Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

19M, február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Építésügyi Minisztérium Madách téri tervező irodájába * rajzok, térképek, házminták érkeztek Sze­gedről. A minisztérium ugyanis a szegedi tervezőket bízta meg az új falusi típusházak tervezésével. — Dr. Legány Zoltán főelőadónak, amikor a Szolnok me­gyei falusi építkezés gondját említem, elém teszi az új típusházak egyik modelljét. Takaros kis ház. íme, a hasonmása: Hogyan építkezünk ma? II. _ Ilyen típusházakat a jánlunk a falusi ^építők­nek — mondja a főelőadó. — Ilyeneket érdemes Szol­nok megyében is építeni a közmű-, a vízvezeték nél­küli községekben. Aki ilyen egy szobás házat akar, az nem köteles fürdőszobát kialakítani, hanem annak helyébe mosdóhelyiséget építhet. Később azonban bővítheti a házat és ezt a mosdóhelyiséget fürdő­szobává alakíthatja át. Az új típusházak kialakításá­nál figyelembe vettük a Szolnok megyeiek kívánsá­gát is. A két szobás típus­házaknál nagyobb szobát« kanyhát terveztünk.-2*. * 4Jo f. * A —-F 4b szoba 1 ^ KCSÓ- -suxsdótár ­i szoba éékezó íou/La íüaszx faxüdsfzíjcúó W * N .*4 3C" 41c * iío “fi *lt= a disznóölés célját is szol­gálja. — Más a helyzet az úgy­nevezett kisvárosi típushá­zaknál. Ezeknél a foglal­kozás (az ipari dolgozók is ilyet építenek) rányomja bélyegét a lakás beosztásá­ra Szilárd tüzeléses kony­haberendezéssel számolunk, valamint kisebb padlás, pinceszükséglettel, Étkező, lakóelőtérről is szó van. Bemutatjuk egy pár ilyen kisvárosi,' vagy falusi ház­típus alaprajzát is. (3—4-es kép.) Az Építésügyi Miniszté­rium, az Országos Tervező Központ nagy szerepet tu­lajdonít a családi házak, a falusi építkezések zavarta­lanabb és minél olcsóbban történő lebonyolítására. Az új tervrajzokat Is azért készítették el, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá az emberek a ké­nyelmes lakóházak építését biztosító alaprajzokhoz. Balázs Árpád Szolnok lakosságának csaknem egyharmada könyvtári tag Szolnok lakosságát a me­gyei Verseghy Könyvtár olvasószolgálatának felnőtt és gyermek részlegei; a vá­rosi fiókkönyvtár-hálózat; s a szakszervezeti könyvtárak látják el olvasnivalóval. Ha Szolnok könyvellátását vizs­gáljuk, e három könyvtár- fajta eredményeit — a könyvállományt, a beirat­kozott olvasókat, a könyv- forgalmat — együtt kell át­tekintenünk Kölcsön- Olvasók zöttköny Kotet száma vek Megyei könyvtár 67 551 5761 192 872 Városi fiókkönyvtárak 17 889 2246 60 572 Szakszervezeti könyvtárak 46 929 7046 94 002 összesen: 132 369 15 053 347 448 A fentiekből nagyon ér­dekes további adatokat le­het kiszámítani. A könyv­tárak könyveiből egy la­kosra 2.5 könyv jut. Ez azt jelenti, hogy a szolnokiak­nak igen bőséges könyv­anyag áll rendelkezésükre. A lakosság 26.8 százaléka könyvtári tag. Érdemes megnézni, hogy a vizsgált hálózatok könyvtáraiból egy-egy olvasó évente hány könyvet vitt haza. Megyei könyvtár: 33.6, városi fiók- könyvtárak 27, szakszerve­zeti könyvtárak 13.4. Ezek a számok azt mutatják, hogy a nagy állománnyal rendelkező, megfelelő he­lyiségben, jó személyi el­látottsággal működő könyv­tárak jóval hatékonyabb olvasószolgálati munkát tud­nak kifejteni, mint a he­lyiségproblémákkal küzdő, rosszul elhelyezett, tiszte­letdíjas könyvtárosokkal vagy társadalmi munkások­kal dolgozó könyvtárak, (Mint a városi fiókkönyv­tárakban és a szakszerve­zeti könyvtárak nagy ré­szében.) Nyilvánvaló, hogy az ol­vasási kultúra megteremté­séhez ma már nem elegen­dő a jószándék, az egyes emberek igyekezete. Az ol­vasás nemcsak a könyvön és az olvasón múlik — a kultúrált környezet, a kép­zett, művelt könyvtáros egyre inkább az olvasási kultúra alaptényezőivé vál­nak. A könyvbeszerzésre for­dított összegek a tanácsi közművelődési könyvtárak­ban a legnagyobbak. A Ver­seghy Könyvtár és a városi fiókkönyvtárhálózat az el­múlt évben 332 540 forintért vásárolt könyveket Dr. Kardos Józsefné Szolnok megyei Verseghy Könyvtár Úttörő parlament! Előre! (Tudósítónktól.) Ünnepi