Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
VUán proletárjai egyesüljetek! [a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja $j|§s£ xvn. évfolyam, 31. szám. Ara 80 fillér 1966. február 6., vasárnap. Parlament az üzemekben A helyi ipar jó minőségben, . az eddiginél magasabb szinten szándékozik kiszolgálni a lakosságot Hús% tonnával több ruhát tÍH%tít a Patyolat Hét vaolgáltatóhá% épül £ Kilenc millióval nagyobb forgalom a kUiparoHoknál Rövidesen Szolnok megye tanácsénak ülése elé kerül az idei helyiiparpolitikai terv-javaslat megvitatás, esetleges módosítás és végleges jóváhagyás végett. Azok az irányelvek, valamint mutatószámok azonban már ismertek, amelyek a terv gerincét alkotják. ÍL1 ár az idén megtettük az első kezdeti lépéseket, • a következő években még határozottabban megyünk előre a vállalati • önállóság növelése útján. A nagyobb önállósággal arányosan növekszik az igazgatók, az üzemi vezetők felelőssége, nemcsak „felfelé”, hanem „lefelé” is, a dolgozók' iránt. Nyilvánvaló, hogy az igazgatók, a helyi vezetők akkor élhetnek helyesen a nagyobb lehetőségekkel, ha gondjaikat mindinkább megosztják a dolgozókkal, bevonva őket a termelés ügyeinek intézésébe A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével nem csökken tehát ax üzemi demokrácia szerepe, ellenkezőleg, növekszik az igény, hogy a dolgozók ne csupán feladataikat végezzék el, hanem alkotó módon gondolkodva, as adottságok, a lehetőségek mérlegelésével, javasoljanak, — kezdeményezzenek, az egyéni és a kollektív munka hatékonyságának növelésére törekedjenek. Februárban minden tizemben, műhelyben termelési tanácskozásokon vitatják meg harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatait, s jó alkalom kínálkozik a vezetők és a dolgozók közös eszmecseréjére, az üzemi demokrácia fejlesztésére. Az alkotó eszmecserék színvonala hű tükörképet ad mindenütt a vezetők felkészültségéről és sma eltökéltségéről: milyen mértékben építenek a dolgozók öntevékenységére, felelősségérzetére? A szocialista vezetők e tulajdonságai nagyon is gyakorlati eredményekben mérhetők. Ha nem egyszerű tervismertetők a termelési tanácskozások, hanem érdemi, elemző munkaértekezletek, nagyban hozzájárulhatnak az idei tervek megalapozásához, az adott célok elérését, segítő intézkedések gazdagításához, az egészséges munkaszellem ápolásához, a versenykezdeményezések gyarapításához. Minisztertanács és a SZOT alig egy éve hozott határozata óta sokat javult a termelési tanácskozások előkészítése. Helyenként — elsősorban egyes építkezéseken — a tn riáeskozások előadói, a műszaki konferenciát követően a termelőegység nőrt- és szakszervezeti bizalmijaival, a szocialista brigádok vezetőivel együttesen megbeszélik, milyen kérdések kerüljenek a beszámolóba. Több változatú vasiatokat készítenek, s a döntést a kollektívára bízzák. Néhol a szocialista brigádok külön is összejönnek, s közösen alakítják ki a termelési tanácskozásokra kerülő javaslataikat, vállalásaikat. Sajnos, még most is gyakori, hogy a műszaki, gazdasági vezetők lebecsülik a dolgozók részvételét a helyi irányító munkában, s emiatt sok a formális elem a termelési tanácskozásokon. Gyakran már a beszámoló elvágja az érdemi vita lehetőségét, azzal, hogy a feladatokat csupán — kihirdetik. Előfordul, hogy • beszámoló érdektelen és érthetetlen: a statisztikák, a tervcímek, a programtételek mechanikus felsorolását tartalmazza. A közértehető, egyszerű nyelvezet, a szemléletes előadásmód persze önmagában még nem segít, ha az egyértelmű és világos beszéd nem párosul a munka gondos elemzésével, az egyes csoportokra háruló tennivaló részletezésével, a dolgozók és a vezetők eddigi tevékenységének személyre szóló értékelésével. A beszámoló vitára inspiráló jellegét növeli, ha nemcsak lezárt és eldöntött kérdéseket tár a munkásfórum elé, hanem őszintén beszél a vezetők gondjairól, a még megoldatlan problémákról. Ebből érzik a dolgozók leginkább, hogy valóban gazdái a műhelynek, az üzemnek, s a vezetés komolyan igényli véleményüket, javaslataikat. €2 ok helyen — bár bevezették a javaslatok naplóját, gyakran ebben rögzítik a két termelési tanácskozás között elhangzott észervételeket is —. mégis formális, bürokratikus e munka. Minden kérdés megválaszolására ügyelnek, de azzal már kevésbé törődnek, hogy helyesek, kielégítőek, megnyugtatók-« a válaszok. — Gyakran a válaszok annak megmagyarázásában merülnek ki, hogy mit, miért nem lehet megvalósítani. Az ilyen formális gyakorlat éles bírálatát fejezi ki a dolgozók passzivitása, a javaslatok, észrevételek hiánya, az üzemi parlamenteken. Minden passzív termelési tanácskozás a vezetés munkájának, tömegkapcsolatá- nak bírálata. Helyes, ha a vállalati vezetők, az irányító szervek képviselői a