Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
1906. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felelősség- vállalásra, fegyelemre nevelni A Szolnok városi párt-végrehajtó bizottság bevált munkamódszerének megfelelően a helyszínen — üzemi párt- és tömegszervezeti vezetők részvételével — vitatta meg az Alföldi Kőolajfúrási Üzem és a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat pártbizottságának és alapszervezeteinek munkáját. Ez alkalommal visszatekintettek: milyen előrehaladás van az egy évvel ezelőtti körülménykhez viszonyítva. A» eredményeit gondosan szervezett pártmunkát tükröznek. A párt-alap- szervezefek taggyűléseire egyre inkább jellemző, hogy rendszeresen foglalkoznak ott a termelés gondjaival, keresik a lehetőségeit a feladatok gyors, pontos végrehajtásának. A kőolajtermelőknél az 1965 első felében mutatkozó tervlemaradásokat a pártszer- vwset segítségével sikerült Jelentősen csökkenteni. A fúrási üzemnél tavaly kellett a fúró és lyukbefejező berendezések jelentős részét a Szeged környéki kutatási területekre átcsoportosítani. A párttagok megértő és az átcsoportosítást egyértelműen segítő tevékenységére itt is nagy szükség volt, s ezzel a vállalat kommunistád nem maradtak adósok. Ehhez gyakorlati tények járultak hozzá: a párttagok taggyűlésen megkeresték, ki a felelős azért, hogy a főmérnök tudta nélkül leállítottak berendezéseket ami jelentős termeléskieséssel járt Az eredményekhez sorolható az is, hogy kiegyensúlyozottan működnek a pártcsoportok, • egyre rendszeresebben adnak pártmegbízatást az a lapszervezet ék kommunistáinak. A taggyűléseken mind nagyobb az érdeklődés, minden, a közvéleményt foglalkoztató kérdést itt tisztáznak, ttt mondják el az emberek problémáikat és közvetlenül választ is kémek azokra. A közelmúltban például több gépkocsivezetőt elbocsátottak. A taggyűlésen a párttagok kérték, hogy illetékesek indokolják meg ezt az intézkedést, mert sokan nem értik, miért került erre sor. A városi párt-végrehajtó bizottság e tanácskozásának egyik erőssége volt, hogy a£ eredmények „nyugtázása” mellett annak tér összegezését segítette: mit kell most tenni a vállalatoknál. Az eredményekre alapozva biztatta újabb tettekre a vállalatok kommunistáit, megerősítve őket abban, hogy a szerteágazó, bonyolult gazdasági munka közben ütemesen javíthatják tovább politikád tevékenységüket. Elsősorban a felelősségvállalás erősítését hangsúlyozták, s azt, hogy erre neveljenek másokat is. Példaként elhangzott többek között az az eset hogy mii- szaki szakemberek a közelmúltban kidolgoztak egymástól különböző javaslatokat a hajdúsági építkezések megvalósítására. A javaslatok elbírálását, véglegesítését — vagyis a döntést — viszont a pártbizottságra igyekeztek hagyni. Nem mondták ugyan ki, de feltehetően azzal a belső szándékkal, hogy így a *e- leiősséget is az vállalja majd, ha a szükség úgy hozza. Gyakori eset az is. hogy alacsonyabb beosztású vezetők — köztük párttagok is — nem adnak feleletet különböző „kényes” problémákra, kérésekre még akkor sem, ha tudván tudják, hogy azok nem teljesíthetők. Ilyen volt például az útidő fizetés, amelyet sokan kértek anélkül, hogy ez a kérés teljesíthető volna. Nem mondták meg kereken az embereknek, hogy ez a kívánságuk teljesíthetetlen. Csak felsőbb döntésre hivatkozva mondtak nemet. A munkafegyelem betartása. a társadalmi tulajdon védelmének megkövetelése sem teljes a vállalatnál. Töltőkocsák kezelésénél, utaztatásánál, csövek szállításánál nagyon sokszor adódik arra lehetőség, hogy felelőtlen emberek megkárosítsák a társadalmi tulajdont. Tudják ezt a fúrómesterek. főfúrómesterek js. Mégis aláírnak bizonylatokat, átvételi elismervénye- ket anélkül, hogy lemérnék a szállított anyagok meny- nyiségét. Így számukra sokkal „egyszerűbb” a dolog, nem keÜ nekik felelősségre vonást kezdeményezniük azok ellen, akik kárt okoznak. Äejfi gr«nd volt a vállalatoknál a munkások gyakori cserélődése, amit jórészt a mostoha munkakörülményeknek és az alacsony bérezésnek tudhattak be. Sokan a munkások „megtartására” hivatkozva nézték és