelősség- vállalásra, fegyelemre nevelni A Szolnok városi párt-végrehajtó bizottság bevált munkamódszerének megfelelően a helyszínen — üze­mi párt- és tömegszervezeti vezetők részvételével — vitatta meg az Alföldi Kőolajfúrási Üzem és a Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vállalat pártbizottságának és alapszervezeteinek munkáját. Ez alkalommal vissza­tekintettek: milyen előrehaladás van az egy évvel ez­előtti körülménykhez viszonyítva. A» eredményeit gon­dosan szervezett pártmun­kát tükröznek. A párt-alap- szervezefek taggyűléseire egyre inkább jellemző, hogy rendszeresen foglal­koznak ott a termelés gond­jaival, keresik a lehetősé­geit a feladatok gyors, pon­tos végrehajtásának. A kő­olajtermelőknél az 1965 el­ső felében mutatkozó terv­lemaradásokat a pártszer- vwset segítségével sikerült Jelentősen csökkenteni. A fúrási üzemnél tavaly kellett a fúró és lyukbefe­jező berendezések jelentős részét a Szeged környéki kutatási területekre átcso­portosítani. A párttagok megértő és az átcsoportosí­tást egyértelműen segítő tevékenységére itt is nagy szükség volt, s ezzel a vál­lalat kommunistád nem ma­radtak adósok. Ehhez gya­korlati tények járultak hoz­zá: a párttagok taggyűlésen megkeresték, ki a felelős azért, hogy a főmérnök tudta nélkül leállítottak be­rendezéseket ami jelentős termeléskieséssel járt Az eredményekhez sorol­ható az is, hogy kiegyensú­lyozottan működnek a párt­csoportok, • egyre rendsze­resebben adnak pártmeg­bízatást az a lapszervezet ék kommunistáinak. A taggyű­léseken mind nagyobb az érdeklődés, minden, a köz­véleményt foglalkoztató kérdést itt tisztáznak, ttt mondják el az emberek problémáikat és közvetle­nül választ is kémek azok­ra. A közelmúltban például több gépkocsivezetőt elbo­csátottak. A taggyűlésen a párttagok kérték, hogy il­letékesek indokolják meg ezt az intézkedést, mert so­kan nem értik, miért ke­rült erre sor. A városi párt-végrehajtó bizottság e tanácskozásá­nak egyik erőssége volt, hogy a£ eredmények „nyugtázása” mellett annak tér összegezését segítette: mit kell most tenni a vál­lalatoknál. Az eredmények­re alapozva biztatta újabb tettekre a vállalatok kom­munistáit, megerősítve őket abban, hogy a szerteágazó, bonyolult gazdasági munka közben ütemesen javíthat­ják tovább politikád tevé­kenységüket. Elsősorban a felelős­ségvállalás erősítését hang­súlyozták, s azt, hogy erre neveljenek másokat is. Pél­daként elhangzott többek között az az eset hogy mii- szaki szakemberek a közel­múltban kidolgoztak egy­mástól különböző javasla­tokat a hajdúsági építkezé­sek megvalósítására. A ja­vaslatok elbírálását, végle­gesítését — vagyis a dön­tést — viszont a pártbizott­ságra igyekeztek hagyni. Nem mondták ugyan ki, de feltehetően azzal a belső szándékkal, hogy így a *e- leiősséget is az vállalja majd, ha a szükség úgy hozza. Gyakori eset az is. hogy alacsonyabb beosztású ve­zetők — köztük párttagok is — nem adnak feleletet különböző „kényes” prob­lémákra, kérésekre még ak­kor sem, ha tudván tudják, hogy azok nem teljesíthe­tők. Ilyen volt például az útidő fizetés, amelyet so­kan kértek anélkül, hogy ez a kérés teljesíthető volna. Nem mondták meg kereken az embereknek, hogy ez a kívánságuk teljesíthetetlen. Csak felsőbb döntésre hi­vatkozva mondtak nemet. A munkafegyelem betar­tása. a társadalmi tulajdon védelmének megkövetelése sem teljes a vállalatnál. Töltőkocsák kezelésénél, utaztatásánál, csövek szállí­tásánál nagyon sokszor adó­dik arra lehetőség, hogy fe­lelőtlen emberek megkáro­sítsák a társadalmi tulaj­dont. Tudják ezt a fúró­mesterek. főfúrómesterek js. Mégis aláírnak bizonylato­kat, átvételi elismervénye- ket anélkül, hogy lemérnék a szállított anyagok meny- nyiségét. Így számukra sok­kal „egyszerűbb” a dolog, nem keÜ nekik felelősségre vonást kezdeményezniük azok ellen, akik kárt okoz­nak. Äejfi gr«nd volt a vál­lalatoknál a munkások gya­kori cserélődése, amit jó­részt a mostoha munkakö­rülményeknek és az ala­csony bérezésnek tudhattak be. Sokan a munkások „megtartására” hivatkozva nézték és néznek el külön­böző fegyelmi vétségeket, „megkímélve” magukat is attól, hogy a nevelés