Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

I0UI01 Vriä(( proletárjai egyesüljetek! szDLwaic mwm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA WU. évfolyam, 34. ■winy Ára 50 fillér í éöö. február 10„ csütörtök. Pulton innen, pulton túl Pulton innen: a háziasszony, aki pontosan kiszámí­totta, hogy aznap mennyit akar az ebédre, a vacsorára elkölteni. Vásárló, 6 azért van üzlet, kereskedelem, hogy a vevő szolgálatára álljon, figyelmesen és készségesen, megfelelő választékkal, az eladás-vétel műveletében fel­tétlen tisztességgel. Pulton túl: a kereskedő, akihez bizalommal fordul a vevő, de akit serkent és ösztönöz a bolt terve, amelynek teljesítésére törekszik. S ezzel a törekvéssel alapjában nincs is baj mindaddig, míg az eszközöket kellően válo­gatják. Nyomban visszatetszést kelt azonban, rossz érzése­ket szül, ha a vevő azt véli felfedezni, hogy pénze elkölté­se ellenében — becsapták. A kereskedés évezredes művelet, a vevő—eladó vitája annyi idős, amilyen régi maga az áru fogalma. A tőkés világban a piac az úr, a diktátor, a kereskedés, az üzle­telés hallatlan iramot, kíméletlen dulakodást szül és éltet. Az alku, a fantasztikus reklám eláraszt mindent, s vevő legyen a talpán, aki pontosan eligazodik ebben az örökös kavargásban, aki mindig azzal az érzéssel távozhat a boltból, hogy jól járt. Ami mégis jó benne, éppen ez utób­bi érzéshez kapcsolódik: a pult mellett — ezt megköveteli alkalmazottaitól az üzlettulajdonos — mindig a vevőnek van igaza. A mi kereskedelmünk lényege nem a haszonszerzés, hanem a lakosság ellátása. A bolt tulajdonképpen egy­fajta szolgáltatás, ahol a dolgozó ember beszerezheti a neki szükséges cikkeket S mert most minderről beszélni kell, annak oka, hogy sok a félreértés ebben a tekintetben. Miről var sző? Húst kér a háziasszony és a szeleten vastag rétegben áll a zsír. A tíz deka felvágott alá hatal­mas papírt terít az eladó, a szalámicsomagban nagy vé­gek éktelenkednek. A különböző húsokkal való manipulá­ció! Mindez nem egyéb, mint közönséges becsapás, a vevő megkárosítása. Sok persze az olyan tényező is, amelyről nem tehet a boltos — ő csak azt adhatja el, amit kap. S hat már éppen a hús vonatkozásában utalunk a vevő tisztességes kiszolgálására, beszélni kell az iparról is= hogy olcsóbb áruból is mindig kellő mennyiség legyen, hogy a minőséget ne érhesse panasz, a szállítókon, a kínálaton is múlik. S ez már nemcsak a húsra igaz, hanem arra is, hogy éppen most, a ruházati cikkek árleszállítása után mindig és mindenből megfelelő készlettel rendelkezzék a kereskedelem. A vevő, ha betér a boltba, becsületes kiszolgálást vár. Vannak intézményeink, szerveink, amelyek elősegíthetik ezt az alapvető követelményt: gondolunk a népi ellenőr­zésre, a kereskedelmi felügyeletre, a társadalmi ellenőrök széles hálózatara, de mindenekelőtt és elsősorban a keres­kedőkre, s a szállítókra. Itt az ideje végre, hogy hadat üzenjünk a vevők mindenfajta károsításának, a rosszízű üzletelésnek. Mert itt az ideje — s ennek immár legfőbb feltételei sem hiányoznak —, hogy mindenkor egyetértés legyen a pult két oldalán. S ezzel az egyetértéssel jól jár a kereskedő: nyugod- teebb légkörben jobb dolgozni, elégedett vásárlóval köny- nyű boldogulni. S jól jár a vevő is, aki végtére is jogosan követeli meg a normális rendet, azt a kereskedést, amely­nek központja és lényege alapjában véve igen egyszerű: becsületesen kiszolgálni — munkával keresett pénzükért — a dolgozó embereket — L — Együttérzésünk, testvéri féltő szeretetünk