Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

1966. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják J\’em feledkexneh meg ax időa emberekről Az öcsödi Szabadság Tsz nyugdíjas tagjait a községi kultúrházban rendezett öre­gek napjára invitálta a közös gazdaság vezetősége. Mintegy kétszázharminc idős ember hallgatta meg Zilahi Antal tsz-elnök be­szédét, amelyben elismeré­sét fejezte ki azoknak, akik úttörői voltak a közös gaz­daság megalakításának, s részesei a küzdelmes mun­kának, az eredményeknek, sikereknek. Külön szólt azokról a nyugdíjasokról, akik ere­jükhöz mérten még ma is résztvesznek a közös mun­kában és segítik a gazda­ság fejlődését. A gazdasági eredmények növekedése biztosítja, hogy mindin­kább gondoskodhassanak az idős tagokról. Az ünnepeiteket vacso­rával vendégelték meg, s ennek elfogyasztása után borozgatás közben derűs hangulatban hajnaltájban ért véget az öregek napja. Méri János Öcsöd Roaaxabb. mint javítáa előtt December 23-án javítás végett a jászberényi Mű­szerész Ktsz rádió és televízió javító részlegéhez el­vittem a kis Tünde—2 rádiómat. Elvállalták a mun­kát Amikor hosszas huza-vona után 1966. január 28-án újra kezembe került a rádió, szerintük jó álla­potban volt. Sajnos ez annyit jelent, hogy a rádiót „hallgatni” lehet, csak hallani nem. Valószínű a javí­tás ideje alatt tönkrement a hangszórója, mivel a re­csegés mindenféle hangot túlharsog. Nem tudom mit tegyek. Visszavigyem újbó] a jászberényi Műszerész Ktsz-bez, vagy talán egy újabb helyre? Ahol újabb 90 forintért talán megjavítják? Pethes Rozália Jászfény szaru A hó már elolvadt — a por riazont még megvan Január 22-én tíz mázsa háztartási szenet rendeltem mázsánként 23 forintért. Azt ígérték, hogy 27- én szállítják, vi­szont ez csak •másnap történt meg. Nem voltam otthon, mert ak­kor át sem vet­tem volna. Meg­ítélésem szerint 30 százaléka por, illetve hó volt. Január 29-én bent jártam a TÜZÉP központ­ban, ahonnan a telepire küldtek és telefonáltak is oda. Amikor ki? mentem és el­mondtam sérelme­met, azt ígérték, megvizsgálják az ügyet. Egyben azt is közölték, hogy 20 százalék por megengedhető. Árról i« szó volt, hogy kiküdewk két embert, akik átrostálják a sze­MEGVtZSGÁLTUK net, s amenmrí. kadíját meg kell gálását, a mai ben nem lesz térítenem. napig a tájamra benne 30 százalék £ JJjJJ se jöttek, por, ületve. hó, a reket, s egyálta- Szöke István két ember mun- Ián az ügy kivizs- Szolnok Iiányaxor utaxxuk még Serénybe f Körülbelül négy éve igé­nyeltem gázpalackot. Né­hányszor elutasították ké­résemet azzal, hogy nem ketten dolgozunk; majd nem jó helyre adtam be a ké­relmet; a járási tanács ipa­ri osztálya intézi az ügyet b így tovább. Én tehát mentem oda, ahová utasí­tottak. Tavaly június 1-én nyolc órakor kellett jelent­keznem az előzetes bekap­csoláshoz szükséges iratok elintézése és a befizetés végett. Az említett napon elutaztam Jászberénybe, s nyolc órakor már vagy százötvenen várokoztunk. Ezzel szemben az ügy in­tézője csak 11 órakor érke­zett meg. Érthető, hogy méltatlankodtunk, hiszen valamennyien dolgozunk, s nem mindegy az, hogy mennyi időre távozunk el a munkahelyünkről. Az idén január 18-án újabb értesítést kaptam, hogy 26-án 8—13 óra kö­zött személyesen vegyem át az első gázpalackot - Sajnos ezalkal ómmal is potyára jártam, nem volt palack, állítólag nem kap­tak Szolnokról. Két nap múlva újból Berényben jártam ebben az ügyben. Akkor vagy negyvennyol­cán voltunk Jászapátiból, de szintén eredménytele­nül. Akik hibásak ebben, nem gondolnak arra, hogy drága passzió ez az utaz­gatás? Mert a szabadsá­gunk is rámegy és a szál­lításhoz megrendelt teher­autó fuvarköltségét is meg kell fizetni akkor is, ha palack nélkül térünk haza. Mások érdekében Is leérem, hogy az illetékesek sürgő­sen intézkedjenek. Kockás Rozália nosta főellenőr Jászapáti Életveaxélyea köxlekedéa A József Attila út 