Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

19M. február 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A JÁSZBERÉNYI e * „FILMHÍRADÓ" Először is szeretnénk be­mutatni a stábot: a rendező — Bányai Zoltán, a váro­si tanács mezőgazdasági osztályának előadója, az — A körülbelül 10 perces film nyolcvan százalékban mezőgazdasági témákkal foglallcozik, húsz százalékút pedig a várost érintő Lakatos József, az operatőr kezében imásán ber­reg »z Admira 16-os JELENTI a kővetkező szám témáit is. Eddig azonban csak a gyártásról beszéltünk, de mi lesz a forgalmazással? Már a stáb bemutatásánál említettük, hogy a forgal­mazó „cég” képviselője Ludnai Márton. — A tanyamozi vetítései előtt szeretnénk a filmet bemutatni. Hét helyen tar- tunk ilyen vetítést ét min­den bizonnyal a látogatott­ságot is megnöveli, hogy az emberek saját magukat is láthatják a mozi-vász­non. Amikor már a tíz­ekben bemutattuk a fil­met, szeretnénk átadni az iskoláknak is. A város, e környék megismertetésében talán a pedagógusoknak is hasznára lesz. A forgatási napokon ugyan nem hangzottak fel a jól ismert filmes vezény­szavak: „Figyelem, felvé­tel” „Csapó!” — de az Ad­mira 16-oo felvevőgép min­denesetre szorgalmasan berregett Lakatos József operatőr kezében. És ha azon a bizonyos februári „tavaszi” vasárnapon, nem is a filmművészet remeke, de egy életrevaló kezdemé­nyezés megszületett Hideg Gábor operatőr — Lakatos József, a Déryné Művelődési Ház ülmszakkörének vezetője és a forgalmazó „cég” kép­viselője, valamint a rende­ző asszisztense — Ludnai Márton, a művelődési ház gépkocsivezetője és a ta­nyamozi gépésze. Az első forgatási nap egy februári „tavaszi” vasát- nap. Az emberek minde­nütt nagy érdeklődéssel és «egítőkészien fogadták a fil­meseket A két nap alatt sokszor hangzott el a kér­dés: — Aztán látszunk-e majd mi is a képen? A válasz mindig ez volt: — Természetesen. Miért is ne? Ha most nem is, de a következő Számokban mindenkire sor kerül majd, hiszen ennek a filmnek a főszereplője a város. A herényi amatőr filme­sek ugyanis elhatározták, hogy rendszeresen beszá­molnak filmen a város éle­téről, ünnepekről, hétköz­napokról egyaránt. De túl ezen, a jászberé­nyi „filmhíradó” minden egyes száma egy kicsit szakfilm is lesz. Nevezhet­nénk ismeretterjesztésnek is. bár e megjelölés csak pontatlanul fedi a készülő film valóságos tartalmát. Az ötlet, a forgatócsoport tagjainak állítása szerint Kertész Waltertől, a műve lődési ház igazgatójául eredt, bár ő elhárította ma gától. A megvalósításban viszont, és ez már biztos, i városi tanács mezőgazdasá­gi osztálya segítkezett. Ni nem csupán a filmművé­szet iránt érzett tisztelet­ből. hanem mert a mező­gazdasági szakismeretek terjesztésének, a jászeré­nyi termelőszövetkezetek közötti tapasztalatcserének nagyszerű lehetőségét látja benne. A film nagy része ugyanis a erényi termelő- szövetkezetekben folyó munkákról készült. A különös filmhíradó el­ső számának pontosabb tartalmát már a rendezőtől Bányai Zoltántól tudtuk Először vetítik a kópiát egyéb témáknak szenteljük oéldául egy új író munká­idról, vagy egy új gyárt­mányról készítünk felvéte­leket, de szeretnénk ma;d megörökíteni az aktuális társadalmi eseményeket is. Mikor készül el a hír­adó (maradiunk most már ennél a kifejezésnél) első száma? — Még február vége előtt szeretnénk a hanggal együtt elkészíteni. A han­gosítást egy nemrég vá­sárolt tranzisztoros, hordoz­ható magnetofonnal oldjuk meg. Bemutatása előtt ter­mészetesen egy szakembe­rekből álló bizottság ellen­őrzi, hogy szakszempontból hibátlan legyem és ez a bi­zottság határozza majd meg Aki az ötletet adta Butaságuk rabságában Eev házassá^ válsá.sha kaoitánvsáehoz fordi Egy házasság válságba került. Egy olyan háziasság, ahol hat kiskorú gyermek eltartásáról kell gondos­kodnia az apának, s gon­dozásukról, nevelésükről az édesanyának. Mi az oka annak, hogy az asszony ezt mondta az urának: — Inkább szétszórom a gyerekeket a nagyvilágba, de akkor sem hagyom ott a