Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! í ^ £ \a * y X^nQV SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVn. évfolyam, 38. szám. Áro 50 fillér 1966. február 15., kedd. Némelyik szakaszon csordultig teltek a lerezető csatornák Karcag környékén tixenegyexer holdat öntött el a talaj* él a beír is — Éjjel-nappal működnek ax átemelő axivattyúk A KBzéptlszal ÁG tlszaszentimrei gépjavító műhelyében a lánctalpas és univerzál traktorok javítását feb­ruár végére befejezik. Képűnkön Doma Sándor RS—09 traktor felújításának utolsó fázisán, a festésen dol­gozik A TELI VÁSÁR PREMIERJÉN Népművelőink új továbbképzési rendszere Alig két hete az érleszál­lítás vonzotta az embereket a boltok kirakatai elé. Most pedig újabb árcédulák von­ják magukra a figyelmet. ..Árleszállítás” — ezt ol­vashatjuk az egyik kirakat­ban, s a mellette lévőben ott a másik árcédula, rajta újabb felírás: „Téli vásár”. A szezonvégi kiárusítás na­gyon sok és keresett áru­féleséget érint. A 20—30— 40 százalékos leértékelés miatt a vásárlók — bár ma­ga a tény csak szombaton vált ismeretessé — hétfőn, az első napon, valósággal „megrohamozták” Szolno­kon a boltokat. Megspóroltam majd egy öltönyrevalót A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 33-as ruházati boltjába különösen a méteráru rész­legnél álltak sokan. Egy szemüveges, 40 éves férfi 16—17 éves kamasz­fiával öltönynek valót kért. A választás egy szép kínai gyapjúszövetre esett. — Három méter elég lesz — javasolta Kovács János­áé első segéd. — Kettőötvenet kérek — válaszolt a szemüveges férfi. Mint később kiderült, a Az iparcikk kiskereske­delmi vállalat 39-es divat­áru boltjában is nagy volt a tumultus. Nem csoda, hi­szen 40 forintért férfi puló­vert, 90 forintért női kar­digánt lehet venni. Olcsóbb lett a sál, a bolyhos ing, az alsó ruhanemű. A kiszolgálás itt már ko­rántsem ment olyan gyor­A Kossuth téri önksvá- laszftó cipőboltban is alig lehetett mozogni. A kiszol­gálók gyorsan dolgoztak, feleltek a sok kérdésre, se­gítettek a vevőknek a vá­lasztásban. Az első nap délelőttjén legtöbben a nőj félcipőt keresték, vásárol­ták, de többen próbálták a magasszárú bundabéléses lábbelit és az igen olcsó házi cipőt is. Dániel Béláné Tiszaföld- ráiTól utazott be a megye- •éfcbelyre. Mint vasutas­vevő — Molnár István — férfi szabó. Ö ennyiből is „kihoz” egy öltönyt. Egyéb­ként Tápiógyörgyéről utaz­tak Szolnokra. Szombaton hallották a rádióban a le­értékelést, gyors számve­tést csináltak, s mint mond­ta, két-háromszáz forint megtakarításra számítottak. — A vásárlás azonban re­ményen felül sikerült. Az 1300 forintot érő anyagért hétszázat fizettem. Megspó­roltam majd. egy másik öl­tönyre valót — mondotta. san, mint a 33-as boltban. Várni kellett a blokkolásra, a pénztáros alig győzte egyedül. Nem ártott volna néhány napig egy kisegítő pénztárost beállítani. A pil­lanatképhez tartozik ugyan­is, hogy az ajtóból sokan visszafordultak, mondván: innen estig sem szabadu­lunk meg. feleségnek csupán fillérek­be került az útiköltség, most pedig a vásárlásnál is jelentős összeget megtaka­rított. A félcipőért, ame­lyet magának kiválasztott, 137 forint helyett 82,20 fo­rintot fizetett. Két kisfiá­nak szintén cipőt vásárolt. Polgár Józsefné szanda- szöllősi tsz-tag felesége fe­kete, magasszárú cipőt pró­bált. Meg is vette, hiszen még 150 forintjába sem ke­rült Ebben a csomagban fér­fiing, lábravaló van, a másikban kabát, — mond­ta közlékenyen. — Mind­egyiket olcsóbban megkap­tam most, a kiárusításon. — Mi a férjemnek vásá­roltunk öltönyt, 300 forin­tot takarítottunk meg. A 15 éves fiunk cipőjénél pe­dig csaknem 100 forintot — mondta a tiszabői fiatal- asszony, míg sógornőjére várakozott, aki