Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
1963. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A* Országos Árhivatal elnökének nyilatkozata Szervezetinké», határozatlanság a vezetésben (Folytatás az 1. oldalról) gosan 30, a marhahúsnál átlagosan csaknem 50 százalékos áremelés? — Azzal szeretném kezdeni, hogy az új fogyasztói áralj részletes kialakításával a tőkehús fogyasztói átlagára az eredetileg előirányzottnál valamivel kisebb mértékben emelkedik A tőkehús átlagára 30 százalék helyett 28.2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, hogy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül forgalomba — a különbség még nagyobb; az átlagos áremelés az előirányzott 50 százalék helyett 46.5 százalékot tesz ki. Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az is, hogy az étkezési szalonna- félék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16.4 százalékkal csökken A kérdés lényegére térve: először is más az élősúly, és más a vágott súly. A vágómarhánál az élősúlynak csak mintegy 50—55 százaléka hasznosítható; ez az arány a sertésnél kedvezőbb ugyan — mintegy 80—85 százalék —, ennél viszont azt kell figyelembe venni, hogy a vágott sertés súlyának vadamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szalonnaféléké — mint az előbb említettem is — több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 14 százalékkal csökkent. — Mi az oka annak, hogy az egyes húsfélék ára nem egyforma százalékkal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás? — Mindenki tudja, hogy kevesebb karaj van egy sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között, a kereslet oly nagy mértékben Irányult a karaj felé, hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára Is érthetően, így tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban igazodjék és helyesebben fejezze ki a használati értékarányokat is, magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arányban A Minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a lakosság által legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes kevésbé értékes húsrészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 34- re, sőt egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a Kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szükségessé az árak széthúzását. A marhahús-fogyasztás zöme a csontnélküli színhúsból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben csontos hús), valamint az egyéb leveshúsokból (ahol a csont részaránya magas) tevődik ösz- m. Ezek áremelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leveshúsoic ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát. — Hogyan alakulnak az árak az üzemélelmezés ben és a vendéglátóiparban? — Az üzemélelmezésben csak az ételek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra: kiszámolják, menynyivel kerül többe a hús, vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s ebből levonják, hogy mennyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonna- féle. Egyéb költségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségvetési hozzájárulás emelésével fedezik. — Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről, a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor. — A kereskedelmi és vendéglátóiparban a haszonkulcs „rárakodás” miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdonképpen csak az osztályon felüli és az I. osztályú éttermekben következik be Ezeknél a vendéglőknél ugyanakkor a fix haszonkulcs rendszerről a mozgó haszonkulcs rendszerére térünk át. Ez lehetőséget ad arra, hogy a luxus éttermek a szezon-követelményekhez igazodva idegenforgalmi szezonban nagyobb és a holtszezonban alacsonyabb haszonkulccsal