Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

1M6. február 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ; t r A tiszafüredi ál­lami gondozott.tk fiú nevelőintéze­tében több mint 500 ezer forint ér­tékben most ké­szült el a köz­ponti fűtés és a gyerekek hálóter­meinek parkettá­zása. Az intézet if­jú lakói vacsora közben már a február közepi nagy „farsangi mulatságról” be­széltek. — A dél­után 1-től az éj­szaka küszöbéig — este 8-ig tartó bálra — amelyre a község általá­nos iskolás kis­lányait is meg­hívták, — ki mit tud alapon „mon­stre” műsorral készülnek. TÁJÉKOZTATÓ a pedagógusok fixetésrendexésének végrehajtásáról Hétfőn délelőtt a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya a szolnoki Ságvári művelődési házban tájékoztatta a járási és városi művelődésügyi, vala­mint a pénzügyi osztályvezetőket, továbbá az önálló gondnokságú oktatási intézmények vezetőit és gond­nokait a pedagógusok fizctésrendezésével kapcsolatos gyakorlati tennivalókról. Tóth Tibor osztályvezető megnyitója után Dajka Mihály főelőadó tartotta meg tájékoztatóját. Megyénkben 4105, a Mű­velődésügyi Minisztérium felügyeletébe tartozó okta­tatási intézményben dolgo­zó, valamint a különböző szaktárcákhoz tartozó okta­tási intézményekben — (egészségügyi, mezőgazda- sági, iparitanuló intézet, szaktechnikumok stb.) te­vékenykedő nevelőt érint a február 1-én életbe lépő fi­zetésrendezés. A megadott irányszámok szerint a megye pedagó­gusainak alapbére, a törzs­fizetés és a különböző pót­lékok. kb. havi 787 ezer forinttal, az óradíjak ösz- szege kb. évi 2 millió 300 ezer forinttal emelkedik. — Országos viszonylatban ez évi 350 millió forintos ösz- szegnek felel meg, ami a pedagógusoknak több, mint 13 százalékos törzsfizetés emelést jelent. Módosul a pedagógusok fizetési besorolási rendsze­re is. A korábban érvény­ben lévő besorolással el­lentétben a korcsoportok számát tízre csökkentették. Éz azt jelenti, hogy a pe­dagógusok már 27. szolgá­lati évükben elérhetik a legmagasabb fizetési ka­tegóriát. A 10. korcsoport­ban az alacsonyabb kor­csoportokkal ellentétben — nem fix összeget, hanem alsó és felső fizetési határt állapítottak meg. Az első két évet kivéve 3 éven­ként automatikusan maga­sabb fizetési korcsoportba kerülnek a pedagógusok. — Ez a rendszer nem zárja ki a rendkívüli előlépteté­sek lehetőségét, sőt egy év­ben több korcsoporttal is feljebb lehet jutni, a mun­kakör és a végzett munka arányában. A rendkívüli feljebb so­rolás a kiemelkedően dol­gozók anyagi megbecsülését segíti elő, a jobb munká­ra való ösztönzés még ha­tásosabbá válik azáltal, hogy ezt vissza is lehet vonni attól, aki erre ér­demtelenné válik. Az új besorolási rend­szer összevonja továbbá a szaktanítók és tanítók bé­rezési kulcsszámát. A beso­rolás megállapításánál el­sődlegesen a képesítést, a végzettséget veszik r'gye- lembe, de mindenkor a betöltött munkakörrel Ö6Z- szefüggésben. Ez a rendszer serkenti a pedagógusokat a minél magasabb képzettség meg­szerzésére, ám ezek az in­tézkedések csak olyan vég­zettség megszerzésére ösz­tönöznek, amely a pedagó­gusok munkaköri feladatá­nak ellátását közvetlen mó­don segíti elő. Ha például egy óvónői munkakörben dolgozó pe­dagógus egyetemi végzett­séggel