Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. február 11. Sajtóértekezlet Moszkvában a Luna — 9-ről Csütörtökön Moszkvában, közel három órás sajtóér­tekezleten számoltak be a szovjet tudósok a Luna—9 űrállomás sima leszállásá­ról a Holdra és arról, mi a jelentősége ennek a fontos kísérletnek az űrrepülés további fejlődése szem­pontjából. Alekszandr Lebegyin- ' szkij professzor részletesen elmondta, hogyan készültek a világsajtót bejárt felvé­telek a Hold felszínéről. — Alekszandr Vinogradov és Alekszandr Mihajlov csillagász pedig megál­lapította, hogy a Hold-fel­szín többszáz kilós terhe­lést is elbír, ezért lehet­séges hosszú időn át műkö­dő obszervatórium megépí­tése a Holdon. A tudósok előadásai után Keldis akadémikus vála­szolt az újságírók kérdésé­re. Keldis egyebek között kijelentette, lehetségesnek tartja, hogy ember tartóz­kodjék a Holdon és hozzá­fűzte, hogy ennél jóval ne­hezebben megoldható fel­adatnak tartja az űrhajós visszatérését a Földre. ☆ Csütörtökön a Szovjetunió­ban pályára vezérelték a Kozmosz—107. mesterséges holdat. A mesterséges hol­don tudományos berende­zést helyeztek el annak az űrkutatási programnak a folytatására, amelyet az 1962. március 16-án közzé­tett TASZSZ-közlemény je­lentett be. A mesterséges hold be­rendezése kielégítően mű­ködik. A koordinációs szá­mító központ folyamatosan dolgozza fel a beérkező in­formációkat. „Égetően sürgős a Bundeswehr taktikai atomfegyverekkel történő felfegyverzése... A pa­rancsnokok felelőssége, a rájuk bízott terület meg­védése követeli, hogy a fegyverekkel és az atom­fegyverekkel belátásuk sze­rint rendelkezzenek.” A terjedelmes irat, amelyből a fenti két mondatot idéz­tük, sokáig hétpecsétes ti­tok volt. A híres tábornoki. emlékiratról van szó. ame­lyet a bonni hadsereg ge­nerálisai fogalmaztak meg, s benne atomfegyvereket követeltek maguknak. A vi­lág azóta megismerhette e féltve őrzött dosszié tar­talmát, de bizonyosak lehe­tünk benne, hogy sok ha­sonló követelést rejt még a hadügyminisztériumi pán­célszekrények mélye; A nyugatnémet atomfel­fegyverzés kérdése — saj­nos — állandóan napiren­den szerepel. Amikor erről a témáról hallunk, az első visszhang természetszerűen az érzelmi húrokat pendí­ti meg. Nekünk a német militarizmus nem elvont történelmi adalékokat je­lent; két háború vérözöné- ben, saját bőrünkön tapasz­talhattuk lényegét. Elgon­dolni is rossz, mit jelente­ne, ha a régi szellemben újjászületett hadsereg — nem egyszer személy sze­rint is a régi vezetők irá­nyítása alatt — nukleáris fegyverekhez jutna. Mégis, ezúttal ad­juk át az első érzelmi fel­indulás helyét a politikai és katonai következtetések­nek. Miért annyira veszé­lyes Bonn atomfegyverke­zése? Miért állapították meg nem egyszer a Varsói Szerződésben tömörült or­szágok, hogy a nukleáris eszközökkel rendelkező Nyugat-Németország új helyzetet teremtene Európa szívében? Nem azért, mint­ha lényeges változást, hoz­na a katonai erőviszonyok­ban, hogy Bonn atomfegy­verekhez jut. A naptár na­gyot fordult: 1966 nem 1939 vagy 1941. A katonai erő aránya a Szovjetunió és Nyugat-Németország kö­zött ma szinte össze sem hasonlítható a két és fél évtizeddel ezelőtti állapot­tal. Ezen az alaphelyzeten Bonn nuklearizálása sem változtatna. Ha létrejött volna a sokat emlegetett többoldalú, multilaterális atomflotta — nyugati ada­tok szerint — az amerikai nukleáris erők egy 400-adá- val lett volna egyenlő. Vagyis a ráfordított költsé­gek nem álltak volna arányban azzal a katonai értékkel, amelyet az atlanti tábor számára biztosít. Kü­lönben is: ahhoz, hogy egy ország atomhatalom legyen, ma már korántsem elegen­dő egy-két nukleáris fegy­ver. A számottevő a