dolgozzanak. A szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél, (óvoda, bölcsőde, kórház, iskolai étkeztetés, stb.) az élelmiszerek áremeléséből adódó többletköltségeket nem hárítjuk át a lakosságra. Ezeknél az intézményeknél a többletköltségeket az állam téríti meg a költségvetésből. — Amikor nyilvánosságra került, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállítják, voltak olyan hangok, hogy ez semmiben sem fog különbözni az úgynevezett szezonvégi kiárusítástól. Mi a valóság? Évek óta folytatunk szezonvégi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt termékeket anélkül, hogy árleszállításról beszélnénk. Most viszont valóban árleszállításról van szó, amely mellett megmarad a szezonvégi kiárusítás és megmarad a divatjamúlt termékek leértékelése is. Ebben a hónapban két árintézkedés is találkozik; az elsejei árleszállítás ás a téli cikkeknek februárban induló szezonvégi kiárusítása. Most mintegy 1500 termék ára lett alacsonyabb. Szeretném kiemelni a legfontosabbakat: az ágyneműk és az ágyneműanyagok 8—27 százalékkal, a selyem szövetek közül a fehérnemű műselyem és nylon szövetek 20—30 százalékkal, a kötöttáruk közül a szintetikus felső- és alsóruházat! cikkek *s a habselyem áruk 10—15 százalékkal. a kártolt pvnpjű- szövetek és azok hói konfekcionált cikkek 8—20 százalékkal lettek olcsóbbak. ö«sze«szprűen ez kereken évi 730 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. — Hallhatnánk valamit j arról még, milyen külön meggondolások érvényesültek, amikor egy-egy textilárunál eldöntötték, hány százalékkal csökkenjen az ára? A termelési tényleges költségeken kívül Itt is figyelembe vettük, hogy a helyesen megállapított árnak szabályozó funkciója is van. A keresettebb cikkeknél az átlagosnál kisebb, a kevésbé keresetteknél viszont valamivel nagyobb mértékben szállítottuk le az árakat. Az árleszállítással érintett termékcsoportokban egyébként közelebb kerül a felnőtt méretek ára a gyermekméretek árához, de vigyáztunk arra, hogy az úgynevezett ütköző méreteknél helyes árarányok érvényesüljenek. A kártolt szövetekből készült konfekcionált felső- ruházati termékek közül a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 százalékkal, a gyermekruházati cikkek ára pedig 10—13 százalékkal mérséklődött. Az árleszállításba bevont cikkcsoportokon belül minden esetben, de csak kisebb mértékben csökkentettük a gyermekruházati cikkek árát, mert ezeknek ára a felnőtt ruházati cikkekhez viszonyítva eddig is alacsony volt és ez csak állami dotációval volt elérhető. Az árleszállítás körének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményeképpen különösen az alacsony jövedelmű rétegek ruházkodási költségei csökkenjenek, nem csökkentettük viszont a luxuscikkek árát. Ha úgy láttuk, hogy sem belföldi termelésből, sem Importból nem tudnánk kielégíteni valamelyik "kk- ből az árleszállítás esetén előreláthatóan megnövekvő Igényeket — nem nyúltunk az árához: például ez az oka. hogy a frottír törülközőkre nem vonatkozik az árleszállítás. Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összes illetékes szervek arra, hogy aminek az árát leszállítottuk, azt kapni is lehessen a boltokban. Visszaesett a gazdálkodás színvonala A jászberényi járási tanács vb mezőgazdasági osztálya brigádmunkában vizsgálta meg a jászárokszállási Béke Tsz gazdálkodását Növénytermelő, állattenyésztő, könyvelő, gépész és üzemgazdász szakemberek több napon át elemezték a szövetkezet munkáját. Következtetéseik igazolták az előzetes feltételezéseket: az utóbbi években visszaesett itt a gazdálkodás színvonala. • Az 5213 holdas Béke Tsz 1964. januárban három kisebb szövetkezet egyesüléséből jött létre. A 458 dolgozó tagra átlagosan tíz hold szántó jut A gépesítés és belterjesség jelenlegi színvonalát figyelembe véve ez megfelelő arány. A növénytermelés hozamai hullámzóak. 