Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
I8#f. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért gyenge jászberényi szövetkezetek többsége ? Jászberény város termelő- szövetkezetei — az állami gazdaság területét nem számítva — 23 289 hold földön gazdálkodnak. Közgazdasági adottságaik nem a legjobbak. Az öt termelőszövetkezetnek csak 15 670 hold a szántója. A határban 8000 hold a homok, közte sok a futóhomok. Jelentős a lefolyástalan terület. Tavaly hatezer holdat borított a víz és 7.3 milliós kárt okozott a gazdaságoknak. A rossz közgazdasági adottságok csak részben okai a gazdálkodás gyenge színvonalának. Az öt szövetkezet közül a Kossuth és a Rákóczi (ezek területe a legjobb) fejlődött töretlenül a második ötéves terv időszakában. A Március 15, a Vörös Csillag és a Lenin Tsz szinte krónikus bajokkal küzd. Többször voltak mérleghiányosok. Most a Március 15 és a Lenin Tsz kereken 450— 450 ezer forint deficittel zár. Ha a forgóalap takarmány- és vetőmaghiányukat is figyelembe vesszük, a mérleghiány jóval nagyobb arányú. Gyenge gazdálkodási eredmény Az elmúlt öt év alatt a növénytermelés hozamai rendkívül hullámzóak voltak, 1961-hez képest több növényféleségnél visszaestek Búzából a Március 15, a Vörös Csillag, sőt még a Rákóczi is kisebb átlagtermést takarított be, mint négy évvel ezelőtt. A cukorrépa hozama csak a Kossuth és Rákóczi Tsz-ben éri el, haladja meg a 200 mázsát, a másik három tsz-ben a 150 mázsát sem ári él. A gazdálkodásra hátrányos volt, hogy bizonyos növényfélék termelését ráerőltették a tsz-ekre. A futóhomokon a napraforgó csak 1.2—2.8 mázsás átlagot hozott. Az ilyen vetésszerke- eet csak deficittel járhat. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény tavaly a Március 15 és a Lenin Tsz-ben a 700 forint körül mozgott Csupán a Kossuth Tsz-ben volt 2000 forint felett. A város vezetői közül többen így vélekednek: a szántóegységenkénti gazdálkodási eredmény hamis képet mutat A tsz-ekben ugyanis sok a kivénült és az új telepítésű, termőre nem fordult szőlő. Ezeknek pedig öt a szorzószáma. Kétségkívül igaz. De az is, hogy az előző évhez képest a gazdálkodási eredmény volumene a Lenin Tsz-ben 2.2 millió, a Március 15- ben 900 ezer, a Vörös Csillagban 700 ezer forinttal csökkent. Különbség van ugyan a gazdaságokat ért természeti csapások és a talajadottságaik között, de nem akkora, hogy a 2900 holdas Rákóczi és a 6100 holdas Lenin Tsz lényegében azonos összgazdálko- dási eredményt érjen el. Felduzzadt háztáji állomány A gazdaságilag gyenge szövetkezetek egyhelyben topogásának több oka van. így például a felduzzadt háztáji gazdaság is. A határban 2100 a tanyás. Közülük sokan a közösből származó jövedelmet a háztáji kiégés sütéseként használják fel. Mindjárt hozzátesszük, hogy a Március 15 és a Lenin Tsz-ben az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem tavaly 10 ezer forint alatt volt. Pedig az előbbi tsz-ben a gazdálkodási eredmény 110, az utóbbiban 95 százalékát (az alapokat) osztották szét. Hallottunk ilyen véleményt is: a tanyások kis- árutermelést folytatnak A tanyákon gyakori az alapszabályt meghaladó állat- állomány. Sok helyen van négy szarvasmarha, két koca, harminc hízó és sok száz baromfi. Jellemző, hogy a város tsz-ei tavaly 12 910, a háztájiak 17 946 hektoliter tejet értékesítettek az állami vállalatnál (plusz a piacozás) A közösből 160 ezer, a háztájiból 700 ezer tojást adtak el a felvásárló szerveknek. Másutt a közös és a háztáji kukoricaterület aránya 50—50 százalék. A két erősebb tsz-ben itt is így van. Ám a három gyenge tsz- ben tavaly a