Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
Világ proletárra! egyesüljetek! szoiiiaK meeyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA In M Ml ér XVII. évfolyam, 27. szám. 1906. február 2., szerda. A többet akaró ember z igényes, a többet akaró ember a leghasznosabb a társadalom számára. Hiszen miközben igényes egyéni és családi tervét összeállítja — a lehetőségeket mérlegelve — fel kell tennie a kérdést: miből lehet és hogyan akarja ezt a mindig többet akaró feszített tervet megvalósítani? „Gazdagságot csak munka hozhat...” — vallja a költő és a serény munka szülte gazdagság a közösség vagyonát gyarapítja. — Ebből jut mindenkinek!... Vagyis ha több gyűlik ösz- sze az állam háztartásában, akkor több jut a családoknak ÚL Mindenütt találkozni lehet az olyan emberrel, aki családi házat épít, vagy a Cégit bővíti; aki gépkocsira gyűjti pénzét; aU távoli országokat látogat meg; aki új bútorra cseréli ki a kopottat, vagy kiskönyvunt rendez be lakásában. M indennek az alfája: az életcél, Enéikül nincs Igény és nem is lehet. — Leginkább fiatalok között tapasztalható az „átváltozás”« Amig legényként a szülék védőszárnyai babusgatják őket, nem törődnek vele, mennyi pénzt visznek haza. Az a fontos, hogy legyen szép ruha, jusson szórakozásra... Az üzemben te úgy vélekednek róluk: — „nem is akarnak többet keresni 1” Elég nekik a kevés te.„ Emellett lehetnek persze nagyon rendes vi- üélkedésűek, kedvelhetik a szakmájukat, szerethetik a szaktársalkat, csak ösztönző cél híján nincs bennük törekvés, hogy többet dolgozzanak és ezáltal a borítékba is több jusson. Családalapításnál viszont — amikor lakásra, bútorra, meg ezer apróságra kell a pénz — 2—300 forinttá) szaporodik a fizetés. Mert a fiatalember gondolkodása és célja megváltozott. — Es tesz is a megvalósításiért. Megszűnnek a késések, hiányzások, munka utánra marad a totó-klub Vagyis: a napi nyolc órát munkával töltik. De ez a fizetés növelésének csak egyik módja, s itt túllépve a fiatalokon mindazokról beszélünk, — akik célt tűztek maguk elé. Nyilván a művezető annak adja a jobban fizető munkát és annak az embernek a fizetésemeléséért harcol akire mindig számíthat, — akiről tudja, hogy a rábízott feladatokat tökéletesen elvégzi. Miért is állna ki azért, aki csupán Im- mel-ámmal dolgozik, akinek nincs lelki ismeretfur- dalása. ha elromlik a gépe, s aki nem a munka minőségét, hanem az órát lesi állandóan? M egfigyelhetjük, hogy a vagyont érő, legkorszerűbb gépek mellé mindig az üzem első szakemberei kerülnek. Azok az emberek, akik — családi tervük megvalósításáért is szakmai becsületükért te — már ezerszer bebizonyították alaposságukat Amikor felteszik a kérdést: miből lesz meg az új bútor, a szövetkezeti lakás, a motorkerékpár, — azonnal számolni te kezdenek... A minőségi munkáért kapott prémium, a túlórák összege, a nyereségrészesedés, a legújabb újítás tiszteletdíja... Az összeg egyre szaporodik és megmutatja — még a tervezéskor — a családi terv realitását Az is tény, hogy az Igényes ember — nemcsak önmaga fegyelmezett és tudatos, — hanem megköveteli a szervezettséget az üzemben, a munkahelyen. Nem engedi meg, hogy órák hosszat vesztegeljen ■ gép, mert hiányzik valamilyen filléres alkatrész. Rohem a művezetőhöz, ha nincs elegendő anyag tartalékban a gépe mellett veszekszik azért, ha az előző munkákat szépséghibákkal készítették el, s szíwel-lélekkel az újnak, a korszerű technikának a harcosa. Az igényesség a munkában. a többet-akaró családi terv elválaszthatatlan — az igényes gondolkodástól. A maguk elé komoly célt kitűző embereknél a kereset növelése, az anyagi részesedés növekedése mellett jelentkezik egy nagyon pozitív tényező is: a nagyobb tudás: És ez az ismeretek utáni nyugtalan vágy — ha akarja, ha nem — már magasabb gondolkodási szintre emeli, többet érővé teszi a munkást. Ha jó szakmunkás ak_r maradni. mert felemelt mércéjét csak így ugorhatja át, — ha szakmai ismeretéből nem akar veszteni, akkor lépést kell igazítania a technika haladásához, a legújabb ismeretekhez. „Gazdagságot csak munka hozhat...” Napjaink intézkedései, a gazdasági irányítás távlatai és a jelen elképzelései — mindmind az igényes emberek szolgálatába szegődnek. A megvalósuló béremelések kiket érintenek elsők között, ha nem ókét? A nyereségrészesedés és a jutalom kiknek járna, ha nem éppen nekik? társadalom megbecsüli az igényes embereket,, mert — miközben gényes tervüket valóra váltják —■ általuk lesz több és gazdagabb az egész társadalom; — B — Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke afrikai és ázsiai országokba Á minőségi húsok az átlagnál drágábbak, a ieveshúsok olcsóbbak A textíliák új ára végleges ® A kórházak, napközik, bölcsődék díjszabása változatlan Az Országos Arhirata! elnökének nyilatkozat« az áremelésről és árleszállításról utazott Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, aki kormánymeghívásoknak eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tesz az egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp császárságban, Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Kuwait Államban és az Indiai Köztársaságban, kedden Budapestről Kairóba utazott. A kormány elnökét afrikai és ázsiai útjára kisérő kormányküldöttség tagjai: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf közlekedés- éa postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbelépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság munkatársainak kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások7 Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóbanforgc termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak felemelését, illetve leszúr lítását? — Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállításuk a társadalomnak. Ez a helyzet a különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi Igény, ami nem is baj addig, míg ki tudjuk elégíteni. A ______________________ gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagyösszegű beruházásokkal jelentősen bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így sem lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét — Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 19S7 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár mellett következeit be. A hús fogyasztói ára és -ezzel összefüggésben a 'felvásárlás! ára Is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára, az állam mé.o mindig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásánál bevételezett, s a különbözetet egyéb állam: bevételekből fedezte, közismert szóval: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetés. Az elmondod akból — úgv gondolom — világos az intézkedések célja. — Azt akarjuk elérni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztó' árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem is ismer1 tehát nem is becsült — sok százmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kel’ elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedés, központi fűtés, stb.l, amelvet igénybe Vesz. E cél felé jelentenek lépéseket a mostani intézkedések. — Fnqedtev mert eav gyakorlati kérdés!: n 4elvósfi- lás i ár élősúlyban. kilogrammonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvasmai - hanoi ' ■'orinttal lett mii* gasabb: hopunn köveiket i. k ebből a sertéshúsnál átlaOAIXYAZZÁK a nyárfákat (Folytatás a 3. oldalon)