esz­közeihez folyamodjanak. Az olajiparban dolgozó kommunisták közül most többen hajlanak arra a felfogásra, hogy a legutób­bi bérrendezés során tör­tént 13 százalékos béreme­lés — amely a fúrási vál­lalat dolgozóinak hangula­tát kétségtelen kedvezően befolyásolta — mindent megold majd. A városi párt-végrehajtó bizottság indokoltan utalt arra, hogv ez egyáltalán nem teszi fe­leslegessé az emberekkel való fokozott törődést. A béremelés nagyon je­lentős „kötőanyag”, segíti a munkafegyelem szilárdítá­sát, a törzsgárda kialakítá­sét lehetővé teszi azt, hogv nagyobb követelményeket állítsanak egyes emberek munkájával szemben. Mind­ezekkel hozzájárul a párt­munka jobb feltételeinek kialakításához is, de ered­ményt csak akkor hoz, na ezt a lehetőséget kihasznál­ják, Akkor, ha a munkások hangja — például a puszta­földváriak kérése a szociá­lis ellátottság javítására — nem marad az eddigiekhez hasonlóan pusztába kiáltott szó. A* olajipari pártbi­zottság jelentésének elké­szítéséhez a pártegvség, a pártmeebízatások és a pártdemokrácia érvénvesii- lésének gondolatait vette alapul. A városi párt-vég­rehajtó bizottság és a meg­hívottak együttes munkájá­nak az eredménye, hogy e fontos kérdéseknek az alap­szervezetek munkájában való konkrét érvényesülé­sét segítő módon elemezték. B. E. Álmatlan éjszakákat okozott az eső Termelési tanácskozás a vasúti rekonstrukción Néhány nappal ezelőtt a termelési tanácskozáson há­romszáz építőmunkás, a szolnoki vasúti rekonstruk­ción dolgozók körülbelül 80 százaléka részt vett. Pén­zes Sándor építésvezető beszámolójában arról be­szélt, hogy a népgazdaság kiemelt beruházásán tavaly a legjobb eredményt a gaz­daságos munka hozta. — Több mint 15 millió fo­rint megtakarítás született abból, hogy a földmunka során a gépekkel megmoz­gatott föld aránya 10 szá­zalékkal magasabb lett az előirányzottnál. Nem kis nehézségeket kellett leküz­deni, hogy ez sikerült — mondotta. — Emlékezzünk csak az előző félévi esős időszakra. A meg-megújuló esők sok álmatlan éjszakát okoztak a műszaki veze­tőknek. A múlt évet mégis tervtúl­teljesítéssel zárták. Az idén, 730 ezer köbméter földet kell beépíteni a múlt évi 600 ezerrel szemben. Az­után elmondotta Pénzes Sándor a többi idei felada­tot is. A brigád- és csoportve­zetők egymás után kértek szót és a tanácskozásra fel­készülve megtették felaján­lásaikat. 99A végtelen felmérése66 Hétfőn este rendezi a megyei művelődési ház Az értelemig és tovább című komplex művészeti sorozat utolsó előadását A végtelen felmérése címmel. Közre­működnek: Kolozsvári Grandpierre Emil, Fodor András és Somlyó György írók, Csemus Marianne elő­adóművész, Kohut Magda színművész, Bächer Mihály zongoraművész. A műsort vezeti Béládi Miklós. Megnyitót mond Tóth Tibor, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője. Ugyan­akkor megnyitják Simon Ferenc szobrászművész ki­állítását. Bevezetőt mond D. Fehér Zsuzsa műtörté­nész. Közismert az a rendelke­zés. mely a termelőszövet­kezetek termelési és felvá­sárlási előirányzatainak teljesítéséért a tanácsokat tette felelőssé. Mindenki elismerte és hangoztatta, hogy a tsz-ek nem tervkö­telezettek. Ezért a szövet­kezet termelési és áruérté- kesítési terveit a népgaz­dasági tervekkel gazdaság- politikai eszközökkel kel] összehangolni. Ám a gazdasági befolyá­solás eszközei gyakran hiá­nyoztak, helyette az admi­nisztratív módszerek lép­tek előtérbe. Gyakorlati­lag: a megkapott tervmu­tatókat a járási és városi tanácsszervek tovább bon­tották a termelőszövetke­zetekre. A tanácsok me­zőgazdasági és felvásárlási osztályai — önhibájukon kívül — a termeltető vál­lalatok helyett dolgoztak. A tsz-ek önállósága nem egyszer formálissá vált, s megmerevedett árszín­vonal pedig nem ösztön­zött a termelés bőví­tésére. Tavaly augusztusban a tervezéssel kapcsolatosan új rendelkezés látott napvilá­got. E szerint a kőtelező tervszámokat nem a ható­sági jogkörrel is felruhá­zott tanácsok, hanem a termeltető vállalatok kap­ták. Nekik kell tárgyal- niok a szövetkezetek ve­zetőivel, s az egyenjogúság alapján megállapodni ar­ról. hogy a különböző nö­vényekből és egyéb cikkek­ből