közösnek 519, a háztájinak 1416 hold kukoricája volt (Ez is harmados.) Igaz, egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a belvíz az oka. Néha bíróság elé kerül a közösben garázdálkodó jószágok tulajdonosa, de a károk nagyrészét nem téríttetik meg. Korrupt, tehetségtelen vezetés Szólni kell a vezetés gyengeségéről is. Három évvel ezelő , írtunk a Vörös Csillag Tsz korrupt, lelkiismeretlen vezetőiről. Azóta ez a tsz valamelyest stabilizálódott. A városban többen is panaszkodnak, hogy a Március 15 Tsz-ben egymás után két tehetségtelen elnököt küldtek a „megyétől”. Csak züllesztet- ték a gazdaságot A jelenlegi vezetők nagyrészét szintén le akarják most váltani, mert eltűrték a szervezetlenséget, jogtalan bért vettek fel. A főkönyvelő és három társa 1964 végén 87 ezer forintot „kapott” törvénytelenül. Tavaly megfelelő fix fizetésük volt, mégis túl előlegezték magukat. A városi tanács mező- gazdasági osztálya 1965- ben többször is tartott tételes vizsgálatot a Március 15 Tsz-ben. Javaslatukra a főagronómustól megvonták a havi 2000 forintos állami dotációt. Feltárták a tagság előtt a bajok okait. A jogtalanul felvett bér miatt ügyészségi feljelentést is tettek. Most segítséget adnak a tagságnak, hogy megfelelő elnököt és szakvezetőket válasszanak. Mi lesz az új telepítésű szőlőkkel ? Jászberény város határában 1961—65 között sok szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Az egy-két mázsa rozsot termő futóhomokon és a kivénült, 3—4 mázsát adó szőlők helyébe 1300 hold szőlő-gyümölcsös került. Hiba, hogy igen kevés a csemegeszőlő és a tsz-ek gyakran nem azt a fajta gyümölcsfát kapták, mely díszük a határban. A telepítés költsége mintegy 50 millió forint. A termőre fordulásig az állam a 3004-es kormányrendelet alapján vissza nem térítendő állami támogatást nyújt. Az idén például a szőlőre 1.4 millió, a gyümölcsösre 1.2 millió forintot. Az új telepítések egy része már termőre fordult, az eredmények biztatóak, zöme azonban csak 2—3 év múlva. Jól díszük a spárga is. Erre is jár a telepítési. művelési segítség. A Vörös Csillag Tsz 40 hold spárgáiéból tavalv 15 hold termőre fordult és 115 ezer forint árbevételt hozott a tsz-nek. A város határában még mindig van 700 hold szétszórt gyengén termő szőlő. Ezek helyébe újat telepíteni nem lenne célszerű. Hisz a meglévők művelése, termőre fordulása után a betakarítása igen nagy gondot okoz. A járulékos beruházások ugyanis elmaradottak. A tsz-ek csak tavaly kaptak tíz UE—28-as traktort. (Sorművelésre és permetezőgép vontatására.) Zömmel még hiányoznak a támberendezések és niws víz a permetezéshez. Tavaly 120 hold szőlőn két kútcsoport épült, de ez nagyon kevés. Az illetékesek támberendezésekre és permedé torony építésére ígértek beruházási keretet. Hogyan tovább ? A városi pártbizottság és a tanács vezetői komolyan foglalkoznak a szövetkezetekkel, megerősítésükkel. Biztató a segítőszándék, a folyamatban lévő intézkedés. A szövetkezetekkel egyetértésben egyeszerűsí- tik a vetésszerkezetet, több borsót és évelő pillangóst termelnek. Fejlesztik az állattenyésztést. A Kossuth Tsz szarvasmarha, sertés- tenyésztésre specializálódik. Itt alakítanak ki mesterséges borjúnevelőt. Ehhez megfelelő legelő áll rendelkezésre. A Lenin Tsz gyengébb legelőin a juhtenyésztést fejlesztik. A jelenlegi 2501) anyát 5—6 ezerre akarják növelni. Szaporítják — a városban hagyományos — liba állományt. A tanács szakemberei elemzik a tsz-ek gazdálkodási eredményét és következtetést vonnak le abból. A város határában kétezer hold futóhomokot erdősíteni akarnak. Erre a most megjelent FM—PM