díszbe öltözött vasárnap délután a szolno­ki Űttörőház nagyterme. Második ülésszakára gyűlt össze ekkor a szolnoki út­törő parlament. Az aszta­lokon táblák, rajtuk fel­irat: melyik küldöttség me­lyik csapattól érkezett. A két ülésszak közötti eseményekről, ezek között is a legizgalmasabbról, a budapesti táborozásról Ká- tai Magdi, az úttörő parla­ment elnöke számolt be az ülésszak résztvevőinek. Szántó Edit, a kulturális albizottság vezetője az Üt- törőház márciusi program­jára hívta fel a pajtások fi­gyelmét. Mik lesznek a legérdekesebb események? — Ez a ház, akár csak az egy szobás házikó Szol­nok megyében tégla alapon vályogból is építhető. Sze­retnénk, ha a Szolnok me­gyei családi házak építésé­nél is a tájjelleg ural­kodna. — Ügy mint Rákóczifal- ván? — örülünk a rákóczifal- vai típusházaknak, de a szakemberek tájjelleg alatt nem a helyi népszokáso­kat, hanem a helyi építésű anyag korszerűbb, művé­szibb felhasználását értik. — Tehát milyen házakat építsünk? — A falusi kisvárosi építkezéseket először a közmű léte vagy nemléte határozza meg. A falusi házak általában közmű nélküliek. Ide tartoznak egyébként az állami gaz­daságok, a termelőszövet­kezetek központjai és a gépállomások építkezései is A falusi ház híven tükrözi a falusi életet. Ezt figye­lembe vettük az új típus­ház kialakításánál. A köz­mű nélküli területeken kerthasználat, háztáji gaz­dálkodás van. Mégis a helyszíni kutatások azt bi­zonyítják, hogy az újonnan létesített közmű nélküli fa­lusi lakóház telepeken már inkább városias jellegű alaprajzi elrendezéssel ta­lálkozunk. Több helyütt városi vil­lákat akarnak építeni és ez helytelen. Az egysze­rűbb igényű, épületeknél a mosdöhelyiséget célszerű úgy tervezni, hogy azt a jövőben fürdőszabává ala­kíthassák át. A wc-t lehet épületen belül vagy azon kívül helyezni, aszerint, hogy közműves-e a terület vagy nem. A wc kialakítá­sát, elhelyezését egyébként is az egészségügyi rendsza­bályok határozzák meg. A közmű nélküli épület alaprajzi elhelyezéséhez kapcsolódik a kút megkö­zelítése, valamint a mos­dótér megközelítése a kút- tól. Mindenesetre a falusi típusház nagy konyhával, kamrával készül. Figyelem­be vesszük, hogy a konyha 9.3o Se . /o° l£ 9.44 ft .... f ff 1 rí f ■sif: 4 3 k&ajia 14 ti e z ó fürdő wc. íúzefó­tároló ]i k. szoba szoba % %<=. jft j 144 |f 43° £> £ r — ff- "fi 9. 1 • Március 6-án divatbemuta­tó, 13-án a városi úttörő kulturális szemle vers-, ének- és bábbemutatója. Március 20-án a legjobb mesélők, hangszerszólisták., színjátszók és az irodalmi színpadok tagjai mérik össze tudásukat, 27-én pe- dig a népi tánc-csoportok, a kamarakórusok vetélke­dőjének színhelye lesz a szolnoki Úttörőház. Agócs Jancsi, a sport al­bizottság vezetője elmond­ta, hogy az Áchám úti is­kolában sok izgalmat okoz a pajtások körében az őr­sök közötti jégkorong baj­nokság. És ugyancsak iz­galmas volt a sport albi­zottság rendezésében lebo­nyolított sakk és asztalite­nisz vetélkedő is. Ezután az ülésszak el­nöke így szólt: — Pajtások! Amíg mi nyugodtan tanácskozunk, játszunk, dalolunk és spor­tolunk, vietnami pajtása­ink az amerikaiak bombái­tól rettegnek... Elkomolyodnak a parla­menti képviselők, aztán egyöntetűen mondják ki véleményüket: segíteni kell a távol-keleti pajtásokon. Ezért felhívást címezrek valamennyi Szolnok me­gyei úttörőhöz. Íme a fel­hívás: „Pajtások! Parlamentünk elhatározta, hogy városunk úttörői segítséget nyújta­nak a vietnami pajtások­nak. Vietnami vasárnapo­kat szervezünk, melyeken kultúrműsorokat rende­zünk, hasznos anyagokat gyűjtünk, s az így kapott pénzösszeget eljuttatjuk a KISZ megyei bizottságara. ahol a pénzen gyógyszer­csomagokat, iskolaszereket vásárolnak az ifjú kommu­nisták, és eljuttatják a tá­voli Vietnam pionírjaihoz, akik mérhetetlenül sokat szenvednek az amerikai imperialisták bombázásai­tól. Szolnok megyei úttörők! Ti is csatlakozzatok felhí­vásunkhoz! Munkátokkal járuljatok hozzá a vietna­mi pajtások megsegítésé­hez.’!

Next

/
Thumbnails
Contents