töm­és hidrogénfegyverállo- mámy mellett ennek felté­tele a stratégiai bombázók, különböző hatósugarú ra­kéták, az atomtengeralatt­járók birtoklása, valamint a megfelelő riasztó- és el­hárítóhálózat kiépítése. A nyugatnémet atomfegyverkezés — a leg­csekélyebb nukleáris erő esetén is — mégis kiszá­míthatatlan következmé­nyeket rejt magúban. An­nak a Bonnak a kezébe ke­rülnének ugyanis atomesz­közök, amely különleges helyzetet foglal el Európá­ban:, 1. Az egyetlen az eu­rópai hatalmak közül, amelynek komoly területi követelései vannak, 2. nyíl­tan egy másik európai or­szág, a Német Demokra­tikus Köztársaság bekebe­lezésére törekszik, 3. ellene van minden leszerelési in­tézkedésnek, 4. legfelsőbb katonai vezetői túlnyomó többségükben a hitleri had­sereg háborús bűnös tábor­nokai és tisztjei voltak, 5. ráadásul szoros szövetségi láncolat fűzi az Egyesült Államokhoz, a két szuper­nagyhatalom egyikéhez. Az elmondott körülmények magukban rejtik annak ve­szélyét, hogy a nyugatné­met hadsereg afféle atom- rohamcsapatnak. atom- faltörőkosnak képzelje ma­gát. Ha pedig Európa szí­vében kirobban egy jelen­tősebb összetűzés, s annak során akárcsak egy nukleá ris fegyver is robban, elke­rülhetetlenné válik az atom világháború. E veszélyekre lényegében Nyugaton is rá kellett döb­benni. Ez az oka annak, hogy jóllehet a nyugatné­met atomfelfegyverzés anyagi-technikai tekintet­ben már régen megvalósít­ható lett volna, politikai meggondolások mégis meg- gátalták. Ezér van még Washington is Bonn nyílt atomfelfegyverzése ellen, s az összes eddigi terveket a leleplezés-álcázás jellemezte. A sorozatos kudar­cok után most McNamara amerikai hadügyminiszter nevéhez fűződik a legújabb kísérlet. Szűk körű „atom­grémiumot” (magyarra ta­lán igazgatóságnak, vállal­kozásnak fordíthatnánk) javasolt, amelyben termé­szetesen Nyugat-Németor­szág is részt venne. Meg­született az új jelszó is: Bonnal meg kell osztani a felelősséget a nukleáris ter­vezésben, valamint az atomstratégiában. A ruha ismét új, a lényeg régi a bonni szövetséges követe­lőzése előtti meghajlás: Nyugat-Németország bevo­nása az atomfegyverke­zésbe. Ezért különös jelentősé­gűek az NDK ismeretes ja­vaslatai és a megismételt szovjet indítvány, hogy kössenek megállapodást az atomfegyverek további el­terjedésének megakadályo­zásáról. Ha létrejönne egy ilyen szerződés, a meglé­vőkre szűkítené az atomha­talmak körét, s kizárná ab­ból Nyugat-Németországot, Koszigin ebben a szellem­ben intézte fontos üzenetét a genfi leszerelési értekez­lethez. hangsúlyozva: ezt az egyezményt haladékta'a- nul meg kell kötni. A vá­lasz sora most a Nyugaton van. A ..felelősségosztók­nak” tudniuk kell, hogy mi­lyen osztatlan felelősséget vesznek magukra a nyugat, német atomfegyverkezé» pártolásával Réti Ervin Kállai Gyula látogatása az Africa Hall-ban Aláírták as etióp— matt jar kosos közleményt Sugár András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csütörtökön reggel ma­gyar idő szerint 7, (etiópiai idő szerint 9) őrsikor Kál­lai Gyula ellátogatott a Hailé Szelasszié egyetemre, megismerkedett az egye­tem munkájával, találko­zott a professzorokkal, ok­tatókkal és hallgatókkal. Innen a kormányfő az „Africa Hall” modem be­ton és üveg épületébe, az Afrikai Egységszervezet és az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának székhelyére látogatott. Kállai Gyulát részletesen megismertették a szervezet munkájával, be­mutatták a két regionális szervezet munkatársait. A percnyi pontossággal kiszámított zsúfolt program mindössze harmincöt per­cet szánt erre a látogatás­ra. Sietnie kellett a Cehaj Hailé Szelasszié hercegnő nevét viselő kórházba Itt félórás látogatás