rendelet lehetőséget és messzemenő kedvezményt nyújt. A nyárfa 12 éves koráig holdanként 11 480 forint állami támogatás jár. A lehetőség szerint a telepítést már ez év tavaszán megkezdik. A megyében új kezdeményezésnek számít az ültetvények TÖVÁLL (szövetkezetek közös vállalkozása) által való művelése. Ez irányban előrehaladott tárgyalások vannak. Az idén egyelőre a Lenin Tsz területéből ezer hold szőlőt, gyümölcsöst és kertet adnak át — gépekkel együtt — a TÖVÁLL-nak. A művelés állami gazdasági normákkal készpénz fizetés ellenében történne. Ha beválik, több tsz is csatlakozik e vállalkozáshoz. A tervek, elképzelések biztatóak. Vigyázni kell, nehogy papíron maradjanak. Kellő szervezettség, határozott vezetés, lelkiismeretes munka és rendszeresebb ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy a gyenge tsz-ek Jászberényben is megerősödjenek. Máthé László Tanácskozás az ..ezüst üzemben MM MM A legutóbbi termelési tanácskozást tavaly december 9-én tartották a jászberényi Hűtőgépgyár „Szo- ciaüsta műhely” címet és bronzfokozatot elért szerszámkészítő üzemében. Ekkor csupán egy dolgozónak. Dinai József köszörűsnek volt észerevétele. Elmondotta, a brigádok felajánlásai között szerepel, hogy munkakezdés előtt öt perccel a munkapadnál kell lenni. Ezt az autóbuszközlekedés miatt nem lehet betartani, sokan lemaradnak a reggeli helyi járatokról. A felszólalást intézkedés követte: a vállalat vezetői elrendelték az egyes üzemrészek munkakezdésének megváltoztatását A TMK műhelyek ezek szerint félórával későbben kezdik a műszakot, ezáltal csökken az egyidőben utazók száma, az autóbuszok nincsenek túlterhelve Kellemes csalódás A szerszámüzem dolgozói néhány nappal ezelőtt újra termelési tanácskozásra gyűltek össze. Mindkét műszak ott volt. Az üzemvezető elmondotta, milyen fontos feladatok előtt áll az üzem az első negyedévben. Ami nekünk kellemes csalódást okozott az, hogy az egész Hűtőgépgyárra váró feladatokról egy szó 6em esett a beszámolóban. Nem zsongott az emberek feje a számok és mutatók sokaságától. — Ra jtunk múlik, hogy a Kuwaitnak készülő kétszázötven ivóvízhűtő időben elkészüljön. A gyártáshoz szükséges szerszámokat március 15-ig el kell készítenünk. Jól állunk, mert a hatvannégy szerszámból huszonhaton már dolgozunk, s ezek 60 százaléka már befejezés előtt áll. Az összes közül „legrázósabb” a két műanyag présszerszám. Jelenleg az Udvardi és Madula csoportnál van, és úgy néz ki, március tízre elkészül. Azt hiszem, mindenki tisztában van azzal, hogy ez a szállítmány dollárt jelent a vállalatnak. Emeletes lakóházat építenek a tiszafüredi régi vásártelepen a községi fürdő mellett. A Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat dolgozói fúrómintákat készítenek, hogy megvizsgálják a talaj szilárdságát, nedvességtartalmát és a talajvíz szintet. Hatvanan hazatértek Bizonyára csak ők maguk tudják, tépelődtek-e és mennyit, mire eldöntötték: szedik a sátorfájukat és elindulnak világot próbálni, mert a Vöröscsillag Tsz-ben nem találták meg számításukat. Biztos nem egyforma sors, körülmény késztette őket arra, hogy hosszú évek után elhagyják Túrkevét. És ez most már mindegy is. Vissza a szülővárosba, és újra csak a Vöröscsillagba már egy gondolat vezette őket: újrakezdeni, ott kezdeni újra. Mert amit ők nem vállaltak, vállalták mások, az otthon maradók: a legnehezebb körülmények közt is kihúzni a szövetkezet szekerét a kátyúból, amibe ezerszerte könnyebb bele csúszni, mint belőle kivergődni. Hatvanuk közül negyvenen már teljes jogú tagokként kezdik a tavaszi munkát. Őket vita nélkül visszafogadták. Húsz