42. (44.), Uletve a 38. házszáni alatt építkeznek. Emiatt a járdát is elfoglalják. Az utca másik oldalán a Tóth Ferenc útcától a felüljáró [elé a posta bontotta fel a járdát, mivel kábelt fektet­nek le. A gyalogos közlekedés tehát ezen az útszakaszon szinte lehetetlen, sár, víz, latyak van mindenütt. De még ennél is nagyobb baj az, hogy az úttesten kény­telenek járni az emberek, amely Ismerve a nagy for­galmat , életveszélyes. Az építkezésnél már kérték, hogy csináljanak va­lamit. Ingyen kaphatnak salakot a cukorgyárban, pa- lírgyárban, de csak az volt a válasz: jó ax úgy, ihogy van. " •— — •>■“> ;i ****** Az erre lakók és az Állami Földmérési és Térfcé- jészeti Hivatalban dolgozók, valamint az Ide járó Igyfelek érdekében sürgetjük az intézkedést, hogy va­lamilyen módon oldják meg a gyalogosok közlekedé­st­Kádas Géza Sülnek Segítséget kérünk Mohácsi Sándor bácsinak Levelet kaptunk ?• minap Kunmadarasról H. Nagy Feí-enctől. Arról ír, sünikor hóeltakarítási munkán' volt, Pusztakettős—Tiszaszení- i:mre-l úton megtudta, h ogy ott az egyik közeli tanyáb.an egy idős, beteg ember él teljesen egyedül, magára, hagyottam A környező ta­nyákon élők, az arrajárók kopognak be néha hozzá, s adnak néki enni, vagy egy szívásnyi dohányt. Kér­te, győződjünk meg róla személyesen és próbálja á segíteni az öregen, ha le­het. ☆ Bánhalmi Állami Gazda­ság tiszaszentimrei területe 9-es tanya. Itt él, helyeseb­ben inkább csak tengődik az öreg Mohácsi Sándor. Egyedül, immáron 15 esz­tendeje, hiszen akkor hagy­ta el felesége, az egyetlen hozzá tartózó ja. — Kié ez a tanya? — kérdeztem tőle, amikor el­látogattam hozzá. — Valamikor az enyém volt 11 hold földdel együtt. A földet betagosította a gazdaság, a tanyát meg el­adtam nékik 1953 októbe­rében 21 600 forintért. De csak 11 000-et fizettek ki a szolnoki bank útján, a töb­bit nem kantam meg. — És miből él? — Kapok secélvt a köz­ségi tanácstól havonta 150 forintot. Abból. Aztán az ismerősök néha hoznak ezt- azt. Csakhogy most ritkáb­ban járnak erre, rossz az út... a tanács, az pártfogol. Nézem a nyomorúságos kis szobát. Rend van. már amilyen rendet csinálhat maga körül egy beteg »re» ember. — Mit lehetne tenni az öreg Mohácsiért? — kér­deztem a tiszaszentimrei községi tanács vb elnökét, Vida Andrást — Amit tudtunk, eddig s segítettünk. Közgyógy­'.erellátásban, orvosi keze­lt ben részesítettük. Saj­nos több segély fizetésére nincs lehetőségünk. Ezt a 150 forintot is a hivatalse­gédünk viszi ki az öregnek, mert arrafelé még a postás sem jár. Talán szociális otthonba kellene elhe­lyezni. ☆ Beszéltem dr. Zana Má­tyással, a Szolnok megyei Tanács VB szociálpolitikai előadójával. Kértem: segít­sen abban, hogy az öreg Mohácsi megszabaduljon kínzó magánya terhétől. Ha lehet, helyezzék el szo­ciális otthonba Dr. Zana Mátyás ígéretet tett: min­dent megtesz T/Iohácsi Sán­dor érdekében, s még e hé­ten intézkedik. Kereste;, i telefonon a Bánhalmi Állami Gazda­ság főkönyvelőjét is. Tudo­másom szerint ő az 1950-es években a tiszaszentimre, gazdaságban dolgozott. Ta­lán ismeri Mohácsi Sándor tanya eladási ügyét. Vele nem tudtam beszélni. így hát a*z újság nyilvánossá­gán keresztül kérem őt, s a gazdaság minden egyes vezetőiét: Vegyék elő a ré­gi aktákat, s nézzék meg. hogvan tudnák megtéríteni a vételár másik felét az öreg M .bácsinak. — Nagv szüksége van arra a pénz­re, ami véleményem szerint lúgosán megilleti őt. Varga Viktória Az illetékesek intézkedtek A jogit» panaaxokai A Szolnok megyei Nép­lap január 5-i számában megjelent „Tanulságos utazás”, valamint a „Kala­uz is ember” című pa­naszt tartalmazó írást az AKÖV megvizsgálta. Meg­állapították, hogy a GA 75—-77 autóbusz kalauza mulasztást követett el, nem volt megfelelő az utasok­kal szembeni magatartása. Elzárt felelősségre vonták és figyelmeztették. A január 12-f lapban megjelent „Egy tószegi « • orvosolja ax AKOV utas” című írás nem