Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
19M. február Iá. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szolnoki Szigligeti Színház bemutatója Tudó síi oink a helyiipar! szolgáltatásokról LEHÁR: A MOSOLY ORSZÁGA „A mosoly országa” című romantikus nagyoperett e műfaj legkiemelkedőbb és legnépszerűbb képviselői közé tartozik. Első formájában („A sárga kabát”) ugyan megbukott, d.. a későbbi átdolgozás meghozta a komponista számára a sikert, azóta is operett- és dalszínházak állandó repertoár darabja szerte a világon. Lehár minden igyekezetével azon volt, hogy az operettet, mint műfajt, a lehető legmagasabb színvonalra emelje, ezért kései müveiben szakít a hagyományos operett zenekari összeállítással és vagy zenekarra hangszerel, a zenei anyag nála szerves összhangban Ml a színpadi cselekménnyel, ami néha még motivisztikus zenei aláfestésben is megnyilvánul, igényesen kidolgozott fináléi olykor operafinálékra emlékeztetnek. Szövegkönyveit ügy válogatja meg, hogy lehetőleg mindegyik más országban, más környezetben játszódjék, ilyen úton is bővíteni vágyik színgazdagságát francia, spanyol, orosz, magyar, kínai stb. zenei elemekkel. Lehár zenéje, bűbájos dallamvilága idők és élések változása ellenére is halhatalarmak bizonyult, s ha legtöbb operettjének szövegkönyvét be is lepte a por (ilyen bizony operáknál is előfordul) muzsikája ma is hat és elevenen Qyönnförhöúttt. Ezúttal a főcímbe kerültek a tudósítók — nem véletlenül. Arra voltunk ugyanis kíváncsiak, milyen színvonalon áll a helyiipari szolgáltatás vidéken, hogyan szolgálja a közönség érdekeit a javító, szolgál11 Ablaktörés — gondokkal Talán egy hónapja annak, hogy irodánk üvegezett falának néhány betétje eltörött. Be kellene üvegez- tetmi, de hol és kivel? Így járunk a tv-vel, a magnóval, a rádióval, sokszor egy hónap is eltelik, mire a szervizből hazakerül. A minap egy nyugdíjas panaszkodott nekem, akinek hónapok óta a kamrájában kever hat méter esőcsatorna, nem talál vállalkozót, aki felszerelje. Megkérdeztük az illetékeseket, hogyan is állunk a szolgáltatásokkal? — Egyes iparágakban nagy problémáink vannak — tájékoztat Bozsik Béla a KIOSZ járási titkára. — Tervszámaink pedig állandóan emlkednek. Ez évben több mint öt millió forint értékű javító-szolgáltató munkát kell elvégezni a kisül Hagy gond a tv Megértéssel hallgattam azt az iskolaigazgatót, aki szombaton már reggel 8 óra előtt bent volt Tiszafüreden a 24 kilométerre lévő Kócsújfalubdl. Hiányzik egy 14 60 forintos oszcillátor tekercs, s emiatt már egy hónapja nem nézhetnek tv-t a pócsiak. Eddig a Gelka megjavította a készüléket, most már ki se jönnek. Nem volt hízelgő véleménye a Írisz szerelőiről sem. ök is javítanak televíziót, a jelenlegi szerelők elődei nagyon „megvágták" Nagy Janos Tiszafüred Kétszáz százalék rezsi: sok A seolnoW Brigüigeti Színház együttese színvonalas, szép produkcióval lepte meg közönségét és forrósikerű estével önmagát „A mosoly országa ’ előadása — Bor József aprólékosan átgondolt rendezésében — a legjobb operetthagyományok stílusát folytatja, egyszerű, sallang- mentes játék, a zenével való állandó kapcsolat és összhang, mértéktartó humor, pompás anyagi kivitelezés a legfőbb jellemzői. (Fehér Miklós Jószai-díjas tervező díszletei a második felvonásban nyíltszíni tapsot kaptak, joggal. Kár hogy a kivitelezés legalább háromnegyed órás szünetet vett igénybe.) Ne