gyülekezetei. A férj végsó kétségbe­0Sés,f>Kf>n 9 iá r*á «sí rwiHnr­Ismét szaporodott eggyel Tiszafüreden a Jéhova ta­núi szekta áldozatainak száma. Azé a szektáé, amely miatt Tiszaderzsen három családnál jelent­keztek hasonló problémák, ahol az iskolában kis gyer­mekek tagadták meg: ók nem énekelnek forradalmi dalokat, mert tiltja Jehova isten, ahol egy asszony ott­hagyta férjét, gyermekét, csakhogy szabadon élhes­sen Jehova tanainak. És Tiszaszentimrén hasonló gondok keserítik férjek, gyermekek életét. Kik a követői e szekta tanításai­nak? Miért fogadják el ezek az emberek kritikát­lanul. a józan ésszel ellen­tétes, az emberek boldog­talanság érzetét, a szellemi butaságot. a primitívséget erősítő tanokat? A tiszafüredi járásban működő szekta vezetődként két embert ismernek. — B. László mindössze négy ele­mit végzett. Kitanulta a motorszerelő szakmát, gép­kocsivezető lett, s egy ka­rambol következtében miatta halt meg két em­ber és súlyosain sérült há­rom. Börtönre ítélték. A munkatáborban találkozott a szekta egyik tagjával, s annak butító, de vigaszta­ló szavai termékeny talaj­ra hullottak nála. Amikor kiszabadult Debrecenben megmerítkezett, s ezzel örökre eljegyezte magát Jehova tanaival. T. Bálint, a szekta másik vezetője nem járt iskolába. Világ­életében szegényember volt. Imi és olvasni azért meg­kapitánysághoz fordult nagy-nagy panaszával: — Feleségem átjárt B.- ékhez. Addig beszéltek ne­ki, míg belépett a Jehova tanúi közé. Titokban tart­ják összejöveteleiket. Be­zárják a kapukat, az ajtó­kat, besötételnek. Mit csi­nálnak ilyenkor, nem tu­dom. A feleségem sokszor éjjel egy órakor jön haza a gyülekezetből. Higyjék ed. a gyerekek miatt tűröm tanult. Ült Porton Den. mert megtagadta vallási hiedel­me alapján a katonai szol­gálatot. S büszke arra. hogy ő Jehova tanait szá­zak előtt hirdette már. Soroljam tovább a tago­kat? M. Kálmánt, aki hat elemit végzett. T. Piroskát, aki mindössze két osztályt járt, most harminc éves és egyetlen hatalmasságot is­mer csak el: Jehovát? Ró­la még ennyit: kisgyermek korában kapcsolódott be a szektába, s dicsekszik az­zal, hogy semmilyen ifjú­sági szervezetnek nem volt tagja, hogy önmegtartózta­tó életet él. mely hitüknek egyik sarkköve, ök is meg- merítkeztek már — azaz megkeresztelkedtek vala­milyen folyóvízben, kaná­lisban, vagy csatornában, ami a szektához való tel­jes tartozást jelenti. Egyiküket tehát valami­lyen lelki megrázkódtatás, másikukat a nincstelenség, a szegénység, de mind­egyiküket a primitívség, a butaság vitte a jehovisták közé. így lettek ők a fana­tizmus áldozatai. Igen. áldozatok, mert kritikátla­nul elfogadják a szekta ta­nításait, de el is kell fo­gadniuk, mert hisz itt alap­vető a hit. s e kinyilatkoz­tatás: „Ne hagyjátok ma­gatokat félrevezetni, kü­lönböző és idegen tudo­mányok által”. S nem lát­ják. hogy hiszékenységük­kel néhány élelmes, a ma­ga hasznát kereső ember malmára hajtják a vizet. Miért? Ehhez ismerjük meg a szekta szervezeti sza­bályzatát. Három - négynapod tanfolyam A szektát az országszol­ga irányítja, őt követik a többiek: a körzetszolga, az alkörzetszolga, a csoport­szolga, a heiyettescsoport- szolga, a hírnökök és az „úttörők”, akiknek feladata új híveket toborozni. — A szolgák mellett különböző bizottságok működnek, akik „kidolgozzák” az egyes .ta­nításokat”. Hogyan lesz valakiből szolga? Vannak úgynevezett szolgaképz* tanfolyamok — természete­sen ezeket illegálisan ren­dezik —, ahol kiképezik az alkalmas embereket. A szolgák azután egy-egy központi anyag feldolgozá­sát rendszeresen megbeszé­lik 3—4 napos tanfolya­mokon. — Miből fedezik a tanfolyamok költségeit.? A Jóreniénység pénzből mit a testvérek (a szekta tagjai) önkéntesen ado­mányoznak. Van. aki havi jövedelmének tíz százalé­kát, van aki ennél is töb­bet vagy kevesebbet ad. S bár illegálisan működő szektáról van szó. mégis vannak olyan „szolgák", akik ténykedésükért fize­tést kapnak — szintén a Jóreménység pénzből. Mennyivel hasznosabb lenne ha a szekta tagjai