után Kál­lai Gyula a vakok I. Hailé Szelasszié nevét viselő is­koláiéba látogatott, hogy megszemlélje az afrikai kontinens egyik legfejlet­tebb szociális intézményét. Ezután Aszfa Vosszen trónörökös és felesége ebé­det adott Kállai Gyula és felesége tiszteletére. ☆ Csütörtökön délután meg­kezdődtek a magyar—etióp államközi tárgyalások. Kállai Gyula és Hailé Szelasszié megvitatta a magyar—etióp kapcsolatok és a nemzetközi helyzet problémáit. Kállai Gyuláné ez idő alatt felkereste a Menen császárné nevét viselő leányiskolát, majd az etióp nők jóléti szövetségében szívélyes beszélgetést foly­tatott a vendéglátókkal az etióp nők helyzetéről, prob­lémáiról. Közös közlemény Csütörtökön Addisz Abe- bában közös közleményt ír­tak alá a magyar—etióp tárgyalásokról. A közeményt I. Hailé Szelasszié császár és Kállai Gyula miniszterelnök irta alá. Dominikában ismét kiéleződött a feszültség A Santo Domingo-i rend­őrök brutális fellépése a tüntető diákok ellen ismét kiélezte a dominikai hely­zetet. A hírügynökségek jelentése szerint a szerdai tüntetésnek eddig hét ha­lálos áldozata van, köztük három diák és két rendőr. Késő este az AÁSZ ame­rikai csapatai bevonultak a belvárosba. Hector Garcia Godoy do­minikai elnök szerdán este közölte, hogy szigorú vizs­gálatot indít a véres ese­ményekkel kapcsolatban. Santo Domingo-i megfigye­lők rámutatnak — írja az AFP —hogy az inciden­sekre — akkor került sor, amikor küszöbön állt Fran­cisco Rivera Caminero volt hadügyminiszter távozása. Egy óra alatt megsemmisítettek egy különleges amerikai egységet AZ ALELNÓK SAIGONBAN Az amerikaiak az elmúlt 24 óra alatt újabb légitá­madásokat intéztek a VDK területe ellen. Többek kö­zött támadták Thanh Hoa, Vinh és Dong Nhoi kör­nyékén országúti célponto­kat, harmincnál több köz­úti- és vasúti hidat. — A Dong Hóitól 30 kilométer­rel észak-nyugatra lévő Quang Khe kikötőberende­zéseit szintén támadták az amerikai vadászbombázók. Amerikai részről egy repü­lőgép elvesztését ismerték be: az észak-vietnami lég­védelem rakétával lelőtt egy Skyhawk típusú gépet Thanh Hoától 53 kilomé­terrel délnyugatra; * A csütörtökre virradó éjszaka Dél-Vietnam terü­letén a partizánok és az amerikaiak, valamint a saigoni kormány csapatai között nem volt harci érint­kezés. Saigonban csütörtö­kön reggel hivatalosan be­jelentették, hogy a hét ele­jén a partizánok egy óra alatt megsemmisítették an­nak az amerikai különle­ges egységnek három ra­ját, amely az An Lao- völgybe szállt le. Az UPI szerint egy ilyen raj 12 emberből áll. — Az ameri­kaiak közül csupán az egy­ség parancsnoka és egyik katonája tudott kimene­külni a völgyből, a többiek elestek, vagy a szabadság- harcosok fogságába kerül­tek. Az amerikai szenátus hadügyi bizottsága szerdán további 4,8 milliárd dollárt szavazott meg a vietnami háború költségeire. A költ­ségeket annak ellenére szavazták meg, hogy — mint azt Richard Russel szenátor, a bizottság el­nöke közölte — az egyik szenátor éles támadást in­tézett a Johnson-kormány vietnami politikája elleti. Humphrey amerikai ál­elnök csütörtökön reggel Saigonba érkezett. Az al- elnök repülőgépén utazott Van Thieu dél-vietnami ál­lamfő és Ky tábornok mi­niszterelnök. Az amerikai alelnök meg­érkezése alkalmából Sai­gonban és környékén rend­kívüli biztonsági intézke­déseket foganatosítottak. A Saigon egyik külvárosának közelében lévő repülőtér környékét már órákkal Humprey megérkezése előtt lezárták. A repülőtérhez vezető utakon útzárakat létesítettek. Humphrey fogadására többszázfőnyi csoportot is kivezényeltek, — amdelőtt A Szinyavszkij-Danyiel­ügy Andrej Szinyavszkij és Jurij Danyiel bíróság előtt áll és azzal vádolják, hogy a Kommunista