kíséri a vietnami harcosokat Forróhangulatá nagygyűlésen tiltakostah a Tissa Cipőgyár dolgoséi as amerikai imperialisták vietnami agresssiája ellen Tegnap délben a martfűi Tisza Cipőgyárban ax üzem munkásai nagygyűlésen vettek részt aa USA vietnami politikája elleni tiltakozásul. A gyűlésre el­jöttek a környező községek termelőszövetkezeteinek» a Mezőhéki Állami Gazdaság, a Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár küldöttei is. A tiltakozó nagygyűlésen részt vett Dinh Ba Thit, a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front budapesti irodájának vezetője, Mái Dinh Hüöng, a VDK buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Har­mati Sándor, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, Zagyi János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Nyí­ri Béla, a Szolnok megyei Tanács VB elnökhelyette­se, valamint a szolnoki já­rási párt, állami, a külön­böző társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői. A nagygyűlés előtt a vendégeket Kiss Lajos, a gyár vezérigazgatója, vala­mint az üzem több más vezetője fogadta és köszön­tötte, majd a nagygyűlés kezdetéig baráti eszmecse­rét folytattak a martfűi Tisza Cipőgyár és a Viet­namban működő cipőgyá­rak munkájáról. A vezér- igazgató besszámolt a mart­fűi cipőgyárnak a felsza­badulásunk óta eltelt idő alatti fejlődéséről. Arról, hogy ma több mint négy és fél ezer ember dolgozik az üzemben, hogy műsza­konként hárompercenként 5—8 pár cipőt készítenek, ezenkívül 25 ezer kilo­gramm gumitalpat napon­ta, hogy modern lakótelep, egyre gazdagodó gyártelep hirdeti a Tisza Cipőgyár Több papírt ad az országuak a szolnoki gyár Áprilisban ssuletésnapot ülnek — Érdemes takarékoskodni a munkaerővel — A munkásoké a ssó A szolnoki papírgyár az idén jelentősen növeli ter­melését. Hogy ez mennyire fontos azonnal belátjuk, ha egy pillantást vetünk az ország papírmérlegére. Tavaly hazánkban 285 ezer tonna papírra volt szükség melyből 174 ezer tonnát fe­dezett gyáraink termelése- a többit Importból szerez­tük be, A papírbehozatal csökkenése fizetési mérle­günket javítja, tehát lénye­ges, hogy a magyar ipar minél nagyobb mértékben elégítse ki a szükséglete­ket. Ebből a feladatból részt vállal a szolnoki gyár is. Érdekes vonása a termelési tervnek az, hogy mindösz- aze három mutatószámra épöl: az egy órára eső pa­pírtermelés, a hulladék százalék és végül a gépel: átlagos napi üzemideje. E tényezőket kötelező muta- tótyzámokkal fejezték ld, • teljesítésük szerint mérik a gyár idei munkáját. Mindebből megfelelő számításokkal megállapí­tották, hogy mi a mennyi­ségi követelmény. A gyár halmozott termelési érték­terve 22 százalékkal na­gyobb a tavalyinál. Azért, hogy ezt teljesítsék a pa- pír-szalmacell termelést, valamint a feldolgozást a bázishoz viszonyítva 25 százalékkal növelik. Az alapanyaggyártás ter­melésének növekedése 55 százalékos, a tavalyi 5407,8 tonna szalmacellulózéval szemben ebben az évben B400 tonnáit gyártanak. A papírtermelés növekedése már mérsékeltebb, 23 szá­zalékos. A tervezett meny- nyiségben az is szerepel, hogy az új IV. sz. gép a próbaüzem során 3200 ton­na napírt állít elő. E beruházás — mely szintén a fizetési mérleg javítása miatt vált szüksé­gessé — kivitelezése min­taszerű: áprilishan, tehát a tervezett határidő előtt két hónappal kezdhetik meg a próbaüzemet. Az új gép évi kapacitása 13 500 tonna, — ami csaknem eléri a jelen­leg működő három gép együttes termelését. Amíg az új gépen dol­gozó munkásokra évi 184,9 tonna papírtermelés