Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

1966. márius 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kazán helyett gázkályhák. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat most Szembe helyezett andornaktályai DA5-ös tankállomásán megszüntették a tartályok ka­zánnal való fűtését. A gázkályhákkal való fűtés korszerűbb, és gazdaságosabb. Ezenkívül létszámmegtakarítással is jár. Egy miniazteri utasítás nyomában Munkásvédelem a kereskedelemben 1961-ben jelent meg a belkereskedelmi miniszter 1-es számú utasítása: valamennyi kereskedelmi egy­ségben biztosítsák a minimális egészségügyi, szociális létesítményeket, berendezéseket. A feladat végrehaj­tásának határideje 1965. december 31-e. Vagyis ma már minden boltban lenni kellene tisztálkodásra al­kalmas helyiségnek, öltözőnek, melegítő testnek stb. Mindez valóban meg van-e? Ezt néztük meg a Szol­nok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat bolt­jaiban. Azt mindjárt elöljárójá­ban kijelenthetjük: a má­sodik ötéves terv során a vállalat több mint 2 mil­lió forintot fordított a munkásvédelemre. A nemrégiben átalakí­tott vagy tőépítkezéssel lét­rehozott üzleteknél már a tervek úgy készülnek, hogy ott ne csak a minimális, hanem a lehetőségek sze­rint a munkásvédelmi kö­vetelményeket maximáli­san biztosítsák. I d gyöngébb nem** nehéz fizikai munkától va­ló kímélését, egyben mun­kájuk megbecsülését jelen­ti, hogy a vállalatnál dol­gozó nők 40 százaléka cso­port-, osztály-, boltvezető vagy árukiadó pénztáros. A vállalat kétségtelenül törekszik a munkakörül­mények javítására, segít a munkaköri, az otthoni, a családi gondok enyhítésé­ben. Könnyítik a gyerme­ket váró anyák vagy a be­tegségből felgyógyult, de még gyengélkedő nők mun­káját. A segélyek 90 szá­zalékát is ezek a dolgozók kapják. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy I minden rendben van. A belkereskedelmi miniszter 7/1961 számú utasítása csak a mini­mális munkásvédelmi kö­vetelmények biztosítását tette kötelezővé. Sajnos még ezt sem sikerült min­denütt valóra váltani. — Igaz ugyan, hogy kézmo­sásra már minden egység­ben van lehetőség, de több helyen még ma is a boltban, vagy a hideg rak­tárban öltözködnek. Ezen nemcsak esztétikai, uanem közegészségügyi okokból Is változtatni kell. Sok egységnél nehéz fi­zikai munkát kell végezni­ük a bolti dolgozóknak, ktetük a nőknek is. Az árut olykor 30—40 méter távolságra ölben, háton viszik. Törökszentmikló- son a városi tanács épüle­tében lévő egységben pél­dául szűk csigalépcsőn kénytelenek az árut a bolt­ba vinni. Márpedig ötven kilogrammos csomagoka! ölben cipelni nem köny- nyű. Vagy Szolnokon, a 61-es boltban az utcáról 3f méter távolságra háton, I vállon hordják a ládákat, zsákokat a nők. Kétségtelen az említett hibák megszüntetésének legtöbb esetben objektív akadályai is vannak. A ter­jeszkedési lehetőség hiá­nya, a raktározási nehéz­ségek, a folyó víz biztosí­tása mind gondot okoz. — Igaz az is, hogy a korsze­rű egysége^ megteremtése a cél, amely magával hoz­za majd az említett hely­zetek megszüntetését is. — Erre azonban néhány évig még várná kell. Éppen ezért szükséges lenne, hogy legalább a fizikai erő igénybevételét csökkent­sék. Vannak már olyan szállítóeszközök, amelyek­kel a 40—50 kilogrammos zsákok, bálák könnyűszer­rel mozgathatók, akár lép­csőn is. Nem indokolatlan beruházásokra gondolunk, de be lehetne szerezni olyan