feledkezzünk meg azonban a kitűnő szereposztásról sem. Az operett gzereimespárja, Ti™ és Szu-Csöng herceg megszemélyesítői Hubay Anikó és Rózsa Sándor. Mindketten fiatal színészek, sok ambícióval és jő hanga dottsággal — kell-e ennél kedvezőbb feltétel a sikerre? kettejük közűi Hubay Anikó otthonosabb a színpadon, játéka közvetlen és temperamentumos, rajongó kislány és igéző nő tud lenni egyszerre, s mindig centrum, ha megjelenik a színen. Hangja kellemes és vivő- ereje van, s ami a legfontosabb, van benne valami természetes könnyedség és magától értetődöttség, ami igen nagy előnyt biztosít számára. — Rózsa Sándor Szu-Csöng szerepében — nyilvánvaló rutinhiányból adódóan — kissé mereven mozgott, a kínai mandarin jelleméből la inkább csak a „fagyos mosolyt" sikerült érzékeltetnie, a mögötte dúló szenvedélyt már kevésbé, kivéve a harmadik felvonás művészileg hiteles fináléját. Énekszámait elmélyülteti, őszinte átéléssel adta elő, a bár agogikailag és frazírozásbelileg érezhetően nem önálló, s a felső fekvésben is még technikai és vokalizációs hiányosságokkal küzd, szépszínű tenorja, zenei adottsága és nem utolsósorban — fiatal kora szép reményekre jogosít. — Mi hercegnő, azaz Krasz- nói Klári „beleszületett” szerepébe, játéka kedves, üde színfoltot varázsolt a színpadra, mozgása habkönnyű és kecses, dalbetétjét bájosan, talpraesetten adta elő. A humor frontján két „nagyágyút” is felvonultattak a nézők rekeszizmai ellen, a Perit alakító Vargha D. Józsefet és a főeunuchot játszó Baranyi Lászlót. — Vargha „Dodó” kedves humorát, atmoezférateremtő játékát már számtalanszor megdicsértük, most méltó partnert kapott Baranyi László személyében, kinek szellemes komédiázása, ötletes gegjei igen tehetséges színészre vallanak. Kettejük „duettje” az előadás prózai csúcspontja volt Kitett magáért a táncrészleg is. Hegedős Györgyi koreográfiája felülemelkedik az operettek megszokott tánc-sablonjain, ■ szinte revű-szerű táncszvit tét hozott létre. Az egzotikus motívumokkal tarkított, változatos és hangulatos tételeket a tánckar fegyelmezetten s aránylag kidolgozottam adta elő. Ki kell emelnünk a szólót táncoló Radies Liát és Mozso- nyi Albertet, bravúros elemekkel átszőtt táncuk összhangban volt a zenei tartalommal. A kiegészített kar jól mozgató ttnak, életszerűnek tűnt, hangzása kiegyenlítettebb volt a sokévi átlagnál Végezetül szóljunk néhány szót az előadás láthatatlan főszereplőjéről, a zenekarról. A szükségszerűen áthangszerelt és ebből kifolyólag alaposan tömörített, egyénileg is nagyobb megterhelést jelentő zenei anyagot a jóképességű, képzett szólistákkal rendelkező zenekar precízen, megbízhatóan adta élő. Létszámukhoz képest meglepően gazdag szín és dinamikai árnyalatokat produkáltak, s kitűnően kísértek. A bemutató karmestere Sulyok Tamás kiválóan fogta össze a zenei és színpadi történést, s az egységes, harmonikus előadás sikerének legfőbb részeoc vall Nagy Pál A tél közepén vagyunk, a jó cserépkályha kincset ér. Ara három, három és félezer forint. A karcagi Agyagipari Népművészeti HTSZ évente több mint egy millió forint értékben a lakosság részére dolgozik. A téli örömökhöz tartozik a hótakarítás is, amihez seprű is kellene, de időnként eltűnik a piacról. Pedig két tató iparban dolgozó kisiparos, vagy szövetkezet. Külső munkatársaink, tudósítóink segítségét kértük, s ők a lap kívánságának eleget téve hasznos