jut, addig az öreg masinákon ez csak 72,1 tonnára te­hető. Jelentős mértékben növekedik tehát a munka termelékenysége is. önállóbb lett a gyár­egység munkaerő és bér- gazdálkodása. — A köz­ponti vállalat vezérigaz­gatójának felhatalmazása alapján a munkáslétszám- mal való takarékoskodás­ból származó bérmegtaka­rítás összegéből nemcsak a fizikai dolgozókat, hanem az üzemvezetőket, műveze­tőket és üzemszervezőket is lehet jutalmazni. Lévén, hogy az utóbbiak is sokat tehetnek az ügy érdekében, fejlődését. A vietnami ven­dégek több kérdést intéz­tek a gyár vezetőihez. Kí­váncsiak voltak, honnét importálják a nyersbőrö­ket, ■ hogy az ár- és bér- intézkedések mennyiben segítették a cipőgyári mun­kások életszínvonalának növekedését, Pontban, déli 12 órakor, a nagygyűlésen résztvevő többszáz ember lelkes tap­sa közepette nyitotta meg a tiltakozó nagygyűlést Pallai Sándomé, a Haza­fias Népfront megyei bi- zottságánk titkára. Köszön­tötte a vendégeket, a nagy­gyűlés valamennyi rés íve­vőjét. Ezután Harmati Sán­dor emelkedett szólásra. Harmati Sándor besséde — Az amerikai agresszo- rok napjainkban még több csapatot és fegyvert szál­lítanak Dél-Vietnamba — mint eddig bármikor —, mondotta beszéde beveze­tőjéül, majd igy folytatta. — Ügy gondolom, hogy a világ minden népe, köztük a mi népünk is békében kíván élni. A népek eme óhajuknak a legkülönbö­zőbb formákban adnak ki­fejezést. Mégis azt tapasz­taljuk, hogy a világon egy­re több konfliktus keletke­zik. Ilyenkor az emberek megkérdezik: mi az oka ennek? Véletlenül kelet­keznek ezek? Az esemé­nyeket Ismerjük és éppen ezért határozottan feleljük, nem véletlenek ezek a kon­fliktusok. Az előadó ezután arról szólt, hogy az események okozója az Amerikai Egye­sült Államok agresszív po­litikája. — Észak- és Dél-Vletnam népét sújtják most legjob­ban az a eres szórók csele­kedetei. Az amerikaiak már évek óta folytatják tá­madásaikat a testvéri Dél- Vietnam népe ellen. A küzdelem már akkor meg­kezdődött, amikor a viet­nami barátaink a francia elnyomás megszüntetéséért harcoltak. Az amerikai ag- resszorok még saját szövet­ségeseiket, a franciákat is becsapták, mert maguk akartak helyükre jutni. Ismeretes, hogy Vietnam vereséget mért a gyarma­tosítókra és kikényszeritet- te a genfi egyezményt. Az amerikai agresszorokat ter­heli a felelősség azért, hogy akkor Dél-Vietnamban ha­talomra jutott a véres Diem rezsim, s őket terheli a fe­lelősség azért Is, hogy Diem bukása után a véreskezű diktátorok egész sora kö­vetkezett, Dél-Vietnam né­pének nem volt más vá­lasztása, minthogy a fel- szabaditási front vezetésé­vel harcoljon a diktátorok ellen, függetlenségéért. — Napjainkban gyaláza­tos népírtó háború folyik Dél-Vietnamban, melyet a salgoni árulók az amerikai agresszorokkal együtt ki­terjesztettek Észak-Viet- namra is. A támadó repü­lők válogatás nélkül szór­ják bombáikat városokra és falvakra egyaránt. E kí­méletlen harcmodor láttán az egész világon felhábo­rodnak a becsületes embe­rek. A szocialista világ or­szágai, élükön a Szovjet­unióval, kötelességüknek tartják, bogy segítsék a vietnami nép hősi harcát és az agres szóróknak tudo­másul kel] venniük: aho­gyan fokozódik az agres­szió, úgy fokozódik majd a szocialista országok segít­ségnyújtása is. A párttal, a forradalmi munkás-pa­raszt kormánnyal az élen a magyar dolgozó nép is részt vesz ebben a segít­ségnyújtásban. — Mint ismeretes, a kö­zelmúltban rövid időre fel­függesztették az amerikaiak a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. Ugyanakkor