rendelkezik, a bére­zési kulcsszáma akkor is a munkakörének megfelelő lesz (a korábbi gyakorlat­tal ellentétben), die maga­sabb korcsoportba kerül, úgy hogy törasfizetése az új besorolás szerint sem csökkenhet lényegesen. — (Ez szélsőséges példa, ami­kor az illető pedagógus A Fa b bei testvérek új kiadói palotája Kétezerötszáz éves „felhőkarcoló" Milanóban a Via Mece- natén most avatták fel a Fratelli Fabbri kiadó új tízemeletes székházát. Az üvegből és betonból készült felhőkarcolóban található Európa legmodernebb több­színnyomásos nyomdai fel­szerelése. Három fiatalember, a 2.S, 19, illetve 17 éves Giovan­ni, Dino és Rino Fabbri 1946-ban kiadóvállalatot alapított, elsősorban nép­szerű tudományos könyvek és folyóiratok kiadására. A kiadóvállalat nagy sikerét azonban az olcsó kiadású, újdonságokkal árusított és házhoz szállított klassziku­sok kiadásával érte el. Je­lenleg éppen Dante műveit adják ki tetszetős formá­ban, rendkívül alacsony áron. A kiadónak ma már nem­csak saját nyomdája, de papír- és nyomdafesték gyá­ra is van, sőt egyik üze­mében könyvespolcokat ál­lít elő. A nagy fényűzéssel kiállított milánói székház­ban még belső uszodát is létesítettek." ‘ • * Az ősi Petra város (Jor­dánia) környékén a régé­szek több mint 2500 évvel ezelőtt épült „felhőkarcoló” vagyis hatemeletes épület maradványaira találtak. Az épület a neolit karból szár­mazik és becslések szerint i. e. 680-ban építették, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a fallal kö­rülbástyázott bibliai Jerikó városát. Az ásatások Petra lakói­nak sajátos szokásait is feltárták: kiderült például, hogy szokásban volt a hol­takat eltemetés előtt lefe­jezni. Ettől a barbár szokástól eltekintve az ősi .Petra úgy látszik, igen fejlett civili­záció volt: élénk kereske­delmet folytatott Kis- Ázsiával és AnatóLiával, amit onnan tudnak, hogy ezekről a vidékekről szár­mazó árukat találtak a föld mélyén. több kulcsszámmal alacso­nyabb kategóriába kerül.) A marxista esti egyetem elvégzése után a pedagó­gusok eggyel szintén ma­gasabb korcsoportba kerül­nek. Űj vonás a bérkeret gaz­dálkodás bevezetése is a pedagógusi munkakörben, ez eddig lényegében nem volt, amely módot nyújt a bérszínvonal folyamatos emelésére. Az új besorolást az ille­tékes besorolási bizottsá­goknak február 10-ig kell elkészíteniük. Ezután ösz- szegezik a fizetésemelésre felhasznált összeget. — A megadott keretből bizonyos tartalékokat akarnak ké­pezni, amelyet a tizedik korcsoportba tartozók ki­emelt bérezésére fordítanak majd. A szolnoki szimfonikus zenekar bemutatkozó hangversenye A VEGZETES PILLANAT Vasárnap délelőtt a Ság­vári Endre megyei műve­lődési házban megtartotta bemutatkozó hangversenyét a szolnoki városi tanács és a megyei művelődési ház újjászervezett zenekara. — Nagy szükség volt erre, hi­szen megyeszékhelyünk nem bővelkedik zenei esemé­nyekben, tehát hasznos, ha az illetékesek minden élet­revaló kezdeményezést fel­karolnak. Bárhonnan is in­dult el a zenekar újjáala­kításának ötlete, minden résztvevő szervet és külön- külön személy szerint is minden közreműködőt kö­szönet illet, akik elősegí­tették, hogy felcsendülhes­sen Mozart, Schubert, Haydn muzsikája ezen a téli délelőttön. Talán nem érdektelen, ha a hangverseny