1963-hoz viszonyítva csak búzából emelkedett minden évben a termésátlag. Őszi árpából, kukoricából és cukorrépából a hozamok csökkenték. Erre csak részben ad magyarázatot az a tény, hogy tavaly 402 holdon ár- és belvíz pusztított. Csökkent a gazdálkodási eredmény A járás szövetkezetei közül itt a legalacsonyabb az állatsűrűség. Száz kát. hold szántóra járási átlagban 19,3, a Béke Tsz-ben csak 13.9 számosállat jut. — A szarvasmarha aránya még ennél is rosszabb. A szántóföldnek 39,7 százalékán termelnek takarmányféléket. Ez kevés. A lucerna és a vöröshere gépesített betakarítása már megoldott dolog. A Béke Tsz- ben zömmel kézzel kaszálnak, s a megtermett lucerna egyharmadát kiviszik a közösből a részesművelők. Rossz a takarmány értékesülése is. Egy kiló sertéshúst 1964 első felében 4 ldló, 1965 hasonló időszakában 4.9 kiló abrakból állítottak elő. A gazdálkodás színvonalát talán legjobban az egy szántóegységre jutó eredmény mutatja. Ennek tendenciája csökken: 1963-ban 2154 forint. 1964-ben 1659. tavaly 1472 forint volt. — Magától értetődik, hogy így az egy munkaegység értéke és az egy dolgozó tagra eső évi jövedelem is hanyatlik. — Az utóbbi 13 830, majd 13 773, tavaly 12 071 forint volt Alacsony a felhalmozás aránya A gazdálkodási eredménynek kis hányadát fordítják felhalmozásra. Ez a mutató 1964-ben 11, tavaly csak 8,8 százalék volt. A község másik szövetkezetében, a Táncsicsban a gazdálkodási eredmény 19,7 százalékát a járási átlagban több mint 20 százalékát helyezik a fel nem osztható szövetkezeti alapba. Pozitív, hogy az idei zárszámadáskor csaknem fél millió forinttal — a múlt évhez viszonyítva — növekedett a forgóalap. — Az üzemviteli célokra 160 ezer forintot tartalékoltak, viszont a biztonsági alapra már nem futotta. Felduzzasztott vezető apparátus A három kis szövetkezet egyesülése után a Béke Tsz-ben két üzemegységet alakítottak ki. A tapasztalatok azt Igazolják, hogy nem vált be. Egyébként a földterület nagysága sem indokolta ezt az üzemszervezést. A tsz-ben túl sok a brigád. A 13 brigádból hat növénytermelő, három állattenyésztő. A területük szétaprózódott, összevonásuk mindenképpen indokolt Az üzemegységek szervezésével az intézkedések végrehajtása lelassult — Hiányzott a kellő összhang a vezetőségben. A függetlenített apparátus az összjövedelemből 12 százalék arányban részesedett. — Egyeseknek túl magas a jövedelme. A gépcsoport- vezető például decemberben 4500 forintot kapott A vezetők közül tízen különböző felső- és középfokú technikumokban tanulnak) Később ez érezteti hatását, jelenleg azonban a tanulmányi szabadsaguk idején úr tátong a vezetésben. Hiányzik u keltő összkang A vezetőség tagjai között nincs egyetértés. A főkönyvelő szavaival élve: egyesek a „jó fiú” politikát űzik. Elkényelmesed- tek, hiányzik a kellő erély, a határozottság. Ha valaki javaslatot tesz a traktoros felelősségre vonására, mert a gépet összetörte, a többiek leszavazzák. Félreértelmezik a szövetkezeti demokráciát, mely nem mond ellent, sőt feltételezi a fegyelmet és a határozottságot. A költségszint növekedett a szövetkezetben. A gépesítésnél 1964-ben a tervezett költséget 84 ezer, tavaly fél millió forinttal lépték túl. A szerelőket anyagilag nem ösztönzik a gépek gyors, szakszerű kijavítására. A 30 traktor közül gyakran 8—10 javítás alatt állt, pedig többségük csak 1—3 éves gép. A gépek tel jesítménye visz- szaesett. Egy traktoregységre 1964-ben 851, tavaly 793 normálhold munka Jutott (gépállomásoknál 1200), A szakemberekből álló brigád elemző munkája, megállapítása hasznos segítséget jelent a termelőszövetkezetnek. A tsz