eszközöket, melyek a kereskedelemben dolgozók, különösen a női dolgozók egészségének védelmét, — munkakörülményeinek ja­vítását szolgálják. M. J. EQYEDOL öreg, roskatag házacska, földbesüppedt. öreg kisírt szemű néni, törődött, kezét ölébe ejtve ül. Hetvenegy éves. — Egyedül vagyok. Hiá­ba. Talán átok ül rajtam, hogy mellőlem mindenki meghal, ö a harmadik fér­jem volt. Számolgatta sze­génykém a napokat is, olyan közel volt a nyugdíj­hoz. Már csak három — mondta mikor utoljára ke­zébe vette ezt a kopott, öreg aktatáskát — muta­tott a falon lógó elemó­zsiáira. — Délután már jött a gyászhír, meghalt a drágám. Semmi baja nem volt. Aznap kegyetlenül esett a hó, nagy tumultus volt az autóbusznál, s 6 nem jutott fel. Idegember volt nagyon felidenesitette minden. Sietett volna haza ellapátolni a havat s nem jöhetett. Ment az állomás­ra, belevett a váróterembe, ott aztán csak elváoódntt. s nem volt többé — így mondták a falubeliek, a ti- szaföldváriak. akik látták. — Az első férjem az el­ső világháborúban halt meg. Akkor Jászár okszállá­son laktunk, ötéves gyö­nyörű, okos kisfiúnk volt. Ez a gyerek annyira sze­rette az apját és olyan okos volt, hogy nem lehet azt elmondani. — Naphosszat csak a kapuban állt a drá­gám és ha meglátott egy katonát hozzászaladt: — Tessék már hazaküldeni az édesapámat, ha megtet­szik látni, mert nagyon várjuk már. Nem tetszik tudni miért nem jöhet még? Tessék megmondnai neki, hogy a Józsika üzeni, siessen. — Így kérlelt a lelkem minden katonát. Egyszer csak ágynak esett reggel, borzalmas láz gyö­törte és estére halott volt. Az orvos azt mondta, a bánatba halt bele, mert olyan egészséges volt, mint a makk. — A második uram árok­szállási volt, aki egyszer hazafelé jövet az úton ök­rösszekeret lelt az árokba borulva. Azonnal a segítsé­gükre sietett, s ahogyan az ökrök kiugrottak az Írok­A mezőgazdasági szakmunkásképzés megyénkben A mezőgazdasági szak­munkásképzés a kollektivi­zálással egy időben — 1960- ban — kezdődött meg. Me­gyénkben is kialakultak a tanulóképzés-bázisai. Ken­deresen, Jászberényben, Jászapátiban a szakis­kolában és Törökszent­miklósim a kihelyezett osz­tályban húsz mezőgaz­dász és tanár oktatja, ne­veli a leendő szakmunká­sokat. Az utóbbi években a felnőttek közül is sokan tanultak. A szakiskolákban 629 fia­tal, a felnőtt tanfolyamo­kon 5374 személy szerzett szakmunkásbizonyítványt. A szakiskolák három év­folyamán jelenleg — 18 szakon — 1007 fiatal tanul. Az állam jelentős anya­gi eszközöket fordít a me­zőgazdasági szakmunkás- képzésre. Egy-egy tanulóra három év alatt — míg bi­zonyítványt szerez — Í6 ezer forintot áldoz a kö­zösség. bői, a járomfa tarkón csap­ta. Ott azonnal életét vesz­tette. Utána röviddel meg­halt a második fiam, há­romhónapos korában. Sírt. Ügy sírt, hon' meg sem törölte a szemét, s a könnyek ráncos arcáról ölé­be nyugvó ráncos kezére hullottak. — Ez az István nagyon iparkodós ember volt. Sze­génykém nem maradt el egy órára sem a háztól. Mindig talált valami mun­kát. Martfűn dolgozott a cipőjavitóban. Ott is na­gyon szerették, mert értet­te a szakmát, meg nagyon szorgalmas volt. Tizenhá­rom évig odajárt. Itthon házinirulakat tenyésztett. En eladom őket. Nincs ne­kem pénzem a takarmány­ra. Szép nyúlok pedig, de mit csináljak. Vigyék aho­gyan akarják, csak minél hamarabb, nehogy éhen dö­göljenek. Nem bírom már a munkát, nem tudok fü­vet kaszálni nekik. — A temetés után már egy