ismerte­tése előtt a zenekarról ej­tünk néhány szót. Kétség­telen. a zenekar magját a Szigligeti Színház kitűnő és lelkes zenészei adják, akik a fáradtságos szín­házi elfoglaltság, a próbák és tátolőadások mellett is vállalták a szimfonikus zenével táró külön munkát és lekötöttséget, örömmel láttuk a zenekar tagjai kö­zött a Bartók Zeneiskola tanárait és növendékeit is, akik együtt hódolnak kö- •zös szenvedélyüknek, a ze­nének. A zenekar nem hivatá­sos polgári foglalkozású tagjai mellett nem kis . meglepetéssel fedeztünk fel több közreműködő zeneka­ri tagot, akik esténként a város valamelyik szárnko- z&helvén játszanak és a tánczene mellett a szimfó- nikus zene területén is ott­honosak. Hogy ez milyen nagy dolog, azt csak a szakemberek tudják igazán megérteni. A zenekar műsorán első­ként Mozart Don Juan nyi­tánya szerepelt. Sajnos, Báli József karnagy úgy látszik átvette a „nagy kar­mestereknek” azt a sem­mivel sem indokolható szo­kását, hogy a próbák al­kalmával csak a szimfó­niák kidolgozására fordíta­nak nagy gondot. Ez nem­csak a zenekar játékán lát­szott meg, de a mű elő­adásából és a karmester művészi átéléséből is érző­dött. Félreértés ne essék, nem látványos pózokat és ezeknek zenei megnyilvá­nulását hiányoljuk, hanem az úgynevezett belső át­élést, a művészi szenve­délyt. Különösen ennél a műnél mutatkozott meg a zenekar egyetlen , gyenge oldala. A fúvós részleg ugyanis szinte teljesnek és kifogástalannak mondható, a vonósok, — konkrétab­ban a hegedűszólamok — létszámbeli és összjátékbeli hiányosságai adják a gyen­gébb oldalt, A műsor következő szá­ma: Schubert H-moll Be­fejezetlen szimfóniája volt. Bár ez a műve talán a leg­népszerűbb és legtöbbször játszott szerzeménye a bé­csi mesternek, egyben ta­lán a legnehezebb Is. Nos a zenekar a legkénvesebb feladatokat Is sikerrel ol­dotta meg. Különösen a második tétel első fele volt kifogástalan. A végén egy pillanatnyi idegzárlat közvetikezett b»* ami semmi más, mint rutin-hiány. A zenekar nem szokta meg a hangverse­nyek idegi túlfűtöttségét. Ezen pedig igazán könnyű segíteni, hiszen hangver­senyalkalmakat könnyű te­remteni a már meglévő ze­nekarnak. akár a városon belül, például a diákoknak, akár megye egy-egy váro­sában. A műsor második felé­ben Haydn: Londoni szim­fóniája hangzott el, amely az akkor már idős mester londoni tartózkodása alatt született és zenetörténeti - leg a londoni szimfóniák csoportjába tartozik. Mind a mű kidolgozása, mind előadása nagyon sikerült­nek mondható. , Ball József, a hangver­seny karmestere igen di­cséretes munkát végzett. Fiatal kora ellenére meg­lepő rutinnal vezényelte az együttest, soha egy pilla­natra nem engedte ki ke­zéből a zenekart. F’ő érde­me a hangzások kiegyen­súlyozottsága, a különböző hangszerek és hangszercso- portok kifogástalan össze­hangolása. Kicsit furcsa volt teljesen elfojtott., szin­te puritán vezér Vési mód­ja. amely éles ellentétben állt a zenekar egyes tag­jainál a klasszikus művek­hez és egyáltalán a zene­karhoz nem illő túlzóan romantikus vonókezelésé­vel. Igen sajnálatra méltó, hogy csak kisszámú közön­ség volt jelen a hangver­senyen. Esetleg szélesebb körű Ismertetés és hírverés nem ártott volna. Kutas János

Next

/
Thumbnails
Contents