ezzel egy idő­ben úgynevezett békeköve­tek tucatjait küldték más országok kormányaihoz. — Megszerkesztették 14 pont­ból álló dekrétumukat, — mellyel céljuk, fegyverle­tételre kényszeríteni Dél- Vietnam hős népét. Az ag- resszorok, miközben felté­tel nélküli tárgyalási kész­séget hangsúlyoztak, kide­rült, ezt az időt arra hasz­nálták fel, hogy feltöltsék bombaraktáraikat» s hogy újabb csapatokat arállftaa- nak Dél-Vietnam be. Az előadó igy tegezte be beszédét: — A háború megszállot­táinak tudomásul kell ven­niük, hogy a békére vágyó emberek megszámlálhatat­lanul sokan vannak, ■ a megszánd állhatatlanok sorai­ban a magyar nép te ott van, mint a hős vietnami nép barátja. Din Ba Thit ssavai A nagygyűlésen felszólalt Dinh Ba Thit, a Délvietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front budapesti irodájának vezetője. Többek között el­mondotta: — A közelmúltban az ame­rikai csapatok több nagy tisztogató hadműveletet in­dítottak Dél-Vietnamban, fokozták a mérgező vegy­szerek és gázok alkalmazá­sát, a nép és a termés irtá­sára. Kiirtó politikához fo­lyamodnak: „égess mindent, rombolj és irts ki mindent, amit látsz!” Ezzel akarják megfélemlíteni népünket A háború fokozásával akarnak kényszeríteni bennünket ar­ra, hogy tárgyaló asztalhoz üljünk és elfogadjuk az ál­taluk megszabott feltétele­ket. — Népünk soha meg nem inog, bái-mennyire is fenye­get Washington, Mi győz­tünk eddig és felszabadí­tottuk hazánk területének nagyobb részét. A győzelem útján menetelünk, hogy teljesen felszabadítsuk ha­zánkat bármennyire is fo­kozza az imperiaLizmus há­borúját. A mi népünk egy­re inkább élvezi a világ népeinek napról napra fo­kozódó támogatását és ro- konszenvét. Ezzel szemben az amerikai imperializmus egyre jobban elszigetelődik. Washington sok keserűsé­get hozott népünknek, de nékik Is ki kell üríte­niük a keserűség poharát ha nem hagyják abba ag­resszív politikájukat. Háss éve harcol Vietnam népe A nagygyűlés következő felszólalója Mái Dinh Hüöng, a VDK budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője volt. Szólt arról, hogy az amerikai im­perialisták, mivel nem tud­ták legyőzni a dél-vietnami népet, mivel egymás után szenvedték el a veresége­ket délen, Észak-Vietnam ellen intéztek és intéznek támadásokat hogy ezzel jussanak ki a dél-vfetnami ingoványból. De Észak- Vietnamban sem vár győ­zelem rájuk As édesanyák nevében Az üzem dolgozói nevé­ben Baranyi Sándomé, a nőbizottság titkára szólt a megjelentekhez. Hangsú­lyozta; az anyák tudják leginkább, mily szörnyű dolog a háború. A cipő­gyárban sok ezer édesanya dolgozik, akik együtt élez­nek a vietnami anyákkal. Majd kérte, hogy juttas­sák el az üzem dolgozóinak tiltakozó táviratát az Egye­sült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének abból az al­kalomból, hogy az Egyesült Államok hadereje 37 na­pos szünet után isimét meg­kezdte a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bom­bázását A táviratban kö­vetélték az üzem munká­sai. hogy az amerikaiak vonják vissza csapataikat Dél-Vietnamból, számolják fel az ott levő katonai tá­maszpontokat., tegyék lehe­tővé, hogy a dél-vietnami nép maga döntsön saját sorsáról. A nagygyűlésen felszólalt a gyár egyik KISZ alap- szervezetének titkára, Koz­ma Imre, Bódi Imre, a ti­szai öld vári Ienin Tsz el­nöke, Sinka Józsefné, a Mezőhéki Állami Gazdaság munkásnője. A forr»' hangulatú nagy gyűlés hosszan tartó taps­sal fejeződött be, majd a vendégek megtekintették a gyár különböző műhelyeit.

Next

/
Thumbnails
Contents