min­denben felel meg a való­ságnak. Ugyanis az emlí­tett járat indulási ideje 14.15 óra, nem pedig 14.20 óra. Az indításnál a for­galmi szolgálattevők a MÁVAUT állomásom el­helyezett szolgálati óra ál­lását veszik figyelembe. Abban igaza volt a levél­írónak, hogy a 16.05 perces járat késett, ennek oka viszont az akkori rendkí­vül kedvezőtlen útviszony volt Szerkesztői üzenetek A Héki Állami Gazdaság gépműhelyében dolgozó trak­torosoknak üzenjük, pana­szukkal a gazdaság munka­ügyi döntő bizottságához for­duljanak­K- I-né, Szolnok: A Mun­ka Törvénykönyve szeriig a próbaidő tartama alatt bár­melyik fél felmondás nélkül megszüntetheti a munkavi­szonyt. Ilyen esetben sem a dolgozónak, sem a vállalat­nak nem kell Indokolnia el­határozását. Éppen erre szol­gál a próbiadő. T- Z-, Kunszentmártoni A táppénzes állomány ideje alatt Jartásdij elmén legfel­jebb a kifizetésre kerülő táp­pénz 33 százaléka vonható le­V. A- Törökszentmiklósi Tanulmányú szabadság csak az állami oktatásban, tehát az általán^», közép- és főis­kolán tanulóknak jár- Az egyéb, a törvényben meg nem határozott tanfolyamok­ra a résztvevőknek vizsga­szabadság nem jár. S. M-, Kisújszállás: A dol­gozó , elhalálozása esetén szakszervezeti tagság alap­ján akkor jár temetési se­gély, ha a dolgozó az elha­lálozáskor szakszervezeti tag volt, s az elhalálozást köz­vetlenül megelőzően legalább 12 hónapon át egyfolytában tagdíjat fizetett- A szakszer­vezeti temetési segély össze­ge a tagság időtartamától és a tagdíjosztálytól függ. N- K. Mezőtúr: Ha szemé­lyi igazolványát elvesztette, azt azonnal be kell jelenteni a rendőrségnek- A rendőrség az elveszett igazolvány he­lyett — az új személyi iga­zolvány kiadásáig — legfel­jebb három hónapra szóló ideiglenes igazolványt él­űt W. JOGI Iliim Katonai szolgálatra bevonultak jogai A katonai szolgálat tel­jesítése minden magyar ál­lampolgárnak hazafias kö­telessége. Alapelv, hogy a katonai szolgálatra bevo­nultak megelőzően szerzett jogai csorbát nem szenved­hetnek, bizonyos jogokat pedig éppen a bevonulás következtében szereznek. A jogok nemcsak őket, hanem — bizonyos feltételek ese­tén — hozzátartozóikat is megilletik. Meg kell kü­lönböztetni a sor- és a tar­talékos katonák jogait. Bi­zonyos vonatkozásban a jo­gok azonosak, mégis — a dolog természeténél fogva — el is térnek. A sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak jogai többek között, hogy őket — amennyiben a be- vonulttal közös háztartás­ban éltek — munkaviszony létesítésénél előnyben kell részesíteni. Ez azt jelenti, hogy a munkakör ellátásá­hoz megkívánt feltételek megléte esetén az ilyen hozzátartozót kell alkalmaz­ni akkor is, ha ugyanarra a munkakörre több jelent­kező van. A sorkatonai szol­gálatra bevonult feleségé­nek munkaviszonyát a ter­melés vagy a vállalat át­szervezése, valamint lét­számfelettiség címén fel­mondással megszüntetni nem lehet. A szociális kedvezmények közül, ha a hozzátartozó ar­ra rászorul, a lakóhely sze­rinti illetékes tanács vb köteles juttatásokban és egyéb kedvezményekben ré­szesíteni. Ezek lehetnek pénzbeml és természetbeni támogatások. Rendkívüli esetben pedig a járási vagy városi tanács vb egészség- ügyi szakigazgatási szerve egyszeri, rendkívüli segély­ben részesítheti a bevo­nult hozzátartozóit. E ked­vezmények nemcsak a be­vonuláskor érvényesíthetők, hanem a sorkatonai szol­gálat időtartama alatt A sorkatonai szolgálatra bevonult jogán tarthat igényt a hozzátartozó csa­ládi segély folyósítására, ami nem azonos a családi pótlékkal. (Az utóbbiról később lesz szó). A családi segély havonként a sor­katonai szolgálat időtarta­ma alatt fizetett összeg, melyet kérelemre — a fel­tételek megléte esetén — az állandó lakóhely szerint illetékes tanács vb egész­ségügyi szakigazgatási szer­ve állapít meg és folyósít.. A családi segélyre az a munkaképtelen hozzátarto­zó jogosult, akit a sorka­tona bevonulását