ezt a Jóreménység pénzt inkább a saját családjuk ellátására fordítanák já­tékra a gyerekeknek, egy­egy mozilátogatásra vagy színházra — vagy éppen kenyérre! Hisz szinte vala­mennyien az alacsony jö­vedelműek közé tartoznak, s nagyon megérzik a szek­tának lefizetett tíz száza­lékot. De nem teszik, mert a hit náluk — s a vezetők, hogy biztosítsák saját jö­vedelmüket — önmegtar­tóztatást hirdet. Mindenfé­le élvezettől eltiltják a tagokat, mint bűnös te­vékenységtől. Élvezet? — Igen élvezet számukra a cigaretta, az újságok, a könyvek olvasása, a tévé­nézés, a szeszesital fogyasz­tása, a színház, a mozi lá­togatás. Mindez tiltott a Jehova tanúi számára. S az elvakult tagok örömmel fizetik be forintjaikat a körzetszolgának, aki viszont nem köteles beszámolni arról a gyülekezetnek, mi­re fordítja a Jóreménység pénzt. Azoknak a körzet- szolgáknak fizetnek, akik büntetett előéletűek, s ál­szent módon hirdetik az élvezetek megtagadását Humanismu# ? Bűnös tevékenység szá­mukra. ha valaki példáu’ súlyos betegsége miatt a kórházban vért kap. Nekik tilos vért adni vagy vért kapni, még akkor is, ha az életet ment. Az élet vér — mondják — és életet senki Köseledtk Armageddon Ti* »másaléh jóreménység péns Vallási tanítás, vagy államellene» isgatás ? nem adhat és nem vehet el, csaj? Jehova. A Jehova tanúi magukat humanistáknak vallják, de vajon milyen ez a huma­nizmus? Egyik alapvető tanítá­suk: „Armageddon után isten új világa”, másszóval „a mindenható isten nagy napja csatája”, mely sze­rint e harc nem .emberek közötti harc lesz, melynek végén ismét bűn és síny- lódés következik, hanem öröm, mert a világot gyö­keréig kiírtja, abból egy ágacska, egy gyümölcs se marad meg — csak a Je­hova tanúi. Már azt is megjósolták: Armageddon oly közel jött, hogy a ma éló nemzedéket fogja súj­tani. Sót! Hirdetik: most keli előkészülni e nagy csatára, nem támogatni ezt az ördögi világot, a földi hatalmasságokat, most i?ell szervezkedni. Vagyis hadd pusztuljon minden, mit ember évszá­zadok alatt alkotott. Hadd pusztuljon maga az emberi Hadd pusztuljanak az ott­honok. a gyárak, a bővén termő földek, mindaz, mi embernek kedves. Hadd pusztuljon, ha Jehova Így akarja. Ugye, mily dicső „humanizmus” ez? Ez és más kézzel másolt és terjesztett „tanítások” megközelítik az állam el­leni izgatás fogalmát. Sőt, véleményül? szerint nem egy esetben ki is merítik azt. Van a „testvérek” kö­zött olyan, aki beismeri: — „Kérem, én látom, hogy ez már izgatás az államrend ellen, az ellen a rend el­len, mely nekem munkát, kenyeret biztosít, a csalá­domnak nyugodt megélhe­tést, de a mi teoretikus szabályaink szerint a ta­nulmányi anyagot nincs jo­gunk sem mellőzni, sem bírálni.” Amit a viUígsxolga parancsol Vagyis: ha egyszer a világszolgáknak — mert kell lenniök ilyeneknek is vala­hol Amerikában vagy Ang­liában, hisz ezeket a nyom­tatásban is megjelent ta­nításokat onnét csempészik be országunkba — netán eszükbe jutna, s hirdetné«: Jehova tanúi öljétek meg testvéreiteket, ha nem lép­nek be közénk, vajon meg­tennék ezt, mert Jehova érdeke, az Armageddon ér­deke így kívánja? ök elvben nem ismernek el föltli hatóságokat, ezért nem is engedelmeskednek azoknak. Számukra egye­dül Jehova isten királysá­ga áll mindenek felett. — Ezért nem vonulnak ne katonai szo'gálatra vállal­ják inkább a börtönbünte­tést, ezért nem vetik ma­gukat alá különböző gyógy­kezeléseknek. még akkor sem, ha tudják, annak el­mulasztása halállal jár. S lelkiismeretük szerint csak akkor szeretkezhetnek, ha gyermeket akarnak nem­zeni. Sajnálatra méltóak ezek az emberek, akik az élet értelmét sötét hitükben vélik megtalálni, s nem napról-napra formálódó, gazdagodó, szépülő vilá­gunkban. Az emberségesen gondolkodó emberek életé­ben. De amellett, hogy sajnálatra méltónak tart­juk ókét, véleményünk szerint az illetékes szer­veknek hatékonyabban kel­lene intézkedniök, hogy ne szedhessenek magui?nak újabb áldozatokat a Jeho­va tanúi. Varra Viktória Jehova követői

Next

/
Thumbnails
Contents