néznek el különböző fegyelmi vétségeket, „megkímélve” magukat is attól, hogy a nevelés eszközeihez folyamodjanak. Az olajiparban dolgozó kommunisták közül most többen hajlanak arra a felfogásra, hogy a legutóbbi bérrendezés során történt 13 százalékos béremelés — amely a fúrási vállalat dolgozóinak hangulatát kétségtelen kedvezően befolyásolta — mindent megold majd. A városi párt-végrehajtó bizottság indokoltan utalt arra, hogv ez egyáltalán nem teszi feleslegessé az emberekkel való fokozott törődést. A béremelés nagyon jelentős „kötőanyag”, segíti a munkafegyelem szilárdítását, a törzsgárda kialakításét lehetővé teszi azt, hogv nagyobb követelményeket állítsanak egyes emberek munkájával szemben. Mindezekkel hozzájárul a pártmunka jobb feltételeinek kialakításához is, de eredményt csak akkor hoz, na ezt a lehetőséget kihasználják, Akkor, ha a munkások hangja — például a pusztaföldváriak kérése a szociális ellátottság javítására — nem marad az eddigiekhez hasonlóan pusztába kiáltott szó. A* olajipari pártbizottság jelentésének elkészítéséhez a pártegvség, a pártmeebízatások és a pártdemokrácia érvénvesii- lésének gondolatait vette alapul. A városi párt-végrehajtó bizottság és a meghívottak együttes munkájának az eredménye, hogy e fontos kérdéseknek az alapszervezetek munkájában való konkrét érvényesülését segítő módon elemezték. B. E. Álmatlan éjszakákat okozott az eső Termelési tanácskozás a vasúti rekonstrukción Néhány nappal ezelőtt a termelési tanácskozáson háromszáz építőmunkás, a szolnoki vasúti rekonstrukción dolgozók körülbelül 80 százaléka részt vett. Pénzes Sándor építésvezető beszámolójában arról beszélt, hogy a népgazdaság kiemelt beruházásán tavaly a legjobb eredményt a gazdaságos munka hozta. — Több mint 15 millió forint megtakarítás született abból, hogy a földmunka során a gépekkel megmozgatott föld aránya 10 százalékkal magasabb lett az előirányzottnál. Nem kis nehézségeket kellett leküzdeni, hogy ez sikerült — mondotta. — Emlékezzünk csak az előző félévi esős időszakra. A meg-megújuló esők sok álmatlan éjszakát okoztak a műszaki vezetőknek. A múlt évet mégis tervtúlteljesítéssel zárták. Az idén, 730 ezer köbméter földet kell beépíteni a múlt évi 600 ezerrel szemben. Azután elmondotta Pénzes Sándor a többi idei feladatot is. A brigád- és csoportvezetők egymás után kértek szót és a tanácskozásra felkészülve megtették felajánlásaikat. 99A végtelen felmérése66 Hétfőn este rendezi a megyei művelődési ház Az értelemig és tovább című komplex művészeti sorozat utolsó előadását A végtelen felmérése címmel. Közreműködnek: Kolozsvári Grandpierre Emil, Fodor András és Somlyó György írók, Csemus Marianne előadóművész, Kohut Magda színművész, Bächer Mihály zongoraművész. A műsort vezeti Béládi Miklós. Megnyitót mond Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Ugyanakkor megnyitják Simon Ferenc szobrászművész kiállítását. Bevezetőt mond D. Fehér Zsuzsa műtörténész. Közismert az a rendelkezés. mely a termelőszövetkezetek termelési és felvásárlási előirányzatainak teljesítéséért a tanácsokat tette felelőssé. Mindenki elismerte és hangoztatta, hogy a tsz-ek nem tervkötelezettek. Ezért a szövetkezet termelési és áruérté- kesítési terveit a népgazdasági tervekkel gazdaság- politikai eszközökkel kel] összehangolni. Ám a gazdasági befolyásolás eszközei gyakran hiányoztak, helyette az adminisztratív módszerek léptek előtérbe. Gyakorlatilag: a megkapott tervmutatókat a járási és városi tanácsszervek tovább bontották a termelőszövetkezetekre. A tanácsok mezőgazdasági és felvásárlási osztályai — önhibájukon kívül — a termeltető vállalatok helyett dolgoztak. A tsz-ek önállósága nem egyszer formálissá vált, s megmerevedett árszínvonal pedig nem ösztönzött a termelés bővítésére. Tavaly augusztusban a tervezéssel kapcsolatosan új rendelkezés látott napvilágot. E szerint a kőtelező tervszámokat nem a hatósági jogkörrel is felruházott tanácsok, hanem a termeltető vállalatok kapták. Nekik kell tárgyal- niok a szövetkezetek vezetőivel, s az egyenjogúság alapján megállapodni arról. hogy