Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

1SM február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A terv jó Áz építő nem hibázott A bölcsőde 'rd Készülnek a politikai intézkedési tervek a párt­alapszervezetekben Több olyan bölcsőde épült megyénkben, amelyet bárki nyugodtan csirkekel­tető állomásnak vagy bár­mi másnak is nézhetne. Ilyen áll többek között J ászalsószen tgv örgyön is. Községfejlesztésd alapból körülbelül 2,5 millió forin­tos költséggel készült a Szolnok megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kivi­telezésében. E bölcsődék országosan elfogadott típustervek alap­ján épülnek. Az építőipari vállalat vezetői szerint a típusterv szent és sérthe­tetlen. Az ÉM szerint megfelelő. A laikust az épület formája esetleg bosszantja, de lehet, hogy funkciójának remekül meg­felel — gondolhatjuk. (Használói az ellenkezőjét állítják.) Ez sem lényegte­len, de a lényeges ezután jön. Az ÉPSZER 1964. április 10-én kezdett a bölcsőde építéséhez. A módosított átadási határidő 1965. no­vember 30-a volt. A tény­leges átadás 1966. január 17-én történt. Az új bölcsőde homlok­zatán ezzel szemben már alig találni vakolatot. Nemcsak a kőpor hullott le, a teljes habarcsréteg is omlik, a tégla és beton- gerenda szabadon nézi az épület lábánál heverő va­kolatot. Megdöbbentő, elszomorí­tó látvány. Annak ellené­re, hogy a bölcsődét át­vette a község, még nem vették használatba. Üre­sen, berendezetlenül ásí- toznak a helyiségek. A fe­hér falakon némelyik szo­bában vastag fekete pe­nészréteg díszük. Kifogá­solható az egyes kivitele­zési munkák minősége is. A kivitelező szerint az épületet használni kellene, mert állaga így sokkal jobban romlik. (Hat hete fűtik a helyiségeket s nincs rendszeres szellőzte­tés.) A községnek azonban nincs pénze a bölcsőde üzemeltetésére, mert kü­lönben használatba ven­nék, hiszen azért épült, mert szükség volt rá. Mi történt a vakolattal? Az építőipari vállalat veze­tői nem tartják magukat hibásnak. Azt mondják, ok szóltak a beruházónak, hogy a kis lejtésű hullám­pala borítású tetőről a nagy mennyiségű havat ta­karítsák le. A hullámpala vége 15 centiméterre van a fáitól, az olvadó hóié o vakolat alá folyt. („Jó” a tervezés!) A hó letakarítása a tető­zetről és a csatornából azonban nem könnyű do­log. Hasonló bölcsőde van Szolnokon az Abonyi úton. Ott is megindult a föld fe­lé a vakolat. Elgondolkoztató, vajon tényleg jó-e ez a típusterv. A gyakorlat azt bizonyítja, nem. Mégsem lehet változ­tatni rajta vagy kifogásol­ni, mert az illetékesek bi­zonyítják, hogy jó. Nem kell azonban szakembernek lenni ahhoz, hogy valaki felismerje: a hullámpala vége közel van a falhoz. Ha azonban meg lehet úgy csinálni, hogy ne omoljon le a vakolat, akkor a kivi­telező a hibás. De mit lehet akkor ten­ni, ha a jogszabályok alap­ján mindenki kibújhat a felelősség alól? Ha a terv jó, az építő nem hibázott a vakolat pedig lehullott? Tízezer forint költséggel újra lehet pucolni a hom­lokzatot. És minden tavasz- szal. Majd az állam fedezi a kiadásokat. Van még egy megoldás. Felül kell vizsgálni a tí­A tanácsok dolgozói kö­zül igen sokan ülnek az egyetemek, a középiskolák padjaiban, hogy megsze­rezzék a beosztásukhoz elő. írt iskolai végzettséget. Nem kevés azoknak a szá­ma sem, akik bár nem kö­telezettek a tanulásra, mégis vállalták a munka- többletet magáért a tudá­sért, látókörük szélesíté­séért. A megyei tanács appará­tusából heten járnak egye­temre, főiskolára, öten közgazdasági technikumot végeznek. A városokban harminchat tanácsi dolgozó A napokban új vizsgálatot indít a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, mely a lakosság részére végzett javító-szolgáltató ipari és kereskedelmi tevékenységet kívánja felmérni. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a szol­gáltatások jelenlegi volu­mene. köre és színvonala milyen mértékben biztosítja a lakosság igényeinek kielé­gítését. A vizsgálat kiterjed arra, hogy a szolgáltatások nyújtásában milyen visszás­ságok tapasztalhatók, az ipa­ri és kereskedelmi javító- szolgáltató tevékenvség fej­lesztésére hozott párt- és kormányhatározatok alapján az irányító és a végrehajtó szervek tettek-e hatékony 1 intézkedéseket a lakosság el­látásának javítására, a tévé­pustervet Annál inkább, mert másfajta létesítmé­nyeknél — kultúrházak — is gyakran találkozunk ha­sonló problémákkal. — bognár — jár középiskolába, három egyetemre. A járásoknál hatan egyetemet, hatvan­hétén középiskolát végez­nek. A községi tanácsok dolgozói közül szóznógyen középiskolába járnak. Az utóbbi években a szorgalmas és tömeges ta­nulás eredményeként szá­mos tanácsi dolgozó szer­zett egyetemi, főiskolai, il­letve középiskolai végzett­séget. Ennek következtében már csak a tanácsappará­tus tagjainak 16 százaléka van egyetem, nyolc szá­zaléka középiskola elvég­zésére kötelezve. kenység műszaki színvonalá­nak és gazdaságosságának növelésére. Az árak és díjak kellően ösztönzik-e a válla­latokat a javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésére, a lakosságot a szolgáltatások igénybevételére. A vizsgálat kiterjed az elektroakusztikai gépek és háztartási gepek, a gépjár­művek javítására és karban­tartásra, a lakástakarításra és a különböző belkereske­delmi szolgáltatásokra­A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezúton is kéri a megye lakosait, hogy a szolgáltatásokkal kap­csolatos észrevételeikkel, pa­naszaikkal keressék fel a helyi népi ellenőrzési bizott­ságokat, ezzel is segítsék munkájukat. A pártalapszervezetek többségében most készítik a politikai intézkedési ter­vet. Vad Andrást a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetőjét kerestük fel a kéréssel: válaszoljon ezzei kapcsolatban néhány kér­désünkre. — Néhány éve, hogy az alapszervezetek egész évre szóló politikai in­tézkedési terv alapján dolgoznak. Hogyan ér­tékelhető eddig ez az új módszer? — Ez a harmadik év, amikor egész évre szóló politikai intézkedési tervet dolgoznak ki az alapszer­vezetekben. Tavaly mintegy ötszáz termelőjellegű párt- szervezetben került erre sor a megyében. Az idén — a kereskedelmi jellegűekkel együtt — 530 helyen készí­tik el a terveket. Az előző két év tapasztalata alapján mondhatom, hogy bevált ez a módszer. Feltétlenül he­lyes az, hogy a termelési tervekkel egyidőben meg­tervezik az azt segítő és ellenőrző politikai munkát is. Így a korábbiaknál kon­krétabb, a termelés érde­kében az azzal párhuzamo­san végzett politikai és ne­velőmunka, jobban kiderül, hol és mit kell a dolgozók között alaposabban meg­magyarázni, mire kell a figyelmet irányítani. Amit még megemlíthetek az az, hogy így nem apró- zódik el, nem esik szét a pártmunka, megvannak az alapgondolatok, amelyekhez a mindennapi munkát kap­csolni lehet és kell. Így a pártmunka zöme a fő célok megvalósítására irányul. A feladatok év eleji összesí­tésével együtt a legtöbb he­lyen meghatározták azt is, ki miért, minek az elvég­zéséért felelős. Ez azt is je­lentette, hogy a vezetőség tagjai és a megbízottak tudták előre, mi a felada­tuk, s ők is rendszereseb­ben tudtak dolgozni, idő­ben foghattak hozzá a rá­juk váró munkához. A vizs­gálatok, az elemzések al­kalmával közelebbről meg­ismerték a gazdasági veze­tők gondjait, a gazdasági problémákat egyaránt. Egy- egy vitára alaposabban fel tudtak készülni, és a több tapasztalat birtokában job­ban tudtak érvelni, javas­latokat tenni. Van azonban, amit a törekvések ellenére sem si­került elérni, úgy megvaló­sítani, ahogyan erre szük­ség lett volna. Elsősorban az, hogy a tervszámok puszta másolását ne tekint­sék a politikai terv készí­tésének — hanem az ezek­ből következő politikai jel­legű teendőket összesítsék. Az sem sikerült mindenütt, hogy néhány, helyileg a legfontosabb kérdésekkel politizáljanak. Azaz, kivá­lasztani a sok fontos közül is a legsürgetőbbet. Példá­ul a termelési költségek csökkentését, vagy a mun­ka szervezettségének javí­tását, az exportra szánt termékek minőségének ja­vítását, stb. Ilyen értelem­ben sok helyen általános a helyi körülményekhez nem eléggé igazodó volt a tervek egy része. — Adódnak — s ez természetes is — előre nem látható teendők. Hogyan tervezzenek az -lapszervezetekben, hogy ezeket az újabb, az élet diktálta feladatokat is elvégezhessék? — Egész évre előre min­dent látni a politikai mun­| kában nem lehet. Ezért meg­ismétlem azt a gondolatot, hogy az alapvető teendőket tervezzék meg. Az idén ugyanis a tavalyinál talán még több, előre kevéssé meghatározható feladat végrehajtása vár ránk. Az 1965. december 8-i határo­zatnak például újabb rész­letei lépnek életbe, melyek végrehajtásának megbeszé­lése jelentős munkát ad a pártszervezeteknek. Soron következik ezen túl az alap­szervezeti vezetőségek új- jáválasztása is és több más feladat. Ezek azonban mind olyanok lesznek, ame­lyek nem különülnek el a megtervezhető, a már most látható teendőktől, nem el­lentétesek azokkal. Az is igaz, hogy egy-egy váratlan esemény könnyen kizökkent pártszervezeteket a munkából. Ez részben érthető, mert több idő kell nekik ahhoz, hogy egy-egy újabb dolgot, egy-egy új határozatot például más eseményekkel összefüggés­ben szemléljenek. Ennek többek között az is az oka, hogy még mindig elég sok a tartalékerő az alapszervezetekben. Nem lehet pontosan szá­mokkal kimutatni, ám még­is igaz, hogy a párttagság jelentős része még nem kap elég megbízatást a vezető­ségtől. S ebben az esetben nem fogadható el az, amire a vezetőségek legtöbbször hivatkoznak. Az, hogy so­kan nem vállalnak párt­munkát vagy ha elvállal­nak valamit, azt nem hajt­ják gondosan végre. A va­lóságot inkább az közelíti meg, hogy nem mindig olyan feladatot adnak va­lakinek, amit ő a legke­vesebb erőráfordítással, eredményesen elvégezhet, ami legkevésbé vonja el mindennapi feladatától és ami közvetlen kapcsolatban van azzal. Így jutottak sok helyen oda, hogy akik va­lóban önzetlenül dolgoznak, azokra gyakran túl sok há­rul. Így alakult ki az a kedvezőtlen gyakorlat, hogy aki valamit jól, pontosan elvégez, legközelebb is az kerül sorra. Ez a könnyebb megoldás. Ha azonban eze­ket a fentebb említett tar­talékerőket is bekapcsolják a feladatok elvégzésébe, nem jelenthetnek nagy gondot sehol sem az előre nem tervezett feladatok. — Mi az eddigi ta­pasztalat, benne van­nak-e a tervekben az 1966. évi legfontosabb feladatok? — Mint alapvető törek­vést a tervek teljesítéséért az emberek egymással tar­tott jó kapcsolatát, a közös célok érdekében tett egy­séges törekvést, összefogott