helyszínen győződnek meg a tanácskozások előkészítéséről, az üzemi életben játszott szerepéről. A vezetők részvétele az üzemi parlamentek munkájában ezért sem egyszerűen az illendőség kérdése. Nemcsak az üzem, a műhely vezetőinek tevékenységéről kaphatnak hű képet e megbeszéléseken. hanem maguk is közvetlenül tapasztalhatják, hogyan valósul meg, vagy torzul el irányító tevékenységük. elképzelésük a gyakorlatban. A vezetők tájékoztatásukkal, a fontos javaslatokra adott válaszukkal, közvetlenül is javíthatják a vitafórumok színvonalát. ]W őst. amikor a vállalatok önállóságának növelése napirendre kerül különösen nagy a termelési tanácskozások szerepe. Ha egy ember nem is, ám az üzemi kollektíva egésze, képes bizonyítani, hogy élve a nagyobb lehetőségekkel, meg tud állni a saját lábán. Támaszkodjanak háj a vezetők bátrabban a dolgozókra. ezzel nemcsak idei nagy gazdasági feladataink sikeres végrehajtását segítik, hanem hozzájárulhatnak a tömegek aktivizálásának, a szocialista öntudat fejlesztésének nagy politikai feladatához U. Egymillió forint értékű társadalmi munka Szolnokon Szolnokon az idén a tanács tervei szerint egy millió forint értékben kívánják igénybe venni a város lakóinak munkáját Az utak, csatornák építésénél háromszázezer forint értékben segít a lakosság, ennek a zöme földmunka. Az iskolák szülőd munka- közösségénél 250 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek. Ebben a Zagyva-parti iskola közvetlen környezetének parkosítása, az Ady Endre utcai óvoda, a Thököly úti iskola udvarának parkosítása és az Újvárosi, Délibáb utcai, Abonyi úti iskolák belső helyreállítási munkálatai szerepelnek. Jelentős az a munka, amely a Tisza-liget parkosításánál vár a város lakosaira. Húszezer négyzet- méteren cserjeirtás, 32 éfcer négyzetméteren az aljnövényzet irtása, 25 ezer négyzetméter füvesítés. Az összvolument tekintve a terv 1966-ra 213,6 millió forint értékű javításiszolgál tatása termelést irányoz elő, ami a tavalyinál 39,0 millió forinttal több. az emelkedés 23 százalék. Ezen belül a tanácsi ipar termelésének növekedése o legtekdntélyasebb, 18,2 millió forinttal több munkái kell elvégezni. Ugyanis az idén első alkalommal került sor arra, hogy az ingatlankezelő vállalatnak az állami lakások felújítására fordított kiadásait is szolgáltatásnak veszik. Ez teljésen logikus, mert végsősoron a bérlő részesedik belőle, az 6 életkörülményei javulnak. Erre a célra az említett összegből 11 millió forint jut A terv főleg a szövetkezeti ipar kapacitására épük hiszen ebben a szektorban 11,8 millió forinttal több szolgáltatási-javítási feladatot kell elvégezni, mint tavaly. A magán kisiparosokra is tekintélyes rósz jut. A lakosság ellátásából — úgy számolják — 9 millió forinttal növekszik az idén szolgáltatásuk mértéke. A felmérések szerint négyszázzal több gépkocsit, ezerháromszázzal több háztartási gépet, ötezerötszázzal több rádió-, tv-készii- léket kell. majd kijavítani a tavalyinál A jelek arra mutatnak, hogy ebben az évben 80— 84 megbízással többet kapnak családi ház építésére a kisipari szövetkezetek, a Patyolat Vállalatnak 20 tonnával nagyobb mennyiségű ruhaneműt kell kimosni, 14 ezerrel növelnie a vegy- tisztítások számát. A fejlesztésre talán a legjellemzőbb, hogy a megyében egy lakosra 482 forint értékű szolgáltatás-javítás jut. ami 92 forinttal nagyobb összeg a tavalyinál. Ez a szám egyértelműen jelzi, hogy mind a szövetkezeti. mind a tanácsi és a magánktsipamsokkal szemben lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a megye 1966 évi helyiiparpolitikai tervjavaslata.' A szükségleteket magasabb szinten kell majd kielégíteni, mint eddig. A lakosság joggal elvárja, hogy a pénzéért kiváló munkáit, minőséget kapjon. Erre a lehetőséget Is biztosítják. A javítás-szolgáltatás fokozásához beruházásokra ia szükség van. A tervjavaslat 7 millió forintot irányoz elő erre a célra, egyrészt megyei költségvetésből, másrészt központi állami alapból. Megemlítendő, hogy - kisipari szövetkezetek az úgynevezett szövetkezetfej- lesztési alapból 2,3 millió forintot fordítanak beruházásra, melyet az állam mintegy félmillióval kiegészít. Ebből az összegből szolgáltató házakat építenek községeinkben: (gv Jászboldogházán. K arca* Berekfürdőn, Szajolban, Ti- szaszentimrén, Tiszaörsór. Tiszaburán, Besenyszögön. Egy-egy szolgáltatóház átlagosan 400 ezer forintba kerül. Megkezdődik az idén a mezőtúri, a jászberényi szolgáltató-kombinátok be' ”'’zásainak előkészítése is. ~f -I A kunszentmártoni Gépjavító Állomásnak február végéig 80 darab RR-09 traktort kell kijavítania. A munka folyamatosságát azonban a cseremotor hiány gátolja. A félig kész gének közül ?1-ef szobádban tárolnak, növel a javítást nem tadják folytatni cseremotor hiányában.