megelőző­en saját keresetéből, jöve­delméből tartott el és egyébként is eltartásra szo­rul. Ez esetben Is csak ak­kor jár a családi segély, ha a sorkatona bevonulását megelőzően két éven belül legalább egy évig munka- viszonyban volt, vagy ugyanezen időben egy évig ktsz, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag volt Az, aki iparjogosít­vány alapján kisipari vagy kereskedői tevékenységet folytatott Illetve egyénileg gazdálkodó földműves volt, csak akkor jogosult a csa­ládi segélyre, ha az egyéb­ként igényjogosult hozzá­tartozó az említett tevé­kenységet folytatni nem tudja. A családi segély havi ösz- szege egy személyre 250 forint minden további igényjogosult részére havi 80 forint. Ha több igény- jogosult van, akkor a 250 forint elsősorban a felesé­get, ezt követően az aláb­bi sorrendben a vér sze­rinti és örökbe fogadott gyermeket, nevelt gyerme­ket a szülőt az örökbe fogadó szülőt, nevelő szü­lőt, nagyszülőt, a testvért és végül a feleség szüleit illeti meg. A tartalékos katonai szol­gálatra honvédként vagy tisztesként bevonult had­köteleseket illetve hozzá­tartozóikat a családi segély, a szolgálat egész tartama alatt — tekintet nélkül a szolgálat jellegére — meg­illeti. A családi segély ösz- szege a munkaviszonyban állók és ktsz-tagok eseté­ben, ha egyedülállók és el­tartásra szoruló hozzátarto­zójuk nincs, havi átlagke­resetük 20 százaléka. Ha egy eltartásra szoruló hoz­zátartozójuk van 30, kettő­nél 45, háromnál 60, négy­nél 65, ötnél vagy ennél többnél 70 százaléka. Tsz- tagoknál a családi segély megállapítása ugyanilyen módon történik azzal a kü­lönbséggel, hogy átlagkere­set helyett a nyugdíjalapot képező egy havi átlagjöve­delmet veszik figyelembe. Azoknak, akik a tarta­lékos szolgálatra történő bevonuláskor nem voltak ktsz vagy termelőszövetke­zeti tagok, illetve nem volt munkaviszonyuk, egy havi családi segélyük összege 100 forint, ha a bevonult egyedülálló és nincs eltar­tásra szoruló hozzátartozó­ja. Egy hozzátartozónál 150, kettőnél 225, háromnál 300, négynél 325, ötnél vágj’ en­nél többnél 350 forint. — Nem jár családi segély, ha a bevonult önálló foglalko­zást (egyénileg dolgozó pa­raszt, önálló kereskedő, kis­iparos) folytatott, és hozzá­tartozói e foglalkozást foly­tatni tudják. A családi segélyt, ha a tartalékos bevonulásakor munkaviszonyban volt, ké­relmére a munkáltató álla­pítja meg és folyósítja. Ha a munkaviszony a tartalé­kos szolgálati ideje alatt megszűnik, a megszűnést követő naptól kezdve a be­vonult állandó lakóhelye szerint illetékes tanács vb egészségügyi szakigazgatási szerve folyósítja. Munkavi­szonyban nem állók részé­re a bevonult állandó lakó­helye szerinti tanács vb egészségügyi szakigazgatási szerve állapítja meg és fo­lyósítja a családi segélyt. Családi pótlékra gyer­meke után a sorkatonai szolglatot teljesítő felesége saját munkaviszonya, vagy tsz-tagsága alapján, az egyedülálló dolgozó nőt megillető kedvezményes fel­tételekkel és mértékben jo­gosult. Akkor is jár családi pótlék, ha a feleség nem dolgozik, de a férje a be­vonulást megelőző két hó­nap legalább egyikében családi pótlékra Igényt adó munkaviszonyban vagy ter­melőszövetkezeti tag volt. Az SZTK-szolgáltatások — az anyasági segély és az elhalt családtag után járó temetési segély kivé­telével — akkor illetik meg a bevonult családtagjait, ha a katonai szolgálat ideje alatt annak munkaviszonya fennáll; a munkaviszony a bevonulást megelőző tizen­öt napon belül; a katonai szolgálat alatt szűnt meg. Feltéve, hogy a két utóbbi esetben a katonai szolgála­tot teljesítő a bevonulást megelőző egy éven belül legalább 90 napon átSZTK- biztosított volt. A tsz és ktsz-tagokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, az­zal az eltéréssel, hogy az igényjogosultsághoz az is szükséges: az érintett tsz- nek az SZTK biztosítására érvényes szerződése legyen. Dr. Z* V

Next

/
Thumbnails
Contents