a különböző növényekből és egyéb cikkekből mennyit termelnek, szállítanak 1966-ban. A bürokratikus vonások helyébe tehát a kölcsönös érdekek. a reálisabb kereskedelmi kapcsolatok léptek. A vállalatok sem tehetik. hogv félvállról kezeljék partnereiket, mert nem szerződnének velük. A tervezés új rendszere felszabadítja a termelőszövetkezetekben rejlő alkotóerőt. A gazdaságok a kialakult termelési profilt, adottságaikat jobbban kí- ha«ználiák. A szövetkezetek tagjai nagyobb „beleszólást” kaotak a tervezésbe, s a gyakorlat is azt mntatla. hogv éi*v-v ezzel a lehetőségükkel. Nyilvánvaló, hogy a szövetkezetek azt termeilik, amire adottságaik is megvannak, s aminek előállítása gazdaságosabb. Az utóbbi hónapokból számos növényféleség, állat- és állatitermék felvásárlási ára növekedett. A magasabb átvételi árak kedvezően hatottak és hatnak a termelésre, ösztönöznek a hozamok növelésére. Az új rendelkezés megjelenésekor az állami vállalatoknál bizonytalanság volt. Féltek, hogy a szövetkezetek most „visszaütnek” és nem sikerül a tervet teljesíteniük. Az azóta eltelt hónapok Igazolják, hogy az aggodalmaskodóknak nem lett igazuk. A tsz-ek nagy többsége már felnőtt, tállát saját portáján és a gazdaság érdekeit egyeztetni tudja az állam érdekeivel. Azt is tudják, hogy a nagyobb önállóság, nagyobb felelőséggel Is jár, melyet nem szabad eljátszaniók. A szerződéskötések összességében pozitív tapasz- tálatokat mutatnak. Március 1-ig túlteljesítették a napraforgó, burgonya, zöldségfélék, a cirok és a bab termelési előirányzatát. — örvendetes, hogy Szolnok megyében 15 246 hold zöldségfélére szerződtek. — A MÉK 116.3 százalékra teljesítette előirányzatát. Ezt a területet biztos, hogy elvetik, beültetik a közös gazdaságok, mert önként vállalták, s erre senki sem kényszert tette őket. A tsz-ek és a vállalatok megállapodása szerint a hízottsertés éves tervszámot — 200 ezer — 80 százalékban lekötötték. A tejnél 101 százaléknál tartanak. Néhány cikknél a tervezettnél kisebb területre szerződtek. A cukorgyárak 20 ezer holdat akarnak termeltetni. s ebből még kétezer hiányzik. A dohány, kender és az aprómagvak lekötése 92—95 százalék között van. Igen roszul áll a vágóbaromfi termelése — 49,2 százalék — ami elsősorban a takarmónvhiánv- nval. a sertés átnSteli órának emelésével magyarázható. A termelés nem lehet öncélú. Nyilvánvaló, hogy egyeztetni kell a termelő üzem és a népgazdaság érdekeit. A szerződéskötésekkel meg lehet előzni« hogy aránytalanságok keletkezzenek bizonyos termékekből. A szövetkezetek jórésze megértette ezt. Egyesek azonban jogtalan követelésekkel léptek fel. Még nagy gazdaságok is azt akarták kikötni, hogy a gyár a tábla szélén vegye át a cukorrépát. Az üzem erre nem vállalkozhat. Azt viszont vállalta, hogy több helyen lesz átvevőhely, s a csugari állomásra is szállíthatnak cukorrépát a gazdaságok Az utóbbi napokban rendelet jelent meg arról, hogy a tíz kilométeren felüli cukorrépa szállításért a gazdaságok mázsánként harmincöt fillér fuvartérítést kapnak. Furcsa, hogy Csépán tavaly száz hold cukorrépát termeltek, most semmire se szerződtek. A szokásosnál Zagyvarékason és Tószegen is kisebb területen akarnak termelni. Már említettük, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel is jár. Helyes, ha a gazdaságok növelni akarják takarmánytermő területüket. De vigyázni kell, hogy az ipari — vagyis a „pénzes” növények aránytalan csökkentése pénzügyi nehézséget ne okozzon. Ennek a tagság látná a kárát Sajnos, a csapadék és a futrinka sok kárt tett az őszi kalászosokban. Jelentős területeket ki kell szántani. A búza termelési pénzügyi kiesését kertészeti vagy egyéb növényekkel kell pótolni. Helyes, ha erre is Időben gondolnak a szövetkezetek. A mezőgazdasági tervezés új rendszere biztató eredményeket hozott. A tanácsoknak több lehetőségük lesz a gazdasági elemző munkára, a szövetkezetek gyakorlati segítésére. A tsz-ek a nagyobb önállóság birtokában célratörőbben munkálkodhatnak a termelés fejlesztéséért. Máthé László APAD A TISZA SZOLNOKNÁL Á tervezés és a népgazdasági érdek összhangja