Párt és a szovjet kormány politiká­jának egyes kérdéseivel szemben ellenséges állás­pontra helyezkedve, 1956 és 1963 között szovjetelle­nes műveket írtak és csem­pésztek külföldre. A vizs­gálat megállapította, hogy Szinyavszkij Abram Tere álnév alatt, Danyiel pedig nyikolaj Arzsak álnéven összesen kilenc művet jut­tatott külföldre. Ezeket a műveket az utóbbi években számos tőkésországban, — az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliá­ban, Olaszországban és máshol széleskörű szovjet­ellenes propagandára hasz­nálták fel. A nyugati kom­munistaellenes propagan­dába kiemelkedő helyet kaptak az Abrapi Tere ál­néven közölt „A bíróság bevonul”, „Mi a szocia­lista realizmus?” és más, a Szovjetuniót rágalmazó írá­sok, továbbá Nyikolaj Ar­zsak álnéven megjelent az i, Itt Moszkva beszél”,. „A kéz” című könyvek. Szinyavszkij műveinek kicsempészésére Helene Zamojszkáját, a moszkvai francia nagykövetség volt haditengerészeti attaséjá­nak a lányát használta fel. Jurij Danyiel mindenben osztozott Szinyavszkij szov­jetellenes nézeteiben, he­lyeselte „A bíróság bevo­nul” és „Mi a szocialista realizmus?” című művek tartalmát, megmutatta Szi- nyavszkijnak „A kéz” cí­mű saját elbeszélését, ame­lyet 1956 és 1957 közöA írt. Danviel elbeszélése durva kirohanásokat tartalmaz a szocialista rendszer, a szov­jet állam politikája ellen. Danyiel 1960 őszén Szi­nyavszkij lakásán átadta j, A kéz” című elbeszélését Zamojszkájának — azzal, hogy keressen rá nyugati kiadót. Miután tudatában volt művének szovjetelle- nes lényegével, Danyiel, Szinyavszkij hoz hasonlóan álnevet választott, s a mű így Nyikolaj Arzsak néven jelent meg. Szinyavszkij és Danyiel a továbbiakban folytatták szovjetellenes rágalmazó műveik írását és terjesztését. Mindketten kéziratok, valamint külföl­dön oroszul kiadott köny­vek formájában. Ezeket Za- mojszaka 1961 és 1963 kö­zött hozta be a Szovjet­unióba s terjesztették mű­veiket ismerőseik körében. A „KÖZÖS PIAC” UTÁN ■fW (Lengyel Gyula rajza) A felelősség-osztók felelőssége azonban ezek Leléptek vol­na a repülőtér területére, gondosan megmotozták őket. Egy délvietnami ka­tonatiszt megvizsgálta a kivezényelt díszszázad ka­tonáinak puskáit is, hogy nincs-e bennük töltény. A díszszázaddal szemben öt dél-vietnami harckocsi vo­nult fel, hogy minden es­hetőségre készen álljon. — Egyes amerikai szená­torok nagyobb függetlensé­get tanúsítanak Johnson elnökkel szemben, mint Nagy-Britannia miniszter- elnöke s az elnök vietna­mi politikájának hazai el­lenzéke bátrabban és kriti­kusabban lép fel, mint a munkáspárti balszárny Wilsonnal szemben — így összegezte a BBC televízió hírmagyarázója a Fulbright szenátor elnökletével fo­lyó kongresszusi vizsgálat­ról adott helyszíni közvetí­tésének tanulságait. Az angol közhangulatot tükröző új jelenség, hogy — miközben Wilson mi­niszterelnök életre-halálra kiáll Johnson elnök min­dem egyes döntése mellett — a brit sajtó tekintélyes hírmagyarázói egyre éle­sebb hangot ütenek meg a „a washingtoni Fehér Ház mutatványa« mesterével" szemben; „A honolului értekedet semmivel sem járult hoz­zá az amerikai kormány vietnami politikájának tisz­tázáséhoz” — állapítja meg csütörtöki jelentésében a Guardian washingtoni tu­dósítója. A konzervatív Daily Mail washingtoni tudósító­ja ezeket írja: „Az elnök hatalmas propagandagépe­zete teljes gőzzel dolgozott, hogy az amerikai nagykö­zönség figyelmét a színpa­diasán megrendezett hono­lului látványosságra irá­nyítsa. Nagyon hamar vi­lágossá vált, hogy a sai­goni vezetők odarendelésé- vel Johnson valójában új hirdetési kampányt indí­tott. hogy .eladja’ vietnami politikáját az amerikai népnek”;

Next

/
Thumbnails
Contents