mennyit termelnek, szállítanak 1966-ban. A bürokratikus vonások helyébe tehát a kölcsönös érdekek. a reálisabb ke­reskedelmi kapcsolatok lép­tek. A vállalatok sem te­hetik. hogv félvállról ke­zeljék partnereiket, mert nem szerződnének velük. A tervezés új rendszere felszabadítja a termelőszö­vetkezetekben rejlő alkotó­erőt. A gazdaságok a ki­alakult termelési profilt, adottságaikat jobbban kí- ha«ználiák. A szövetkezetek tagjai nagyobb „beleszólást” kaotak a tervezésbe, s a gyakorlat is azt mntatla. hogv éi*v-v ezzel a lehe­tőségükkel. Nyilvánvaló, hogy a szö­vetkezetek azt termeilik, amire adottságaik is meg­vannak, s aminek előállí­tása gazdaságosabb. Az utóbbi hónapokból számos növényféleség, állat- és ál­latitermék felvásárlási ára növekedett. A magasabb átvételi árak kedvezően hatottak és hatnak a ter­melésre, ösztönöznek a hozamok növelésére. Az új rendelkezés meg­jelenésekor az állami vál­lalatoknál bizonytalanság volt. Féltek, hogy a szö­vetkezetek most „visszaüt­nek” és nem sikerül a ter­vet teljesíteniük. Az azóta eltelt hónapok Igazolják, hogy az aggodalmaskodók­nak nem lett igazuk. A tsz-ek nagy többsége már felnőtt, tállát saját portáján és a gazdaság érdekeit egyeztetni tudja az állam érdekeivel. Azt is tudják, hogy a na­gyobb önállóság, nagyobb felelőséggel Is jár, melyet nem szabad eljátszaniók. A szerződéskötések ös­szességében pozitív tapasz- tálatokat mutatnak. Már­cius 1-ig túlteljesítették a napraforgó, burgonya, zöld­ségfélék, a cirok és a bab termelési előirányzatát. — örvendetes, hogy Szolnok megyében 15 246 hold zöld­ségfélére szerződtek. — A MÉK 116.3 százalékra tel­jesítette előirányzatát. Ezt a területet biztos, hogy el­vetik, beültetik a közös gazdaságok, mert önként vállalták, s erre senki sem kényszert tette őket. A tsz-ek és a vállalatok megállapodása szerint a hí­zottsertés éves tervszámot — 200 ezer — 80 százalék­ban lekötötték. A tejnél 101 százaléknál tartanak. Néhány cikknél a terve­zettnél kisebb területre szerződtek. A cukorgyárak 20 ezer holdat akarnak ter­meltetni. s ebből még két­ezer hiányzik. A dohány, kender és az aprómagvak lekötése 92—95 százalék között van. Igen roszul áll a vágóbaromfi termelése — 49,2 százalék — ami első­sorban a takarmónvhiánv- nval. a sertés átnSteli órá­nak emelésével magyaráz­ható. A termelés nem lehet ön­célú. Nyilvánvaló, hogy egyez­tetni kell a termelő üzem és a népgazdaság érdekeit. A szerződésköté­sekkel meg lehet előzni« hogy aránytalanságok ke­letkezzenek bizonyos ter­mékekből. A szövetkezetek jórésze megértette ezt. Egyesek azonban jogtalan követelé­sekkel léptek fel. Még nagy gazdaságok is azt akarták kikötni, hogy a gyár a tábla szélén vegye át a cu­korrépát. Az üzem erre nem vállalkozhat. Azt vi­szont vállalta, hogy több helyen lesz átvevőhely, s a csugari állomásra is szál­líthatnak cukorrépát a gaz­daságok Az utóbbi napok­ban rendelet jelent meg ar­ról, hogy a tíz kilométeren felüli cukorrépa szállítá­sért a gazdaságok mázsán­ként harmincöt fillér fuvartérítést kapnak. Fur­csa, hogy Csépán tavaly száz hold cukorrépát ter­meltek, most semmire se szerződtek. A szokásosnál Zagyvarékason és Tósze­gen is kisebb területen akarnak termelni. Már említettük, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel is jár. Helyes, ha a gazdaságok növelni akarják takarmánytermő területüket. De vigyázni kell, hogy az ipari — vagy­is a „pénzes” növények aránytalan csökkentése pénzügyi nehézséget ne okozzon. Ennek a tagság látná a kárát Sajnos, a csapadék és a futrinka sok kárt tett az őszi kalászosokban. Jelen­tős területeket ki kell szán­tani. A búza termelési pénzügyi kiesését kertésze­ti vagy egyéb növényekkel kell pótolni. Helyes, ha er­re is Időben gondolnak a szövetkezetek. A mezőgazdasági terve­zés új rendszere biztató eredményeket hozott. A ta­nácsoknak több lehetősé­gük lesz a gazdasági elem­ző munkára, a szövetkeze­tek gyakorlati segítésére. A tsz-ek a nagyobb önállóság birtokában célratörőbben munkálkodhatnak a terme­lés fejlesztéséért. Máthé László APAD A TISZA SZOLNOKNÁL Á tervezés és a népgazdasági érdek összhangja

Next

/
Thumbnails
Contents