kislányá­nak vett bundabéléses ci­pőt. Sxolnok legnagyobb ámításában Az Alföldi Áruházban a reggeli roham a déli órák­ra valamit csökkent. Ez természetesen nem jelen­tette azt, hogy nem volt vásárló. Mindegyik osztá­lyon tömött sorokban vá­rakoztak az emberek arra, hogy a pulthoz jussanak. Nagy volt az érdeklődés a kötöttáru, a férficikkek iránt. Főleg a bélelt műbőr férfifélkabátok, felöltők, gyermeköltönyök, női ka­bátok és szép ruhák kö­zött válogattak a vásárlók. A méteráru osztályon is alig győzték a kiszolgálók a sokféle igényt kielégíte­ni. Áru bőven van, hiszen mintegy 2,5—3 millió fo­rint értékű Ciliket kedvez­ményes áron hoz forga­lomba a téli vásár idő­szakában az áruház. Kapós a magyar zsebrádió ts, amely szintén 30 százalék­kal lett olcsóbb, s így 700 forint helyett 490 forintén kapható. Nyitás után rög­tön eladtak ötöt. Az áruházban alkalmi árusítóhelyeken is válogat­hatnak a szezoncikkekben a vevők, s kisegítő eladót is alkalmaznak, hogy mi­nél gyorsabb legyen a ki­szolgálás. ötven Szolnok me­gyei népművelő uta­zott el tegnap Deb­recenbe, hogy részt vegyen a kétnapos továbbképzési tájkon­ferencián... A Művelődésügyi Minisz­térium Közművelődési Fő­osztálya nem régiben ha­tározatot hozott a népmű­velők új továbbképzési rendszerére. Az új forma kiterjed megyénk vala­mennyi főhivatású népmű­velőjére a tanácsi appará­tustól kezdve a művelődé­si otthonok munkatársain át a könyvtárosokig. A továbbképzés központjába az aktuális elméleti-műve­lődéspolitikai kérdések és az azokból következő szak­mai-módszertani elgondolá­sok kerültek. A tanácsi népművelők mellett a tár­sadalmi és iömegszerveze- tek kulturális munkatársai is részit vesznek a tovább­képzésben. Az új rendszer szerint a továbbképzés három szaka­szos. Az első lépcső: a me­gyei vezető beosztású nép­művelők, művelődési intéz­mények vezetőinek elmé­leti konferenciája, amelyre Budapesten kerül sor. Leg­utóbb dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára tartott előadást számukra. A központi elméleti kon­ferenciák anyaga a tovább­képzés második fokozatá­ban tájegységi központok­ban kerül feldolgozásra. Megyénk népművelői erre utaztak most Debrecenbe. A kérdések megvitatása itt elsősorban az irányítás szemszögéből történik, le­Az erős és gyors olvadás következtében Karcagon és Kisújszálláson is napok óta küzdenek az alattomo­san feltörő talajvíz és a több kilométer hosszúság­ban csillogó belvíz ellen. Dobrai Ilona, a karcagi vá­rosi tanács építési és köz­lekedési csoportjának mű­szaki előadója, a védelem- vezető helyettese a követ­kezőket mondotta: — Emberemlékezet óta nem volt ilyen talajvíz feltörés Karcag környékén, mint most. A legmagasabb részen, a Tilalmason is több kilométer hosszúság­ban csillog a víz. A város belterületéről összegyűlő vizet egy 600 liter/perc tel­jesítményű szivattyú emeli át a csatornába. Ezenkívül két MIB—Diesel szivattyú segít a belterületek víz­mentesítésében. — A szervezettséget il­letőleg nem panaszkodha­tunk, mert a tanácson kí­vül a különböző szervek is mindent megtesznek, hogy a vízkárt csökkentsék. A Lenin Tsz például szivaty- tvúmotort adott a tanács­nak. mig a Dimitrov Tsz szerelői egvik elromlott szivattyúnkat javították meg néhány óra alatt, il­letve az egyik tsz-dolgozó a gépkezelő. A szivattyúk teliesítménvét figyelembe véve azt mondhatom, hovv pillanatnyilag elegendő, hetőség nyílik tapasztalat- cserére is, hiszen négy me­gye népművelői találkoz­nak. A továbbképzés harma­dik, záró fokozatát a me­gyei konferenciák rendsze­re képezi. A megye to­vábbképzésében a beosztott népművelési munkatársak, a községi és üzemi függet­lenített népművelők, a he­lyi tömegszervezeti kutúr- munkások vesznek részt. Az anyag megvitatására Szolnokon, március elején kerül sor, ahol már kife­jezetten a gyakorlati vég­rehajtás oldaláról és a he­lyi feladatok figyelembevé­telével dolgozzák fel az anyagot. Évenként négy alkalom­mal kerül sor továbbkép­zési konferenciára. 1966- ban az MSZMP KB ideoló­giai irányelveinek néhány népművelési szempontból is fontos kérdését tárgyalják meg. Ezek a következők: 1. Harc a burzsoá esz­mei áramlatok, az imperia­lizmus fellazítási politikája ellen. 2. A szocialista demokra­tizmus fejlesztésének kér­dése. 3. Az egyházipolitika és valláskritika kérdései. 4. Ifjúságunk erkölcsi ar­culata, iskolán kívüli neve- lésük-művelésük kérdései. Az új továbbképzési rendszer megyei konferen­ciáinak jó megszervezése és lebonyolítása nem kis fel­adatot ró a Ságvári Endre megyei Művelődési Ház munkatársaira. A konfe­renciák sikere nagyban hozzájárulhat az egységes népművelési szemlélet ki­alakításához, a fő kérdések azonos értelmezéséhez. feltéve, ha az elkövetke­zendő napokban nem fog esni az eső. A karcagiak eredményes védekezését nagyban meg­könnyíti az a tény, hogy még a múlt évben ki­tisztították a két főleveze­tő csatornát. A lakosság is megszívlelte a városi ta­nács kérését. Eltávolították a havat és a jeget a járda melletti csatornákból, ugyanakkor megszüntették az átereszek eldugulását. Sajnos minden segítőkész­ség ellenére Karcag belte­rületén tíz családot kellett kiköltöztetni. Az ideiglene­sen kiköltözőknek a tanács biztosított lakóhelyiséget. A külterületi vízelhárí­tásból a tsz-ek veszik ki részüket. A vízügyi igaz­gatóság szakembereivel együtt bármelyik pillanat­ban a veszélyeztetett ré­szekre sietnek. A tsz-tagok- ból alakult brigádok gon­doskodnak azokról, akiknek tanyáját elöntötte a víz. Ezeket az embereket a tsz-ek tulajdonát képező üres tanyákban, illetve gazdasági épületekben he­lyezték el. Az óriási víztömeg el­szívását nagymértékben akadályozza a Berettyó magas vízállása. Ugyanis ennek következtében a Hortobágy csatorna is meg­duzzadt. Ezért Karcag bél­és a külterületéről elveze­tett vizet nem tudja be­fogadni. Hasonló nehézségekről panaszkodtak a kisújszál­lásiak is, pedig itt is meg­tettek mindent, hogy az el­öntött termőföldeket minél hamarabb megszabadísák a vetést gyilkoló víztől. Sze­rencsére Itt a belterületet nem veszélyeztette annyira a feltörő talajvíz, mint Karcagon. Eddig csak egy családot telepítettek ki, de a tanács mindennel számol, va húsz ideiglenes lakást tart fenn. A két városban minden figyelem a Berettyóra irá­nyul. Bár az átemelő szi­vattyúk telje® kapacitással dolgoznak, az eredményes vízelszívást nagymértékben megkönnyítené a Berettyó vízszintjének csökkenése. Ha ez bekövetkezne, azon­nal megnyithatnák a zsili­peket, melynek következté­ben gravitációs úton jóval nagyobb vízmennyiség hú­zódna le a nagykunsági földekről, A Középtiszavidéki Víz­ügyi igazgatóság legfris­sebb jelentése szerint a Ti­sza és mellékfolyóinak fel­ső szakaszán kialakult ár hullám levonulása tovább tart. Ennek következtében Szolnokon 650—700 centi- méteres vízállást várnak a következő napokban. A Zagyva és a Tama folyók árhulláma csökken, de a Zagyva alsó szakaszán to­vábbra is magas vízállással kell számolni. Ugyanis a Tisza további áradása kés­leltetni fogja az árhullám levonulását az említett al­só szakaszon. A szolnoki vízügyi igaz­gatóság AKSZ részlege to­vábbra is a debreceni víz­ügyi igazgatóság területén dolgozik. Ugyanakkor vé­delmi anyagot és földmun­kagépeket szállítanak a gyulai vízügyi igazgatóság területére, valamint a deb­receni vízügyi igazgatóság védelmi munkálataihoz. T. U, ügy kim előrelátás nem ártott volna Legkapósabb a női félcipő T

Next

/
Thumbnails
Contents