tájékoztatást nyújtottak erről a közérdekű témáról. kisiparos Is váltott iparengedélyt a seprű gyártására. A lakosság legnagyobb része, nem Is nagyon tudja mi mindent lehet csináltatni a helyi szövetkezetekben, amiért sokan máshová utaznak el. Lehet például kerékpárt zcmáncoztatni, kárpitozott bútort tisztít- tatni, szobadísztárgyakat esztergáltatni fából, műszert iparosoknak a járásban. Hogyan birkóznak meg ezzel? Ügy gondoljuk, utánpótlást kell nevelnünk, minél sürgősebben. Ipari tanulókat kellene szerződtetnie a kisiparosoknak. A legégetőbb hiány nálunk bádogos, általános- és tűzhelylakatosban, építőipari javító és üveges szakmákban van. Több iparágban, így a cipészeknél a kiöregedés veszélye fenyeget. — A magánosok kisebb megrendeléseit nem szívesen vállalják a ktsz-ek — mondja Szamosi Gyula járási iparügyi főelőadó. — Hosszú határidőre vállalják, inkább azonban a közületi munkát szeretik. Ráadásul anyagellátásuk Is rossz. Ibolya László Kuns zen tímár ton az embert, a mostaniak dolgoznának, bízik is bennük, de nem kapnak alkatrészt. Pedig a ktsz vezetőségének nagy tervei vannak jövőre, át akarják venni a Gelkától a garanciális javítást is. Csak ne lennének alkatrészellátási zavarok, no meg olyan mesterek, akik, hogy úgy mondjam, túlságosan mohók, amikor díjazásra kerül a sor. Egy művelődési ház igazgatójának „tevékenységi — Szeretném, ha néhány bejegyzést bővebben kommentálna! Majdnem mindegyik nap adminisztrációs munkával kezdődik■ Mi ez az adminisztráció? — Az előző napi tevékenység bejegyzése a naplóba. — E szerint részben maga a naplóírás teszi szükségessé a naplóírást. Persze akad itt más bejegyzés l*, de véleménye szerint a tevékenységi naplóból lemérhető-e valódi tevékenysége? — Nem. A napló, amelyről az imént szó esett Gallai Mártának, a jászladányi művelődési ház igazgatójának a tulajdona. Minden napra jut nyolc-tíz soros szöveg benne,' többségükben rendszeresen ismétlődó cselekvések. Csupa formalitás, ám nem ez az egyetlen példány a hasonló típusú „adminisztrációból”. Az viszont már elgondolkoztató, hogy az illetékesek ennek alapjár igyekeznek képet alkotni egy-egy művelődési házban folyó munkáról. Gallai Márta minden vonatkozásban fiatal igazgató. Tavaly érettségizett és hat hónapi próbaidő után matt január 15-én véglegesítették. — Megszokta már a munkakörét? — Igen, kezdem. — És ezt a kezdetet hogy segítik? — Eleinte egy kicsit bizalmatlanul fogadtak, aztán megbarátkoztak a gondolattal, hogy nem ladányi a művelődési ház igazgatója. Különösein a tanácstitkártól kapok sok segítséget. — Mikor voltak itt utoljára a megyei művelődési háztól? — Most nemrég. Az énekkarvezetök tanácskozását itt Ladányban tartották. — És mikor járt itt a megyei művelődési ház módszertani csoportja, hogy tanácsot adjon, segítsen vagy, hogy ellenőrizze a munkáját? — Még az ősszel. Sajnos én akkor éppen tanácsülésen voltam, úgyhogy csak a naplót nézték meg. — Valami kulturális kérdést tárgyaltak akkor a tanácsülésen? — Nem, meghívnak minden ülésre, de csak havonta egyszer van, nem nagy elfoglaltság. Mindenesetre havonta egyszer ez Is biztos adat a tevékenységi naplóter Nem, koránt sem azt állítjuk, hogy Gallai Márta munkájának lényege az adminisztráció. Amikor felkerestük, valóságos „tevékenység” közben találtunk rá. A cigányklub foglalkozását ellenőrizte. Az élet, a munka a jászladányi művelődési házban is a megszokott