begyújtásra való vá­gott fám sem maradt. Hi­deg volt nagyon, inkább az ágyban maradtam. Egy­szer csak emberek ifittek talán hefen. Segíteni aka­runk Parív néni mondták. Csak a Hrutka Palit isme­rem, aki a cipőgyárban szakszervezetei. Aztán se becsületük. Főként azok a fiatalok jelentkeznek tanulóknak, akiket nem vettek fel a középisko­lákba, illetve nem tudtak . elhelyezkedni az iparban. Tanulmányi előmenetelük három alatt van. Legin­kább az állattenyésztési szakmáktól húzódoznak. Bi­zonyára azért is, mert nagy lekötöttséggel jár. Más­részt, az állattenyésztés gé­pesítése még a nagyüzemi istállókban is elmaradott. Az általános iskolák ta­nárai és a nagyüzemek ve­zetői is kevés gondot fordíta­nak arra, hogy a fiatalok megszeressék a mezőgaz­dasági szakmákat és meg­ismerjék a kereseti lehető­ségeket. Gyakran a szülők tartják távol gyermekeiket. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek jelentős része sem becsüli a szakmunkás- képzést Nemrégiben ren­delet jelent meg, mely az állami gazdaságokban bi­zonyos munkakörök betöl­tését a szakmunkás bizo­nyítványhoz köti. A terme­filrendezést hajtottak vég­re, ennek következtében csak öltönyöket és úgyne­vezett hosszú árukat — or­kán, balon- és szivacska­bát — gyártanak. Bár az exportigények kielégítése sok éB aprólékos munkát kíván, nem feledkeznek meg a belkereskedelem megrendeléseiről sem. lenlévők értékes vitában fejtették ki véleményüket, elgondolásaikat, javaslatai­kat e témával kapcsolat­ban. A megbeszélés résztvevői egyetértettek azzal, hogy két héten belül a Hazafias Népfront megyei bizottsága kidolgozza a javaslatokat, tapasztalatokat, megküldi azokat a különböző szer­veknek, melyek azután a saját területükön végeznek felmérést, s az így szer­zett tapasztalatok alapján készítik el a megyei fel- adai tervet. szó, se beszéd, nekiláttak a munkához. Eltakarították a havat, nagyon sok fát ösz- szevágtak, rendet csináltak a portán. Nem is tudom kicsodák. A Pali mondta, hogy a cipőgyárból vala­milyen brigád és a vezető­jüket Businak hívják. Az én apusom sohasem beszélt róluk, nem is ismerte őket. Miért jöttek ezek a jóem­berek, nem tudja? Mert én pénzt nem tudtam nekik adni. Azt mondták tavasz- szal segítenek felásni a kertet. — Borzasztó, hogy egyik uramat sem tudom meg­látogatni, rendbetenni a sírjukat. Az apusomat is Martfűn temették el, nem hozták haza. Ez a. legrosz- szabb, hogy mindegyik olyan távol van, én meg egyedül a nagyvilágban. Pedig olyan jók voltak hoz­zám, mindegyiket nagyon szerettem. Azt mondták öz- vegyi nyugdíjat kapok maid. Ezt is a Pali gyerek intézi. Nagyon jó ember, az is*en áldja meg. Mi len­ne belőlem, ha valaki vem nnndnlna velem? Borzasztó ez az egyedüllét Miért ver engemet így a sors? Sok­szor már úgy érzem, bele kell bolondulni. Enoem mindenki itthagyott. Örök gyász az én életem. — bognár — lőszövetkezetekben még hiányzik a szabályzat. Pe­dig helyes lenne, ha néhány éven belül a brigádveze­tők szakmunkásképesítés­sel rendelkeznének. Egyébként a megyei tanács vb határozata is erre hívja fel a nagyüzemek vezetői­nek figyelmét. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben a szakmunkások — ha kép­zettségüknek megfelelő munkát végeznek — plusz tíz százalékkal magasabb jövedelmet kapnak. Szá­mos gazdaságban azonban anyagilag sem dotálják a magasabb szakképzettséget. Gyakori, hogy a levizsgá­zott tsz-tagot nem a kép­zettségének megfelelő mun­kakörben foglalkoztatják. Sokan épp emiatt fordíta­nak hátat a mezőgazdaság­nak. A közelmúltban a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya közvéleménykutatást rendezett a szakmunkás­képző iskolát, tanfolyamot végzett hallgatók között, Ezer kérdőívet küldtek ki, s ezekre 680 válasz érke­zett Meglepő, hogy többsé­gük más munkakörben, il­letve már az iparban dol­gozik. Rendelet szabályozza, hogy a szakmunkásképző tanfolyamokon csak a nyolc általános iskolát végzett, illetve az ezt helyettesítő, i előkészítő tanfolyamot vég­zettek vehetnek részt Az új tantervek magasabb szintű képzést, a gépes szakmákban 1000—1100 el­méleti óra hallgatását ír­ják elő. Alapjaiban véve ez helyes követelmény. De épp emiatt nehéz a tanfo- I lyamok szervezése és je­lentős a lemorzsolódás. Az ötven éves emberek­től nem lehet elvárni, hogy iskolapadba ülje­nek. De a fiataloknál és a kö­zépkorúaknái szorgalmazni kell a nyolc általános is­kola elvégzését és a szak­munkás bizonyítvány meg­szerzését. ösztönözni, biz­tatni kell őket a tanulásra é3 anyagilag is megbecsül­ni a magasabb szakkép­zettséget. A rendelet a betanított munkás képzéséről is in­tézkedik. Az oktatás idő­tartama 300—400 óra, a szakmáktól függően (alap-, fokú traktoros, öntöző-nö­vényvédő munkás). A me­gyében 1963-tól páldául 3892 személy végezte el az alapfokú traktorosképző tanfolyamot. 1970-ig 13 ezer szakmun­kásra és 26 ezer betaní­tott munkásra lesz szük­sége megyénk mezőgaz­daságának. Ezt a tanfolyamok széles hálózatával és az iskolafej­lesztési program megvaló­sításával lehet biztosítani. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága jóváhagy­ta a szakmunkásképző is­kolák létesítésének, fejlesz­tésének ötéves programját. Eszerint Alcsi-szigeten ön­töző-, Kunhegyesen általá­nos növénytermesztő-, Ken­deresen gépész-, Jószpáti- ban állattenyésztő-, Jászbe­rényben pedig szőlő-gyü­mölcs-zöldségtermelő szak­munkásképző iskola léte­sül, illetve fejlődik tovább. Szolnokon és Kenderesen négy-négy tantermes isko­lát, Jászapátiban és Szol­nokon kollégiumot építe­nek az idén, illetve jövőre. Kijelölték a gyakorló gaz­daságokat is. A termelés fejlesztése, a hozamok növelése elkép­zelhetetlen hozzáértő em­berek. a szaktudás meg szerzése nélkül. Közössé? érdek, hogy a nyolc ált" lános Iskolát végzett fiat? lók jobban megismerjék i mezőgazdasági szakmát é | szerződjenek tanulón?' összefogással, a felnőtt tar folvamok növelésével biz tositható a mezőgazdaság szakmunkással való ellá­Máihé Lteilt Sajnos, a mezőgazdasági szakmáknak nincs sok Profilrendezés után a szolnoki Vörös Csillag Ruházati ÜTSZ A megrendelők elégedett­ségét bizonyítja, hogy a ruházati ktsz az idén is több mint 20 ezer Öltönyt készít a szocialista és a tőkés országok egy részé­neik. A tervek szerint a máso­dik negyedév közepétől öt­ezer szivacskabátot készí­tenek szintmé külföldi meg­rendelésre. A ktsz-ben pro­A tanyai lakosság érdekében Mint azt már korábban hírül adtuk olvasóinknak, a Hazafias Népfront Szol­nak megyei bizottsága ta­valy ősszel a tanácsszer­vekkel és tömegszerveze­tekkel együttesen felmérést végzett a megye külterü­letein, a tanyákon élő la­kosság helyzetéről. A felmérés tapasztalatait Pallai Sándomé, a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának titkára tegnap is­mertette az e tárgyban összehívott tanácskozás résztvevőivel, majd a je-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents