Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
1SM február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A terv jó Áz építő nem hibázott A bölcsőde 'rd Készülnek a politikai intézkedési tervek a pártalapszervezetekben Több olyan bölcsőde épült megyénkben, amelyet bárki nyugodtan csirkekeltető állomásnak vagy bármi másnak is nézhetne. Ilyen áll többek között J ászalsószen tgv örgyön is. Községfejlesztésd alapból körülbelül 2,5 millió forintos költséggel készült a Szolnok megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kivitelezésében. E bölcsődék országosan elfogadott típustervek alapján épülnek. Az építőipari vállalat vezetői szerint a típusterv szent és sérthetetlen. Az ÉM szerint megfelelő. A laikust az épület formája esetleg bosszantja, de lehet, hogy funkciójának remekül megfelel — gondolhatjuk. (Használói az ellenkezőjét állítják.) Ez sem lényegtelen, de a lényeges ezután jön. Az ÉPSZER 1964. április 10-én kezdett a bölcsőde építéséhez. A módosított átadási határidő 1965. november 30-a volt. A tényleges átadás 1966. január 17-én történt. Az új bölcsőde homlokzatán ezzel szemben már alig találni vakolatot. Nemcsak a kőpor hullott le, a teljes habarcsréteg is omlik, a tégla és beton- gerenda szabadon nézi az épület lábánál heverő vakolatot. Megdöbbentő, elszomorító látvány. Annak ellenére, hogy a bölcsődét átvette a község, még nem vették használatba. Üresen, berendezetlenül ásí- toznak a helyiségek. A fehér falakon némelyik szobában vastag fekete penészréteg díszük. Kifogásolható az egyes kivitelezési munkák minősége is. A kivitelező szerint az épületet használni kellene, mert állaga így sokkal jobban romlik. (Hat hete fűtik a helyiségeket s nincs rendszeres szellőztetés.) A községnek azonban nincs pénze a bölcsőde üzemeltetésére, mert különben használatba vennék, hiszen azért épült, mert szükség volt rá. Mi történt a vakolattal? Az építőipari vállalat vezetői nem tartják magukat hibásnak. Azt mondják, ok szóltak a beruházónak, hogy a kis lejtésű hullámpala borítású tetőről a nagy mennyiségű havat takarítsák le. A hullámpala vége 15 centiméterre van a fáitól, az olvadó hóié o vakolat alá folyt. („Jó” a tervezés!) A hó letakarítása a tetőzetről és a csatornából azonban nem könnyű dolog. Hasonló bölcsőde van Szolnokon az Abonyi úton. Ott is megindult a föld felé a vakolat. Elgondolkoztató, vajon tényleg jó-e ez a típusterv. A gyakorlat azt bizonyítja, nem. Mégsem lehet változtatni rajta vagy kifogásolni, mert az illetékesek bizonyítják, hogy jó. Nem kell azonban szakembernek lenni ahhoz, hogy valaki felismerje: a hullámpala vége közel van a falhoz. Ha azonban meg lehet úgy csinálni, hogy ne omoljon le a vakolat, akkor a kivitelező a hibás. De mit lehet akkor tenni, ha a jogszabályok alapján mindenki kibújhat a felelősség alól? Ha a terv jó, az építő nem hibázott a vakolat pedig lehullott? Tízezer forint költséggel újra lehet pucolni a homlokzatot. És minden tavasz- szal. Majd az állam fedezi a kiadásokat. Van még egy megoldás. Felül kell vizsgálni a tíA tanácsok dolgozói közül igen sokan ülnek az egyetemek, a középiskolák padjaiban, hogy megszerezzék a beosztásukhoz elő. írt iskolai végzettséget. Nem kevés azoknak a száma sem, akik bár nem kötelezettek a tanulásra, mégis vállalták a munka- többletet magáért a tudásért, látókörük szélesítéséért. A megyei tanács apparátusából heten járnak egyetemre, főiskolára, öten közgazdasági technikumot végeznek. A városokban harminchat tanácsi dolgozó A napokban új vizsgálatot indít a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, mely a lakosság részére végzett javító-szolgáltató ipari és kereskedelmi tevékenységet kívánja felmérni. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a szolgáltatások jelenlegi volumene. köre és színvonala milyen mértékben biztosítja a lakosság igényeinek kielégítését. A vizsgálat kiterjed arra, hogy a szolgáltatások nyújtásában milyen visszásságok tapasztalhatók, az ipari és kereskedelmi javító- szolgáltató tevékenvség fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatok alapján az irányító és a végrehajtó szervek tettek-e hatékony 1 intézkedéseket a lakosság ellátásának javítására, a tévépustervet Annál inkább, mert másfajta létesítményeknél — kultúrházak — is gyakran találkozunk hasonló problémákkal. — bognár — jár középiskolába, három egyetemre. A járásoknál hatan egyetemet, hatvanhétén középiskolát végeznek. A községi tanácsok dolgozói közül szóznógyen középiskolába járnak. Az utóbbi években a szorgalmas és tömeges tanulás eredményeként számos tanácsi dolgozó szerzett egyetemi, főiskolai, illetve középiskolai végzettséget. Ennek következtében már csak a tanácsapparátus tagjainak 16 százaléka van egyetem, nyolc százaléka középiskola elvégzésére kötelezve. kenység műszaki színvonalának és gazdaságosságának növelésére. Az árak és díjak kellően ösztönzik-e a vállalatokat a javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésére, a lakosságot a szolgáltatások igénybevételére. A vizsgálat kiterjed az elektroakusztikai gépek és háztartási gepek, a gépjárművek javítására és karbantartásra, a lakástakarításra és a különböző belkereskedelmi szolgáltatásokraA Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezúton is kéri a megye lakosait, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos észrevételeikkel, panaszaikkal keressék fel a helyi népi ellenőrzési bizottságokat, ezzel is segítsék munkájukat. A pártalapszervezetek többségében most készítik a politikai intézkedési tervet. Vad Andrást a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét kerestük fel a kéréssel: válaszoljon ezzei kapcsolatban néhány kérdésünkre. — Néhány éve, hogy az alapszervezetek egész évre szóló politikai intézkedési terv alapján dolgoznak. Hogyan értékelhető eddig ez az új módszer? — Ez a harmadik év, amikor egész évre szóló politikai intézkedési tervet dolgoznak ki az alapszervezetekben. Tavaly mintegy ötszáz termelőjellegű párt- szervezetben került erre sor a megyében. Az idén — a kereskedelmi jellegűekkel együtt — 530 helyen készítik el a terveket. Az előző két év tapasztalata alapján mondhatom, hogy bevált ez a módszer. Feltétlenül helyes az, hogy a termelési tervekkel egyidőben megtervezik az azt segítő és ellenőrző politikai munkát is. Így a korábbiaknál konkrétabb, a termelés érdekében az azzal párhuzamosan végzett politikai és nevelőmunka, jobban kiderül, hol és mit kell a dolgozók között alaposabban megmagyarázni, mire kell a figyelmet irányítani. Amit még megemlíthetek az az, hogy így nem apró- zódik el, nem esik szét a pártmunka, megvannak az alapgondolatok, amelyekhez a mindennapi munkát kapcsolni lehet és kell. Így a pártmunka zöme a fő célok megvalósítására irányul. A feladatok év eleji összesítésével együtt a legtöbb helyen meghatározták azt is, ki miért, minek az elvégzéséért felelős. Ez azt is jelentette, hogy a vezetőség tagjai és a megbízottak tudták előre, mi a feladatuk, s ők is rendszeresebben tudtak dolgozni, időben foghattak hozzá a rájuk váró munkához. A vizsgálatok, az elemzések alkalmával közelebbről megismerték a gazdasági vezetők gondjait, a gazdasági problémákat egyaránt. Egy- egy vitára alaposabban fel tudtak készülni, és a több tapasztalat birtokában jobban tudtak érvelni, javaslatokat tenni. Van azonban, amit a törekvések ellenére sem sikerült elérni, úgy megvalósítani, ahogyan erre szükség lett volna. Elsősorban az, hogy a tervszámok puszta másolását ne tekintsék a politikai terv készítésének — hanem az ezekből következő politikai jellegű teendőket összesítsék. Az sem sikerült mindenütt, hogy néhány, helyileg a legfontosabb kérdésekkel politizáljanak. Azaz, kiválasztani a sok fontos közül is a legsürgetőbbet. Például a termelési költségek csökkentését, vagy a munka szervezettségének javítását, az exportra szánt termékek minőségének javítását, stb. Ilyen értelemben sok helyen általános a helyi körülményekhez nem eléggé igazodó volt a tervek egy része. — Adódnak — s ez természetes is — előre nem látható teendők. Hogyan tervezzenek az -lapszervezetekben, hogy ezeket az újabb, az élet diktálta feladatokat is elvégezhessék? — Egész évre előre mindent látni a politikai mun| kában nem lehet. Ezért megismétlem azt a gondolatot, hogy az alapvető teendőket tervezzék meg. Az idén ugyanis a tavalyinál talán még több, előre kevéssé meghatározható feladat végrehajtása vár ránk. Az 1965. december 8-i határozatnak például újabb részletei lépnek életbe, melyek végrehajtásának megbeszélése jelentős munkát ad a pártszervezeteknek. Soron következik ezen túl az alapszervezeti vezetőségek új- jáválasztása is és több más feladat. Ezek azonban mind olyanok lesznek, amelyek nem különülnek el a megtervezhető, a már most látható teendőktől, nem ellentétesek azokkal. Az is igaz, hogy egy-egy váratlan esemény könnyen kizökkent pártszervezeteket a munkából. Ez részben érthető, mert több idő kell nekik ahhoz, hogy egy-egy újabb dolgot, egy-egy új határozatot például más eseményekkel összefüggésben szemléljenek. Ennek többek között az is az oka, hogy még mindig elég sok a tartalékerő az alapszervezetekben. Nem lehet pontosan számokkal kimutatni, ám mégis igaz, hogy a párttagság jelentős része még nem kap elég megbízatást a vezetőségtől. S ebben az esetben nem fogadható el az, amire a vezetőségek legtöbbször hivatkoznak. Az, hogy sokan nem vállalnak pártmunkát vagy ha elvállalnak valamit, azt nem hajtják gondosan végre. A valóságot inkább az közelíti meg, hogy nem mindig olyan feladatot adnak valakinek, amit ő a legkevesebb erőráfordítással, eredményesen elvégezhet, ami legkevésbé vonja el mindennapi feladatától és ami közvetlen kapcsolatban van azzal. Így jutottak sok helyen oda, hogy akik valóban önzetlenül dolgoznak, azokra gyakran túl sok hárul. Így alakult ki az a kedvezőtlen gyakorlat, hogy aki valamit jól, pontosan elvégez, legközelebb is az kerül sorra. Ez a könnyebb megoldás. Ha azonban ezeket a fentebb említett tartalékerőket is bekapcsolják a feladatok elvégzésébe, nem jelenthetnek nagy gondot sehol sem az előre nem tervezett feladatok. — Mi az eddigi tapasztalat, benne vannak-e a tervekben az 1966. évi legfontosabb feladatok? — Mint alapvető törekvést a tervek teljesítéséért az emberek egymással tartott jó kapcsolatát, a közös célok érdekében tett egységes törekvést, összefogott erőfeszítést határozhatjuk meg. Ez pedig helyenként olyan részletkérdésekben jut kifejezésre, mint például az, hogy a minőségi munkára való serkentést mindenkor a mennyiségi tervek végrehajtása elé helyezzék. Keressék, jelezzék a termelési költségek további csökkentésének lehetőségeit, érvényesítsék a takarékosság elvét, stb. összegezhetem ezt úgy is, törődjenek továbbra is mindazzal, amit az 1964. decemberi párthatározat hosszabb időre megszabott. Ezeket általában a tavalyi politikai intézkedési tervek tükrözték, de ez még korántsem elég, még korántsem tartunk ezek végrehajtásánál. Csak egyet említek: az adminisztrációnak és a adminisztratív munkaerő számának csökkentését. Mondhatom, ebben igen kevés javaslatot tettek a pártszervezetek, nem voltak elég kezdeményezőek és a felmerülő javaslatok végrehajtásában sem voltak elég következetesek. S most azt állapíthatjuk meg, hogy az adminisztráció — vele együtt pedig az adminisztrációt végzők száma — nemhogy csökkent volna, hanem szándékaink ellenére inkább növekedett. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, milyen alapvető feladata a pártszervezeteknek, hogy az 1966. évi népgazdasági tervek végrehajtását is teljes erejükkel segítsék. Amit szintén feltétlenül elő kell venni a tervezéskor az alapszervezetekben, az az MSZMP Központi Bizottságának tavaly márciusban kibocsátott ideológiai irányelvei. Ennek a feldolgozásával nem lehetünk elégedettek, nem állhatunk meg ott, ahol tartunk. Annak idején ugyan minden alapszervezetben ismertették, szó volt róla. Alapos elemzésre viszont nem mindenütt került sor. Ez az anyag sokoldalúsága miaut jórészt érthető is. Vissza kell ezekre térni, nem úgy általában, hanem annak megfelelően, ahogyan az üzem, a község, a tsz, a hivatal, stb. körülményei, az ott felmerülő viták, felvetések megkövetelik. Sok alapszervezetben a gazdaság és ideológia kapcsolata vagy az osztályharc alakulása, mai tartalma, máshol a munkásosztály vezető szerepe, a szocialista demokrácia, és ismét máshol a vallásos ideológia elleni harc kérdései, stb. köré csoportosíthatók elsősorban a teendők. Hangsúlyozom, azt helyileg dönthetik el főleg, hogy mindezek közül melyek a legsürgetőbbek. Ezt természetesen csak úgy tudják megállapítani a pártvezetőségek, ha maguk is alaposan tanulmányozzák ezeket az anyagokat. Jelenleg ezekben a kérdésekben azt hiszem túl óvatosak az alapszervezeti vezetőségek tagjai. Sokszor indokolatlanul tartózkodnak vitáktól, véleménycseréktől. Az embereket pedig napjainkban rengeteg dolog érdekli, érzékenyen reagálnak mindenre. Erre utal az is, hogy a januári párt- napokon kevés híján ezer kérdés és hozzászólás hangzott el a megye pártalap- szervezeteiben. A dolgozókat foglalkoztató kérdésekre nemcsak a felsőbb szervek képviselőitől, hanem az alapszervezetek vezetőitől is választ várnak A járási és városi párt- bizottságok is sokat segítenek az évi politikai feladatok meghatározásában. Egy-egy munkahelyet jól ismerő pártbizottsági tagot, aktívát megbíznak az alapszervezetek segítségével. Ez azért is jó, mert ők az általános érvényű tapasztalatokat is közvetlenül ismerik, hisz több esetben tanácskoztunk már ezekről. Az általános érvényű és a helyi tapasztalatok megfelelő összhangja lehet biztosíték a valóban tartalmas, jó tervek kidolgozására. Tanulnak a tanácsapparátus dolgozói A NEB a lakosság segítségét is kéri Egyetem, főiskola, középiskola