kerékvágásban halad. A fiatal igazgató „teszi, amit kell”, csak néha egy kicsit tétován, magára- hagyatottan — hiába kap segítséget a községi tanácstól, egy kicsit mégis egyedül birkózik koránt sem köny- nyű feladatával — és ez elsősorban a felsőbb szerveknek tanulság. Nem lehet ennyire magára hagyni egy kezdő embert. Látni, tanulni, tapasztalnia kellene. És a jó példa nincs is messze, hiszen ott van a szomszédban a jászalsószentgyörgyi művelődési ház. Csakhát valakinek meg kellene szerveznie a rendszeres tapasztalatcserét, tanácsadást — és ez nem kétséges: a megyei művelődési ház módszertani csoportjának feladat» lenne. — rideg — javíttatni a karcagi Vegyesipari KTSZ-nél. A Nagykunsági Építőipari KTSZ házat épít kulcsátadásig, de javít is. Az általános szerelő ktsz a televízió, rádió és háztartási kisgépeket, autókat és motorokat tartja rendben. A szövetkezetek munkája nem éppen olcsó. Mindenesetre lényegesen drágább, mint a kisiparosé. Ügy gondoljuk, a racionális munkaszervezés, a jobb eszközkihasználás valamelyest csökkenthetné a 200 százalék körül mozgó rezsiköltséget. Az asszonyok úgy mondják, a háztartáshoz fazék is kell. A fazekat például nem tudják megfoltozni Karcagon. A legnagyobb hiány bádogosból, víz- és csatornaszerelőből mutatkozik. Más iparágakban még lehet szakembert találni,! de vajon meddig? A kisiparosok átlagos életkora 55—60 év, s a százhetvennégy kisiparosból tizenkilencen tartanak összesen! huszonkét tanulót, nagy ró4 szűk női szabó. Borsos János Karcag ■ Jászberényben javultak a szolgáltatások Az ötéves terv első időszakában a lakosság igényeit lebecsülték a ktsz-ek és a vállalatok. Fő törekvésük az árutermelés növelése Volt. A magánkisiparosok egy részénél sajnos még ma is megtalálható az a szemlélet, hogy a javítási anyag jelentős részét új áru előállítására használják fel. A lakosság érdekében tett intézkedések bizonyos eredményeket hoztak. Javult a szolgáltatások minősége, csökkent a vállalási idő, kevesebb a panasz a szolgáltató ipar árait illetően. A szolgáltató részlegek száma megkétszereződött. Az általános műszerész ktsz-nél háztartási kis- gépjavító, óra- és írógépjavító, kárpitos, mérleges, autó-motor és egy úgynevezett vegyes részleg dolgozik, amely a háztartásban előforduló bármiféle hibát megjavít. A javítási idő általában hat-hét nap. A jászsági egyesített építőipari szövetkezet számos részlege telefonhívással vehető igénybe. Az árakat államilag állapították meg. A számos eredmény ellenére még mindig akadnak megoldatlan feladatok. Ilyen például a Tempó Ksz munkájában az a hiányosság, hogy éves tervének alig néhány százalékát teszi ki a lakosság kiszolgálása, ugyanakkor a nagyüzemek igényeit elégíti ki különböző formában. A bútorok garanciális javítása hosszadalmas, ezért nem szívesen veszik igénybe a bútorvásárlók. Az építőipari ktsz nem tud teljes egészében eleget tenni a lakosság építőipari, javítási igényeinek, ugyanakkor a járás, a megye más területein, sőt megyén kívül is vállalnak munkát. Lehet és kell is még javítani Jászberényben a szol gálta fásokon. Hartmann Agnes Jászberény • A gondok közösek. Kevés a kisiparos, kevés ipari tanulót foglalkoztatnak, egyes szakmákban egyáltalán nem tudnak a lakosság rendelkezésére állni. Receptet mi sem tudunk, talán az illetékesek felfigyelnek arra, mi újság a szolgáltatások körül? „Eleinte egy kicsit bizalmatlanul fogadtak...’*