erőfeszítést határozhatjuk meg. Ez pedig helyenként olyan részletkérdésekben jut kifejezésre, mint pél­dául az, hogy a minőségi munkára való serkentést mindenkor a mennyiségi tervek végrehajtása elé he­lyezzék. Keressék, jelezzék a termelési költségek továb­bi csökkentésének lehető­ségeit, érvényesítsék a ta­karékosság elvét, stb. összegezhetem ezt úgy is, törődjenek továbbra is mindazzal, amit az 1964. decemberi párthatározat hosszabb időre megszabott. Ezeket általában a tavalyi politikai intézkedési tervek tükrözték, de ez még ko­rántsem elég, még koránt­sem tartunk ezek végre­hajtásánál. Csak egyet em­lítek: az adminisztrációnak és a adminisztratív mun­kaerő számának csökkenté­sét. Mondhatom, ebben igen kevés javaslatot tettek a pártszervezetek, nem voltak elég kezdeményezőek és a felmerülő javaslatok vég­rehajtásában sem voltak elég következetesek. S most azt állapíthatjuk meg, hogy az adminisztráció — vele együtt pedig az adminiszt­rációt végzők száma — nemhogy csökkent volna, hanem szándékaink elle­nére inkább növekedett. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, mi­lyen alapvető feladata a pártszervezeteknek, hogy az 1966. évi népgazdasági tervek végrehajtását is tel­jes erejükkel segítsék. Amit szintén feltétlenül elő kell venni a tervezés­kor az alapszervezetekben, az az MSZMP Központi Bizottságának tavaly már­ciusban kibocsátott ideoló­giai irányelvei. Ennek a feldolgozásával nem lehe­tünk elégedettek, nem áll­hatunk meg ott, ahol tar­tunk. Annak idején ugyan minden alapszervezetben ismertették, szó volt róla. Alapos elemzésre viszont nem mindenütt került sor. Ez az anyag sokoldalúsága miaut jórészt érthető is. Vissza kell ezekre térni, nem úgy általában, hanem annak megfelelően, aho­gyan az üzem, a község, a tsz, a hivatal, stb. körül­ményei, az ott felmerülő viták, felvetések megköve­telik. Sok alapszervezetben a gazdaság és ideológia kap­csolata vagy az osztályharc alakulása, mai tartalma, máshol a munkásosztály ve­zető szerepe, a szocialista demokrácia, és ismét más­hol a vallásos ideológia elleni harc kérdései, stb. köré csoportosíthatók első­sorban a teendők. Hangsú­lyozom, azt helyileg dönt­hetik el főleg, hogy mind­ezek közül melyek a leg­sürgetőbbek. Ezt természe­tesen csak úgy tudják meg­állapítani a pártvezetőségek, ha maguk is alaposan ta­nulmányozzák ezeket az anyagokat. Jelenleg ezekben a kér­désekben azt hiszem túl óvatosak az alapszervezeti vezetőségek tagjai. Sokszor indokolatlanul tartózkod­nak vitáktól, véleménycse­réktől. Az embereket pedig nap­jainkban rengeteg dolog érdekli, érzékenyen reagál­nak mindenre. Erre utal az is, hogy a januári párt- napokon kevés híján ezer kérdés és hozzászólás hang­zott el a megye pártalap- szervezeteiben. A dolgozó­kat foglalkoztató kérdések­re nemcsak a felsőbb szer­vek képviselőitől, hanem az alapszervezetek vezetőitől is választ várnak A járási és városi párt- bizottságok is sokat segí­tenek az évi politikai fel­adatok meghatározásában. Egy-egy munkahelyet jól ismerő pártbizottsági tagot, aktívát megbíznak az alap­szervezetek segítségével. Ez azért is jó, mert ők az ál­talános érvényű tapaszta­latokat is közvetlenül is­merik, hisz több esetben tanácskoztunk már ezekről. Az általános érvényű és a helyi tapasztalatok megfe­lelő összhangja lehet biz­tosíték a valóban tartal­mas, jó tervek kidolgozá­sára. Tanulnak a tanácsapparátus dolgozói A NEB a lakosság segítségét is kéri Egyetem, főiskola, középiskola

Next

/
Thumbnails
Contents