vezetősége bizonyára megvitatja a brigád javaslatait és felhasználja azokat a gazdálkodás színvonalának emeléséhez. — m. L —A tudós motorszerelő konkurrenciát Egy évvel ezelőtt megkérdeztem Kolonics Istvántól, a jászladányi Vegyesipari Ktsz műszaki vezetőjétől, hogyan megv náluk a gépkocsi- és motorjavítás? Azt válaszolta: rajkinosan. Rajkinosan? — néztem nagyot. Igen, valami van. de ez nem a2 igazi. Csak javítgatnak, de a felújítás, az lenne ám az igazi... Elmondotta, hogy negyvenöt előtt egy kisiparosé volt a szövetkezet mostani lakatos műhelye, ahol ők hárman dolgoztak. A tulajdonos autói aví fással foglalkozott. Abban az időben nem győzték a környék gépkocsijait és traktorait Javítani, felújítani. Egy Donkó Menyhért nevű szerelőt emlegetett, aki ha itt lenne a szövetkezetnél, biztosan jobbár menne ez a munka is. Néhány napja megint a szövetkezetben jártam és meglepődtem, mert két teljesen szétszerelt ..kibe’e- zett” teherautót láttam r. szerelőszín alatt. Ez már az igazi? — kér^r-‘r,rn Kolonles Istvántól. Elégedettséget tükröző arcáról azt olvastam le, hogy valami nagy változás történt a gépkocsijavításban, de csal? ennyit mondott: hazajött Donkó Menyhért. Most már Ber- kó Jánossal együtt két olyan szakemberünk van, hogy a legnagyobb autójavító vállalat sem kívánna különbet. Azt hiszem mór beszeltem magának Donkóról — mondta. Tizenöt évig dolgozott a debreceni Talajjavító Vállalatnál. Tavaly ősszel itthon volt két hétig szabadságon. Meglátogatott az utolsó napon. Éppen egy esztergapadot álltunk körül tanácstalanul. Két, szállítás közben elveszett alkatrész miatt nem tudtuk üzembehelyezni. Miért nem szóltatok előbb, megcsináltam volna — mondta. Erre én: Gyere haza. Menyus' Mennyit tudtok fizetni? Megmondtam. Jól van. hazajövök — válaszolta. Azóta itt dolgozik, s azóta nincs olyan probléma, aminek a megoldását ne vállalná. Aminek nekifog, arra nekünk már nincs fovább gondunk. Szegénye» rá az a jelző. hogy ezermester. Több annál. Most is kutatóintézetekkel, professzorokkal levelez az üzemanyag égése közben keletkező ólomoxid lerakódás kiküszöbölése végett. Motorhenger-fúrás közben beszélgettem vele. Negyvenhét éves őszes hajú, szemüveges ember. Rögtön így kezdi: rendkívül kényes munka a hengerfúrás ötezred milliméteres eltérés lehet csupán, amit ezzel a műszerrel mérünk. Egy beosztás... Ügy belemelegedett a magyarázatba, hogy nem volt szívem félbeszakítani. — Hallom, az Autó-motor című lappal levelezik. — Igen. Érdekel az égéstérben keletkező ólomoxid lerakódás megszüntetésének témája. A lap az ATUKI-hoz küldte a levelemet. s onnan olyan választ kaptam, hogv ló az elképzelésem. Felsoroltak néhánv vegyianvago*. amelyek három ezrelékes keverési arányban megszüntetik a lerakódást. Megmondom őszintén, nekem 'egiobban a boránok tetszenek A tudós autószerelő elmondta, hogy rengeteg szakkönyve van, oroszul is megtanult, s azóta lefordított több könyvet, szakcikket és levelez is. A moszkvai rádióval levelez és szovjet tudományos intézetekkel is felvette a kapcsolatot. Azután a könyveivel dicsekedett. Kérdeztem, hány kötetes a műszaki könyvtára. Nem tudja — mondta, lehet olyan másfél köbméter. Megvan a Pattantyús sorozat is. Később arról beszélt, hogy a régi hagyományokat — amikor még negyvenöt előtt Kolonics Istvánnal együtt dolgoztak — vissza keü állítani és ebből ő egy jottányit 'nem fog engedni. Minőségi javítás lesz Jászladányban. Az autótulajdonos csak akkor kapja hézhez a kocsit, ha a szövetkezetben hidegen is és melegen is bejáratták és kötelezik a javit- tatót, hogy ötszáz kilométer után behozza a kocsit szervizre. Akkor vállalom a felelősséget — mondta —, és meglátja konkurenciát jelentünk mi nemsokára a nagyobb üzemeknek is. — bognár —