visszatérőnek pedig így szólt a szentencia: szívesen látjuk, hogy jöttetek. De mi is tanultunk. Ismertünk is titeket, s hogv igent vagy nemet mondhassunk, próbát kell tennetek. Dolgozzatok a szövetkezetben. de tagok csak akkor lehettek, amikor a munkátok, magatartásotok ellen nem esik kifogás. Korai lenne azt mondani, hogy a falura való visszatérés jelei már az új párt- és kormányintézkedések eredményei. De tagadni sem lehet, hogy ezek az intézkedések már nemcsak a sok küzdelmet megért, kitartó termelőszövetkezeti tagoknak adnak perspektívát, hanem a túrke- veiekhez hasonló vándorok értelméhez is eljutottak, eljutnak. Segít nekik jövőjük elképzelésében. életcéljuk véglegesítésében. Borsi Eszter eddig 160 forint selejttérí- tést kellett levonnom. Az én jogom nemcsak arra terjed ki, hogy a selejtet kiírom, de ahhoz is jogom van, hogy a rossz, hanyag munkát végzők órabérét csökkentsem. A főmérnök elvtárs azt mondta nekünk a műszaki konferenciáni hogy ez az év a sír—nevet éve lesz. Aki rosszul dolgozik, az kevesebbet fog keresni, aki jól dolgozik, az többet visz haza hó végén. — Most néhány szót a későnjövőkről. Ha a névsort végignézem, csak fiatal munkások nevével találkozom. Nagy Sándor, Sinka János, Kernen esi János, Szigeti László, Szórtul Béla. Az idősebb dolgozók nem késnek. De áll ám még az egyezség: aki egy negyedévben háromszor késik, az fegyelmit kap. A béremelésről is szólt az üzemvezető. Kimondatta, hogy az esztergályosok, hőkezelők és krómozók béremelésére fordított összeg óránként 24,60 forint Az üziem más területén dolgozók összesen 21,50 forintot kaptak. — Eddig egyedül egy brigádvezető. Szabó elvtárs érdeklődött nálam, hogyan alakult a brigád tagjainak órabére. Jó lenne, ha a többi brigádvezetőt is érdekelné emberei órabérének alakulása, A% esustfokovat várományosai A gyár munkaverseny felelőse jó hírt közölt Elmondotta. hogy a szerszámkészítő üzem elnyerte a „Szocialista munka műhelye” ezüstfokozatát és azután ebben a verseny- formában a legmagasabb fokozat eléréséért harcolhatnak. Az örömhír felvillanyozta az embereket. A hozzászólások azonban nagyon nehezen indultak. Már-már úgy volt, senkinek sincs mondanivalója, amikor végre Pozsonyi József esztergályos felnyújtotta a kezét. Vita alakult, egyre többen kértek szót. Az üzem vezetője azonban kézben tartotta a tanácskozást. Azon igyekezett, hogy a felszólalók a jelenlevő illetékesektől mindjárt választ is kapjanak kérdéseikre. — Sass elvtárs, a csavar hozzád tartozik. Miért nem tájékoztattál ? Remélem, most megfelelsz a kérdésre. Vagy: — Az összes műszert felül kell vizsgáim. Rossz műszerrel nem. lehet jól dolgozni. Amíg meg lehet javítani, azt javítani kell, amit nem, kiselejtezni. Természetesen a jövőben arra is figyelni kell a raktárosnak, hogy a műszerek jó állapotban kerüljenek a helyükre. A Hűtőgépgyárban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a termelési tanácskozásoknak. Ilyen tarta. lommal — és csakis ilyen tartalommal — a tervek teljesítésének, a takarékosságnak. a minőségi munkának legnagyobb segítőivé válnak. Sokan talán úgy gondolják, hogy apró dolgok ezek. Csavar, köszörűkő, mérőműszer. Igaz, de annak, aki a gép mellett áll, ezek a legfontosabbak. Ott, ahol a munkások azt látják, hogy panaszaik, javaslataik nem találtak süket fülekre, s a vezetők kötelességüket ellátva, jogaikat szigorúan és következetesen érvényesítik — nem lehet komolyabb baj. B. J, Eljött a »ír — nevet idö»%ak Az üzemvezető ezután a minőségi követelmények szigorításáról beszélt, és nyíltan, egyenesen bírálta a selejtgyártókat. — Agócs Józseftől már
